A benzines autó magával viszi a benzint, de az oxidálószert a környezetből veszi (és oda eregeti a CO2-t és a vízgőzt). Az akkumulátorban egymás mellett (tizedmilliméterre) vannak az egymással reagáló kémiai anyagok. Ez ugye
- többlet súly (magával kell vinnie az oxidálószert, membránt, többé-kevébé biztonságos tokozást, elektródákat)
- többlet kockázat (ha megsérül, helyben van minden komponens az intenzív kémiai reakcióhoz)
- erős kötöttségek (töltéskor megfordítható kémiai reakciót kell találni)
szóval amikor Elon Musk és az akkugyárak olyan trükköket csinálnak, hogy fizikailag nagyobb cellákat terveznek, mert így kisebb a tokozás aránya és ezzel javul a fajlagos kapacitás pár százalékot, akkor látszik, hogy elég feszített már a technológia.
A lítium akkumulátorokat ma is milliárdszám gyártják, attól már nem várható komoly árcsökkenés, hogy tízmilliárdos darabszámban biztos olcsóbb lesz. A fizika elég szigorú.
Érdekesség: ha egy modern autó nem csak az üzemanyagot, hanem az oxidálószert is magával vinné (amivel kapásból megoldódna az NO2 emisszió porblémája), akkor minden liter benzin mellé kéne még kb 3.5 kiló oxigén. Egy takarékos autó 1000 kilométeres üzemanyagszükséglete lenne nagyjából 200 kg.
Brutális ütemben terjed az elektromos autózás a világban
Ugrás a cikkhez