A korábbi évekhez hasonlóan 2013-ban is nagyon jól teljesített a Fidesz-közeli Közgép: több mint 90 közbeszerzésen nyertek, de a leányvállalatai sem panaszkodhatnak. A cégek, illetve azok a konzorciumok, amelyeknek tagjai voltak, több mint 380 milliárd forintot nyertek 2013-ban különböző tendereken. A Közgép nemcsak vasutat és autópályát épít, hanem radioaktív hulladéktárolókat, de megjelent az energia- és távközlési szektorban is. A cég minden évben megnövelte az árbevételét, és milliárdos osztalékot fizet ki a tulajdonosainak.
Én úgy hallottam, hogy a héten is ránézett egy migráns a magyar kerítésre! Orbán Viktor pedig az első magyar Miniszterelnök, aki vette a bátorságot, és tankok nélkül a kerítésen túlra merészkedett!
teljesen mindegy, meddő vita 2018ban mindenhova odaverték magukat a ballibek, hogy szavazzál a "legesélyesebb" ellenzékire, egyébként meg a hülye fideszesek fognak "helyetted" (helyettünk :D) dönteni. :D Erre mi történt? A fidesz rekord részvétel mellett nyert akkorát, mint 2010ben utoljára. :D
hát ti vagytok akik szívesebben osztjátok az észt itt az emberi jogokról, nem mondjuk szudánban az adriai tenger nem az a kifejezett migránscélpont, egy embercsempész NGO sem fog annyit furikázni
Meg kell nézzem a térképet! Meg az értelmező kéziszótárban is meg kell nézzem a sziget magyarázatát! Orbán Viktor, aki a kerítésen túlra merészkedett! Te utána mernéd csinálni?
"Vagyongyarapítás közösenA prestoni modell egyik forrását az Egyesült Államokban lehet fellelni: Cleveland városa volt az, mely hasonló gondokkal kellett szembenézzen, és ahol hasonló válaszlépésekben kezdtek el gondolkodni. A globalizáció következményeit megsínylő, iparát elveszítő, egyre jobban elszegényedő ohiói városban a kétezres évek közepén született meg az a koncepció, hogy hogyan lehet a lokális szereplőket helyzetbe hozva, alapvetően a szövetkezeti működési módra támaszkodva újraéleszteni a helyi gazdaságot. Ebből nőtt ki a közösségi vagyongyarapítás modellje, ami egy olyan gazdaságszervezési módot takar, amelyben sokkal nagyobb szerep jut a közösségi tulajdonnak. A koncepció egyik ismert szerzője Ted Howard, aki maga is segített a clevelandi tapasztalatokat átültetni a brit környezetbe. Howard egyik fontos állítása, hogy a helyi vállalkozások helyzetbe hozása még nem garancia a sikerre, fontos tényező, hogy a vállalkozások szövetkezeti modellben működjenek, azaz a dolgozók tulajdonrésszel is bírjanak a cégekben, és mind a felelősség, mind a bevétel egyenlőbb mértékben terüljön szét az alkalmazottak/tulajdonosok között. (Természetesen a clevelandi modellnek is akadt ihletője: az 1956-ban alapított baszk Mondragon Szövetkezeti Vállalat, ami ma már több mint 250 cégen keresztül több mint 70 ezer embert fog össze.) Ebből az elméleti keretből nőtt ki a clevelandi Evergreen Cooperatives 2008-ban, amit a városvezetéssel kötött szerződések követtek. Mára a város intézményeit ellátó szövetkezeti mosodahálózat és az energetikai vállalkozás is nyereséges, és a városi termelői projektjük is közel jár ehhez. A projektek 150 olyan embernek adnak jelenleg munkát, akik korábban nehezen találtak maguknak állást. A munkavállalók nagyjából fele tulajdonos is a vállalatokban, a számukra indított programmal karöltve pedig ez lehetővé tette, hogy többeknek megoldódjon a lakhatási problémája is. "
"A prestoni városvezetés úgy döntött, hogy nem próbál újabb és újabb multinacionális vállalatot csábítani Prestonba. Ez szakítást jelentett az addigi politikával, amely hasonlóan Európa számos másik városához, alapvetően a különféle kedvezményekkel és ajánlatokkal messziről odacsábított tőkétől remélte a fejlődést. Ehelyett a helyi vállalkozások helyzetbehozásával próbálkoztak. Ez így még nem hangzik túl radikális gondolatnak, minden potenciális városvezető szeret a helyi cégek felemelésének ígéretével kampányolni, de mint a brit példán is látni, ezek a cégek általában aztán nem tudják felvenni a versenyt a nagy nemzeti, illetve multinacionális vállalatokkal. A prestoni válasz erre az lett, hogy a helyi kiemelt intézményeket, azaz például az egyetemet, a főiskolát, az önkormányzatot, a kórházat és a rendőrséget elkezdték arra ösztönözni, hogy helyi szolgáltatásokat és termékeket vegyenek igénybe. A projekt részleteinek kidolgozásában résztvevő manchesteri elemzőintézet, a Centre for Local Economic Strategies 2017-es jelentése szerint a hat legnagyobb prestoni intézmény abban az évben az éves költségvetésének már 18 százalékát költötte el helyi beszállítóknál, míg ez az arány 2013-ban még csak 5 százalék volt. Ez évi 75 millió fontos többletbevételt jelentett a város gazdasága számára. De jól járt Lancashire megye is: a régió beszállítóinál az intézmények költségvetésének 79 százaléka landolt, míg négy évvel korábban ez az arány 39 százalék volt. Hogy a helyi gazdaságba visszaforgatott közkiadásoknak lehetett közvetlen hatása, azt jelzi, hogy a PricewaterhouseCoopers és a Demos 2018-as jelentése szerint Preston lett Nagy-Britannia legtöbbet fejlődő városi régiója, azaz itt javultak legjobban az élet- és munkafeltételek az egész országban. Az összesen 42 várost listázó felmérésben olyan szempontokat vettek figyelembe, minthogy egy városban milyen munkalehetőségek, bérek, lakhatási és közlekedési lehetőségek vannak, mennyire érvényesülnek a környezeti szempontok vagy hogy hogyan áll az élet-munka egyensúly helyzete. "
A Fidesz rendbeteszi az országot
link