Amikor a MOL évi több milliárd dollárért fejleszt, vagy hajt végre akvizíciót és az eladósodottsága is alacsony akkor 175 millió dollár kifizetését ne éljük már meg letargiának.
pesze, ha van növekedési story a cégben, akkor annak van értéke, amit valaki hajlandó lehet megfizetni.
de valahol a mol-ról kezdtünk beszélgetni, hogy nincs nyereség, nincs növekedési story, ugyanakkor van elég szép oszti fizetés az eredménytartalék terhére - nos ezek eredője csak részvényárfolyam csökkenés lehet.
Arról beszélek, ha van haszon. Ha nincs haszon üres a kassza.
Lehet kurva jó egy cég attól, hogy nem forgat vissza bõvitett újratermelésre, de attól még nem csökkenhet az értéke.
Általában a jobb cégek a nyereség egy részét öltik osztalékra, a másik részéből bővülni szoktak.
Amennyiben nem termel a cég nyereséget és mégis fizet osztalékot akkor az következik be
"néhány évtized mulva a cég egy nagy 0 lenne..."
Ezért viszont nem érdemes zrt-t létrehozni, mert annak költségei is vannak, akkor inkább célszerű a bankban elhelyezni a pénzt és évente osztalék gyanánt mindig kivenni valamennyit. A végeredmény ugyanaz, mint amit írtál, hogy elfogy a cég vs pénz :)
Egy zrt-t sokkal illikvidebb a kevesebb tulajdonos miatt, valamint a nyilvánosság hiánya miatt nehezebben is árazható a cég értéke, vagy összehasonlítása más azonos/hasonló profilú cég árazásával. Itt sokkal több a szubjektivítás/érzemi alap, mint egy tőzsdei nyrt-nél.
Az is alap, hogy ha nem árazod be az osztalékot, csak évrõl-évre csökkentented vele a cég értékét, akkor néhány évtized mulva a cég egy nagy 0 lenne...
Nekem volt cégem, és boldogan vettük ki a hasznot. Azért dolgoztunk. És nem ért kevesebbet a következõ pillanatban, mert a következõ évben is megtermeltük ugyanazt a hasznot.
Igen, de azóta eltelt vagy 1,5 év, mely idő alatt történt egy dev.alapú jelz.hitel forintosítás, valamint egy bejelentett bankadó csökkentési ígéret, hogy csak a nagyobb tételeket említsem.
Csányi viszont megszabadult egy jelentős hatalmi konfrontációtól és kockázatától, s egy olyan területre diverzifikált át, mely valószínű többet hoz a konyhára és egyben kisebb a politikai kitettségből eredő kockázata is.
Minden esetben az osztalék kiárazódik a rv. árfolyamából (GAP) a szelvényvágást követő napon (ez teljesen racionális és logikus mert ennyivel csökken a rv további promt értéke) Tudod az a nem mindegy, hogy ebben az időszakban, illetve a szelvényvágást követően milyen trendben van az árfolyam, azaz a cég és növekedési, ill. fundamentális megítélése. Egy UP trend esetén nagy valószínűséggel betölti a rést, azaz az osztalékot elérő, vagy azt meghaladó emelkedést is produálhat. Tehát az osztalék az árfolyamot az osztalék mértékével csökkenti, más hatása nincs. Illetve a cég megítélése szempontjából semmilyen pozitív hatással nem bír az osztalék. Sőt időnként ellenkezőleg, mert magasabb osztalék kifizetése a cég növekedési lehetőségét folytja meg. Egy növekedési lehetőséggel bíró cég soha sem fizet 1-2%-nál nagyobb osztalékot. Lásd az ellenkezőjét, amikor a Mtelekom, amely a kifizetett osztalék többszörösét bukta el árfolyamveszteségként. Az ilyen cégeket nem díjjazza a piac, még úgy sem, ha a nyereség terhére, de a növekmény/bővülés kárára fizeti ki az osztalékot.
a második résszel teljes mértékben egyetértek.Az elsővel nem,mert meglehetősen racionális vagyok,bár nem szeretem ezt a szót.Nagyon dióhéjban,csupán arra gondoltam,hogy nem mindegy milyen árfolyamnál lesz a rv azon a bizonyos napon,mert utána a hogyantovábbnál ez, szvsz ,nem mellékes.És ,bár általában bekövetkezik az,amit Te az "egyik zsebből a másikba megy a pénz" példával jellemeztél,de nem minden esetben volt így és a mértéke sem mindig,minden rv.nél egyezik az oszti mértékével.Szóval csak erre gondoltam,hogy nem mindenben értünk egyet,de ezt nem látom egetrengető véleménykülönbségnek.Kellemes napot:-)
MOLly tulajok topikja
Ha az Otisoknak is van gyűjtőtopikja, ne aprózódjanak el apró témákba a Mollysok se.