Magyarországon a vállalati hitelek állománya 2008 vége óta folyamatosan csökken. Ez a jelenség különösen hátrányosan érinti a kis- és középvállalkozásokat, mivel őket a hitelkínálati korlátok is jobban sújtják, illetve nehezebben találnak maguknak alternatív finanszírozást. A jelenlegi makrogazdasági környezetben - törvényi felhatalmazás alapján - lehetőség van arra, hogy az MNB a hitelintézetek együttműködésével egy célzott hitelprogrammal - az árstabilitás veszélyeztetése nélkül - a fenntartható gazdasági növekedést támogassa.
A Növekedési Hitel Program alapvető célja, hogy kedvezményes jegybanki finanszírozás segítségével a kis és középvállalatok finanszírozási helyzetén segítsen, mert az kiemelten fontos a termelőkapacitások, valamint a munkahelyek megőrzése és gyarapítása céljából. A kedvezményes kamatláb a hitellel rendelkező vállalatok számára az alacsonyabb törlesztő részleteken keresztül alacsonyabb költségeket eredményez, melynek mind jövedelmezőségi, mind likviditási szempontból pozitív a hatása. A mérséklődő adósságszolgálati terhek miatt csökken a hitelállomány minőségének romlása, így végső soron a banki portfólió-minőségre is pozitív hatással lehet. Mindezek mellett a program a bankok mérlegpozícióján keresztül a hitelezési képességet is javíthatja.
A lakossági hitelezés és a devizahitelek problémájának kezelésére számos kormányzati program áll rendelkezésre, ezért a jegybank nem tervezi hasonló program kidolgozását a lakosság számára.
A Növekedési Hitel Program része továbbá a gazdaság külső sérülékenységének a mérséklése, ami egyben lehetővé teszi a jegybanki kamatkiadások csökkentését is. A kedvezményes kamatozású jegybanki refinanszírozás nyújtása, amely a kkv hitelezés ösztönzését célozza, növeli az MNB mérlegfőösszegét és ezen belül a forrásoldalon a 2 hetes kötvény állományát, így a GDP ma már 1%-ához közelítő kamatkiadásokat. A kéthetes kötvényállomány felépülése jórészt az államadósságon belül a devizaadósság aránya növekedésének, illetve az ország válság előtt és alatt nyilvánvalóvá vált pénzügyi sérülékenységéből kiinduló devizatartalék emelkedésnek volt egyenes következménye, amely jelenleg az MNB forrásoldalának legnagyobb tétele. Ennek költsége - amely beavatkozás nélkül tovább emelkedne a kedvezményes jegybanki finanszírozás forrásköltségével - azonban mérsékelhető az ország sérülékenységének csökkentésével.
Kedvezményes jegybanki refinanszírozás forint alapú kkv hitelek folyósítására
Az MNB a hitelintézetek bevonásával Növekedési Hitel Programot kezdeményez, melynek során átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségben, kedvezményes kamatozású refinanszírozási hitelt nyújt kereskedelmi bankok számára. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%.
A programban részt venni kívánó hitelintézeteknek a kedvezményes kamatozású jegybanki hitelt fix feláron kell a kkv-k számára tovább adni. Szándékaink szerint ez a felár nem lesz nagyobb 2 százalékpontnál, így a vállalati hitel kamata maximum 2% lehet. Ennek eléréséhez szükség lehet garanciaprogramok igénybevételére is. Erről és a program további részleteiről az MNB tárgyalást kezdeményez a hitelintézetekkel.
A tárgyalások során a jegybank számít az üzleti szféra képviselőinek együttműködésére is a kedvezményes hitelek megfelelő célzottságának kialakításában azzal a céllal, hogy a kedvezményes hitelek kizárólag azokban az ágazatokban és azokat a kis- és középvállalati adósokat érjék el, amelyek egészséges üzleti modellel rendelkeznek és növekedni szeretnének. Becsléseink szerint a hitelszűke nem egyformán érinti a vállalati szektor szereplőit. Különösen hátrányosan sújtják a szigorú hitelkínálati korlátok a kis- és középvállalkozásokat, ugyanakkor a számukra a banki finanszírozásnak nincs valódi alternatívája. Iparági megoszlás szerint vizsgálva a hitelkínálatot azt tapasztaltuk, hogy a hitelezési feltételek olyan ágazatokban is jelentősen szigorodtak, amelyek a potenciális növekedés szempontjából kulcsfontosságúak lehetnek. Ezzel szemben más, tartós értékesítési problémákkal küszködő iparágakban kényszerhitelezésre, vagyis a tartósan rossz hitelképességű vállalatok mesterséges életben tartására utaló jeleket látunk.
Mindezek miatt indokolt lehet a kedvezményes hitel ágazat és vállalatméret alapján célzott felhasználása.
A program hatására a jegybank mérlegfőösszeg megnő. Eszközeinek állománya teljes kihasználtság esetén a 250 milliárd forintos refinanszírozó hitellel emelkedik, miközben forrásoldala is ugyanennyivel bővül. A többlet sterilizációs állományra fizetett kamat az MNB közvetlen hozzájárulása a hitelezés ösztönzéséhez, ugyanis ezzel szemben eszközoldalon kamatmentes hitel jelenik meg. Ezt a költséget azonban ellensúlyozza a program további eleme.
A hitelintézetek programhoz való hozzájárulása a velük való megállapodás alapján úgy valósulna meg, hogy egy átlagos kkv-t jellemző hitelkockázati szintnek megfelelő felár helyett csak - a hitelintézetekkel folytatandó tárgyalás kiindulópontját képező - 2%-ot építenek be a hitelkamatokba. Az alacsonyabb felár miatt kieső jövedelmet azonban kompenzálhatja az adósok javuló fizetési képessége, ami a jóval a piac alatti kamattehertől remélhető.
A jegybank a hitelprogrammal nem vállal fel vállalati hitelkockázatot. Ennek a kockázatnak a felmérése és kezelése továbbra is a bankrendszer feladata. A program tehát azon túl, hogy a kisebb vállalatokat célozza, és esetleg ágazati preferenciákat is fog tartalmazni, a források allokálásában alapvetően a kereskedelmi bankok hitelezési döntéseire támaszkodik.
A jegybanki hitelprogram célzottságánál, méreténél és egyszeri jellegénél fogva nem befolyásolja a kamatpolitika vitelét és hatékonyságát, azaz nem jön létre "kettős kamatláb". A kamatpolitika továbbra is óvatos és kiszámítható marad. A program célzottsága biztosítja, hogy a kedvezményes finanszírozás az üzleti aktivitást élénkítse, és ne befolyásolja a pénzügyi eszközárakat. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége pedig korlátozott, a hazai bankok teljes vállalati hitelállományának mindössze 4%-a, a kkv hitelállomány 7%-a.
A hitelösztönzés ezen formája nem veszélyezteti az MNB elsődleges célját, az árstabilitás fenntartását. A jelenlegi, tartós kereslethiánnyal jellemezhető makrogazdasági környezetben az infláció tartósan a cél alatt maradhat. A célzott hitelösztönzés hozzájárulhat a potenciális növekedés erődítéséhez azáltal, hogy nem hagyja leépülni a termelőkapacitásokat. Tekintettel arra, hogy a program középtávon a potenciális kibocsátásra is hat, az ebből fakadó középtávú inflációs nyomás elhanyagolható, így az elsődleges cél szempontjából nem befolyásolja érdemben a kamatpolitikát.
Az MNB - szintén a hitelintézetek bevonásával - átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségű, kedvezményes refinanszírozási hitelt kíván folyósítani kkv adósok fennálló devizahiteleinek forintra konvertálásához. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%. A program további feltételei - felár nagysága és célzottsága tekintetében - is megegyeznek az előző programpontéval. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége itt is korlátozott: a hazai bankok kkv devizahitel-állományának legfeljebb a 15%-a.
A forinthitelekhez való nehéz hozzáférés mellett a kkv-szektor másik nagy problémája a kintlévő devizahitelek magas aránya. A kkv-hitelállomány közel fele deviza alapú, melynek összege 1860 milliárd forint (állomány 54%-a), 15000 vállalathoz kapcsolódóan. Ezeknek a hiteleknek a devizaneme nagyrészt euró (86 százalék), kisebb részt svájci frank (14 százalék). A svájci frank alapú devizahitelekkel rendelkező kkv-knak (257 milliárd forint) feltételezhetően nincs természetes vagy mesterséges fedezete, így ezek a cégek jelentős árfolyamkockázatnak vannak kitéve. A kkv-devizahitelek forintra váltását célzó program javítja az érintett vállalatok hitelképességét, és kiszámítható gazdálkodást tesz lehetővé számukra.
Annak érdekében, hogy az érintett devizahitelek forintra konvertálása ne okozzon volatilitást a forint árfolyamában, a jegybank a végtörlesztés esetén már sikerrel alkalmazott eljárást követi: a hitelek devizakonverziójához a hitelintézetek számára devizát bocsát rendelkezésre piaci áron a devizatartalék terhére annak feltételével, hogy a hitelintézetek vállalják, hogy abból a rövid lejáratú külföldi forrásaikat fizetik vissza. Így az ország rövid devizatartozásai és devizatartaléka ugyanolyan mértékben csökkennek, vagyis Magyarország devizatartalék-megfelelése változatlan marad.
A kétéves likviditást nyújtó hiteltender felfüggesztése
Figyelembe véve a tartósan kedvező külső pénz- és tőkepiaci környezetet, valamint a bankok tartósan stabil likviditási helyzetét, az MNB a kétéves fedezett hiteltendert határozatlan időre felfüggeszti. Pénzpiaci turbulencia esetén az eszköz reaktiválásával lehetőség van a likviditási sokkok kezelésére és annak biztosítására, hogy a hosszú források hiánya ne legyen gátja a vállalati hitelezésnek.
A gazdaság sérülékenységének és az ezzel együtt járó kamatkiadások csökkentése
Az MNB a Kormánnyal és a hitelintézetekkel közösen programot dolgoz ki a gazdaság sérülékenységének csökkentésére. A program az ország rövid külső adósságának 1000 milliárd forintos csökkenését célozza meg, ami - az eddig is alkalmazott szabályoknak megfelelő módon - mérsékli a jegybank devizatartalék-igényét. Ezzel párhuzamosan a kéthetes MNB-kötvény állománya - a jegybank elsődleges célja és a pénzügyi stabilitás veszélyeztetése nélkül - 3600 milliárd forintra csökken. A program során a tartalék-megfelelést az biztosítja, hogy az MNB devizaeszközének felhasználása és az egy éven belül lejáró külföldi adósság azonos mértékben csökken. A devizatartalékok legfeljebb egy tizedének a felhasználása (annak a sebezhetőségi forrásnak a mérséklésére, amely miatt a tartalék megképzésre került) teljesen összhangban van a jegybanki tartalékolás - a pénzügyi piacok által eddig is - elfogadott alapelveivel. A program során egyúttal az ország bruttó külső adóssága is mérséklődne.
" Sajnos nem múlt még el a válság.
Ezért spórolni kell..."
Gondolom az nem zavar hogy szinte minden településen külön szóvivője van a rendőrségnek, honvédségnek katasztrófavédelemnek, ahol van bíróságnak, ügyészségnek és hasonló szerveknek. Nyilván szükséges a munkájuk, mert akár tíz évente is szükség lehet rájuk egyszer, ha ne adja Isten történik valami arrafelé. Ráadásul a többségük ha életében egyszer képernyőre kerül, makog, hebeg-habog össze vissza abban a 6 és fél másodpercben amire egész életében készült.
sőt, ha önmagán kívül mindenkit kirúgna, akkor volna csak igazi a reform, elvégre kuszaszem egymaga irányítja a forintot (és gondolom, az inflát is, bár lehet, hogy ezt még meg kell tanulnia) :)
gaz libsibolsi lehetsz, mert nem tudod vagy nem akarod tudni, hogy vitya már az ő helyüket is kezdi átvenni... gondoljunk csak a márc 15-i hóhelyzetre, ahol minden összeomlott, mert a bölcs vezír nem lehetett ott... bezzeg most, hogy a gátakon ott volt, és szemmel verte a Dunát, most nem lett tragédia :)
a vak komondoros is inkább azt hazudta volna, hogy vitya szemmel verte a feleségét, nem lett volna akkora a baj :)
ad1: mondd, azaz 2 d, mint kedvenced, a máúnikásáú :)
ad2: dehogy, csak azt, hogy a kedvenceid akkor mutogassanak az általad utált figurákra, amikor kiengedik őket sétálni a börtön udvarára :)
(lehetőleg vagyonelkobzással, stb.)
másképp fogalmazva ad2-t: abban a percben, hogy azon kezdesz el töprengeni, melyikük a kevésbé rossz (megoldókulcs: nagyjából egyformán, csak a gazdaságilag dilettánsok jobban húznak a fidesz felé, de nagyjából ennyi ill. persze ennek a következményei), attól kezdve megszabadítod magad annak a gondolatnak még csak a lehetőségétől is (szinte), hogy el tudd képzelni Magyarországot e két járvány (maszop és ami hozzá tartozik ill. fidesz és ami hozzá...) nélkül
Biztos ha Te mondod. És havi mennyi kiegészítést kap valaki azért, hogy 10-20 évente egyszer sz@rrá égesse magát egy híradóban 10 másodperc alatt?
Hogyan döntik el hogy a megyei, vagy a települési "szóvivő" szerepeljen ha pl. Karakószörcsökön jégeső esik, vagy beszakad a járda?
Érdekes továbbá, hogy a mentők meg tudják oldani egyetlen szóvivővel a tájékoztatást akár hol történik a baj. A rendőrség, katasztrófavédelem, ügyészség nem. Ott kell országos, megyei, települési szintű is. Szerintem ha ezeket összeadnád, megdöbbennél mit költünk rájuk akár főállásúak, akár nem.
A 153 államtitkárról meg ne is beszéljünk mert az már messzire vinne...
De az MNB-n spórolni kell ebben egyetértünk. Én spec. a tizenX alelnökkel, monetáris taggal kezdeném. Már úgy sincs rájuk szükség, Simorék elmentek így nem kell a számbeli fölény.
nem, bár ez nyilván meghaladja értelmi képességeidet, akárcsak az 1054. hsz.-ben írtak
nekem nem azért büdös ez a banda, mert a másik tetves bandához tartoznék v. komálnám őket (btw. az is égő, hogy egy elviekben felnőtt ember nem látja be, hogy a kettő ugyanaz a brancs, csak eljátsszák a sok alsóbbrendű birka előtt a jó zsaru - rossz zsaru szerepkört, akik komolyan versenyeznek egymással, stb. ...valójában ezeknek közös üzleteik vannak (pl. a Közgép is a másik komcsi párt alatt vált komoly méretű céggé, és még lehetne ragozni), és a fennálló keretet (szofisztikált emberek a status quo-nak nevezik ezt) nem akarják szétfeszíteni, mert legrosszabb esetben is 2. helyen futnak majd be ebben a rendszerben a húsosfazék köré, ami sokkal jobb, mintha kiszorulnának onnan, sőt netalán még dutyi is várna rájuk meg vagyonelkobzás)
de nem akarok most több gyöngyöt szórni a kis topikunk disznaja elé :) mert neki a moslék kell :) az értelmes emberek meg valószínűleg eddig is tisztában voltak azokkal, amiket leírtam...
"sőt netalán még dutyi is várna rájuk meg vagyonelkobzás)"
na ezt mégis kicsit részletezem: pont ezek elkerülése érdekében titkosítanak, nem adnak ki közérdekű adatokat még per esetén sem, eltussolják, amit kell, stb.
...és ezért ül többek közt holt peti :) ott, ahol, nem is beszélve szájerné handóról meg a többiről...
Aki szerint az a jó jegybankelnökség mérőszáma, hogy milyen alacsony a jegybank alapkamat, annak csak további jó mesenézést kívánok!
Ezentúl megnézhetjük, hogy ki honnan indult, és hova jutott. Matónál persze 3 hónap után nem sok következtetést vonhatunk le.
Találkozunk 6 év múlva, megvitatni ezt a témát!
Milyen 12%-ról zagyválsz?
Amikor átvette az elnöki tisztséget 7.75%-on állt a kamat. A válság legmélyebb bugyrában volt a tetőpont 11.5% (2008.10.22), januárra már 9.5%-ra ment vissza.
A kormányváltáskor 5.25% volt az alapkamat. A Fidesz generálta Ft válság idején felszaladt 7%-ra (!!!!) 2011.12.21, de akkor már az új külsős tagok diktáltak. A mandátuma lejártakor pedig 5.25% volt.
Mindezt úgy hogy a kormány eleinte zsinórban hozta az olyan intézkedéseket amivel pörgette az inflát, egészen a 6% feletti tartományba. De gondolom erről is az MNB tehetett szerinted.
Lehet,hogy 11.5 volt ,nem mindegy.
Nem emlékszem,hogy írtam volna,hogy csak a kamat számít de lényeges szempont! Vagy az EU-s országokban Németország, Anglia,stb. ill USA-ban rossz jegybankelnökök vannak?
A tetőpont volt 11.5%, egy hónapig a válság mélypontján, de ezt lazán felkerekíted 12-re és úgy kezeled mintha végig annyi lett volna.
Eközben a Mestert élteted minden tized százalékos Ft erősödésnél. Nála miért nem az ATH 323-as EUR/HUF árfolyammal dolgozol? Olyan apróságokról ne is beszéljünk milyen külső környezet volt 2008.októberében, meg milyen volt az elmúlt fél évben...
Mondanám hogy szánalmas, de ez inkább tudatos tartok tőle.
Nagyon nem mindegy:adott esetben azt jelenti,hogy valótlant állítottál,ami be is bizonyosodott...
Ha egy "bocsi!"-t írtál volna,az azt jelentehette volna,hogy csak tévedtél és nema kakit kevered szándékosan....
Ha Neked ez "mindegy",akkor rég rossz!
Ha az elmúlt hetet nézzük akkor így van.
Ha viszont a kormányváltástól eltelt időszakot,akkor azt mondhatjuk,hogy a forint az elmúlt három év legnagyobb vesztese.
Az ugye cseppet sem zavar,hogy 2008 és 2010 között történt egy és más az országban és a gazdaságban?
Mintha vitya elismerően nyilatkozott volna a Bajnai korszakról...Jó,jó! Tudom,nem a szószéken,hanem külföldön!
(megkeressen a nyilatkozatot vagy te is emlékszel?)
"Eredeti kérdés az volt,hogy "mihez képest" ! "
No akkor még egyszer! A kormányváltáskor 5.25% volt az alapkamat.
Ehhez képest 0.75% a különbség, BOJ illetve FED pénzpumpával tuningolva.
Simorék a kormányváltásig tudták befolyásolni az alapkamatot. Ezután Orbánék feltöltötték külsős tagokkal a monetáris tanácsot, azóta pedig az volt amit ők akartak.
Nem, először megpróbálták lendületből kitúrni Simort, majd mivel ez nem ment, jött a monetáris tanács lejárt mandátumú tagjainak lecserélése nekik tetszőekre, 2011 tavaszától.
Nem tudom mire fel a vigyor amikor az eredeti állításod cáfolod a linkkel. Amúgy ha nem tűnt volna fel, én már beidéztem korábban hogy a fontosabb események idején, mikor mennyi volt az alapkamat. Tehát ha előbb utána nézel magad, nem állítottál volna ekkora sületlenséget, és nincs az egész vita.
Nem hiszem,hogy veled vitatkoztam volna ez ügyben.Egy feltett kérdésre válaszoltam amit meglovagoltatok páran.:))
A mihez képestre válaszoltam és az elvitathatatlan,hogy Simor nem akarta a kamatcsökkentéseket!
A tetű! A kormány intézkedései révén szándékoltan 6% fölé pörgetett infláció mellett, nem akarta 5.25% alá vágni az alapkamatot, sőt emelt is amikor a Ft 320 fölé szaladt. Felelőtlenség, sőt narancs szemüveg mögül nézve ennél is több.
Te pedig ezt állítottad és én erre reagáltam.
"Simorék 12 százalékához amihez foggal körömmel ragaszkodtak volna..."(#1073)
Na kb. ilyen szilárd tényekre alapozva próbálsz itt okítani másokat.
Nem hiszem,hogy okításról lett volna szó! Ilyen okosokat mint vagytok egy páran már amúgy sem lehetne! Bizonyára mind egyetemi tanárok vagytok.o:)))
Utoljára, egy kérdésre válaszoltam ami egy személynek szólt!
Nem igaz amit írsz! Simor 6,5%-nál már NEM szavazott a kamatcsökkentésre! A külső tagok vitték keresztül a kamatcsökkentést. Ha Simoron múlna, még most is fizehetnénk az extra 2%-ot a semmiért...
csak a szokásos szar viselkedés, szeretnék jobban hinni, hogy az ország többsége szimplán becsapható és ostoba, mint hogy imponál neki ez a szar magatartás. csak egy fokkal jobb verzió, de mégis.
Ez aztán a narancsos tempó! Most már ott tartunk, hogy én nem mondok igazat. Több problémám is van a beszólásoddal.
1. "Simor 6,5%-nál már NEM szavazott a kamatcsökkentésre!"
Hol állítottam én ezt?
2. Ha nem pusztán kötekedni akartál volna, akkor rögtön a kifogásolt 1102 beírásom után olvasható a 1104-ben a pontosítás. Efelett persze átsiklasz.
3. Nekem felrovod a pontatlan fogalmazásomat, ráadásul elég erős kifejezést használva. Viszont az egész polémiai kiinduló pontjaként elkövetett ordas nagy baromsághoz egy fél mondatod sincs, sőt tulajdonképpen megerősíted azt, egy alacsonyabb szintről indulva (6.5%).
Ezután az illető tulajdonképpen beismeri hogy tudatosan ferdít, de téged ez is hidegen hagy.
" Maradjunk a tudatosnál. :)" (#1080)
3. Már nem először kerül ez itt szóba, és máskor is elhangzott a kérdés, miszerint miért kell Simorról a legrosszabbat feltételezni? Gondolom az agyába Te sem láttál bele, a tettei viszont nem támasztják alá azt a feltételezést, miszerint ártó szándék vezérelte volna. Miért nem lehet elfogadni, hogy szakmai érvek mentén hozta a döntéseit (amelyek utólag akár tévesnek is bizonyulhattak)?
Az alapkamat alakulásából megállapítható, hogy messze nem az volt a célja hogy magasan tartsa a kamatot. Ha lehetett csökkentett. Igazad lehetne, ha állandóan csak emelt volna, de nem ezt tette. Emelt is, csökkentett is, kormányok színétől függetlenül. Ezért azt sem lehet kimutatni, hogy kormányok iránt érzett szimpátia alapján cselekedett volna. A regnálása alatt a kamatcsúcs Gyurcsányék idejére esett, és az OV alatt elért új EUR/HUF mélypont, illetve az újra égbe szökő kockázati felár szint ellenére, meg sem közelítette az alapkamat azt a szintet. A kormányváltás idején 5.25% volt az alapkamat, és bő négy hónapig ott is maradt. Az ezután következő 7%-ig történő emelés pedig, szakmailag teljesen indokolt volt. Mellette szólt az infláció, a kockázati felár, és a Ft árfolyam változása is. Nem mellékesen részben már az új tagokkal bővült MT tette mindezt (emelés 6-ról 6.5-re, majd 7%-ra). Gondolom őket nem gyanúsítod kormányellenes tevékenységgel.
Ami pedig a csökkentést illeti. Egyrészt 7-ről 6.5-ig partner volt a csökkentésben, tehát megint csak nem vádolható ártó szándékkal. Az hogy onnantól tartásra szavazott, az sem feltétlenül jelent ellenséges viselkedést. Legalább két egyéb oka is lehetett. Mivel veled ellentétben én nem látok a gondolataiba, nem tudom megítélni melyik mennyit nyomott a latba.
a., Óvatosság. Az új tagok előre tudhatóan nélkülük is csökkentettek szorgalmasan, viszont ez egyfajta jelzés lehetett a piacoknak, hogy ne szaladjanak előre túlságosan.
b., Szakmailag nem tartotta indokoltnak a további csökkentést. Emellett is felsorakoztathatóak voltak érvek, más kérdés, hogy utólag túlzott óvatosságnak tűnhet.
4. " Ha Simoron múlna, még most is fizehetnénk az extra 2%-ot a semmiért"
Ez max. a jegybanknál parkoltatott rövid ker.banki forrásokra igaz. A hosszabb lejáratú állampapírokra csak indikatív hatása van, az a piacon alakul ki. Ráadásul minél hosszabb a futamidő, annál kevésbé van hatása rá. Hiába vágja az MNB holnaptól 0.25-re az alapkamatot, ha senki nem vesz még a közelében sem magyar állampapírt. Természetesen a fordítottja is megtörténhet, ha a piac úgy ítéli meg. Az alapkamatnál alacsonyabban is lehet az állampapírok hozama. Tetszik vagy nem, mi nem vagyunk az USA, ahol a jegybank szinte bármit letolhat a piac torkán. Ők is csak addig, amíg a $ a világ tartalék devizája.
Tévedsz, mert Simor is nyilatkozta, hogy csökkentette volna a kamatot, de nem ilyen gyorsan, mivel az elemzési stáb által összeállított anyagból az jött ki, hogy túl kockázatos. És az is volt, de most épp bejött.
Persze, mindent meg lehet magyarázni...
Míg korábban a jegybank csak kullogott a piac után, most már irányt mutat a befektetőknek. Talán ez a leglényegesebb különbség! Bár ti ezt néhányan biztosan másképp látjátok, de ez az én véleményem.
Részemről ennyi a hozzászólás, holnap 1 hétre a magyar tenger partjára megyek nyaralni. Üdv!
"Míg korábban a jegybank csak kullogott a piac után, most már irányt mutat a befektetőknek."
És a régiós hozamesés is Matolcsynak köszönhető, ugye? Meg az egész európai, globál trend is? Ti tényleg bármit elhisztek, amit elmond a vezérkar, megír a haver média?
Íme egy adatsor a másodpiaci hosszú hozamok alakulásáról 2012 június és 2013 május között: link
Matolcsy egy zseni!!
A Növekedési Hitel Program alapvető célja, hogy kedvezményes jegybanki finanszírozás segítségével a kis és középvállalatok finanszírozási helyzetén segítsen, mert az kiemelten fontos a termelőkapacitások, valamint a munkahelyek megőrzése és gyarapítása céljából. A kedvezményes kamatláb a hitellel rendelkező vállalatok számára az alacsonyabb törlesztő részleteken keresztül alacsonyabb költségeket eredményez, melynek mind jövedelmezőségi, mind likviditási szempontból pozitív a hatása. A mérséklődő adósságszolgálati terhek miatt csökken a hitelállomány minőségének romlása, így végső soron a banki portfólió-minőségre is pozitív hatással lehet. Mindezek mellett a program a bankok mérlegpozícióján keresztül a hitelezési képességet is javíthatja.
A lakossági hitelezés és a devizahitelek problémájának kezelésére számos kormányzati program áll rendelkezésre, ezért a jegybank nem tervezi hasonló program kidolgozását a lakosság számára.
A Növekedési Hitel Program része továbbá a gazdaság külső sérülékenységének a mérséklése, ami egyben lehetővé teszi a jegybanki kamatkiadások csökkentését is. A kedvezményes kamatozású jegybanki refinanszírozás nyújtása, amely a kkv hitelezés ösztönzését célozza, növeli az MNB mérlegfőösszegét és ezen belül a forrásoldalon a 2 hetes kötvény állományát, így a GDP ma már 1%-ához közelítő kamatkiadásokat. A kéthetes kötvényállomány felépülése jórészt az államadósságon belül a devizaadósság aránya növekedésének, illetve az ország válság előtt és alatt nyilvánvalóvá vált pénzügyi sérülékenységéből kiinduló devizatartalék emelkedésnek volt egyenes következménye, amely jelenleg az MNB forrásoldalának legnagyobb tétele. Ennek költsége - amely beavatkozás nélkül tovább emelkedne a kedvezményes jegybanki finanszírozás forrásköltségével - azonban mérsékelhető az ország sérülékenységének csökkentésével.
Kedvezményes jegybanki refinanszírozás forint alapú kkv hitelek folyósítására
Az MNB a hitelintézetek bevonásával Növekedési Hitel Programot kezdeményez, melynek során átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségben, kedvezményes kamatozású refinanszírozási hitelt nyújt kereskedelmi bankok számára. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%.
A programban részt venni kívánó hitelintézeteknek a kedvezményes kamatozású jegybanki hitelt fix feláron kell a kkv-k számára tovább adni. Szándékaink szerint ez a felár nem lesz nagyobb 2 százalékpontnál, így a vállalati hitel kamata maximum 2% lehet. Ennek eléréséhez szükség lehet garanciaprogramok igénybevételére is. Erről és a program további részleteiről az MNB tárgyalást kezdeményez a hitelintézetekkel.
A tárgyalások során a jegybank számít az üzleti szféra képviselőinek együttműködésére is a kedvezményes hitelek megfelelő célzottságának kialakításában azzal a céllal, hogy a kedvezményes hitelek kizárólag azokban az ágazatokban és azokat a kis- és középvállalati adósokat érjék el, amelyek egészséges üzleti modellel rendelkeznek és növekedni szeretnének. Becsléseink szerint a hitelszűke nem egyformán érinti a vállalati szektor szereplőit. Különösen hátrányosan sújtják a szigorú hitelkínálati korlátok a kis- és középvállalkozásokat, ugyanakkor a számukra a banki finanszírozásnak nincs valódi alternatívája. Iparági megoszlás szerint vizsgálva a hitelkínálatot azt tapasztaltuk, hogy a hitelezési feltételek olyan ágazatokban is jelentősen szigorodtak, amelyek a potenciális növekedés szempontjából kulcsfontosságúak lehetnek. Ezzel szemben más, tartós értékesítési problémákkal küszködő iparágakban kényszerhitelezésre, vagyis a tartósan rossz hitelképességű vállalatok mesterséges életben tartására utaló jeleket látunk.
Mindezek miatt indokolt lehet a kedvezményes hitel ágazat és vállalatméret alapján célzott felhasználása.
A program hatására a jegybank mérlegfőösszeg megnő. Eszközeinek állománya teljes kihasználtság esetén a 250 milliárd forintos refinanszírozó hitellel emelkedik, miközben forrásoldala is ugyanennyivel bővül. A többlet sterilizációs állományra fizetett kamat az MNB közvetlen hozzájárulása a hitelezés ösztönzéséhez, ugyanis ezzel szemben eszközoldalon kamatmentes hitel jelenik meg. Ezt a költséget azonban ellensúlyozza a program további eleme.
A hitelintézetek programhoz való hozzájárulása a velük való megállapodás alapján úgy valósulna meg, hogy egy átlagos kkv-t jellemző hitelkockázati szintnek megfelelő felár helyett csak - a hitelintézetekkel folytatandó tárgyalás kiindulópontját képező - 2%-ot építenek be a hitelkamatokba. Az alacsonyabb felár miatt kieső jövedelmet azonban kompenzálhatja az adósok javuló fizetési képessége, ami a jóval a piac alatti kamattehertől remélhető.
A jegybank a hitelprogrammal nem vállal fel vállalati hitelkockázatot. Ennek a kockázatnak a felmérése és kezelése továbbra is a bankrendszer feladata. A program tehát azon túl, hogy a kisebb vállalatokat célozza, és esetleg ágazati preferenciákat is fog tartalmazni, a források allokálásában alapvetően a kereskedelmi bankok hitelezési döntéseire támaszkodik.
A jegybanki hitelprogram célzottságánál, méreténél és egyszeri jellegénél fogva nem befolyásolja a kamatpolitika vitelét és hatékonyságát, azaz nem jön létre "kettős kamatláb". A kamatpolitika továbbra is óvatos és kiszámítható marad. A program célzottsága biztosítja, hogy a kedvezményes finanszírozás az üzleti aktivitást élénkítse, és ne befolyásolja a pénzügyi eszközárakat. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége pedig korlátozott, a hazai bankok teljes vállalati hitelállományának mindössze 4%-a, a kkv hitelállomány 7%-a.
A hitelösztönzés ezen formája nem veszélyezteti az MNB elsődleges célját, az árstabilitás fenntartását. A jelenlegi, tartós kereslethiánnyal jellemezhető makrogazdasági környezetben az infláció tartósan a cél alatt maradhat. A célzott hitelösztönzés hozzájárulhat a potenciális növekedés erődítéséhez azáltal, hogy nem hagyja leépülni a termelőkapacitásokat. Tekintettel arra, hogy a program középtávon a potenciális kibocsátásra is hat, az ebből fakadó középtávú inflációs nyomás elhanyagolható, így az elsődleges cél szempontjából nem befolyásolja érdemben a kamatpolitikát.
Kedvezményes jegybanki refinanszírozás KKV devizahitelek forintra váltására
Az MNB - szintén a hitelintézetek bevonásával - átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségű, kedvezményes refinanszírozási hitelt kíván folyósítani kkv adósok fennálló devizahiteleinek forintra konvertálásához. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%. A program további feltételei - felár nagysága és célzottsága tekintetében - is megegyeznek az előző programpontéval. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége itt is korlátozott: a hazai bankok kkv devizahitel-állományának legfeljebb a 15%-a.
A forinthitelekhez való nehéz hozzáférés mellett a kkv-szektor másik nagy problémája a kintlévő devizahitelek magas aránya. A kkv-hitelállomány közel fele deviza alapú, melynek összege 1860 milliárd forint (állomány 54%-a), 15000 vállalathoz kapcsolódóan. Ezeknek a hiteleknek a devizaneme nagyrészt euró (86 százalék), kisebb részt svájci frank (14 százalék). A svájci frank alapú devizahitelekkel rendelkező kkv-knak (257 milliárd forint) feltételezhetően nincs természetes vagy mesterséges fedezete, így ezek a cégek jelentős árfolyamkockázatnak vannak kitéve. A kkv-devizahitelek forintra váltását célzó program javítja az érintett vállalatok hitelképességét, és kiszámítható gazdálkodást tesz lehetővé számukra.
Annak érdekében, hogy az érintett devizahitelek forintra konvertálása ne okozzon volatilitást a forint árfolyamában, a jegybank a végtörlesztés esetén már sikerrel alkalmazott eljárást követi: a hitelek devizakonverziójához a hitelintézetek számára devizát bocsát rendelkezésre piaci áron a devizatartalék terhére annak feltételével, hogy a hitelintézetek vállalják, hogy abból a rövid lejáratú külföldi forrásaikat fizetik vissza. Így az ország rövid devizatartozásai és devizatartaléka ugyanolyan mértékben csökkennek, vagyis Magyarország devizatartalék-megfelelése változatlan marad.
A kétéves likviditást nyújtó hiteltender felfüggesztése
Figyelembe véve a tartósan kedvező külső pénz- és tőkepiaci környezetet, valamint a bankok tartósan stabil likviditási helyzetét, az MNB a kétéves fedezett hiteltendert határozatlan időre felfüggeszti. Pénzpiaci turbulencia esetén az eszköz reaktiválásával lehetőség van a likviditási sokkok kezelésére és annak biztosítására, hogy a hosszú források hiánya ne legyen gátja a vállalati hitelezésnek.
A gazdaság sérülékenységének és az ezzel együtt járó kamatkiadások csökkentése
Az MNB a Kormánnyal és a hitelintézetekkel közösen programot dolgoz ki a gazdaság sérülékenységének csökkentésére. A program az ország rövid külső adósságának 1000 milliárd forintos csökkenését célozza meg, ami - az eddig is alkalmazott szabályoknak megfelelő módon - mérsékli a jegybank devizatartalék-igényét. Ezzel párhuzamosan a kéthetes MNB-kötvény állománya - a jegybank elsődleges célja és a pénzügyi stabilitás veszélyeztetése nélkül - 3600 milliárd forintra csökken. A program során a tartalék-megfelelést az biztosítja, hogy az MNB devizaeszközének felhasználása és az egy éven belül lejáró külföldi adósság azonos mértékben csökken. A devizatartalékok legfeljebb egy tizedének a felhasználása (annak a sebezhetőségi forrásnak a mérséklésére, amely miatt a tartalék megképzésre került) teljesen összhangban van a jegybanki tartalékolás - a pénzügyi piacok által eddig is - elfogadott alapelveivel. A program során egyúttal az ország bruttó külső adóssága is mérséklődne.