A brit kormány lecsap a palagáz-kitermelés környezeti hatásai miatt aggódó önkormányzatokra
A brit kormány bejelentette, hogy ezentúl közvetlenül adja ki az engedélyt palagáz kitermelésére, annak érdekében, hogy megkerülje a gyakran túl lassú és vonakodó helyi hatóságokat.
A kormány ezen kívül lecsap a palagáz-kitermelést akadályozó önkormányzatokra is. Különösképpen azokat az önkormányzatokat szeretnék azonosítani, akik túllépik a kitermelési engedélykérelem elbírálására adott 16 hetes törvényi határidőt. A kormány szintén hozzáférhet majd az engedélyezési dokumentumokhoz azokban az esetekben, amikor a kitermelésre vonatkozó engedélyt elutasították, de a döntést kifogásolta a vállalat, ami engedélyt kért a fúrásokra.
A konzervatív kormányfő, David Cameron kabinetje lelkes támogatója a palagázhoz kapcsolódó fejlesztéseknek, mivel úgy vélik, hogy az olcsó és nagy mennyiségben rendelkezésre álló energiaforrásra alapozva a gazdaság is bővülhet. De az ambícióik ütköznek a palagáz kitermelés környezeti hatásai miatt aggódó önkormányzatokkal, akik eddig felelősek voltak az engedélyek kiadásáért. (Le Figaro)
Ha nem lenne rettenetesen szomorú és elkeserítő, talán még ironikusnak is mondhatnánk, hogy épp annak az országnak, nevezetesen az Egyesült Államoknak egy – bár távoli – részét már közvetlenül érinti a klímaváltozás, ahol az emberek jelentős része szerint az egész dolog nem is létezik és csak a „háttérhatalmak” találták ki, hogy irányítsák az embereket.
A jég elolvad, a viharok egymás után jönnek és az alaszkai Kivalina partvonala egyre zsugorodik, a házak szinte már a tengerbe érnek. A Los Angeles Times cikkében beszámolnak a helyieket sújtó nehézségekről és Barack Obama közelgő látogatásáról az elnök globális felmelegedéssel kapcsolatos körútja során, de a nagy kérdés, hogy nem vagyunk-e már túl azon a ponton, mikor még tehetnénk valamit a folyamat leállítása érdekében? Vajon Kivalina sorsa vár majd a világ tengerparti nagyvárosaira is? Novemberben Párizsban tartják az ENSZ újabb klímaváltozási konferenciáját, remélhetjük, hogy a Föld vezetői végre komolyan veszik a dolgukat és igazi megoldást igyekeznek keresni? Nemsokára meglátjuk
Los Angeles Times link
Szakértő: életbevágó, hogy a globális felmelegedés 2 Celsius fok alatt maradjon
A globális felmelegedést 2 Celsius fok alatt kell tartani ahhoz, hogy az emberiségnek legyen életesélye a század végére - hangsúlyozta a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) környezeti fenntarthatósági igazgatóságának vezetője az M1 aktuális csatorna szerda esti műsorában.
Kőrösi Csaba hozzátette: "ha túlmegyünk ezen, olyan veszélyzónába érünk, amit nem szabad felvállalni".
Kőrösi Csaba elmondta: a decemberi párizsi klímacsúcs a világtörténelem egyik legnagyobb nemzetközi csúcstalálkozója lesz, ötvenezer részvevővel. A szakértő szerint a legfontosabb része a leendő megállapodásnak, hogy ötévenként hogyan lehet majd továbbfejleszteni a nemzeti vállalások "építőkockáiból" felépülő közös globális cselekvést.
A KEH igazgatóságának vezetője szerint a fiatalok nagyon fogékonyak az éghajlatváltozás problémájára. Áder János köztársasági elnök klímakezdeményezéséhez a 17-25 éves korosztályból már többen csatlakoztak, mint az összes többi korosztályból Magyarországon, köszönhetően annak is, hogy minden nyári fesztiválon lehetőségük volt erre - fejtettek ki.
A köztársasági elnök kezdeményezésének honlapján, a www.elobolygonk.hu-n elérhető információk szerint párizsi megállapodás a jelenleg érvényben lévő Kiotói Jegyzőkönyvet hivatott leváltani, amely csak a fejlett ipari országok számára – azok közül sem mindegyikre – állapít meg klímavédelmi kötelezettséget. A megállapodás célja, hogy az ipari forradalom idején mért szinthez képest 2 Celsius fok alatt tartsa a légkör felmelegedését. (MTI)
Klímaváltozás: Európa egyik legsérülékenyebb országa vagyunk
Földünkön és ezzel együtt hazánkban is egyre jobban érezhetők a szélsőséges időjárás hatásai. Jelentős mértékben függünk az éghajlati szempontból sérülékeny infrastruktúrától, de a helyzet nem kétségbeejtő.
Saját bőrünkön érezzük, tapasztaljuk, hogy egyre szélsőségesebb időjárási körülmények közepette éljük mindennapjainkat. A globális léptékű éghajlatváltozás komoly kihívásokat támaszt a társadalommal szemben. Az iparosodás kezdete óta a felszíni átlaghőmérséklet emelkedő tendenciát mutat. A Földön csökken a jégborítottság, emelkedik a tengerszint, mezőgazdasági termelési övezetek eltolódnak. A hatások hazánkban is jelentkeznek: nő a hőhullámok gyakorisága, szélsőségesebb a csapadékeloszlás, az átlaghőmérséklet idén két fokkal magasabb az elmúlt évekhez képest. Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület kimutatta, hogy az éghajlatváltozásért szinten teljes egészében az ember tehető felelőssé.
A Magyar Földtani és Geofizikai Intézet keretében működő Nemzeti Alkalmazkodási Központ előadásában jelzi: hazánk a klímaváltozás következményeit tekintve Európa egyik legsérülékenyebb országa. Emellett Magyarország is függ az éghajlati szempontból sérülékeny (példaként említhető itt az áramkimaradás vagy az akadozó élelmiszerellátás) infrastruktúrától.
Hatás, ellenhatás
A szélsőséges jelenségek hatásait több „színtéren” tapasztalhatjuk. Amint arra Dr. Horváth Zoltán, a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (MFGI) főosztályvezetője felhívta a figyelmet a földtani közeget komoly károk érik a kiegyenlítetlen csapadékviszonyok következtében fellépő árvizek és aszályok miatt. Kritikus területnek tekinthetők hazánkban az instabil balatoni magaspartok, ahol rendszeres az omlásveszély. De az éghajlati változások az épületekre is hatással vannak. A maximális széllökések ereje az utóbbi években megnövekedett, az épületek homlokzatai és tetőszerkezetei nincsenek felkészülve a megváltozott körülményekre – fejtette ki Bíró Marianna, az MFGI főosztályvezetője. Jelezte: az épületek belső terei esetében az aktív védekezést a hőmérséklet emelkedésére a klímaberendezések jelentik, amelyeknek villamosigénye a2030-ra a jelenlegi hatszorosára nőhet. Arról nem is beszélve – tette hozzá Bíró –, hogy vízelvezető rendszerek a korábbi tapasztalatokon alapulnak, így nem „kezelik” a napjainkban egyre gyakoribb, extrém mennyiségű csapadékot.
Nincs egyetlen megoldás
Egységes megoldás azonban nincs. Kovács Lajos, a Klímabarát Települések Szövetségének elnöke kiemelte, hogy a városoknak, településeknek, önkormányzatoknak helyi szinten kell megoldást találni, amelyhez három fő szempontot kell szem előtt tartani: megelőzés, alkalmazkodás, klímatudatosság. Sir Patrick Geddes skót várostervező híressé vált gondolata, a „gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan” segíthet az előrelépésben. A hazai településtervezés döntéshozóinak a vízelvezetést, a csatornázást vagy éppen épületek tervezését úgy kell szabályozniuk, hogy az egyre gyakoribb, nagy mennyiségű csapadék vagy az olykor szélsőségesen magas hőmérséklet ne jelentsen gondot.
Az egyelőre még csak huszonhét településsel rendelkező szervezet célja, hogy a hamarosan létre jövő, egységes stratégia mellett a fejlett technológiát is beépítse a klímabarát települések mindennapjaiba. Egy azonban biztos, nemcsak a vezetőknek és a modern világ vívmányainak kell alkalmazkodni, hanem a polgároknak is rá kell jönniük: a tudatosabb és környezetbarát életmód egy fenntarthatóbb világot eredményhez link
Átlagosan körülbelül hét centiméterrel emelkedett a tengerszint világszerte 1992 óta – állítja a NASA. A folyamat a melegedő óceánokra, valamint az olvadó gleccserekre és sarki jégtáblákra vezethető vissza. A későbbiekben sem számíthatunk a helyzet javulására.
Az információt a NASA műholdjai által begyűjtött adatok szolgáltatták – írta a Time. Az amerikai űrügynökség a vízszint változásáról animációt is készített. A narancssárga és piros színnel jelölt területeken emelkedést, a kékre és fehérre színezett térségekben pedig csökkenést lehetett tapasztalni.
A helyzet csak tovább fog romlani a jövőben”
– mondta Steve Nerem, a Coloradói Egyetem geofizikusa egy szerdai panelbeszélgetésen. 2013-ban egy ENSZ-testület még azt jósolta, hogy 2100-ig a tengerek szintje 0,3-0,9 méterrel fog megemelkedni. Most nagyon úgy tűnik, hogy a legrosszabb forgatókönyv fog megvalósulni, és akár egy méteres tengerszint emelkedésre is számítani lehet.
Nem egyenletes változás
A változás – amint a videóban is látszik - nem egyenletes. Egyes térségekben a tengerszint több mint 20 centiméterrel megemelkedett, másutt – például az Egyesült Államok nyugati partvidéke mentén – csökkent a vízszint. A tudósok azonban arra figyelmeztetnek, hogy a kedvező kép csak ideiglenes, és a tengeráramlások, valamint a ciklikus természeti folyamatok miatt az eddig megkímélt térségekben is drasztikus vízszint-emelkedés várható az elkövetkező 20 évben.
A szakértők szerint nehéz előre megjósolni milyen mértékben fog olvadni a sarki jég az elkövetkező időszakban. Még ha a folyamat meg is áll vagy lelassul, évszázadokba fog telni, hogy a klímaváltozás előtti tengerszint visszaálljon.
Grönlandon sosem látott méretű jégtömeg vált le a Jakobshavn gleccserről. Naponta 46 métert halad a világ leggyorsabb jégáradata.
Gleccserkutatók tanulmányozzák azt az óriási jégtömeget, amely a minap vált le a grönlandi Jakobshavn gleccserről, amelyből a feltételezések szerint annak idején kialakult az Atlanti-óceánban a Titanic katasztrófáját előidéző jéghegy.
A szakemberek szerint a mintegy 12,4 kilométernyi jégtömeg a legnagyobb jégtömbleválás, amelyet a világ leggyorsabban haladó gleccsere esetében észleltek. Műholdfelvételek szerint a leválás valamikor augusztus 13. és 19. között történt.
A Washingtoni Egyetem kutatói tavaly megállapították, hogy Jakobshavn a leggyorsabb gleccser a világon; 2013-as műholdfelvételek szerint naponta 46 métert, évente mintegy 17 kilométert halad előre a tenger felé, és 35 milliárd tonnányi jég törik le róla a nyílt óceánba. A szakemberek szerint ez a gyors előrenyomulás a szárazföldről a tengerbe példanélküli, soha egyetlen grönlandi, észak- vagy déli-sarki gleccsernél vagy jégfolyónál nem tapasztalták ilyet. A Jakobshavn az Atlanti-óceáni jéghegyek 10 százalékát teremti elő.
Az Európai Űrügynökség (ESA) Sentinel műholdjai követik a jégtömb leválását.
Ekkora jégtömeg leválása grönlandi méretekben ugyan nagy, de az antarktiszi jégleválásokhoz képest kicsi, ott több ezer négyzetkilométernyi lapos jéghegyek válhatnak le az antarktiszi jégtakaróból.
Tegnap zárult Isztambulban az a három napos Nemzetközi Iszlám Éghajlatváltozási Szimpózium, amelynek végén az iszlám világ vezetői és tudósai által közösen elfogadott nyilatkozat az éghajlatváltozás iránti morális felelősséget hangsúlyozza - tudtuk meg a WWF-től.
Tasneep Essop, a WWF Nemzetközi Éghajlatváltozás és Energiaprogramjának vezetője a következőképpen méltatta a nyilatkozatot:
„Az iszlám vezetők és tudósok üzenete ismét megerősítette a vallási közösségek vezetőinek szerepét az emberiség éghajlatváltozással kapcsolatos felelősségének kimondásában.”
Többszintű probléma
Az éghajlatváltozás már nem csupán tudományos kérdés, hanem egyre inkább morális és etikai kérdés is. Mindannyiunk életét, életkörülményeit és jogait érinti és leginkább a szegény, kiszolgáltatott és peremhelyzetbe szorult közösségek szenvednek a hatásaitól.
A legtöbb vallás az embert tekinti a természet őrzőjének, ebben a szellemben pedig a környezetünk védelme egyben morális kötelességünk is. A nyilatkozat ennek az elvnek az iszlám tanításban gyökerező alapjaira mutat rá. Természetvédelmi civil szervezetként a WWF-et ugyanezen célok ösztönzik. Egy olyan világ megvalósításán dolgozunk, ahol az emberiség békességben tud élni önmagával és a természettel egyaránt, az egymás iránti tisztelet, megbecsülés és szolidaritás elvei mentén.
Együttműködésre van szükség
A különböző vallási közösségek képviselői, a hinduizmus, a judaizmus, a katolikus és az evangélikus egyház vezetői által kifejezett szolidaritás az összefogás és az együttműködés pozitív üzenetét hordozza, amelyre az éghajlatváltozáshoz hasonló erejű globális kihívások leküzdéséhez szükség van.
Csak közösen, együttműködve tudjuk megmenteni a földi élet sokszínűségét és csak együtt biztosíthatunk virágzó jövőt mindannyiunk számára. A nyilatkozat határozottan szólítja fel a világ muzulmánjait, hogy életmódjuk megváltoztatásával tegyenek sürgős lépéseket az éghajlatváltozás ellen.
Ugyanakkor a döntéshozókat arra buzdítja, hogy a fosszilis energiától eltávolodva fektessenek egy tisztább, fenntartható, alacsony szénkibocsátású jövőbe.” – tette hozzá a WWF programvezetője.
Elkészült és szombaton átadták a klímaváltozás tanulmányozására épített hatalmas megfigyelőtornyot az Amazonas-medence szívében.
Az amazonasi megfigyelőtorony (Amazon Tall Tower Observatory), amelynek építését Brazília és Németország finanszírozta fele-fel arányban, 325 méter magas, 24 méterrel magasabb, mint az Eiffel-torony. A rendkívüli építmény Manuas városától 150 kilométerre északkeletre, az esőerdőben fekszik.
Az épületben lévő eszközök az üvegházhatású gázokkal, aeroszol-részecskékkel és az időjárással kapcsolatos adatokat fognak gyűjteni a bolygó egyik legnagyobb összefüggő esőerdejében.
A torony magasságából adódóan a kutatók több száz kilométeres távolságig lesznek képesek nyomon követni a légtömegek változását és mozgását. Az amazonasi esőerdő a világ egyik legérzékenyebb ökoszisztémája, amely fontos szerepet játszik a klímaváltozásban, mivel a növekvő fák elnyelik az üvegházhatású szén-dioxidot, majd
rothadásuk, elégetésük során visszaengedik azt a légkörbe.
A tornyot a régió már létező, kisebb megfigyelőtornyainak hálózatába fogják integrálni. Közép-Szibériában 2006-ban emeltek hasonló megfigyelő állomást.
Egy hónap alatt rengeteg jeget vesztett a világ leggyorsabban fogyó gleccsere
A grönlandi Jakobshavn-gleccser drámai összeesése a NASA műholdképeinek segítségével követhető végig. Július vége és augusztus közepe között a gleccserről többször is szakadt le rengeteg jég, ezen a felvételen csak csak az látszik, milyen változások mentek végbe augusztus 14. és 16. között:
Azt nem tudni, hogy ekkora jégveszteség világrekordnak számít-e. Vannak szakértők, akik előzetes becslésekre hivatkozva mindenesetre már arról beszélnek, hogy még soha nem rögzített az emberiség akkora jégeltűnést, mint most.
Mindez meglehetősen világos jele annak, hogyan alakul az óceánok hőmérséklete Grönland környékén. És elég erős figyelmeztetés egy rakás alacsonyan fekvő országnak. Kutatások szerint ez az egyetlen gleccser volt felelős az átlagos tengerszint egy milliméteres megemelkedéséért 2000 és 2010 között.
A Jakobshavn-gleccser 1850 és 2010 között több mint negyven kilométerrel lett vékonyabb, 2010 óta pedig felgyorsult az összehúzódása. Ráadásul sebessége is felgyorsult, négyszer olyan gyorsan halad, mint ahogy tette azt a kilencvenes években, évente több mint tizenöt kilométert halad. Ez pedig azért nem jó hír, mert a grönlandi jégtakaró egy jelentős része gyorsabban fog az óceánba jutni, tovább emelve így a tengerszintet.
Hőségriadót adott ki az Environment Canada dél-Québec és dél-Ontario térségekre
2015 AUGUSZTUS 17
Az Environment Canada előrejelzései szerint a 40 fokot is meghaladhatja a nappali Humidex hétfőn, kedden és szerdán a dél-Québeci és dél-Ontario-i metropoliszokban. Ezért hőségriadó van érvényben a következő városokban és településeken:
Metro Montreal-Laval (31 °C / 40 °C Humidex)
Montreal sziget
Laval sziget / Île Jésus
Longueuil – Varennes
Châteauguay – La Prairie
Ottawa (31 °C / 40 °C Humidex)
Ottawa – Kanata – Orléans
Richmond – Metcalfe
Toronto (32 °C / 40 °C Humidex)
A közép-ázsiai hegyek gleccserei négyszer gyorsabban olvadnak a világátlagnál, és ez Üzbegisztántól Nyugat-Kínáig veszélyezteti a létfontosságú folyókat - írja az MTI. A potsdami GFZ kutatóintézet kutatása arra figyelmeztet, hogy a 2050-es évekre a megmaradt jég fele eltűnhet, a régiót vízhiány fenyegeti.
Az egymással szomszédos országok erre adott válaszai, megoldásai katonai konfliktusokhoz vezethetnek.
A Tien-san, Közép-Ázsia legnagyobb, 2500 kilométeres hegyláncolata Kazahsztánt, Kirgizisztánt, Üzbegisztánt és Kína egyes részeit látja el vízzel. Mivel itt egyes időszakokban egyáltalán nem hullik csapadék, a területek nagyban függnek a hegyekből érkező vizektől - közölték hétfőn a kutatóintézet munkatársai.
A Daniel Farinotti, a svájci WSL központ kutatója által vezetett nemzetközi szakértői csoport először a gleccserek kialakulását rekonstruálta a Tien-san hegységben. „Ehhez műholdas méréseket és glaciológiai modelleket kombináltunk, így a Tien-san minden egyes gleccserének fejlődését végigkövethettük” - mondta el Farinotti.
A gleccserek évente mintegy öt gigatonna jeget veszítenek, ez a vízmennyiség Svájc éves vízfelhasználásának a hatszorosa
- közölték a szakértők a Nature Geoscience című szaklapban. A jégtömeg térfogata az elmúlt ötven évben több mint egynegyedével csökkent, a gleccserek felszíne pedig csaknem háromezer négyzetkilométerrel.
A gleccserek eltűnése az 1970-es és 1980-as évek között a háromszorosára gyorsult. A tanulmány szerint ennek legfőbb oka a hőmérséklet emelkedése, különösen a nyári időszakban. A gleccserek évtizedeken át tárolják a vizet, a téli csapadékot nyáron olvadékvízként adják le.
Közép-Ázsiában ez azért kiemelten fontos, mert a téli hónapok nagyon szárazak, a hegyek pedig nagyon magasak. A gleccserek itt ezért elsősorban nyáron kapják a legtöbb csapadékot, a hőmérséklet emelkedése azonban fokozza az olvadást és csökkenti a gleccser vastagodásának lehetőségét. Mindezek a gleccserek eltűnéséhez vezethetnek - fejtette ki Farinotti.
Iszlam Karimov üzbég elnök 2012-ben kijelentette, hogy a közép-ázsiai vízkészlet feletti viták katonai konfliktussal fenyegetnek. Kirgizisztánnak a vízenergiához van szüksége a vízre, míg Üzbegisztán a vizet tárolni akarja, hogy a nyári időszakban a farmerek, például a gyapottermelők rendelkezésére bocsássa.
az időjárás-történet tükrében ez mindössze "normál üzletmenet":)
ihol lennének az országos felhőszakadás rekordok...
"24 órás: 260 mm (Dad, 1953. 06. 09.)
1 órás: 120 mm (Heves, 1988. 08. 23.)
10 perces: 64,2 mm (Zirc, 1915. 05. 24.)
Főleg az utolsó két adatnál érdemes picit megállni, és elgondokodni azon, hogy ez a valóságban mekkora felhőszakadás lehetett!"
A Csendes-óceán fölött, egyelőre még messze a szárazföldtől egyszerre két trópusi ciklon is erőt gyűjt. A Goni névre keresztelt tájfun az előrejelzések szerint várhatóan a hét végén éri majd el Tajvant és a Fülöp-szigeteket, addig az Atsani Japán felé indul tovább, és még az sem kizárt, hogy szupertájfunná növi ki magát. Ha a Goni tényleg telibe kapja Tajvant, akkor az nagyon rosszul érintheti a szigetországot, ami még a múltheti Soudelor nevű szupertájfunt sem heverte ki.link
A nyári szezonban egyre gyorsabb az olvadás, így az év egy részében teljesen eltűnhet a jég.
Obama amerikai elnök a Clean Power Act névre keresztelt, az úgynevezett tiszta energiát előtérbe helyező törvény ismertetésekor beszélt arról, hogy az északi jégtakaró zsugorodása a Szovjetunió szétesése óta a legszembetűnőbb változást jelenti az atlaszon. Ezen felbátorodva a National Geographic most egy rövid animáción mutatja meg nekünk a változás mértékét, mégpedig saját térképeik felhasználásával.
Az intenzív esőzések után felgyülemlett jelentős mennyiségű csapadék miatt sok helyen akadtak el tömegközlekedési járművek és személygépkocsik az utakon, volt, akit a tűzoltóknak kellett kimenteniük az autójából - ezt kedden reggel közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) szóvivője az M1 műsorában. A Fővám téren például beszakadt az útburkolat, óriási lyukat hagyva maga után. Hajdu Márton azt mondta: kedd reggelig országszerte több mint 350 helyszínre riasztották a tűzoltókat. A legtöbb bejelentést a fővárosból és az agglomerációból kapták, de a Balaton déli partján, több Somogy megyei településen is számos kár felszámolásában kell még segítenie a katasztrófavédelemnek.
Természer - ember: 1:0
Az OKF szóvivője szerint főként a hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék, valamint leszakadt faágak, kidőlt fák okoztak problémát. Több mint száz helyen dolgoztak a fővárosi tűzoltók, szinte mindenhol vizet kellett eltávolítani vagy autókat kiszabadítani a fővárosra lecsapó hétfő esti vihar nyomán - tájékoztatott a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság (FKI). A katasztrófavédelem kéri, hogy ha egy bejelentés már nem aktuális, hívják fel ismét a segélyszámot és mondják le a segélykérést, mert ezzel megkönnyítik a munkát.
Budapesten 31 elektromos alállomást öntött el a víz, ezekből eltávolították a csapadékvizet, és a tömegközlekedés elősegítésére az aluljárókból is szivattyúzták a vizet a tűzoltók. Boross Norbert, az Elmű szóvivője arról tájékoztatott, hogy a vihar és a heves esőzés következtében 26 helyen áztak be pincék, főként a pesti oldalon, emiatt mintegy 40 ezer háztartásnál kapcsolták le az áramot biztonsági okból.
Műanyag golyókkal próbálják csökkenteni a víztartalék párolgását Kaliforniában
Egy hatalmas ivóvíztároló medence felszínén elhelyezett milliónyi műanyag golyóval próbálják csökkenteni a víztömeg párolgását az évek óta aszállyal küszködő Kaliforniában.
Az utolsó 20 ezer golyó elhelyezésében Eric Garcetti, Los Angeles polgármestere személyesen is segédkezett a héten a metropolisz központjától északra fekvő tárolónál.
A vízfelszínen úszó, narancsméretű fekete golyók a párolgás mérséklése mellett távol tartják a víztől a madarakat és más állatokat, gátolják az algásodást, valamint óvják a vizet a portól és más szennyeződésektől. A Los Angeles Sylmar nevű városrészében található víztározóban összesen mintegy 96 millió golyót helyeztek el a hatóságok közlése szerint.
Eric Garcetti szerint ehhez hasonló bátor ötletekre van szükség a súlyos kaliforniai aszály hatásainak enyhítésére. Az akció a térség vízkészleteinek megóvását célzó milliárdos projekt része.
Kalifornia immár több mint 4 éve súlyos szárazsággal küzd. A kormányzó tavaly szükséghelyzetet hirdetett, idén pedig szigorú víztakarékossági intézkedéseket vezetett be.
Lehet, hogy tudják mit csinálnak ezer éve :)
Véd a napszúrástól, a hosszútávú hatásoktól, és szigetel is.
(ha a külsö hömérséklet magasabb, mint a ruha alatti, akkor örülsz a szigetelésnek, fordított helyzetben nem)
az International Energy Agency (IEA) szerint több mint 1,3 milliárd kénytelen villamos áram nélkül élni...
és 2,6 milliárd ember kb. még ott tart, hogy __nyílt tűz__ fölött sütögeti a "pecsenyéjét" (vagy bármi mást amit meg tud főzni/sütni...)
"Modern energy services are crucial to human well-being and to a country’s economic development; and yet globally over 1.3 billion people are without access to electricity and 2.6 billion people are without clean cooking facilities"
Iszonyúan meleg van Egyiptomban, ahol helyenként 47 Celsius-fokot is mértek.
Egymás után szállítják be az embereket a kórházakba Egyiptomban, ahol a hőségérzetet csak fokozza a magas páratartalom. A legutóbbi hírek szerint 21 ember halt meg és legalább 66 embert kellett napszúrás és egyéb, forróság okozta bajokkal kórházba szállítani. Az áldozatok mind vasárnap haltak meg. Kairóban a legsúlyosabb a helyzet, ott 15 halottat regisztráltak. Marsza Matrúh-ban 4-en, Kena tartományban pedig ketten vesztették életüket a meleg miatt.
Az egyiptomi hatóságok felhívták a lakosság figyelmét, hogy senki se tartózkodjon sokáig a tűző napon, mert különben könnyen hűgutát kaphat. Emellett a meteorológusok is jelezték, hogy az elkövetkezendő napokban is gyilkos időre lehet számítani. Egyiptomban jelenleg az átlagosnál 4-5 fokkal magasabb a hőmérséklet.
speciel a 100%-ban "megújuló", "zöld" fűtőanyagokhoz (pl. fa, szárított trágya,egyéb biomassza) kapcsolódó __beltéri__ légszennyezés sokkal veszélyesebb ennél...
és ez kb. 3 milliárd embert érint...
a WHO szerint évente minimum 4 millió ember hal meg emiatt és a gyermekek felülreprezentáltak ebben a csoportban...
idézzünk a WHO honlapjáról:
"Around 3 billion people cook and heat their homes using open fires and simple stoves burning biomass (wood, animal dung and crop waste) and coal.
Over 4 million people die prematurely from illness attributable to the household air pollution from cooking with solid fuels."
A kaliforniai Berkeley egyetem fizikusai szerint a világ legnépesebb országában hat emberből egy idő előtti elhalálozásáért a rossz levegő a felelős. Számításaik szerint évente 1,6 millió kínai, naponta átlag 4300 ember hal meg szív-, illetve tüdőbetegségekben, valamint agyvérzésben, és ezekben bizonyítottan nagy szerepe van a szmognak, a levegőben található finom porszennyeződésnek.
Korábbi tanulmányok ugyancsak 1-2 millió körülire becsülték a légszennyezés közvetett áldozatainak számát Kínában, de ez az első tanulmány, amely a legfrissebb levegőminőségi adatok felhasználásával készült. A PLOS One című lapban publikált jelentés készítői a valós adatok elemzése mellett számítógépes modellezéssel jutottak a következtetésekre.
A lakosság 38%-a él egészségtelen területen
Megállapításaik szerint az 1,3 milliárd fős kínai népesség 38 százaléka él olyan térségekben, ahol az átlagos levegőminőség hosszú ideje az Egyesült Államok környezetvédelmi hatóságának szabványa szerinti "egészségtelen" kategóriába esik. Az egyik legsúlyosabban érintett régió a fővárostól délnyugatra eső terület. A kutatók a kínai adatokat összevetették az amerikaiakkal és arra a megállapításra jutottak, hogy csaknem minden Kínában élő ember kénytelen rosszabb levegőt szívni, mint a legszennyezettebb levegőjű egyesült államokbeli város, a californiai Madera lakói.
Portól fulladoznak a kínai városok
A széntüzelés a felelős
A dokumentum szerzői a kínai helyzetért elsősorban a szenet okolják, függetlenül attól, hogy azt gőzerőművekben elektromos energiatermeléséhez, vagy fűtéshez használják fel. Emlékeztetnek arra, hogy a helyzet télen a legrosszabb, amikor a szálló por az időjárási körülmények következtében a földfelszín közeli levegőrétegben koncentrálódik.
Alig vannak tiszta városok
A 74 legnagyobb kínai város közül tavaly mindössze nyolc teljesítette a központi levegőminőségi normákat, a többinél a mért értékek mindenütt meghaladták az egészségügyi határértéket. A legszennyezettebb tartomány továbbra is a Pekinget övező, nehéziparáról híres Hopej, ahol 2014-ben 8 ezer széntüzelésű gyárat zártak be.
Bíztató jelek
A Greenpeace nemzetközi környezetvédő szervezet idei jelentése szerint az év eső felében a városok többségében javultak a levegőminőséget kifejező mutatók, különösen a PM2,5, vagyis az egy köbméter levegőben mért 2,5 mikron, vagy annál kisebb átmérőjű finom porszemcsék mutatója. Ebben átlagosan 16 százalékos csökkenést mértek. Azt is megállapították, hogy tavaly mérséklődött az országban a szénfelhasználás.
Klímaváltozás
A brit kormány bejelentette, hogy ezentúl közvetlenül adja ki az engedélyt palagáz kitermelésére, annak érdekében, hogy megkerülje a gyakran túl lassú és vonakodó helyi hatóságokat.
A kormány ezen kívül lecsap a palagáz-kitermelést akadályozó önkormányzatokra is. Különösképpen azokat az önkormányzatokat szeretnék azonosítani, akik túllépik a kitermelési engedélykérelem elbírálására adott 16 hetes törvényi határidőt. A kormány szintén hozzáférhet majd az engedélyezési dokumentumokhoz azokban az esetekben, amikor a kitermelésre vonatkozó engedélyt elutasították, de a döntést kifogásolta a vállalat, ami engedélyt kért a fúrásokra.
A konzervatív kormányfő, David Cameron kabinetje lelkes támogatója a palagázhoz kapcsolódó fejlesztéseknek, mivel úgy vélik, hogy az olcsó és nagy mennyiségben rendelkezésre álló energiaforrásra alapozva a gazdaság is bővülhet. De az ambícióik ütköznek a palagáz kitermelés környezeti hatásai miatt aggódó önkormányzatokkal, akik eddig felelősek voltak az engedélyek kiadásáért. (Le Figaro)