Én egy kicsit tompítanám a világvége hangulatot.
Egyrészt néztem a BUX chartot, és TA alapon nem néz ki olyan borzasztóan. Bár napin a MACD hisztogram nagyon közelíti felülről a 0-át, igaz ha a MACD-ot nézem, akkor a szignálvonal közel van a 0-hoz, így ez nem tekinthető erős eladási jelzésnek, főleg hogy azt igazából sem a stochastic, sem az RSI nem erősíti meg. Sőt a napi RSI-n pozitív divergencia alakult az árfolyam és az indikátor között. Hetin a MACD hisztogram alulról kezdte közelíteni a 0-át, és az RSI-ben is mintha alsó fordulópont alakult volna ki. Ráadásul az OTP előtt több nagyon erős támasz is sorakozik.
Én fundamentálisan sem vagyok még annyira kétségbe esve. Egyrészt most a piacok nem voltak túlfújva, mint mondjuk a dotcom időkben. Másrészt az elmúlt évtizedben az amerikai vállalatok eredménye és az USA növekedése közötti korreláció jelentősen csökkent a globalizáció miatt. Szóval nem biztos, hogy az ottani vállalatok teljesítménye drasztikusan csökkene még egy esetleges USA recesszió idején is. Ebből a szempontból pl nagyon kedvező most, hogy a világgazdasági növekedés "töb lábon áll", mint korábban. egyrészt most európa is erősebb lábakon áll+ott van a távol kelet. És lesz egy olimpia is, ami szintén növeli az emberek fogyasztási kedvét. Másrészről a mostani gyenge dollár illetve a visszaeső hitelfelvétel csökkenti majd az USA külső fin. igényét a mostani nagyon magas szintről, ami szintén pozitívum.
Ráadásul úgy tűnik a fogyasztási adatokból, hogy az amerikaiak nem tudnak lemondani a napi 8 hamburgerről :):) (Ja! a munkanélküliség még mindig jelentősen a hosszú távú átlaga alatt van)
Kérdés, hogy a mostani hiszti meddig tart, főleg, hogy a recessziót már beárazta a piac. Úgyhogy ha csak annyi serülne ki, hogy az USa stagnál és nem lesz recesszió már az is pozitívum lenne.
famo-
Javasolnám neked ( egyébként mindenkinek )
Robert J. Schiller- Tőzsdemámor c. könyvét.
ill.
Robert G. Hangstrom- A Waren Buffet Módszer c. könyvét.
Utóbbi remek kikapcsolódás.
Én elkezdtem és nem bírtam letenni.:-))
ezek a bizonyos népjóléti szervezetek a shortosok voltak, akik zárták az aznapi, vastagon nyerő pozit
Törölt felhasználó2008. 03. 02. 11:57
Előzmény:
törölt hozzászólás
#45009
Elkezdtem, de egy kicsit sok egyszerre. De el fogom. Most Fellegi Tamás : bárki lehet tőzsdés c. könyvét olvastam . Nem mondom, hogy alapmű, de egy csomó folyamat most lett világos.
pl.Tömés
szerintem jó
aztán vannak olyan szervezetek, csoportok amelyek töketartalékokkal rendelkeznek és pont az ilyen pánikok elkerülésére végett jöttek létre!
legutobb is szerintem ilyet láthatunk amikor az utolsó fél orában baromi nagyot ugrotak az indexek!
minden csak pénz kérdése!
akik kiszállnak azok elöbb utobb vissza fognak szállni!
"A piaci pánik felboríthat minden elméletet A hatékony pénzügyi befektetés egyik előfeltétele a piac lélektanának megértése. Ennek eszköze, a technikai elemzés immáron háromszáz éve fejlődik és formálódik, miközben egyre több követője van világszerte. Ha pedig többek véleményére hatnak már ezen modellek, akkor az önbeteljesítő erőként is hat a piacra. "Japánban már több mint két évszázada rájöttek arra, hogy a piac lelkiállapotának ismerete óriási előnyhöz juttathatja az ügyes kereskedőt. Akkoriban a nemrég egyesült távol-keleti országban nagymértékben megnőtt a rizskereskedelem, amely a gazdasági központnak számító Oszaka városában már több mint 1300 kereskedőnek adott megélhetést. A piac már akkor olyan fejlett volt, hogy egy idő után nem a fizikai szállítású rizzsel, hanem az arra kibocsátott letéti jegyekkel, sőt későbbi időpontra szóló ígérvényekkel kereskedtek a piacon, megalkotva a világ első határidős tőzsdéjét" – avat be a technikai elemzés kezdeteibe Faluvégi Balázs, a Bridge Wealth Management ügyvezetője. Elmondása szerint már az akkori piac is lehetővé tette a gyors spekulációt, hirtelen mozgásokat, ami ideális táptalajt biztosított a pánik vagy mohóság okozta árfolyamkilengéseknek. A spekuláció legnagyobb mestere Munehisa Homma lett, ő eleinte még csak az időjárást tanulmányozta, amely természetes módon kihatott a rizs kínálatára. De hamar rájött, hogy a befektetők hangulata sokkal nagyobb mértékben hozzájárul az ármozgásokhoz, mint a fundamentális alapok. Ezt kihasználva Homma elképesztő sikersorozatot csinált az oszakai piacon. A legendák szerint volt olyan, hogy száz egymást követő nyereséges üzlete volt. Tapasztalatait két könyvben is az utókorra hagyta, és tanításai az alapját képezik a mai Japánból eredő technikai elemzésnek.
Innen származnak az úgynevezett japán gyertya diagramok, amelyek különböző színekkel jelzik a kiválasztott időszak emelkedő vagy éppen csökkenő tendenciáját, az ún. árnyékok jelölése által pedig jól látható, hogy az árfolyam mely szinteket járta be az adott időszakban. Így vizuálisan is könnyen azonosítható a vételi vagy eladói nyomás a piacon.
Ezen ábrázolási mód időtállóságát a tipikus árfolyamjelenségeket bemutató, ún. többnapos formációk megalkotása biztosította. Akár a csillagképek esetében, itt is képszerűen jelenítik meg az egyes vélt törvényszerűségeket: a "három fehér harcos" vagy az "Esthajnalcsillag" mind egy-egy formációt jelöl.
A nyugati technikai elemzés története csak jóval később kezdődött, és elválaszthatatlanul összefonódik az egyik legismertebb tőzsdei indexcsalád, a Dow, valamint a The Wall Street Journal pénzügyi szaklap nevével. A lap 1800-as évek végén ismert résztulajdonosa és szerkesztője, Charles Dow saját elméletét soha egyetlen könyvben sem tette közzé, a napilapban közölt cikksorozatával azonban mégis képes volt megteremteni a modern kori technikai elemzés alapjait. A ma már csak Dow-elméletnek titulált rendszer lényege, hogy az árfolyamok többfajta mozgásra és többfajta ciklusra bonthatók, nem kis részben a piaci szereplők hangulatának megfelelően. Az elsődleges trenden belül kisebb altrendek találhatók, és ezek is tovább bonthatók napi szintű fluktuációkra. A ciklusok tekintetében két fő szakasz található: az emelkedő trendé (bull market – bika piac), és csökkenő trendé (bear market – medve piac). Ezeken belül is a reménykedés és a kétségbeesés közötti összpiaci pszichológiai állapotnak megfelelően különböző szakaszokat lehet meghatározni.
A második világháború után az észak-amerikai gazdasággal együtt a tőzsde is tovább fejlődött, ami természetesen a technikai elemzést is magával húzta. Ekkor már sokkal inkább a számok, adatok, statisztikák játszották a főszerepet, és ebben az időszakban történt a pénzügyi instrumentumok árazását tekintve korszakalkotó és mindmáig használt opcióárazási formula megalkotása is. A piac azonban megmutatta, hogy néha a legjobban felépített modell, a tökéletes logika és a tapasztalat is kevés: az árazási rendszer megalkotásáért közgazdasági Nobel-díjban is részesült, kétségkívül zseniális pénzügyi szakemberek közül többen részt vettek a történelem egyik legnagyobb pénzügyi katasztrófájában, a Long Term Capital Management 1998-as csaknem ötmilliárd dolláros csődjében. Hiábavalónak bizonyult ugyanis minden számítás, amikor is a pánik – ha csak néhány órára is – felborította még a legelképesztőbbnek bizonyuló forgatókönyvet is.
A kilencvenes évek végétől kezdve, az otthoni internethasználat nyomán reneszánszát éli a technikai elemzés: egész iparág épült a professzionális és otthon "barkácsoló" lelkes amatőr elemzők szoftverekkel, adatokkal és tanácsokkal történő ellátására. Van olyan tőzsdetársaság Amerikában, amelynek alaptevékenysége éppen a technikai elemzés híveinek kiszolgálása, értéke pedig mára eléri a 120 milliárd forintot.
A technikai elemzőknek immáron önálló szövetségük van, és az általuk szervezett vizsgát az Amerikai Értékpapír-felügyelet számos tevékenységhez előfeltételként írja elő. "
OTP részvényesek ide!