OTP részvényesek ide!  

Jo reggelt!

Ezert a jovo evi valasztas nem egy lefutott ugy, az egy dolog, hogy most a kozvelemnykutatasok mit hazudoznak ossze vissza de az utobbi par esetben azert a Fidesz elegge kikapott, lasd onkormanyzati valasztas, Margitsziget stb..

Egy dolog biztos , Orsosnak menni kell, mindegy ki jon az csak jobb lehet :)

amikor a nép büntet:

link

nesze neked 2/3-ad

az ötlet jó,de a bank a +1% kamattal tönkre megy.(nem sajnálat)

A lehetetlen mentõcsomag
2013. augusztus 09. péntek, 10:16

A bankok úgy gondolják, hogy lehetetlen olyan csomagot elõállítani, amivel egyszerre eltûnik a devizakockázat, lerövidül a futamidõ, és mindehhez a kormány nem nyújt segítséget:

link

Ez tényleg eléggé lehetetlennek tûnik, de már ha az MNB is besegít, akkor már nem annyira elképzelhetetlen a történet. A legutóbbi felvetésemet - miszerint az MNB például adhatná a svájci frankot a piaci árnál olcsóbban is - a médiában több helyen is átvették. Ezen túl azonban további lehetõségei is vannak a jegybanknak. Nem belemenve abba, hogy az egésznek van-e értelme, és ez-e a megfelelõ eszköz az adósók mentésére (szerintem nem), sõt, hogy egyáltalán ki kell-e õket menteni, valamint abba sem, hogy mennyit bír el még a bankszektor, s ha mégis tovább sarcolgatják õket, akkor ennek milyen közép-hosszútávú növekedési hatásai lesznek (feltehetõen nem jók), azt gondolom, hogy a jegybank segítségével akár még a kormány által feladott leckét is meg lehet oldani.

Alap, hogy ha tényleg forintosítani akarják a devizahiteleket, akkor ahhoz az MNB kell, hogy adja a devizát, különben felfordulás lesz a forintpiacon. Az egyetlen kérdés csak az, hogy ezt milyen áron tegye? Piacin vagy nem piacin? Mivel az MNB deviza bekerülési ára alacsonyabb, mint a jelenlegi ár, elméletileg nem realizál veszteséget, ha a piacinál olcsóbban adja (csak elmarad a nyeresége), így ez nem terheli a költségvetést. Az, hogy ezt 200, 210 vagy 220 forinton tegye, már részletkérdés.

Ugyanakkor a kormány a hitelek rövidülését is szeretné elérni, erre viszont csakis egyetlen mód van. Változatlan törlesztõrészletekkel úgy tud rövidülni a hitel, ha leviszik a kamatszintjét. Erre is van több megoldás. Az egyik, hogy diktátumként megszabják mondjuk a bankoknak, hogy a devizából átalakított forinthitelek kamata nem lehet magasabb mondjuk az alapkamat+1%pontnál. A másik, hogy az MNB külön forrást biztosít ezekhez az átalakított hitelekhez, hasonlóan a vállalkozóknak már juttatott hitelekhez, pl. 2,5%-on nyújtva forrást a bankoknak. Itt is elõfordulhat, hogy az olcsó forrásért cserébe megszabják a maximális kamatszint mértékét, tehát a banki marzsokat lecsökkenthetik. És itt jöhet egy kis egzotikus (de valamennyire hihetõ) összeesküvéselmélet, amit egy kollégám felvetett: miért adta el Csányi Sándor az OTP részvényeit? Szerinte nem azért, mert attól tart, hogy az OTP-nek egyszeri vesztesége lesz az adósmentés miatt (azt túlélné a bankpapír, és a sokk után visszatérne mai árához), hanem azért, mert attól tart, hogy a nyereségessége tartósan csökken. Ha a hazai szabályozás például egy olyan irányba mozdulna el, amit az elõbb vázoltam, ami tartósan lecsökkenti a bankok kamatmarzsát, azaz hasznát, az például ilyen tartós nyereségcsökkenést okozna. Az elmélete azonban tovább is van: miután a lakáscélú jelzáloghiteleseket kimentette a kormány már csak egy szegmenst kell megmentenie, a szabadfelhasználásúakat, ahol jellemzõen rosszabb a hitelek minõsége. Ehhez tökéletes megoldás a magáncsõd intézménye, ezzel ugyanis a hiteleiket fizetni képtelenek pár év "rabszolgaság" után maguk mögött hagyhatnák a keserû múltat, "tisztán állva az Úr színe elõtt", adósságok nélkül. A bankok pedig nyilván lenyelhetnék az ebbõl adódó veszteségeket.

Ha a fentieket összeadjuk - és persze ez nyilván az igen erõsen spekulatív kategória, de a kormány igényei alapján nehéz elképzelni más megoldást a lehetetlen feladványukra - akkor a bankrendszer nem csak egyszeri veszteséget szenvedhet el, de eredménytermelõ képessége is tartósan csökkenhet. A nagy válság (29-33) után egyébként az USA-ban is sok évtizeden át rigorózus szabályozások voltak arra vonatkozóan, hogy milyen kamatot lehet fizetni a betétekre, mennyit lehet kérni a hitelekért, és ebbõl egyértemûen adódott, hogy mekkora lehet a bankok nyeresége. Ilyen környezetben - és egyre inkább ez látszik kibontakozni az MNB növekedési hitelprogramja és egyéb próbálkozások láttán - a bankok befektetõi szempontból unalmas, alacsony megtérülésû közmûvekké válhatnak...



link

amúgy Pesten nem esik

Üdv. Mikorra várható hogy,döntenek a devizacsomagról?

Hála a magasságosnak hogy pénteken eladtam sztem 4200 ujra

Biztos Felcsút közelében laksz...
:-)

Én várom, hogy elálljon az eső, s végre tudjak menni füvet nyírni...

Sziasztok. Tudna nekem valaki mondani egy olyan oldalt ahol nagyobb amerikai reszvenyek napi ellemzeseit lehet olvasni mint mondjuk a KBC-s elemzesek?

Koszonom

Így jár aki hisz a mesékben... tündérmesékben... ;)
És még nincs vége... csak kellett egy kis fel, hogy lehessen még shortokat nyitni... :D