Felhúzták magukat a bírók a függetlenségüket kapirgáló Fideszen
2016. 02. 01. 19:12
Németh Szilárd keményen beszólt és utalgatott a bíróknak a vörösiszap- és a Hagyó-per után. A bírók azonban kikérik maguknak a függetlenségük eltiprását, tessék fellebbezni, ha nem tetszik egy ítélet! - üzenik.
Felháborítónak nevezte a vörösiszapper és a Hagyó-per enyhe ítéleteit vasárnap Németh Szilárd, a kormánypárt országgyűlési képviselője. Németh jelezte, hogy emiatt vitát kezdeményez az Országgyűlés igazságügyi bizottságában az igazságszolgáltatásról, sőt közölte, akár törvénymódosítás is jöhet. Használta a jobboldal szitokszavát is, amikor a “a bírói függetlenség liberális követelményéről” beszélt.
Erre reagált hétfőn a Magyar Bírói Egyesület, ami elmagyarázta Németh-nek (akit nem említett név szerint) a jogrendszer működését fellebbezésestül, Kúriástul. Hozzátették, tiszteletben tartják ezért a bírói döntéseket, nem is nyilvánítanak véleményt az ügyekről a jogerős lezártultukig. A kormánypárti képviselőnek is üzentek:
Leszögezi az egyesület ugyanakkor, hogy a bíróságok ítélkező munkájáról alkotott vélemény csak akkor felel meg a hatalommegosztás és a bírói függetlenség alaptörvényi követelményének, ha az tényszerű, tárgyilagos és szakszerű.
Azt is írják, Német nyilatkozata nélkülözi a fent említetteket és sérti az alaptörvényben deklarált bírói függetlenséget, ráadásul alkalmas a nyomásgyakorlásra. Végül ezt üzenik mindenkinek:
A Magyar Bírói Egyesület, mint a bírák reprezentatív érdek-képviseleti szerve a törvényhozás, a végrehajtó hatalom és a közélet szereplőitől is elvárja azt, hogy tartózkodjanak a felsőbb bírósági döntések befolyásolására alkalmas vélemény nyilvánításától.
Kövér László „üzent” a polgármestereknek a póráz másik végére
2016. január 21. 17:39 , Legutóbb
Kövér László „üzent” a polgármestereknek a póráz másik végére
Azok a településvezetők tudnak könnyebben tenni saját közösségükért, akik a központi kormányzatra jellemző értékrendet vallanak, van kapcsolatrendszerük nemcsak helyben, hanem képviselői szinten is, és kooperatívak az éppen fennálló kormányzattal – ezt üzente a polgármestereknek a minap Kövér László, a parlament elnöke, hozzátéve: „Úgy tekintünk az önkormányzatokra, mint az állami szervezet azon részére, amelynek partnerként kell együttműködnie a mindenkori kormánnyal”.
„A nyolcvanas évek legvégén is több szabadság volt” link
A vörösiszap-perben a kormánypártiak erőteljes és félelmet keltő mondatok erdejét küldték az ügyészségre, mit is várnak tőle, mi is kell tenniök.
„Hol van az az idő, amikor illett tiszteletben tartani a bírósági döntéseket, illetve illetlen lett volna utasítani bármire is az ügyészséget. Hát ezen is túl vagyunk már: a vörösiszap-perben a kormánypártiak erőteljes és félelmet keltő mondatok erdejét küldték az ügyészségre, mit is várnak tőle, mi is kell tenniök. Vajon el tudjuk-e képzelni a mai Magyarországon, hogy az ügyészség rendreutasítja a kormányerőket; talán hagynák eldönteni, mit is akarnak tenni ebben a helyzetben. Pedig nyilvánvalóan a Fidesznek tetsző módon járnának el, de a politikai haszonlesés sokkal fontosabb a politikai korrektségnél, illetve most már annál is, hogy a látszatra ügyeljenek, úgy tűnjék, mintha itt azért még lennének fékek és ellensúlyok.
Nincsenek. És ezzel nem azt akarjuk mondani, hogy helyesnek találjuk, ha a tíz ember halálát követelő katasztrófának nincsenek felelősei. Ám ha a tragédiát a politikai szereplők nem megint a saját céljaikra használták volna, hanem valódi, körültekintő vizsgálatot követelnek, nem pedig azonnali fejek felmutatását, akkor – elképzelhető – a bíróság elé egy alaposan körbejárt és bizonyított ügy került volna, a valódi felelősökkel. Így azonban azt látjuk, hogy a másodfokon tárgyaló bírók már erős nyomás alatt kezdik meg munkájukat, ami adott esetben több is lehet nyomásnál – megrendelés.
Ezen a ponton fogható össze a három eheti történés: a hatalom minden szinten megrendelőként lép fel.”
A Fideszt felbőszítették, a párt nekimegy a bíróknak
2016. január 31., vasárnap, 13:11 Utolsó frissítés: 4 órája
Szerző: MTI/hvg.hu
A Fideszt kihozta a sodrából, hogy nincs bűnös a vörösiszap-katasztrófánál és Hagyó Miklós is csak felfüggesztett börtönbüntetést kapott. Leliberálisozták a bírói függetlenséget.
A Fidesz vitát kezdeményez az Országgyűlés igazságügyi bizottságában az igazságszolgáltatásról a Hagyó-ügyben és a vörösiszap-katasztrófa ügyében született ítéletekkel kapcsolatban - jelentette be Németh Szilárd fideszes országgyűlési képviselő.
A kormánypárti politikus azt mondta: az embereket joggal háborítja fel a tíz halálos áldozattal járó vörösiszap-katasztrófa ügyében hozott felmentés, csakúgy mint a fővárost 2010 előtt "irányító maffia főnöke", Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettes ügyében a felfüggesztett szabadságvesztés. (A vörösiszap-perben mind a 15 vádlottat felmentette első fokon a bíróság, az ügyészség ugyan nehezményezte a döntést, a bíróság azzal védekezett, nem azokat vádolta meg az ügyészség, akiket kellett volna.)
A Fidesz az igazságszolgáltatással kapcsolatban tiszteletben tartja "a bírói függetlenség liberális követelményét", de az átláthatóság és elszámoltathatóság demokratikus követelményeinek is érvényt kíván szerezni - fejtette ki Németh Szilárd. Kérdésre válaszolva elmondta: ha szükséges, a parlamenti bizottságban lefolytatandó vitára meghívják az igazságszolgáltatás vezetőit, és szólt arról is, hogy törvénymódosításra is sor kerülhet.
„Merre van az igazság!?” -tette fel magának a kérdést Németh Szilárd vasárnapi sajtótájékoztatóján, ahol bejelentette, hogy a Fidesz vitát kezdeményez az Országgyűlés igazságügyi bizottságában az igazságszolgáltatásról a Hagyó-ügyben és a vörösiszap-katasztrófa ügyében született ítéletek maitt.
A rezsibiztos szerint az emberek többségét joggal háborítja fel a tíz halálos áldozattal járó vörösiszap-katasztrófa ügyében hozott felmentés, csakúgy mint a fővárost 2010 előtt „irányító maffia főnöke”, Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettes ügyében a felfüggesztett szabadságvesztés.
Németh Szilárd úgy látja, hogy „egyes bírák nem akarják alkalmazni a megszigorított törvényeket a népvándorlásszerű migrációs hullámmal szemben. E helyett külföldre szaladgálnak, és ott kérik ezeknek az egyértelműen sikeres jogszabályoknak a megváltoztatását.”
Hozzátette, hogy a Fidesz az igazságszolgáltatással kapcsolatban tiszteletben tartja „a bírói függetlenség liberális követelményét”, de az átláthatóság és elszámoltathatóság demokratikus követelményeinek is érvényt kíván szerezni.
A Fidesz jövő heti frakcióülésén megvitatja a felmerült kérdéseket, és utána az igazságügyi bizottság elé kerülhet az ügy. (MTI)
Eddig 11,1 milliárdot gyűjtött a tao-pénzből a Felcsút
Szinte biztos, hogy idén átlépi a 300 milliárd forintot az az összeg, amit a cégek tao-támogatásként fizetnek a látványsportokban (futball, jégkorong, kézilabda, kosárlabda, vízilabda) játszó csapatoknak - derítette ki a Népszabadság a sportszövetségektől kért adatok alapján.
A 2011-ben induló tao-program lényege, hogy a magyar cégek egy rakás pénzzel támogathatják a sportcsapatokat, és az erre költött pénzt leírhatják a társasági adójukból. Ilyen formán tehát a rendszer állami támogatást juttat a csapatoknak, figyelmembe véve, hogy a klubok olyan pénzt kapnak, amit egyébként az állam kapna.
A program 2011-es indulása óta összesen 286,2 milliárd forintnyi támogatási igazolást adtak ki, 2016-ban pedig a Nemzetgazdasági Minisztérium becslése szerint 64 és 69 milliárd forint között alakul majd a sportcsapatoknak juttatott tao-támogatás.
A program legnagyobb nyertese természetesen a felcsúti focicsapat, ami eddig 11,1 milliárdnyi támogatást gyűjtött össze.
A tiszakécskei fociklub is hasít, ami nem is akkora csoda, hiszen tiszakécskei székhelyű cég a Duna Aszfalt, amit az Orbán-Simicska háború kitörése óta a Közgép helyettesének szán a kormány. A Duna Aszfalt rengeteg megrendelést kap, így pedig a nő a tiszakécskei klub támogatása is.
Jól megy a Seszták Miklós fejlesztési miniszterhez köthető kisvárdai csapatnak is: tavaly 1,2 milliárdot gyűjtöttek.
Ömlik a pénz a felcsúti focira, a Tiszakécske feljövőben a Simicska–Orbán-háború óta
Az új kedvenc bevétele a korábbi kétszázszorosára duzzadt.
Idén eléri a 300 milliárd forintot a sportszervezeteknek a tao rendszeren keresztül kifizetett közvetett állami támogatás összege. Eddig már több mint 286 milliárd forintról adtak ki támogatási igazolást – írja a Népszabadság. A lap a sportági szövetségektől kért adatok alapján jutott erre.
A látványsportokra (futball, jégkorong, kézilabda, kosárlabda, vízilabda) vonatkozó állami támogatási program 2011-ben indult. Azóta van mód arra, hogy egy egyesület megegyezik egy céggel arról, mennyi pénzzel támogatja sportfejlesztési programját, hány forintot utal át a klubnak az államkassza helyett, ahová társasági adóként fizette volna be az összeget.
A lap a háromszázmilliárdos álomhatár áttörését biztosnak tartja, hiszen a Nemzetgazdasági Minisztérium 64-69 milliárd forintra becsüli a 2016-ban e célra fordítandó összeget.A rendszer uralkodója a felcsúti fociakadémia, amely eddig 11,1 milliárd forintot hívott le, de jön fel a tiszakécskei futballklub is, amelynek bevétele a korábbi kétszázszorosa lett a Simicska–Orbán-háború kitörése óta. Azóta a Közgép ugyanis kegyvesztett lett, a tiszakécskei székhelyű Duna Aszfalt megrendelései egymást követik. A Seszták Miklós miniszterhez köthető Kisvárda is fantasztikus pályát fut be: tavaly 1,2 milliárd forint támogatást gyűjtött – írja a lap.
Mint a Kádár-rendszerben
Néhány napja Dénes Ferenc egy interjúban azért bírálta a sportfinanszírozást, mert nemcsak átláthatatlan, hanem pazarló is. Egymástól néhány kilométerre lévő települések építenek külön-külön sportcsarnokot. Az első Orbán-kormány sportügyekért felelős helyettes államtitkára úgy látja, a helyzet az állampárti időket idézi.
Ma néhány esetben a vállalatok ugyanazon reflexek alapján ajánlják fel a pénzt a sportcsarnokoknak, mint a Kádár-rendszerben.
Ő híve a stadionépítésnek, ha azt a Debrecen, a Fradi kapja, de ellenzi, ha másod-, netán harmadosztályú csapatok. Szeretné megérteni, milyen vízió alapján épül például a kisvárdai (ld. Seszták miniszter). A sportközgazdász szerint a magyar hivatásos fociban 8-10 modern stadion elég lenne, ha azokat átgondolt koncepció alapján építenek fel, de a stadionépítésre fordított tízmilliárdok soha nem térülnek meg. A Transparency International legújabb jelentésében is szerepel, hogy a hatalom nemcsak a baráti cégeket, hanem a politikusoknak kedves sportklubokat is közpénzből gazdagítja, félig titkosan, mert egy törvénymódosítás miatt nem tudható, mely vállalatok támogatnak sportklubokat adófizetés helyett.
Terroveszélyhelyzet: a kormány nem változtat a javaslaton
2016. január 29., péntek, 21:47 Utolsó
Várhatóan nem egyeztetnek tovább az ellenzékkel, hanem benyújtják a javaslatot.
A kormányzati kommunikációért felelős államtitkár kijelentette, hogy a kormány valószínűleg nem változtat az alaptörvény módosítását célzó javaslatán, annak ellenére, hogy azt az összes ellenzéki párt bírálja.
Tuzson Bence az M1 aktuális csatorna péntek esti műsorában azt mondta: nagyon messze vannak egymástól az álláspontok, ezért várhatóan nem egyeztetnek tovább az ellenzékkel, hanem benyújtják a javaslatot, amelynek megtárgyalására a parlament a megfelelő vitafórum.
Az államtitkár kiemelte, hogy a migráció nem csupán kulturális veszélyt jelent Európa számára, hanem biztonsági kockázatot is. Ilyen helyzetben minden országnak keményen kell fellépnie, mert a terroristák a gyenge láncszemeket keresik, és Magyarország nem lehet ilyen. Hatékony biztonsági rendszert kell felállítani, hogy ne történhessen baj - tette hozzá.
A kormány január közepén alkotmánymódosítást javasolt, hogy önálló tényállás legyen az alaptörvényben a terrorveszélyhelyzet. Ha a parlament elfogadja a kétharmados többséget igénylő módosítást, a kormány terrorfenyegetettség vagy terrortámadás esetén terrorveszélyhelyzetet hirdethet, és ekkor a kabinet átmenetileg felfüggesztheti egyes törvények alkalmazását.
A Paks II. kampány harmada Habony Árpád zsebébe ment
Az Átlátszó.hu kikérte az MVM Zrt. nevű állami vállalat Paks II-t népszerűsítő reklám- és sajtókampányának médiatermékekre bontott kiadásait, és meg is kapták a listát.
A táblázat rendkívül érdekes, kiderül belőle, hogy az MVM összesen 379,8 millió forintot költött a kampányra, ezen belül – ha a plakátkampányt és a közmédiát kivonjuk – a sajtóra 213,7 millió forint jutott. Ennek több, mint a felét,
127 721 551 forintot költöttek el a Habony Árpád cégéhez tartozó médiatermékeknél.
A táblán a felső három médiatermék képezi a Habony Árpád érdekeltségébe tartozó Modern Media Group tulajdonát. A részletes pályázatot itt találja.
A Lokál például egyetlen kétoldalas mellékletért kevés híján 20 millió forintot kapott az adófizetők pénzéből, egy másik, négyoldalas mellékletért szintén közel húszmilliót. Erről van szó:
A Habony-termékekhez képest aprópénzt kapott a többi kormányközelinek tartott sajtótermék (Magyar Idők, a pestisracok.hu vagy a ripost.hu) is, ahogy a vezető, sok ember által olvasott hírportáloknál is lényegesen kevesebb pénzt költött el az MVM. Közterületi plakátokra, hirdetésekre 93 millió forintot költöttek a kampány kiötlői.
(Átlátszó / Kreatív)
Orbán hatalmi tébolyáról, főtanácsadói beteg lelkéről beszélt Vona
Vona Gábor az első internetes televízió, az N1TV Vona7 című műsorában értékelte ezúttal is a hét legfőbb eseményeit. Szerinte a Századvég stratégiai igazgatója által „főszerkesztett” Habony-portál botrányos cikke
bepillantást engedett abba, ahogyan a miniszterelnök főtanácsadói, a konzervativizmus ideológiai leplébe burkolózva élik ki beteg aberráltságaikat.
Hová lettek a keresztény-nemzeti értelmiségiek ilyenkor?
Tette fel a költői kérdést a Jobbik elnöke, aki elvárná Ákostól, Osztie Zoltántól, a CÖF vezetőitől, a jobboldali lapok szerkesztőitől, hogy álljanak ki egy közleményben a nyilvánosság elé, deklarálják, hogy sem a portál tulajdonosának, sem főszerkesztőjének nincs helye a jobboldalon. A cikk felcsillantotta, mire lehet számítani 2018-ban, de a jobbikosoknak nem szabad részt venniük az iszapbirkózásban, meg kell próbálniuk ilyen aljas támadások közepette is úriemberként viselkedni, tisztességes politikai versenyt folytatni. A Jobbiknak kell megváltoztatnia a hazai politikai kultúrát,
mert most még csak a verbális erőszak eszközeivel támadják egymást a politikai ellenfelek, de történelmi példákból okulva nem kizárt, hogy a feszültség fokozódásával és egy a jelenlegihez hasonló, nehéz gazdasági helyzetben ez idővel fizikai erőszak formájában is testet ölthet.
A pártelnök szerint a Jobbik konstruktívan áll a terrorveszélyhez. Először ők javasolták a honvédség bevetését, a kerítés építését, de a Fidesz hatalmi mámorában, már rendeleti kormányzást készít elő, pedig a társadalom már nemcsak a terrorizmustól, a bevándorlástól, hanem
Orbán Viktor hatalmi tébolyától is fél.
A Jobbik módosító javaslatai biztosítják az ilyen helyzetben szükséges lépések megtételének lehetőségét, de kizárják a visszaéléseket, így a média totális kontrollját. Ilyen súlyú intézkedésekről az Országgyűlés négyötödének, és nem a kormánynak kell döntenie – tette hozzá Vona Gábor, aki arra kérte a Fidesz-híveit, gondolkozzanak el, Gyurcsány Ferenc ilyen felhatalmazással mit tehetett volna 2016-ban?
A pártelnök a bürokráciát a
magyar államigazgatás nagy démonának
nevezte, hiszen bőven van a minisztériumi háttérintézmények között felesleges, de ebben a formában a tervezetet fűnyíróelvszerű megszorításnak tartja. Mint mondta, ha
a Kormány a takarékosságot ilyen fontosnak tartja, akkor talán magán kellene elkezdeni a karcsúsítást,
mert még soha nem volt ennyi államtitkára az országnak, mint ma.
Ne dőlj be a frankónak! /Frankó Provolone/
A Ténytár/???/ cikk tele van tévedésekkel,ami még nem is lenne nagy baj, hisz tévedni emberi dolog. Azonban az egyoldalú megközelítés minősíti a szerzőt.
Ha már olvasol a témában akkor olvasd el ezt is:link
Ő legalább konyít a témához.
Szvsz egy olimpia megrendezése felbecsülhetetlen reklám az országnak, feledhetetlen élmény a lakosságnak, amit mesélhetnek életük végéig, mert senki nem fog közülünk még egyszer hazai olimpiát megélni.
Egyébként meg nem kell népszavazást tartani arra ott van a választás. A költségeiről, ha már költségérzékeny vagy se feledkezzük meg. Továbbá nem hiszem, hogy Mari néni képes lenne megítélni a helyzetet.
Végül álljon itt a haza bölcsének egy állítása: "Jobban tudom szeretni e hazát, mint gyűlölni ellenségeinket."
Budapesti olimpia: a véleményünkre nem kíváncsiak, de legalább lehet belőle lopni
2016.01.29. 08:07 Frankó Provolone
Bár a Fővárosi Választási Bizottság korábbi határozata teret engedett a budapesti olimpiai rendezésről szóló népszavazási kezdeményezésnek, a Kúria döntése azonban ezt megváltoztatva megtagadta a népszavazási kérdések hitelesítését. Maga az indoklás egyenesen nevetséges, hogy „elkésett volna” a kezdeményezés, hiszen azok a városok számítanak csak valóban jelentkezőnek, amelyek az utolsó pályázatot is beadják majd 2017. február 3-án, nyolc hónappal a végső döntés előtt. Eddig a dátumig nyugodtan beleférhetne egy népszavazás, (a 2008-as referendum kérdéseit például 2007 októberében adták be) a Fidesz azonban nem kíváncsi az emberek véleményére. link
Fejvesztve menekülnének a fiatalok a családbarát Magyarországról
Miközben a kormány folyamatosan azt mantrázza, hogy mindent megtesz a családokért, a gyermekes fiatalok több mint kétharmada nem tudja időben fizetni a számláit, és közel felük azon töpreng, hogy egy másik országban kellene szerencsét próbálni.
Apának lenni jó, biztat minket a kormány mostanában már plakátokon is, vagy például ebben a szobahőmérsékletű videóban:
És ez így, ebben a tálalásban ma Magyarországon legfeljebb annyira igaz, mint az, hogy a menekültek tavaly nyáron idejöttek és elvették a magyarok munkáját. A jómódú szereplők és lakásbelsők jócskán felüllövik az átlagmagyar valóságot.
Miközben a kormány úton-útfélen azt mantrázza, hogy mindent megtesz a családokért és családbarát politikát folytat, az emberek nem ezt érzik. A magyar fiatalok, akik családot alapítanának, nyomorognak és azon törik a fejüket, hogyan menekülhetnének el a családbarát Magyarországról.
Mire tippel, a gyermeket nevelő 20-35 évesek mekkora arányban képesek időben befizetni a számláikat?
Alig több mint a negyedük. A „maradék” 71 százalék az elmúlt egy évben megcsúszott a fizetéssel, gyakran nem is egy számla esetében, és nem azért, mert nem figyelt, hanem azért, mert éppen nem tudott fizetni – derült ki az Intrum Justitia Európai Fogyasztói Fizetési Jelentéséből. A nemzetközi pénzügyi szolgáltató tavaly ősszel Európa 21 országában 22 ezer fogyasztótól gyűjtött információt, hogy átfogó képet alkothasson mindennapi pénzügyeikről, fizetési moráljukról, gazdasági várakozásaikról.
Fotó: Túry Gergely
A kutatásból az is kiderült, hogy leginkább a gyermekes fiataloknak gyűlik meg a baja a számlákkal, a gyermektelen magyar fiatalok "csupán" 59 százalékának voltak ilyen problémáik. Az a gyermekesek és a gyermektelenek esetén is igaz, hogy amennyiben késtek a fizetéssel, ezt általában több mint egy számla esetében tették. A különbség viszont jelentős: a több számlával késés a gyermekesek több mint felére jellemző, míg a gyermektelenek esetén ez a szám csak 39 százalék.
Magyarán a gyermekes magyar fiatalok vannak a legrosszabb helyzetben. Ha a teljes magyar lakosságot vesszük, a 63 százalékával fordult elő az elmúlt 12 hónapban, hogy egy vagy több számláját nem tudta időben kifizetni.
Elvándorolnának
Az eredmények alapján nem meglepő, hogy a kutatásban megkérdezett fiatalok 44 százalékának már megfordult a fejében, hogy külföldre költözzön. Ez magasabb, mint az egyébként is magas 35 százalékos magyar átlag. A gyermekes fiatalok az átlagnál magasabb arányban hagynák el az országot, 41 százalékuknak fordult már meg ez a fejében. A gyermektelen fiatalok között még többen gondolkodtak már ezen, a kutatás szerint a 45 százalékuk.
A végzettség alapján már nagyobb a különbség, a felsőfokú végzettségűek 30 százaléka, az ennél alacsonyabban képzettek 48 százalékának jutott már eszébe, hogy külföldre költözzön.
Fotó: Stiller Ákos
Az elvándorlási szándék mögött nem csak az gyanítható, hogy elégedetlenek a pénzügyeikkel, hanem az is, hogy a kilátásaik sem valami fényesek. A kutatás szerint a fiatal felnőttek többsége meglehetősen pesszimista mind az ország, mind a saját agyagi körülményei tekintetében. A gyerekeseknek csak a tizede érzékelt gazdasági javulást az elmúlt időszakban, és a fiatal felnőttek 65 százaléka látja úgy, hogy a gazdasági helyzet romlott Magyarországon.
Sokan mennek külföldre
Noha riasztóak az eredmények, az Intrum Justitia kutatásában igazából semmi meglepő nincs. Régóta látszik, hogy most egy ideig megállíthatatlan a magyarok elvándorlása, és a hivatalos statisztika szerint az ütem még jelentősen emelkedik is. Minden évben egy közepes város lakosságának népességével, 31 500 emberrel csökken az itthoniak száma, itthon pedig az agyelszívás és a kontraszelekció riasztó méreteket ölt.
A tényleges kivándorlás ráadásul ennél jóval nagyobb lehet, mert a belső uniós határok megszűnése óta nem kell a tagállamokba irányuló munkavállalást olyan módon lepapírozni, amelyből azok pontosan visszakövethetőek lennének.
London már évek óta a második legnépesebb magyar városnak számít, az Egyesült Királyságban körülbelül 350 ezerre teszik a magyar munkavállalók számát, de Németországba és Ausztriába is nagyobb városnyi lakosság költözött már ki.
A Tárki felmérése szerint a 25 év alattiak 39 százaléka külföldön képzeli el a jövőjét, a tanulók között ez az arány 45 százalékos. A teljes lakosságban ez az arány 15 százalékos. Az utóbbi adat is jóval magasabb, mint például 2005-ben, amikor még csak a lakosság 5-6 százaléka tervezte a kivándorlást.
A KSH egyik szakértője egy 2014-es nyilatkozatban úgy saccolta, a szülőképes korú magyarok 7-8 százaléka él külföldön, 2004 környékén ez az arány még egy-két százalék volt.
Makrogazdaság » Adó
Ludas Matyinak képzeli magát a kormány
2016. január 27. 12:05
Szerdán robbant a hír, hogy a kormány - a lengyel intézkedésen fellelkesülve - ismét elővenné az áruházláncok arányos adóztatásának tervét. Nem először teszi ezt, a közelmúltbeli tapasztalatok alapján Brüsszel már komolyabban veszi ezeket a kezdeményezéseket.
A kormány nemzetközi kiskereskedelmi láncokat büntető intézkedéseinek nagy múltja van és ha úgy tetszik, akkor a sokadik büntetésre készül.
Az egész 2010-ben kezdődött az átmenetinek, 3 évre hirdetett kiskereskedelmi különadóval. Ez 2012-ig élt, az Európai Bizottság azonban csak 2012 végén figyelmeztette emiatt Magyarországot, hogy bíróság elé viheti az ügyet, majd 2014 márciusában úgy döntött, hogy nem indít keresetet Magyarország ellen.
Hogy a kiskerláncok érezzék a törődést, a kormány 2015-ben esetükben sávossá tette az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat, mintegy 25 milliárd forintos plusz bevételt várt így. Ezzel szemben azonban az Európai Bizottság sokkal határozottabban lépett fel 2015 júliusában, amikor is betiltotta ennek a beszedését. A kormány ennek hatására visszaállította 2015 őszén a mindenkire érvényes egységes adókulcsot.
Már ekkor érezhető volt, hogy a kiskerláncok megsarcolásáról nem tett le a kormány. Még ősszel került elő az a terv, hogy a 400 négyzetméternél nagyobb alapterületű áruházaknak kötelező lenne létszámot bővíteniük. Ez az ötlet a háttérbe szorult, azonban Szatmáry Kristóf mostani nyilatkozata alapján az áruházláncok megsarcolásának gondolata továbbra is az asztalon van.
Közben azt is érdemes észben tartani, hogy jelenleg is vannak olyan szabályok érvényben, amelyek jelentősen érintik a kiskereskedelmi láncokat, ilyen a nyereségminimum számításának módja, valamint az iparűzési adó alapjának számítási módja. Egyébként a kormánytól nem is áll távol a Ludas Matyi hasonlat.
A FIDESZ NEMZETI SZOCIALIZMUSA - LASSAN ELKEZDHETÜNK FÉLNI?
bár azért remélem nem győznek.
na nem azért mert a maszop jobb, dehogy...de azért ezek a zsebhitlerek félelmetesek!