540-en bekötött egy dax longom, nem biztos, hogy jó lesz, de most már kéne skalpolni valami 30 centist.
450 körül mondjuk jobb lenne, alatta meg a rés. De az még odébb van.
Nagy pofont kaptak a techpapírok
Igencsak csúnyára sikerült a tegnapi
kereskedés a nemzetközi tőzsdéken. Európában a nyitást követően egyből negatívba csapott át
a hangulat, itt 0,5 és 1 százalék között szóródtak leginkább a mínuszok.
Nagyot ugrottak az
utóbbi napokban a 10 éves államkötvények hozamai azt követően, hogy
Draghi ugyan arról beszélt, hogy továbbra is maradhat a laza monetáris
politika, de beszédéből arra következtettek a piaci szereplők, hogy év végére
az EKB kivezetheti eszközvásárlási programját. Az amerikai 10 éves állampapír
hozama hétfő óta 2,14 százalékról 2,23 fölé ugrott, német 10 éves kötvényé
pedig 0,2 százalékról 0,4-re ment. Ennek is szerepe lehetett a negatív
részvénypiaci hangulatban.
Az amerikai rossz
hangulatot megalapozta a Google-re kiszabott rekord összegű, 2,4
milliárd eurós bírság. A techszektor megint szenvedett, a Nasdaq 100 index
közel 2 százalékot esett, de az S&P 500 indexnél is 0,8 százalékos volt a
mínusz. Az amerikai szektorok mindegyike gyengélkedett tegnap, kivéve a
pénzügyi papírokat, ezen belül főleg a bankok voltak erősek.
Ma ismét
mínuszokat mutatnak egyelőre a határidős indexek, amiben
nagy szerepet játszhat az is, hogy egy újabb globális méretű hackertámadás
zajlott le, ez az eddigi információk alapján főleg Ukrajnában és
Oroszországban okozott fennakadásokat. A „Petya” névre keresztelt vírus
kizárja a számítógépéből a felhasználókat, és csak 300 dollárnyi bitcoinért
cserébe oldja fel ismét. A vírus több nagyobb európai vállalatot is elért,
többek között a Mercket, illetve a Rosneftet is.
Közben az OTP is
bejelentette, hogy az ukrán egysége is érintett lehet a
zsarolóvírus-támadásban. Az OTP e-mailben kommentálta a
helyzetet a Bloombergnek, de arról nem adtak információt, hogy milyen károkat
okozott a vírus.
Maradtak a
mínuszok zárásra is a magyar tőzsdén, a BUX index végül 0,3 százalékkal
gyengült. A legnagyobb szerepet ebben a Mol 2 százalékos
mínusza játszotta, de a Magyar Telekom is kisebb csökkenéssel zárta a
kereskedést. A blue chipek közül a Richter és az OTP teljesített jól, főleg a
gyógyszerpapír közel 1 százalékos plusza volt figyelemreméltó.
A tegnapi
optimizmus sem tartott sokáig az olajpiacon, a napközben látott megugrás után
végül ismét mínuszban zárt a WTI árfolyama. Ez leginkább
annak tudható be, hogy az API szerint az amerikai olajkészletek ismét
bővültek, hiába vártak az elemzők több mint 3 millió hordós csökkenést. Ma
délután közzéteszi az EIA is készletadatait, amit sokkal inkább mérvadónak
tekintenek, így ez okozhat kilengéseket az olajnál.
Napi
hírek
Tegnap beszédet tartott Mario Draghi, az
Európai Központi Bank elnöke. Draghi határozott véleménye
szerint a jelenlegi jegybanki politika működik, ennek
segítségével sikerült leszorítani a finanszírozási
költségeket, csökkenteni a munkanélküliséget, és elérni a
gazdasági növekedést az eurózónában. Az inflációs továbbra
is alacsonyabb, mint az elvárható lenne ilyen gazdasági
növekedés mellett, e folyamatokban két fontos tényező van:
a monetáris politika hatása az aggregált keresletre,
illetve a kereslet hatása az árakra. Az alacsony
inflációban szerepet játszanak az olaj, és energia,
valamint nyersanyagárak, azonban e hatások ideiglenesek. A
jelenlegi monetáris politika tartósan fennmaradhat,
továbbra is jelentős mértékű monetáris ösztönzésre van
szükség az eurózónában, az eszközvásárlási programot
fokozatosan kell majd leépíteni a későbbiekben. A gazdasági
kilátások ugyanakkor kedvezőek, hamarosan beléphetünk a
fellendülés új szakaszába, a reflációs fázisba. Az euró
jelentősen erősödött Draghi szavaira, főként az
optimistának mondható gazdasági kilátások miatt, illetve
lényeges, hogy szóba került a QE program későbbi leépítése
is. Ugyanakkor mivel túlzottan sok új információt nem
tartalmazott a beszéd, inkább arra lehet következtetni,
hogy a piaci szereplők túlnyomórészt továbbra is az euró
vételi oldalán állnak, és minden kisebb jelzésre lépnek.
A Bank of England a várakozásoknak
megfelelően, növeli az előírt anticiklikus tőkepuffert,
0%-ról 0,5%-ra, melyet a Brexit-szavazást követően
csökkentett. A fogyasztási hitelek meredek emelkedése
némileg aggasztja a döntéshozókat, így a tőkepuffer további
emelése várható, az alap-szcenárió szerint novemberben
1%-ra. A jegybank szoros figyelemmel követi a
Brexit-tárgyalásokat, és a lehetőségek szerint mérsékli a
pénzügyi stabilitással kapcsolatos kockázatokat. A globális
kockázatok közül kiemelték a kínai gazdasági növekedés
sebezhetőségét.
Tegnap Nicola Sturgeon skót miniszterelnök
bejelentette, hogy addig nem terjesztenek be
törvényjavaslatot egy újabb függetlenségi népszavazásról,
amíg nem körvonalazódnak a Brexit feltételei. Sturgeon
szerint várhatóan jövő ősz környékén lehet aktuális a
kérdés, addigra már látni fogják a kilépés feltételeit.
Ugyanakkor ez azt jelentené, hogy 2019 vége előtt nem
kerülne sor a referendumra, tehát a Brexit lezárásának
tervezett időpontja (2019. március) után tartanának csak
népszavazást Skóciában. A Skót Nemzeti Párt továbbra is úgy
gondolja, hogy a kilépést követően az egységes belső piacon
kellene maradnia az Egyesült Királyságnak, azonban Theresa
May jelzései alapján ennek egyelőre kicsi az esélye.
Janet Yellen a Fed elnöke tegnapi beszédében
elmondta, hogy nem tartja valószínűnek, hogy élete során
még egy olyan mértékű pénzügyi válságra sor kerüljön, mint
a 2008-as volt. A jegybankelnök nem kommentálta a
Trump-adminisztráció pénzügyi deregulációs terveit, és
kijelentette, hogy a Fed továbbra is fokozatosan fog
kamatot emelni, mely várhatóan viszonylag alacsony szinten
állhat majd meg (a legutóbbi Dot Plot szerint a
jegybankárok 3% közelébe várják az alapkamat szintjét
hosszabb távon).
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) csökkentette
az Egyesült Államokra vonatkozó növekedési prognózisát, az
idei évre vonatkózan 2,3%-ról 2,1%-ra, míg jövőre 2,5%-ról
2,1%-ra. Az indoklásban szerepel, hogy az amerikai
kormányzat politikai tervei továbbra is homályosak, így már
nem bíznak abban, hogy a korábban megígért adócsökkentések,
és a költségvetési kiadások emelése a következő két évben
számottevő hatással lennének az amerikai gazdaságra. Az IMF
szerint a Fed-nek folytatnia kell a kamatemelési ciklust,
miután teljesült az inflációra, és a teljes
foglalkoztatottságra vonatkozó, kettős mandátum.
Neil Kashkari egy tegnapi fórumon elmondta,
hogy nem szabadna ilyen gyors ütemben emelni a kamatszintet
az Egyesült Államokban, mivel a munkaerőpiacon még mindig
vannak szabad kapacitások, illetve nem látni komolyabb
béremelkedést, így a gazdaság nem tud túlhevülni. A
jegybankár a legutóbbi, júniusi kamatdöntő ülésen is
kamattartásra szavazott, és hagyományosan
"galamb" beállítottságú, így nem meglepő tőle ez
a nyilatkozat.
Májusban 1%-kal esett vissza az import
árindex Németországban áprilishoz képest, miközben az
előzetes várakozások 0,6%-os csökkenésről szóltak. Éves
összehasonlításban 4,1%-os volt az emelkedés, szemben a
konszenzusban szereplő 4,6%-kal.
Mai
adatok, események
•
HU
- 9:00 Munkanélküliségi ráta, május. Előző: 4,6%
•
US
- 9:30 Fed-től Williams tart beszédet
•
GB
- 15:30 BoE-től Carney tart beszédet
•
CAN
- 15:30 BoC-tól Poloz tart beszédet
•
JP
- 15:30 BoJ-tól Kuroda tart beszédet
•
EU
- 15:30 EKB-tól Draghi tart beszédet
•
US
- 16:00 Függőben lévő lakásértékesítések változása
(hó/hó), május. Előző: -1,3%. Várt: +0,8%
Június 29. csütörtök:
•
JP
- 1:50 Kiskereskedelmi forgalom változása (év/év), május.
Előző: +3,2%. Várt: +2,6%
•
AU
- 3:00 Újlakás értékesítések változása (hó/hó), május.
Előző: +0,8%
•
NZ
- 3:00 ANZ üzleti bizalmi index, június. Előző: 14,9.
•
GE
- 8:00 GfK üzleti hangulatindex, július. Előző: 10,4.
Várt: 10,4.
Tréder Topik :o)
hát mindenkinek jó horgászatot! ))
link