A választópolgárok IGEN-nel voksolnak a népszavazáson  

Akira!

És szerinted a mostani törvénytervezet jó és rá szabad engedni a társadalomra.
Abban a formában, ahogyan elő van az terjesztve?

Mert a kérdés most ez, nem kevesebb, nem több!

link

LET,

Miért gondolod, hogy abban van véleménykülönbség, hogy míg Te nem engednéd rá a rossz rendszert a társadalomra, addig én ráengedném?

A rossz rendszert én sem engedném rá a társadalomra.

A különbség csupán ott van, hogy amíg Te azt gondolod, hogy a rendszer azért rossz, mert van pl. a vizitdíj (hiszen azt szeretnéd, hogy szűnjön meg, ezért mész szavazni), addig én azt gondolom, hogy a vizitdíj az egyik - ha nem az egyetlen - legfontosabb vívmánya az eü-finanszírozás átalakításának.

Továbbá azt is gondolom, hogy a jelenlegi több-biztosítrós modell azon fog elbukni, hogy nem lesz egyetlen egy biztosító sem, aki részt kívánna ebben venni...

Én sohasem mondtam, hogy Neked tetszik ez a "reform"-hazugság.
Többször írtad (lényegében), hogy az egész egy fabatkát sem ér...

És ebben egyetértünk.

A különbség ott van, hogy én egy rossz rendszert nem engednék rá a társadalomra még akkor sem, ha a sok rossz között találnlék egy jót. különösen, ha összeségében nem lesz jobb az ellátás, és különösen, ha az többe kerül majd...

---

Ami az első bekezdésedet illeti, igazad lehet, ha a követelmények megfelelő garanciát nyújtanak arra, hogy a részvétel tartós legyen.
Ugyanis nagyon rossz lenne, ha az eü-ben megjelennének a "fapados" kórházak, majd minekután tönkreteszik a közösségi kórházakat (mesterségesen alacsony árakkal), nem ha lesznek eléggé nyereségesek kivonulhatnak következmények nélkül...
Ez esetben kommunikálhatná a kormány, hogy olcsóbb és jobb lett, de egy-két-néhány év múlva meg lehet, hogy nem lesz sem olcsó, sem drága és mehetünk sajátköltségen ukrán, román vagy aki teheti osztrák kórházba...

...

Ezt nem szabad hagyni, és a mostani kormány nagyon elfogadó ezirányban...

Ezért kell IGEN-nel szavazni a népszavazás kérdéseire, és nem azért mert nem lehet olyan jó modell, amiben van önrész és esetleg pont "vizitdíj"-nak hívják azt...

LET,

Ezt pl. én is megszavaznám. De azt is, hogy bárki nyújthasson OEP-finanszírozásban eü szolgáltatást, aki megfelel a szakmai követelményeknek (ÁNTSZ), és bárki nyújthasson magán-egészségbiztosítást állami kórházzal szerződve, aki megfelel a szakmai követelményeknek (PSZÁF).

Korábbi kérdésedre is röviden válaszolva:
Sohasem tetszett a kormányzati egészségbiztosítási modell, ne is tulajdoníts nekem ilyesmit!

Növeli is a kormány a eü.-biztosító jussát...

2005: 1294 Mrd
2006: 1374 Mrd
2007: 1307 Mrd*
2008: 1420 Mrd*

* plusz a vizt-, napidíjakból származó bevételek, illetve a gyógyszerártámogatás csökkenéséből következő kiadáscsökkenés...

---

Ab: tartható népszavazás az OEP állami tulajdonban maradásáról
link

drop,

Mindig is azt mondtam, hogy túl keveset költünk egészségügyre. A társadalomnál van elegendő forrás ahhoz, hogy ez az arány emelkedjen (csak gondolj a hálapénzre és a magán eü szolgáltatókra), csak ez legtöbbször ellenőruzetlen formában, vagy a társadalombiztosításon/magánbiztosításon kívül kerül elköltésre.

Ha beengednék a piacot, akkor pont annyit költenénk eü-re, amennyire szükség volna...

Ausztria
Ausztriában 2001-ben vezették be a tandíjat, akkor 5000 Schillingben állapították meg az egy szemeszterre fizetendő hallgatói hozzájárulást. Az így befolyt összeget közvetlenül a felsőoktatási intézmények kapják. Ezen felül még a diákoknak kötelező tagsági díjat fizetni egy hallgatói szervezet számára. Az állami támogatások odaítélését a szülők és a hallgató jövedelmi helyzetétől, a családi állapottól és a tanulmányi eredményektől teszik függővé.

Belgium
Belgium német nyelvű területén 2005 óta beiratkozási díjat kell fizetni, valamint a felsőoktatási intézmény kivethet tandíjat, de legfeljebb 370 eurónyit. Szociális rászorultság esetén a belga diákok támogatást kaphatnak, valamint a régiók kölcsönöket is adnak. Belgium flamand területén tandíj nincs, de regisztrációs díj van, amely magában foglalja a vizsgaköltségeket és a biztosítást. A regisztrációs díj mértékét minden évben május elsejéig kell meghatároznia az intézmények vezetőinek. A flamand összegyetemi tanács is tesz állásfoglalást, melyet az intézmények általában követnek. Az ösztöndíjjal nem támogatott tanulóknak 2003-2004-ben 488 eurót kellett fizetniük regisztrációs díjként egy évre. A szociális helyzet és a tanulmányi átlag alapján az ösztöndíjra jogosultak számára a regisztrációs díjat csökkentik. Belgiumban szintén létezik diákhitel.

Bulgária
Bulgáriában a 1999-2000-es tanévben vezették be a tandíjat az állami finanszírozású képzéseken is. A tandíj mértéke nem lehet több, mint a hallgatói normatíva 30 százaléka. A hallgatói támogatások rendszere 1990 óta többször átalakult: léteznek ösztöndíjak, de 1998-ban bevezették a diákhitelt is. Az állami ösztöndíjakra és támogatásokra való jogosultság kritériumait az adott intézmény határozza meg a hallgatói képviseleti szervezetekkel közösen, de a szociális rászorultságon túl a tanulmányi eredmények is számítanak. Az ösztöndíjra fordított állami kiadásokat a nappali hallgatók számához igazítva arányosan határozzák meg intézményenként.

Csehország
Csehországban az állami finanszírozású egyetemeken a diákoknak beiratkozási díjat kell fizetniük (általában 500 cseh korona), és ezen felül az egyetemek a rendes tanulóidőt túllépő, valamint a második felsőfokú végzettséget szerző diákokra kivethetnek tandíjat. A minisztérium által minden évben meghatározott "alapösszeg" (2004-ben 2561 cseh korona) bizonyos részét vethetik ki: ha például egy diák túllépi a bachelor vagy master képzés alapidejét, akkor az egyetem ennek az alapösszegnek minimum az egynegyedét kivetheti havi tandíjként a hallgatóra. A diákoknak egy bachelor és egy master képzés jár ingyenesen, a második képesítés megszerzésénél a hallgatóknak az alapösszeg éves összegét teljes egészében ki kell fizetniük. A tandíjakból befolyó forrásokat az egyetemeknek teljes egészében ösztöndíjra kell fordítaniuk, másra nem használhatják fel. A cseh diákok közvetlen támogatást (ösztöndíjak) és közvetett támogatást (étkezési hozzájárulás, lakhatási támogatás) is kapnak. Ösztöndíjra az jogosult, akinek jók a tanulmányi eredményei és szociálisan hátrányos helyzetű.

Dánia
Csakúgy, mint a skandináv országokban, Dániában sincs tandíj. 2007-től azonban a nem Európai Unióból érkező diákok számára már bevezetik a tandíjat.

Észtország
Észtországban a diákoknak vissza kell fizetniük a tanulásuk költségeit az egyetemnek. Hogy mindez hogyan történik, azt az egyetemi tanács határozza meg. A tanács minden évben meghatározza a megtérítés arányát, de ez az arány nem emelkedhet egy éven belül 10 százaléknál nagyobb mértékben. Észtországban állami támogatásra az a hallgató jogosult, aki nem lépi túl a normál tanulmányi időt. A diákok államilag garantált diákhitelt is felvehetnek, melynek törlesztését legkésőbb a tanulmányuk befejezése utáni 12. hónapban el kell kezdeniük.

Finnország
Finnországban nincs tandíj, a diákoknak egy kis összegű tagdíjat kell fizetniük. A rászoruló finn diákok ösztöndíjat kapnak, valamint lakhatási támogatást, és állami garanciát a diákhitelre. Az ösztöndíj adóköteles bevétel, amitől azonban szintén a rászorultság miatt eltekinthetnek. Összege 21 és 259 euró között mozog egy hónapban, a lakhatási támogatás hasonló összegű (26-201 euró). A diákhitel lejáratáról és visszafizetési módjáról minden egyes diák külön egyeztet a folyósító bankkal, így egyéni szerződések alakulnak ki. Havonta 160-300 eurót vehetnek fel így hitelbe a diákok. A hitelre az állam minden esetben garanciát vállal.

Franciaország
Franciaországban az oktatási miniszter és a pénzügyminiszter határozza meg minden évben a felsőoktatásba belépni kívánó hallgatók úgynevezett beiratkozási jogait. Az állami felsőoktatásban résztvevők fizetnek a beiratkozásért: főiskolán 150, egyetemen 190, doktori képzésen pedig 290 eurót. A mérnökökre speciális beiratkozási szabályok vonatkoznak. Számos oktatási intézmény ezen felül extradíjakat számíthat fel például az informatikai eszközök éves használatáért vagy a könyvtár használatáért. Az állami oktatási intézményekben néhány száz euró (300-) az éves tandíj, melyhez pluszköltségek adódhatnak.
Az Eurydice információi szerint 2003-ban a francia állam 4,5 milliárd euróval segítette a felsőoktatásban tanuló diákokat ösztöndíjak, alapítványok, vagy egyéb természetbeni juttatás formájában: utazási hozzájárulás, lakhatási támogatás. 2003-ban több mint félmillió hallgató kapott így támogatást.

Görögország
Görögországban ingyenes a felsőoktatás, az Eurydice adatai szerint tandíjat, de még beiratkozási vagy egyéb díjakat sem kell fizetniük a diákoknak. A hallgatók kaphatnak lakhatási támogatást, ösztöndíjra a kiváló tanulmányi átlag teszi a hallgatókat jogosulttá.

Hollandia
Hollandiában a tanulóknak legalább a törvény által meghatározott mértékű tandíjat kell fizetniük a felsőoktatási intézmények számára, ami a 2004/2005-ös tanévben 1 476 euró a teljes tanévre. A tandíj mértékét évenként állapítják meg. A 30 évnél idősebb hallgatóknak ettől eltérő tandíjat kell fizetniük, amelyet azonban minden intézmény saját maga állapíthat meg, így jelentős eltérések lehetnek az egyes egyetemek és főiskolák között. Minden nappali tagozatos hallgató jogosult azonban egy állami alapjuttatásra, amin felül a szülők jövedelmi helyzetétől függően a hallgatók kiegészítő juttatást is kaphatnak. Ezek mellett diákhitelt igényelhetnek, amely mértéke 1995 óta független a szülők jövedelmi helyzetétől, felső határa azonban maximált. Az állami támogatásokat csak a "normál" tanulmányi idő alatt lehet igényelni, ha valaki túllépi a szokásos szemeszterszámot, állami segítségre már nem jogosult.

Írország
Írországban 1996-ban törölték el a tandíjat minden állami egyetemen, de a diákoknak regisztrációs díjat kell fizetniük, ami az utóbbi években jelentősen megnövekedett, az Eurydice legfrissebb adatai szerint ez 750 eurót tett ki egy évre. Ezt az összeget sporteszközök vagy egyéb berendezések beszerzésére fordítják. A regisztrációs díjat minden diáknak meg kell fizetnie társadalmi helyzetre való tekintet nélkül, ezért a hallgatói szervezetek meglehetősen sokat tiltakoznak a jelentős emelések miatt. Bár ösztöndíjak vannak Írországban, nincs államilag garantált diákhitel.

Lengyelország
Lengyelországban az Eurydice tájékoztatása szerint csak a magánegyetemeken és főiskolákon fizetnek tandíjat a hallgatók, bár a felsőoktatási törvény megengedi az intézményeknek, hogy bizonyos képzésekért vagy szolgáltatásokért különböző díjakat szabjanak ki, amivel néhány intézmény él is. A nem állami intézményekben ezer és nyolcezer zloty között mozognak az éves tandíjak, az orvosi képzések tandíja ennél drágább, körülbelül 12 ezer zloty. Az állami intézményekben tanulók kaphatnak szociális segélyt, külön ösztöndíjat jó tanulmányi eredményeikért, amelyet ezen felül minisztériumi ösztöndíjjal is jutalmazhatnak. 2001 óta a magán- és egyházi intézmények tanulói is igényelhetnek állami szociális segélyt. Lengyelországban is létezik diákhitel, amelynek kamatait részben az állam állja.

Lettország
A lett diákok egy részének tandíjat, beiratkozási díjat azonban mindenkinek kell fizetnie, ami 5 és 20 lat között lehet. Lettországban az oktatási minisztérium határozza meg minden évben, hogy milyen képzéseket finanszíroz az állam a munkaerő-piaci helyzet és az ország hosszú távú gazdasági stratégiája alapján. Az Euridyce információi szerint a legutóbbi alkalommal a természettudományi, matematikus és mérnöki képzéseket támogatta az állam. A többi képzés esetén az egyetemek saját belátásuk szerint állapíthatják meg a tandíjakat, így azok mértéke jelentősen eltérhet. Lettországban az utóbbi években meglehetősen éles társadalmi vita folyik a felsőoktatás finanszírozásáról, ugyanis a felsőoktatásba járók számának jelentős emelkedésével nem nőnek az oktatásra fordítható kiadások, így jelenleg az összes hallgató harmadának taníttatását tudja finanszírozni az állam, míg kétharmaduknak saját maguknak kell előteremteniük a tanulásuk költségeit. Ezért az egyetemek évente határozzák meg, hogy ki lehet tandíjmentes a tanulmányi eredményétől függően, így legalább rotálódik a fizetési kötelezettség, és a legjobbak jutnak tandíjmentességhez.
A lett diákok kaphatnak ösztöndíjat, segélyt és kölcsönt. Az állam által finanszírozott képzéseken tanuló hallgatók havi ösztöndíjban részesülnek. Diákhitelt a nappali tagozatos hallgatók kaphatnak, a hitelre fordítható központi forrás mértékéről minden évben döntenek. A diákhitel rendszere 2006-ra teljes egészében a magánbankok forrásán alapul, az állam azonban garanciát vállal. A diákhitelnek két változata létezik, az egyik a tandíjat, míg a másik a megélhetés költségeit fedezi. Az előbbit azok vehetik fel, akik magánegyetemeken tanulnak, vagy állami finanszírozású képzéseken, de tandíjat kell fizetniük. Az utóbbit minden hallgató igénybe veheti. Amennyiben a diák dolgozik, akkor személyi jövedelemadójának mérséklését kérheti, tekintettel hallgatói jogviszonyára.

Litvánia
Litvániában 2002-ben vezették be a tandíj-kötelezettséget, a tandíj mértéke egy évre 1000 litas. 2003 óta a diákok felének tanulmányi költségeit az állam állja. Amennyiben egy állami finanszírozású hely megürül, a tandíjat fizető diák pályázhat a helyre, az kerülhet át az állami finanszírozásba, akinek jók a tanulmányi eredményei. Az elsősöknek beiratkozási díjat kell fizetniük. Litvániában a jó tanulmányi eredmények és a rászorultság jogán lehet ösztöndíjhoz jutni. Ezen kívül költségvetési forrásból diákhitelt is igénybe vehetnek. Rászorultság esetén az állam megnövelheti a törlesztésre szánt időt egyes esetekben, de az is előfordulhat, hogy valaki számára elengedik a diákhitel visszafizetésének kötelezettségét.

Nagy-Britannia
Nagy-Britanniában 1998-ban vezették be a tandíjat, melynek mértéke a 2004/2005-ös tanévben 1150 font volt, ami körülbelül a képzés költségeinek negyedét fedezi. A hallgatóknak azonban utólag kell megfizetniük a tandíjat, diplomájuk megszerzéséig nincs fizetési kötelezettségük, utána azonban törleszteniük kell. Angliában 1990 óta vehetnek fel diákhitelt a hallgatók, a vissza nem fizetendő állami támogatások azonban visszaszorultak 1998-ban, a diákok támogatására elsősorban a hitel áll rendelkezésre.

Németország
Németországban évek óta napirenden van a tandíj kérdése, aminek bevezetése egyébként tartományi hatáskörbe tartozik. Több tartományban próbálták fizetőssé tenni a felsőoktatást, azonban a diákok óriási ellenállásába ütköztek. Berlinben a diákokból álló csapatok minden épületben elfoglalták a bejáratot és akadályozták az oktatást. A tiltakozások ellenére hét tartomány (Bajorország, Észak-Rajna-Vesztfália, Baden-Württemberg, Alsó-Szászország, Hamburg, Hessen és Saarland) nem hátrált meg teljesen, hanem a fokozatosságot választották. Bevezették az úgynevezett hosszú távú tandíjat, amit a hallgatóknak abban az esetben kell fizetniük, ha túllépnek egy bizonyos időtartamot (egyetem esetén 14 szemesztert) a képzés elvégzésében. De Westfáliában 2007 második szemeszterétől már minden hallgatónak kell majd tandíjat fizetnie, ami a hosszú távú tandíjhoz hasonlóan 500 eurót jelent egy félévben. A többi tartományban hasonló mértékű tandíj bevezetését tervezik, természetesen széles társadalmi tiltakozással övezve.
A tanulmányaik finanszírozására számos szociális és tanulmányi támogatás áll a diákok rendelkezésére Németországban. Amennyiben nem szüleiknél laknak, kaphatnak megélhetési támogatást, amelynek felét kamatmentes hitelként kapják azonban a hallgatók, amit a tanulmány befejezte után vissza kell fizetniük. A tehetséges diákok támogatására szintén külön rendszert hoztak létre az egyetemek.

Olaszország
Olaszországban a tandíjak egyetemenként eltérőek, mivel azok megállapítása az egyes intézmények hatáskörébe tartozik. Minisztériumi rendelet maximálja azonban a tandíj mértékét, ami az állami normatíva legfeljebb 20 százaléka lehet. Az egyetemek egy része ehhez a plafonhoz közelít a tandíj megállapításakor, míg sok egyetem ezt a szintet jóval lejjebb (6-8 százalékra) helyezi. Általánosságban elmondható, hogy egy egyetemi év körülbelül 850 euróba kerül, de az Euridyce hangsúlyozza, hogy ettől jelentős eltérések is lehetségesek. A legdrágábbak az úgynevezett szabadegyetemek. A tapasztalatok szerint az egyetemek egyre inkább támaszkodnak a diákok befizetéseire, mivel az utóbbi években jelentősen megnőttek a tandíjak. A master tanulmányokért fizetendő tandíjat minden intézmény saját maga határozhatja meg. Törvény rendelkezik a beiratkozási díj minimumáról, ami 2002-2003-as tanévben 164 euró volt.
Az olasz oktatási minisztérium 3 évente vizsgálja felül az ösztöndíjak odaítélésének kritériumrendszerét. Meghatározzák, hogy melyik képzéseket támogatják ösztöndíjjal, milyen tanulmányi eredmények szükségesek elnyerésükhöz, és milyen anyagi háttérrel rendelkezők nyerhetik el azokat. A tartományok és az egyetemek is hozhatnak önálló döntéseket, így teljes mértékben felmenthetnek hallgatókat a tandíjfizetési kötelezettségük alól saját maguk által megszabott feltételek alapján.

Portugália

Portugáliában az állami finanszírozású képzéseken is kell tandíjat fizetniük a hallgatóknak, melyet a kormány azzal a céllal vezetett be, hogy a pluszforrásokkal az intézmények emelhessék az oktatás minőségét. A tandíj mértéke szociális helyzettől függetlenül minden hallgatónak ugyanannyi, ami minden tanévben legalább a mindenkori minimálbér összegének felel meg, de az intézmények ettől felfelé eltérhetnek. Az Eurydice adati szerint a tandíj mértéke 463 és 852 euró között mozog. Ezen felül az intézmények kiszabhatnak beiratkozási díjat is. Portugáliában nincs központi, állami támogatás, az intézményeknek kell támogatniuk hallgatóikat.

Románia
Romániában évente állapítják meg, hány képzéshelyet finanszíroz az állam, ezen felül a főiskolák és egyetemek indítanak költségtérítéses képzéseket is, melyek díját az intézmények határozzák meg. Minden intézmény kivethet beiratkozási díjat. A román hallgatók közel egynegyede részesül állami támogatásban, melyek egy része szociális támogatás, a másik részét pedig a jó tanulmányi eredmények indokolják.

Spanyolország
Spanyolországban az állami egyetemeken nincs tandíj, de a hallgatóknak regisztrációs díjat kell fizetniük, amelynek mértékét az adott tartomány vezetősége szabja meg. A spanyol diákok különböző támogatásokra pályázhatnak, például mobilitási támogatásra, amennyiben nem saját lakhelyükön tanulnak.

Svédország
A svéd felsőoktatás ingyenes, a diákok kaphatnak állami támogatást és felvehetnek diákhitelt is. Meglepő, de a svéd belpolitika napirendjén van a felsőoktatási tandíj pár éven belüli bevezetése.

Svájc
Svájcban általában egy félév 600-800 svájci frankba kerül a svájci állampolgárságú hallgatóknak is.

Szlovákia
Szlovákiában az elmúlt években a tandíj bevezetésének ötlete többször is borzolta az idegeket. Az előző kormány ugyanis megpróbálta bevezetni a tandíjat az állami finanszírozású képzéseken is, azonban tervük mindannyiszor elbukott, a parlament nem szavazta meg javaslatukat, sőt koalíciós válsághoz is vezetett. A kormány azzal érvelt, hogy míg a felsőoktatásra fordítható összeg nem növekedett, a hallgatók száma egyharmadával nőtt, így a minőség nem tartható fenn. A diákok Szlovákiában többször is az utcára vonultak. A szlovák diákok részesülnek állami ösztöndíjban, amennyiben szociális helyzetük indokolja azt. 1998 óta vehetnek fel diákhitelt a hallgatók, évente 5000 új hitel után vállal garanciát az állam. Úgynevezett ösztönző ösztöndíjak is léteznek Szlovákiában, amelyek a jó tanulmányi eredményért járnak.

link nbiztosito.hu/index.php?ARTS=tanulasi_ktgek

2008-ban már elindítható lenne a magyar adóreform,

A kormány 2008-ban felültervezi a deficitet,

Középtávon alacsony lehet a magyar GDP növekedés,

Hibás a magyar gazdaság jó szabadság-helyezése,

Tartósan magas lehet az infláció Magyarországon,

A növekedési mélyponton már 2007-ben túljut a gazdaság,

Az egyensúlyi mélypont 2006-ban, a növekedési mélypont 2007-ben volt.
link

Bevételi oldal emelése megoldható lenne a valódi nettó jövedelem alapján kötelezni mindenkit a járulék befizetésére.
És ez kiterjeszthető lenne minden valódi jövedelemre (pl. valódi nettó bér, céges autó, mobiltelefon magáncélú használata, stb. - a valódi nettó bér kivételével elindult valami, csak sajnos csak egy halvány kísérlet maradt...).
Persze nem egyszerű és nem népszerű, de a jelenlegi nemcsak, hogy nem népszerű, még rossz elképzelés is!

Lehet önrész is, csak azt még nehezebb kivitelezni.
Nevezhetnék vizitdíjnak is, mert nem a néven van a lényeg!
De egy ilyen önrész bevezetése esetén a nettó jövedelem emelkedésével kellene járnia, azaz járulékot vissza a 2006-os szintre és SZJA-ból visszaigényelhető lenne az önrész bizonyos hányada. lletve az adórenszer módosításával névlegesen is átkerülne az a rész az eü-rendszerbe, ami 2006-ban az SZJA-ból átkerült oda, ez lehetne az alapja a visszaigénylésnek. Temészetesen a nyugdíjasok és a gyerekek nem fizetnék, hiszen előbbiek nem keresőképesek, utóbbiakat meg kötelezték a jövedelmük közösbe dobására, akaratuk ellenére, így az ő megtakarításaik azért hiányoznak, mert az állam elvette tőlük!

Kiadási rész növelése nem biztos, hogy helyes megközelítés. Előbb a hatékonyságot kellene növelni. Ezt lehetne pl. fizetős eü-turizmussal is, azaz a szabad kapacitások nem volumenkorláttal való elvételét kellett volna ráeröltetni a nem piacosított ellátó hálózatra, hanem motíválni azokat a szabad kapacitás legjobb értékesítésére (ha fogorvoért ide jönnek UK-ból, akkor talán el lehetne érni, hogy az ennél drágább beavatkozásokat is itt csinálják...).

Persze a költségtakarékosságnak is helye lenne, de nem pénzelvonással, hanem motiválással.

Végezetül, de nem utolsó sorban az étkeztetés, állandó gyógyszerek térítéskötelesek maradhatnának a kórházban is, hiszen azt akkor is meg kellene venni, ha a beteg otthon lenne. (Természetesen a pl. műtét során alkalmazandó eseti gyógyszerek, altatók a műtét(költség) részét kellene, hogy képezzék!!!)

És természetsen mindez csak együtt bevezethető, hiszen külön-külön nem ér semmit, esetleg egy kis hatása lehet, de nagyobb az ellenállás, különösen, ha a módosítás igazságtalan. Az igazságtalan átalakítással csak azt lehet elérni (oszd meg és uralkodj), hogy az egyes rétegek egymásra mutogassanak... Aki pedig ezt tűzi ki célul, az nem a köz javát szolgálja!

(Mert az országot az szakítja szét, ha az öregek a tandíjat akarják, hiszen ők már nem élvezik előnyét, míg a fiatalok az eü. ellátásért fizettetnének többet az idősekkel, hiszen ők még évekig kikerülhetik az ellátást... 2007-2008-ban a kormány politikáját csak ez a hazug magatartés vezérli!)
link

A kormány a 2010-es euróbevezetésről döntött

A kormány az euró biztonságos bevezetését tartja szem előtt, ezért úgy döntött: hazánk 2010. január 1-jén vezetheti be az európai közös pénzt - jelentette be Draskovics Tibor pénzügyminiszter.

A magyar gazdaság 2008-ra teljesíteni fogja az összes olyan feltételt, amely megteremti annak feltételeit, hogy 2010-re felváltsa a forintot az euró - húzta alá a Draskovics Tibor pénzügyminiszter csütörtökön. A következő évek gazdasági fejlődésére két számítást készítettek a Pénzügyminisztériumban, és a kevésbé optimista változat (alapprogram) szerint is megfelel hazánk a legfontosabb maastrichti kritériumoknak négy év múlva.

Az egy főre jutó GDP tíz százalékkal nőhet négy év alatt
A felzárkózás gazdasági programjának nevezett dokumentum szerint a magyar államadósság bruttó hazai termékhez (GDP-hez) mért aránya 2008-ban 54,8 százalékra mérséklődik a jelenlegi hatvan százalék körüli szintről. Az államháztartási hiány a GDP-hez viszonyítva 2,7 százalék lesz (erre az évre 4,6 százalékos hiány várható), míg az infláció éves szinten 3 százalék lesz 2008-ban
A kormány számításai szerint az infláció évente fél százalékponttal csökken 2008-ig, míg az államháztartás GDP-arányos hiánya 2007-ig szintén évi fél százalékponttal, 2008-ra további 0,4 százalékponttal csökken.
Az elfogadott makrogazdasági pálya szerint a következő években folyamatosan gyorsul a gazdasági növekedés. Az időszak elején 3,5-4 százalékos bővülés várható, 2006-tól már 4-4,5 százalékos, míg 2008-ban már 4,5-5 százalékos növekedésre számít a kabinet a kevésbé optimista "alapprognózis" szerint. A program úgy számol, hogy 2008-ban Magyarországon az egy főre jutó GDP - vásárlóerő-paritáson számolva - az EU-15-ök egy főre jutó GDP-jéhez képest a mostani 54 százalékról a 60 százalékra emelkedik.

Négy év alatt 1200 milliárdos adócsökkentés
A következő évek fontos feladatának a pénzügyminiszter azt nevezte meg, hogy az állam mérete visszaszoruljon. Az állami elvonás és újraelosztás mértéke a program szerint 2000 milliárd forinttal csökken 2008-ig. Ebből az államháztartási hiány csökkentése 800-1000 milliárd forint lesz, míg további 1000-1200 milliárd forintot jelent az adócsökkentés.
Az állami újraelosztás mértéke a következő négy évben a "felzárkózás gazdaságpolitikai programja" alapján 4 százalékkal csökken - mondta a pénzügyminiszter. Az elfogadott program szerint az újraelosztás GDP-arányosan 48 százalékos mértékét 44 százalékra csökkentik. Ezzel egyetemben mérséklődik a jövedelemcentralizáció is, a mostani 39 százalékról 37 százalékra csökken ez a mutató.
Nem lesz egy átfogó államháztartási reform, ugyanakkor megkezdődik több állami rendszer átalakítása - húzta alá a pénzügyminiszter. Ennek jegyében hozzákezdenek az egészségügy reformjához, a kistérségi feladatok ellátásának megszervezéséhez, a szakképzés-felnőttképzés korszerűsítéséhez. Draskovics Tibor emellett emlékeztetett a már megkezdett a haderőreformra is.

Ideális esetben 2009-ben is beléphetünk az euróövezetbe
A Pénzügyminisztériumban az alapprogram mellett készült egy ambiciózusabb, "optimista" variáció is. Eszerint már 2007-ben is teljesítheti az euró bevezetésének feltételeit. Így a program következetes megvalósítása esetén a gazdaságpolitika akár dönthet úgy is, hogy a forint helyett 2009-ben vezeti be az eurót az ország. A pénzügyminiszter elmondta: a mostani kormányülésen az a kérdés nem szerepelt, hogy az ország mikor lép be az unió árfolyamrendszerébe, az ERM-II-be.
link

A létező szocializmus viszonyairól készített összehasonlító elemzésekből tudjuk, hogy az 1956-os forradalom hatásaként hazánkban a fogyasztás és az állami gondoskodás a többi hasonló fejlettségű szocialista országhoz képest összehasonlíthatatlanul magasabb szintű volt. Ennek az időszaknak a mai napig ható tartós következménye, hogy a választók a fogyasztási színvonalukhoz és jóléti rendszerek által "védett" viszonyaikhoz igen makacsul ragaszkodnak. Tovább erősíti mindezt a magyarországi gazdasági változások kialakult "lépésrendje": a fokozatosság. Ennek a radikális, gyökeres, fordulatszerű váltásokhoz képest elnyúló, a korábbi jellegzetes magatartásokkal való szakítás folyamatát a jövőbe bizonytalanul kitoló mozgásnak az a következménye, hogy a szükséges változtatással szembeni ellenállás ereje hasonló, mint a gyökeres váltás esetében, de a várt pozitív, érzékelhető következmények ereje és intenzitása mégis elenyésző. Példa az utolsó magyar államháztartási reform, vagyis a nyugdíjreform végkimenete: most a nyugdíjkassza helyzete nem jobb, hanem sokkal rosszabb, mint a reform előtt volt.
link

Bizony, végre...!

Ugyanis ha egy országban az állam a GDP több, mint 50%-nak újraelosztója, az ne állítsa azt, hogy amit ad, az ingyen van!

Mert aki azt állítja, hogy az állam által nyujtott szolgáltatások nincsenek ellentételezve az HAZUDIK!

(Persze ez (hogy HAZUDNAK) a jelenlegi kormánytól nem új és nem is meglepő...!!!)

Fidesz elnöke kiemelte: jelenleg sincsen semmi ingyen Magyarországon, a magyar emberek most is mindenért fizetnek, ezért a vita nem arról folyik, ingyenes legyen-e az egészségügy vagy sem, hanem arról, hogy a kormányt arra szorítsák-e, hogy a beszedett tb-járulékból működtesse az egészségügyet, vagy felhatalmazást kapjon ezenkívül plusz pénzeket elvenni az emberektől.Idézet conqui részére hétha többet nem hozza elö ezt a faszságát

Most látom, hogy átléptünk másik topicba. Sorry, ma kicsit dekoncentrált vagyok.

pénznyelő - ehhez fel kell ismerni az életveszélyt, lásd 1. pontod.

Ami nem mindig lehetséges, adott körülmények között. (Pl. ha nincs CT, akkor sok dolgot egyszerűen nem tudsz felismerni, igaz ez a mentőben lévő mentősre is)

Az viszont biztos, hogy ez megint független a reformtól - ha nincs életveszély, akkor pár perc nem számít, ha van életveszély, akkor meg mindegy, hogy egyébként hova kellene vinni...

Mert a tulajdonos (állam-kormány) nem fordít elég figyelmet a rendbetételre ill. korrupt. Ezen kellene változtatni.

Az EÜ-ben pedig az a probléma, hogy keveset költünk rá, ahogyan írtam korábban.
A TB magánosítással semmi sem fog megoldódni, mégha a mostani szar törvény helyett egy jót alkotnának is, amire semmi esély.

Conqui, ennél a betegnél:
1. rosszul mérték fel, hogy nincs életveszély;
2. ez után tévesen diagnosztizálták;
3. nem volt megfelelő eszköz az előző pont szerinti diagnózishoz.

Egyébként életveszélyes esetben a legközelebbi intézménybe kell vinni a beteget, tehát itt többen is rosszul írták ezt le. (miszerint a lakóhelye szerintibe kell vinni ilyen esetben is az új eü. szabályozás szerint).

drop, igen, őt elfogadhatónak érzem. (Mondjuk nem is túl bonyolult a szolgáltatás ebben az esetben)

Miért van más intézményeknél másképp?

enxi76 (Ha még olvasod)

Kétségtelen, hogy Mo-n túl nagy a jövedelemelvonás, ami elsősorban azért van, mert túl nagy az újraelosztás aránya, másodsorban az eladósodott állam finanszírozásának igénye.
Éppen ezért véleményem szerint az államnak mindenképpen meg kell szabadulni a veszteséges tevékenységeitől és lehetővé tenni, hogy az állampolgárok önfinanszírozó képessége növekedjen. Akkor lehet csak csökkenteni azokat a terheket, amelyek ma az aránytalan jövedelemelvonást szükségszerűvé teszik.

Amint egyebekben már elmondtam, szerintem a vizitdíjat külön kell választani az egészségügyi ellátástól annyiban, hogy a eü-hozzájárulást és tb-t azért fizeted, hogy fenntartható legyen egy rendszer, amit adott esetben te nem is veszel igénybe, míg a vizitdíjat, kórházi napidíjat csak akkor fizeted, ha ténylegesen is igénybe veszed a szolgáltatást.
A túl nagy tb-elvonás is azért következett be, mert egy olyan renszert kellett belőle folyamatosan finanszírozni, amelyik rendkívül alacsony hatékonysággal működött. Mint egy rossz kályha, amelyet hiába tömsz tüzelőanyaggal, mégis fázol mellette.

rapista
A birkaország, birkanép nem az én kútfőmből fakadt; dlph ragasztotta azokra, akik a jelen hatalmat támogatják.
Én csak kiterjesztettem azokra, akiket az ellenzék kíván hasonló "furfangos módon" saját akoljába terelni.

Szerencsejáték Rt.

"Talán attól is mennek olyan rosszul, hogy ki kell tömni a sok senkiházinak a zsebét? "

A sértéseidet nem veszem magamra, mert nem érzem, hogy ingem lenne.
Ez azt jelenti, hogy nem tudsz mondani olyat, amelyik átláthatóan, értelmesen gazdálkodik, és nincs szemmel is látható, pofátlan lenyúlás a környékén?

Mert, ha mondana, akkor tolvaj barátaid ledozerolnák, s eladnátok szarért- hugyért a szadeszes tolvajoknak?
Erre gondolsz, te szerencsétlen privatizátor.
Miért van az, hogy szadeszes tolvaj csürhe mindig az állam- állami cégek körül sündörög, mint a döglegyek? Talán attól is mennek olyan rosszul, hogy ki kell tömni a sok senkiházinak a zsebét? Vagy miért lebzselnek ott?
Megyo után szabadon, aki megijedt saját szavaitól!!!

rapista, tudsz-e erre példát mondani? Melyik magyar állami cég működik átláthatóan, hatékonyan, mint a "hatékony menedzselésű Európai Uniós cégek"?

Konki ! de birka vagy és téged nyírnak?
vagy te is a birkákat nyírod, de először piros festékkel megjelölöd?

MINDENNEK VAN HATÁRA, A GOROMBASÁGNAK IS!

Ha amúgy is megmaradnak az egészségügy állami szervezetei, akkor ésszerû átszervezéssel és hatékonyabb felügyelettel miért nem lehet õket a magánbiztosítókhoz képest tizedannyiért csatasorba állítani a teljes Egészségbiztosítási Alap hasznosítása érdekében? Miért nem szerelhetõk fel éppen olyan számítógépes rendszerekkel, mint a magánbiztosítók? Miért nem alkalmazhatók ugyanazok a munkatársak, akiket a biztosítók is felfogadnának, hiszen ennyi szakembert nem lehet csak úgy leakasztani a falról? Miért nem lehet eltanulni hatékony menedzselési módszereket az Európai Unió bármelyik

Conqui!
Áruld már el, te a bruttó jövedelmednek hány százalékát fizeted ki adóként és egyéb járulékként? Mert én kb 50%-át (bérből és fizetésből élő). Namármost ekkora adóból az állam nem csak ingyen orvosi ellátást kellene biztosítson, hanem akár még "ingyen sört" is!
Fizetném én örömmel a vizitdíjat, ha feleakkora lenne az adóterhelésem...

akira, kicsit olvasgatva a témában arra a következtetésre jutottam, hogy a magyar EÜ legnagyobb prblémája, hogy GDP arányosan kb. fele annyit költünk rá mint nyugaton.
pl. Németország 14% vs. Mo. 7% (GDP).

Szóval az ellátás különbség ebből adódik, nem az állami - magán biztosításból.

Erről mi a véleményed?

Én elhiszem neked ezért irtam hogy tévedsz és nem mást,amit belinketem azon elég világosan kiolvasható a valóság.

Itt már jól is írod:
"Kiadási oldalon szétválasztották,de a bevételin csak a "foglalkoztatáshoz kapcsolt adók meghatározás szerepel."
Így van, ezért írtál az első hozzászólásodban butaságot, vagy csúsztattál szándékosan (a megfelelőt húzd alá:))

penznyelo

Nem szándékosan csúsztattam,csak a leírt adatokat másoltam be.Ha a kiadási oldalon szét választották akkor a bevételin miért nem teszik meg?
Miért egy összegként tüntetik fel?
Én azt is szerettem volna tudni,hogy mennyi a bevétel nyugdíj járulékból,mert így feltételezhető,hogy a kormány az EÜ járulékból pótolja a nyugdí kassza hiányát.
Nem tudom hogy így van e ,de mivel nem választották szét így feltételezhtő.

És miért állt meg a gázár-világpiaci ár grafikon 2006 I.félévénél? Azóta nincs adat ezen a területen?

Méghogy én csúsztatok.....

És végül.

"foglalkoztatáshoz kapcsolt adók meghatározás szerepel."

A nyugdíj járulék mióta adó?

Szerintetek fontos, hogy Igen v. Nem?

Hány ilyen volt, hogy Igen v. Nem!
És mi lett?

Választópolgár v. bólogatójános?

Magyarország! Magyarország! ...magyarország..., ...ország, ...milyenország?

Van egy vízióm!

Egy elsötétített szobában vagyok az ablak elött. Egy dallam a fülemben, mely már napok óta elő-elő furakszik tudatalattimból. Két kezemet vízszintig emelem, mintegy körbe ölelem a világot. És kezdődik az őrült tánc. Forogni kezdek és ahogy a dallam szóvá alakul hangosan éneklem: Igen, igen, igen... (elértem amit akartam mindenható vagyok enyém a világ, a többiek meg levannak sza...)

jajj, te lángszavú!
bár úgy lenne, ahogy az imént szólni találtál és a fityesz hívószavára a választók 80-90%-a jönne..., nem ennél sokkkkkkkal nagyobb itt a közöny, még a szerencsétlen fityesz is csak a spórolással tud kampányolni
áhh....

"A választópolgárok IGEN-nel voksolnak a népszavazáson"?
Igen. A választópolgárok IGEN-nel voksolnak a népszavazáson.
Igen! Igen!
Mert birkák. Csak most a Fidesz birkái.
Mert errõl szól a demokrácia.
Igen! Igen!

"Az külön tétel_
nyugdíj-22328
szoc. és család támogatás:20570
oktatás-12481
kultúra,sport,vallás-3010"

Basszus, én tudom, hogy külön tétel. Mégegyszer: te leírtad, hogy 30192Ft/fő a TB járulékokból (az összesből) a bevétel, és leírod, hogy ezzel szemben csak 10113Ft/főt költenek egészségügyre. Ebből levontad azt a következtetést, hogy "az állam több járulékot szed be mint amennyit visszaad az EÜ.-nek.". Én erre válaszoltam, hogy lehet, hogy 30e Ft/főt szed be az állam TB alapon, de ebből nem azért jut csak 10e Ft/fő az eü-re, mert 20-at lenyúlnak, hanem pl. ott a nyugdíj (ami mint láthatod valóban 20e/fő körül van).

Itt már jól is írod:
"Kiadási oldalon szétválasztották,de a bevételin csak a "foglalkoztatáshoz kapcsolt adók meghatározás szerepel."
Így van, ezért írtál az első hozzászólásodban butaságot, vagy csúsztattál szándékosan (a megfelelőt húzd alá:))

Adam.! Adataim a MNB honlapjáról valók,nem hiszem, hogy ezek az egyébként nyilvános adatok valótlanok lennének!

link
Szerintem te tévedsz itt a valóság.

2006-02-24 Folytatódot a magyar gazdaságpolitika kudarcsorozata. Egy nappal a Moody's és alig több mint két hónappal a Fitch után a japán JCR is leminősítette hazánk államadósságát, és a brit minősítőhöz hasonlóan a választásoktól sem vár változást. A besorolást "A+"-ról "A"-ra változtatták, nem sokkal azután, hogy a kormány egy 25 milliárd jenes szamurájkötvény kibocsátásáról döntött.
link

Conqui

Mielőtt beszállnál a vitába olvasd el a kormány kampány újságát.
Vagy te írtad?
A nyugdíj külön tétel.
És a Fidesz nem emelte a családi pótlékot,inkább hagyta elamortizálódni.
Az adakozás a MSZP-sek műfaja.
És könnyű családipótlékot emelni a gyerekesektől elvett adókedvezményből.

Mert mint azt a népi bölcsesség mondja:
Azt a lovat kell ütni amelyik húz.

Jé... visszajöttél?

Lefordítom , mert nem értik mit mondtál : aki itt ígérget felelőtlenül elvtársak , az a Fidesz.
A maszop-szadesz sosem mondott olyat, amit nem tartott volna be.

Köszönjük konki, világos beszéd. És milyen igaz....

"És az is érdekes,hogy szociálpolitikára kétszer annyit költ a kormány mint az EÜ.-re
Szertném már ott is a reformok beindítását látni."

pampa
Azt kétlem. Mert akkor újabb topicok nyílnának arról értekezve, hogy a kormány megöli a nyugdíjasokat (nyugdíjbefagyasztás, korhatár-emelés, rokkantsági felülvizsgálat stb.) a gyerekeket nevelő családokat (rászorultsági elven működő családi pótlék) és a segélyen élőket valamint a hajléktalanokat.
Persze jól tudom, hogy párhuzamosan a Fidesz megígérné a 14. havi nyugdíjat, meg a duplára emelt családi pótlékot. Ahogy egy konstruktív ellenzéki párthoz illik.

Az külön tétel_
nyugdíj-22328
szoc. és család támogatás:20570
oktatás-12481
kultúra,sport,vallás-3010

Kiadási oldalon szétválasztották,de a bevételin csak a "foglalkoztatáshoz kapcsolt adók meghatározás szerepel.

És az is érdekes,hogy szociálpolitikára kétszer annyit költ a kormány mint az EÜ.-re
Szertném már ott is a reformok beindítását látni.

Ugyan megigértem, hogy kilépek a topicból, mégis reagálnék két véleményre: 1. Kedves Cetas!Tőled már igazán megszoktam a tényektől elszakadó, frázispuffogtató véleményözöneidet, azonban szeretném leszögezni, sem téged, sem mást nem tekintenék ettől függetlenül ".h-nek..". Ennyire azért vegyok demokrata és européer. Adam barátomnak pedig szeretném felhivni a figyelmét, hogy téved. Az ország hielminősitése 1998.3.20-án az 1996.12.11-i hitelminősitését megerősitve, de "p" várakozással értékelte. Ekkor még nem volt ismert a választások 04.21-i ,második fordulós eredménye, lehet azt mondani, hogy az átkos Bokros-csomag stabilizáló hatásának eredménye, de lehet azt is mondani, hogy a Fidesz várható győzelménk megelőlegzése-izlés dolga. Május 1én kaptuk a Baa2.minősitést, ami ténylegesen egy fokozat javitás volt. Volt 2 ezt követő hitelminősités javitás,2000.0913-án Baa1 "P"várakozással,és 2000.11.14-én A3 besorolással. 2002,11.14-én ez A1 fokra változott, ami pozitv irányú! "2006.o9.22-én a besorolás maradt, de"n"várakozással. Ez még nem leminősités.Valós leminősités 3 helyett 1 volt,2006.12.22-én, ami persze sajnos teljesen jogos volt a hatalmas államháztartási hiány miatt.

Tudod van egy olyan nem csekély tétel is, hogy nyugdíj.

akira

Kaptam ma a kormánytól egy tályékoztató füzetet és abban a sok infó között találtam egy adatot.
Egyfőre vetítve a bevétel:
-Társadalombiztosítási járulékok és
-30192 ft

Kiadás:
Egészségügy -10113 ft

Nos ebből nem derül ki hogy a foglalkoztatáshoz kapcsolt adók milyen nagyságban szerepelnek a tényleges összegben,de valószínűsíthető,hogy az állam több járulékot szed be mint amennyit visszaad az EÜ.-nek.

"A magántőkét igenis be kell engedni az egészségügy minden (szolgáltatói és biztosítói) területére, mindkét területen valódi, de kő keményen szabályozott versenyre volna szükség. Szóval be kell engedni a magántőkét, de nem mindenhová, nem kötelezően és nem bármi áron. akira"

Valóban, be kellene engedni, ha hatékonyabban és olcsóbban és jobban működne...

Minden nemzetközi példa ennek ellenkezőjét bizonyítja, Chilében... Szlovákiában... Hollandiában... az USA-ban...
A biztosításban veszteség a magántőkének az emberek meggyógyítása.
Az USA-ban az egészségbiztosítók alkalmazottai azon fáradoznak, miként tudnak többet megtakarítani a magántőkének, minél több gyógyítást TAGADJANAK meg a betegektől.
Aki látta a Sicko-t az nem kér az egészségügyi magánbiztosítókból...

akira

Próbáltam nagyon leegyszerűsíteni és sarkosítani,de látom még így sem megy a megértés.

Hogyan tudna a verseny fenntartani egy olyan vizsgálati helyet amit nem lehet nyereségesen üzemeltetni?

Vagy ők annyira profik,hogy a veszteségből is megtudnak élni?
Érted az ellentmondást ebben?

A piac csak nyereséges üzletekbe fog beszállni.
Minden többit az államira hagyja,és ezáltal hogy az államiból kiszervezik azt a részt ami üzemeltethető nyereségesen így a költségvetésre még nagyobb teher hárul.

Ha most veszel egy kórházat és megnézed mi az ami ki lett adva üzemeltetésre akkor láthatod,hogy azok az egységek amik tudnak profitot termelni.

A veszteséges egységekért nem állnak sorba.

"Egyik kutya másik eb."
Nem értünk egyet és ebben nem is fogunk megegyezni, ahogy látom.

pampa,

"És keleten a piac nyit olyan szolgáltatást amit nem lehet nyereségesen üzemeltetni?"

Szerintem lehetne. De csak akkor, ha az eltartottakat nem terelnénk be a piacra, hanem ők maradnának az állami szolidáris rendszerben. Mint a franciáknál.

"Mert most az állami nem mérlegeli a nyereséget csak azt,hogy az állampolgárok mindenhol egyenlő eséllyel gyógyuljonak."

Na, ez mindjárt két nagy hazugság. Az is, hogy az állam feltétlenül jobb feltételeket akarna, mint a piac, és az is, hogy deklarálni kellene az egyenlőséget.

Egy helyen lehet deklaráni az egyenlőséget, mégpedig a jog szintjén. A szolgáltatások és jószágok szintjén csupán hamis illúzió az egyenlősdi. Kommunista illúzió...

drop,

"De a legfontosabb dolgot ignorálod, szinte tudatosan nem veszel róla tudomást. Első lépésben le kell gyűrni, el kell takarítani ezt a tetű korrupt bandát és ebben a cél szentesíti az eszközt. "

Egyik kutya másik eb. A cél szentesíti az eszközt pedig semmilyen körülmények között sem tudom elfogadni. Ez a diktátorok önigazolása. Ha az ellenfél hazug, csaló, nekem miért kellene azzá válnom? Akkor mi különböztetne meg engem a hazugoktól és a csalóktól?

akira

És keleten a piac nyit olyan szolgáltatást amit nem lehet nyereségesen üzemeltetni?

Mert most az állami nem mérlegeli a nyereséget csak azt,hogy az állampolgárok mindenhol egyenlő eséllyel gyógyuljonak.

pampa,

A verseny éppen azt fogja eredményezni (ellentétben a felülröl jövő diktátumokkal, mint a kórházbezárások), hogy a keleti oldalon is javulni fog az adott ellátás minősége. Ha igény van rá.

A versenypiac jellemzője éppen az, hogy a szolgáltatók ott nyújtanak szolgáltatásokat, ahol az igény jelentkezik. Ezt az igéányt azonban a piac hatékonyabban képes fölismerni, mint a minisztérium.

Ezt már megint itt, egy tőzsdefórumon kell magyaráznom?

akira, megértem, amit írsz, én sem értek egyet a FIDESZ-szel sok kérdésben.

De a legfontosabb dolgot ignorálod, szinte tudatosan nem veszel róla tudomást. Első lépésben le kell gyűrni, el kell takarítani ezt a tetű korrupt bandát és ebben a cél szentesíti az eszközt.
Aztán lehet érdemi kérdésekkel foglalkozni, addig sajnos illúzió.

"A legkevésbé azonban a fidesz modellje tetszik, akik szerint minden maradjon a régiben, nem szabad a magántőkét beengedni az egészségügybe, és egyébként is mindenki számára teljesen ingyenesnek kellene megtartani az egészségügyet. Szvsz ez a legnagyobb hazugság! "

Ez a legnagyobb hazugság! Mert nem ingyenes! Nézd meg a havi bérszámfejtésedet, elég komoly havi biztosítási összeget fizetünk! Vagy ez miért is ingyenes szerinted?
Tényleg nagy hazugság, hogy ingyenes az eü, de nem a fidesz hazugsága, hanem azoké, akik azt állítják, hogy a mostani rendszerért nem fizetünk semmit, ingyen kapjuk, mint a kádárrendszerben!

Még egy normális érvet sem tudnak a liberálisok e mellett felsorakoztatni! Hazugságra építenek!

akira

Nehéz értelmezni a verseny fogalmát az EÜ.-ben.

Engedj meg egy példát:
Ha valaki lakik az ország keleti részén és csak a nyugati részben kap meg egy drága ellátást akkor hogyan beszélhetünk versenyről?
A nyugati már meglévő a versenyezni vágyó keletit pedig valakinek létr kellene hozni magántőkéből és mindezek mellett még az sem biztos,hogy a majdani több péztár köt vele ellátási szerződést.Ugye, mert neki a már meglévő sokkal olcsóbban tudja adni a szolgáltatást.
Ilyen lenne a verseny vagy valami hasonló.

És a keletiek utazhatnak saját költségen a vizsgálatra.

drop,

Engem marhára nem érdekel, hogy ki honnan jött! Csupán az érdekel, hogy milyen elképzelése van az egészségbiztosítási rendszerről, mit tart követendőnek ezügyben.

Sokszor elmondtam, hogy már az szdsz modellje sem tetszett, első sorban azért, mert
1. a piacra kényszerítette volna azokat is akik az állami biztosításban szeretének maradni és azokat is akik egyáltalán nem valók a piacra, mert nincs önálló jövedelmük, azaz eltartottak,
2. bármilyen regionális modell hibás, ugyanis nagyban korlátozza a verseny kialakulását
3. a betegirányítás szigorítása is hibás, mert ugyancsak nem alakít ki közvetlen versenyt az eü szolgáltatók között a betegekért (a biztosítóknak nem az a feladatuk, hogy helyettünk válasszanak szolgáltatót, helyettünk versenyeztesség meg ezeket)

Még kevésbé tetszik az mszp által még jobban elrontott szdsz-modell, ugyanis szerintem továbbra is jórészt állami maradna a modell, a versenyt így még nehezebb lenne föllelni az elfogadott törvényben meghatározottak alapján.

A legkevésbé azonban a fidesz modellje tetszik, akik szerint minden maradjon a régiben, nem szabad a magántőkét beengedni az egészségügybe, és egyébként is mindenki számára teljesen ingyenesnek kellene megtartani az egészségügyet. Szvsz ez a legnagyobb hazugság!

A magántőkét igenis be kell engedni az egészségügy minden (szolgáltatói és biztosítói) területére, mindkét területen valódi, de kő keményen szabályozott versenyre volna szükség. Szóval be kell engedni a magántőkét, de nem mindenhová, nem kötelezően és nem bármi áron.

Szvsz a reform egyetlen olyan lépése, amely könnyűszerrel továbbfejleszthető lenne és nem kellene az egészet elölről kezdeni, az a vizitdíj kérdése. És a fidesz épp ennek eltörléséről kezdeményez népszavazást... ???

Ha bármi másról, pl. (a magánbizosítók mellett) az állami szolidáris rendszer további kötelező fenntartásáról lenne referendum, bizisten IGEN-nel szavaznék. De hát sajnos a politika az politika. Semmi több...

Pampanak igaza van, minden eszközzel próbálták megakadályozni a népszavazási kérelmeket is (hol itt a demokrácia akira?) és ezeket sikerült végül átverni. Sajnos idáig süllyedtek Gyurcsányék.

"A politika alapvetően öncélú, csupán a hatalomról és a költségvetési pénzekhez való hozzáférésről szól"
Nem éppen.
A befizetett adóm nagy része adósságtörlesztésre megy, ahelyett, hogy szolgáltatásokat kapnék azért a rengeteg pénzért vagy kevesebb adót fizetnék.
És miért van ez így? Mert a politikusaink elkúrták. Nem kicsit, nagyon.

akira

Azért ezekről a kérdésekről szavazunk mert ezt lehetett nagy nehezen átverni az OVB-n.
Én benne letten volna egy olyan szavazásban is amin ez a kérdés:

Akarja e ön,hogy az érvényes és eredményes szavazást követő 28. napon lemondjon a jelenlegi kormány és előrehozott választások legyenek?

csuloktata,

"Azzal meg legyél tisztában, hogy ez az egész nem a vizidíjról szól!"

és,

"Tehát nem a 300 Ft- ról szavazunk! "

A népszavazási kérdések konkrétan mégiscsak a vizitdíjra, a kórházi napidíjra és a tandíjra vonatkoznak, ugye?

Ez akkor nem hazugság? Ezért mondtom és mondtam mindig is, hogy az egész politika egy óriási hazugság, mindegy, hogy melyik oldal beszél, vagy tesz bármit is...

A legnagyobb hazugság az a politikában, amikor elhitetik az emberekkel, hogy az emberek boldogulása alapvetően a politikától függ. Ez utoljára akkor függött a politikától, amikor diktatúra volt, megmondták, hogy mit szabad és mit nem, ha valaki pedig nem tetszett, azt börtönbe zárták.

A demokráciában szerencsére még nálunk sincs ilyen, pedig mi még csak most tanulgatjuk. A demokráciában mindenki azt mond és tesz, amit akar, és ez jó. Mindenki a maga sikerének a kovácsa - mint ahogy korábban is említettem. A politika alapvetően öncélú, csupán a hatalomról és a költségvetési pénzekhez való hozzáférésről szól. Arról, hogy akik a közelében vannak, azok mindjárt jól érzik magukat, mert úgy gondolják, hogy az ő kezükben van a gyeplő, az irányítás, tőlük függ, hogy mi és hogyan történik.

Marhára nem befolyásolja az életem, hogy éppen ki van hatalmon, így nem is tulajdonítok ennek nagy jelentőséget.

Nem is politikai okokból írogatok ide, csupán azért, mert szakmai érdeklődésemet felkeltette az egészségbiztosítási rendszer tervezett átalakítása. Határozott szakmai véleményem van arról, hogy mi a rossz a jelenlegi egészségbiztosítási rendszerben, mi a hibája a kormányzati és az ellenzéki elképzeléseknek, sőt, arról van szakmai állásfoglalásom, hogy milyen elvek mentén működhet jól és igazságosan az egészségbiztosítás itthon, de akár külföldön is. Ennek a vlemyényemnek önmagában semmi, de semmi köze sincs a politikához, csupán a megvalósítás van a politikusok kezében.

akira, végre megérthetnéd, hogy amíg ez a posztkommunista banda hatalmon ill. a hatalom közelében van, lesz, addig Magyarországon nem lehet normális politikai élet, sem átgondolt reformok.
Egy értelmes EÜ törvény megalkotásának elengedhetetlen feltétele a mai koala politikai életből való kisöprése. Utána lehet nekikezdeni mindenfajta reformnak, addig csak a korrupcióban fogunk dagonyázni.
Utópisztikus most ezen az EÜ reformon lovagolnod, van ennél fontosabb dolga az országnak: a pöcegödör megtisztítása.

Szóval a szakmai vitát jó esetben 5-10 év múlva lesz értelme folytatni, addig naivitás.