Nem felel meg a Nemzetközi Atomenergia Hivatal hazánkban is törvénybe iktatott földrengésbiztonsági ajánlásainak a Paksi Atomerõmû, és a tervezett bõvítés telephelye: egy tektonikai törésvonal gyakorlatilag a nukleáris
Egy súlyos balesetnek sosem egyetlen oka van, hanem az okok egymást követő láncolata vezet a baleset bekövetkezéséig. Ezeket az okokat szokták alaposan feltárni és a lehető legtöbb ponton változtatni a szabályokon, előírásokon, protokollokon, követleményeken, hogy a baleset ne ismétlődhessen meg.
Fukushimában is sok oka volt (részben egymástól távol eső okok) -- például a reaktocsarnokokban nem volt hidrogén-rekombinátor (Pakson is sürgősséggel szerelték fel nem sokkal a fukushimai baleset után).
A japán döntési hierarchia miatt csak az egyik blokkban (a daiichi 2-ben) egy helybeli mérnöknek volt bátorsága jóváhagyás nélkül több méteres nyílást ütni a csarnok épület falán, hogy ne halmozódjon fel a hidrogén. A helyben dolgozó mérnökök tudták, hogy a reaktorok menthetetlenül károsodtak -- de a tokiói igazgatók még nem -- a dolgozók meg akarták győzni az igazgaatókat hogy aa durva rombolásra engedélyt adjanak. Ez a leolvadáson nem segített volna, de a hidrogénrobbanást megelőzte volna.
Egy (PAKS-1) méretű reaktor leállását követően az első másodpercek 100 MW a remanens hőtermelés, ami később ugyan gyorsan csökken, de a hűtővíz keringéséről gondoskodó szivattyúknak másodpercekre sem szabad leállniuk, különben az történik, ami fukushimában: zónaolvadás. A hatalmasa dízelgenerátorok beindulása is túl lassú.
Azért elég sok buktató lehet. Ott van Fukusima. Minden működött faszán, le is állt vészhelyzetben az összes reaktor, csak éppen arra nem voltak felkészülve, hogy egy hosszú áramszünet jön a szökőár után, és emiatt nem fog működni a hűtési rendszer...
Igen, köszi, jol ertetted.
Persze, olyan szabalyokat erdemes alkotni, amik eletszeruek. Egy atomeromu eseteben ezeknek szigoruaknak kell lenniuk, nem is kerdes, mivel nem nagyon lehet ujra dobni, ugye.
Csak elcsodalkoztam.
A megoldas az lesz, amit irsz: agyonhallgatas, kiegeszitve esetleg egy kis karaktergyilkossaggal, soros-berencezessel ...
nem hiszem, hogy örülne, a hozzászólása nem is erről szól :-)
egyébként elég erőteljes nemzetközi visszhangot váltana ki a követelmények lejjebb engedése.
én arra tippelek, hogy a kormány megpróbálja agyonhallgatni a szakvéleményt legalább annyi ideig, amíg megkötik a lehető legtöbb alvállalkozói szerződést mészáros lőrinccel.
az átlátszó által hivatkozott geológiai vizsgálat leírja a módszereket, hogy mit követel meg a NAÜ és hogyan lehet ezeket ellenőrizni.
pl. nem bármilyen földrengés, hanem csak a felszínig hatoló elmozdulást (vetődést) okozó földrengéseket kell számítani. merthogy 100 ezer évre visszamenőleg ezeknek vannak kimutatható nyomai, ÉS ezek jelentenek veszélyt a felszínre épült atomerőműre.
Neha elborulhat az o agyuk is ...
Persze, nem ismerem az ajanlasaikat, meg magat a kormanyrendeletet sem.
De a 100000 ev meg a 10 kilometre sugaru kornyezet, plane bizonyithato vagy legalabb nagyjabol bizonyithato modon ... nekem eleg erosnek tunik. A papir nyilvan elbirja.
"Van egyaltalan iyen hely a Foldon? Utolso 100000 ev?"
A Földön rengeteg (skandináviában pl. pár milliárd éve nem volt földrengés, de mondjuk a Burj Kalifa építése előtt is megnézték az arab félsziget tektonikai viszonyait). Nyilván kell mérni a törésvonalakat és megmondani hogy a rendelet alapján hova szabad építeni.
Ha meg úgy alakul, hogy ez alapján nem marad alkalmas hely, akkor elő kell venni a szélkerék-tilalmi rendeletet és arra mutogatni :-)))
de ez nem (csak) a paksiakat fenyegeti, hanem
1. A Duna mentén élőket (felszíni elmozdulással járó földrengés esetén a primerköri szennyezett hűtővíz bekerülése a Dunába)
2. A levegőbe jutó szennyeződés esetén az elsődleges uralkodó szélirány miatt (22% északnyugat) Kalocsát, Kiskunhalast, Szegedet, Szabadkát, a másodlagos jellemző szélirány miatt (10%) Dunaújvárost, és ... hoppá: Budapestet.
"tilos olyan helyre atomerőművet építeni, ahol 10 km sugarú körben olyan törésszakasz található, amelynél az utolsó százezer évben felszíni elmozdulás volt."
Van egyaltalan iyen hely a Foldon? Utolso 100000 ev?
Egyebkent, en nem féltem a kormanyt. Tobb megoldas is kinalkozik szamara:
1. modositja a rendeletet (ez a legvaloszinubb, bar kisse kellemetlen illatu eljaras)
2. Sorosra fogja a korabbi rengeseket
3. visszamenoleges hatallyal megszunteti a kerdeses idoszakot es egyben beirja az Alaptorvenybe a foldrenges tilalmat (a tiltas ellenere bekovetkezo katasztrofa eseten a bankokra es az kisker multikra kulonadot vetnek ki).
En nem hiszem, hogy a mi nagy baratunkat olyan kellemetlen helyzetbe hoznank, hogy Ukrajna Ausztriaval kozos hataraig nem-fegyveresekkel kelljen nem-ervenyt szereznie a nem-*** erdekeknek, ha ilyen aprosagok miatt akadozna a beruhazas.
Törölt felhasználó2017. 07. 10. 11:28
#7
nem mindegy 8ast ugyse bir ki de még 7 est sem ,budapest 5 ösnél már összeomlik
„2009. augusztusa során az építés alatt álló M-6 autópálya Pakstól ÉÉNy-ra 8-10 km-re található bevágásait tanulmányoztuk. A szelvények negyedidőszaki képződményeket tártak föl, maximálisan 10 méter vastagságban és csak rövid ideig voltak tanulmányozhatók.
[…]
2015. októberében Paks déli részén, a paksi kikötő bővítés során a Duna fiatal, magas árterének (I.b.) folyó felőli oldalát megbontották. Ez a képződmény adja a tágabb környezet feküjét is. A folyóvízi agyagos, kőzetlisztes, finomhomokos üledékekben néhány cm nagyságrendű üledékfolyósodásra utaló bélyegek uralják; vízkiszökések, mikrovetők és mikrogyüredezett üledékes szerkezetek észlelhetők, amelyek a holocén időszakon belüli M ≥ 5 földrengés(ek)re utalnak.
A tanulmányozott szelvények alapján megállapítható, hogy Paks tágabb környezetében öt-tizenötezer éves, az üledékképződés során a felszínig hatoló, ma már eltemetett helyzetben lévő törések tanulmányozhatók. A településen belül pedig 10.000 évesnél fiatalabb földrengésekre utaló bélyegek találhatók.
[…]
Paks település tágabb környezetében terepi vizsgálatokkal igazolható bizonyíték van olyan méretű földmozgásra, amely kimutatható tektonikus szerkezeteket hozott létre a földfelszín közeli, részletesen vizsgált rétegekben az elmúlt 10 000 évben. Az eddigi megfigyelések alapján a területtől ÉÉNy-ra található törészóna a felszín közelében is létrehozott nyírásos elmozdulásokat, így jövőbeli aktivizálódás esetén képes lehet a felszínt vagy az ahhoz közeli tartományt (újra) elvetni.”
Mégsem földrengésbiztos a Paksi Atomerõmû?
Ugrás a cikkhez