Örökre megszabadítana az árfolyamváltozásoktól, és azonnal a negyedével csökkentené a törlesztőrészleteket. Kezdetben évi mintegy 47 milliárdba kerülne, később viszont egyre olcsóbb lenne, így ésszerű elosztással az állam és a bankok számára is...
a teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=187950
Leírtam, hogy kb. mik befolyásolhatják a kamatnövekméyed, de termszétesen az összetételét/arányát nem tudom, mert nem én állítottam össze. Mivel nem vagyok sem bankár, sem a szócsövük:)
Tehát az illetékes bankot, mely összerakra a kamatodat attól kérdezd.
Tehát ha még 1000x megkérdezed, AKKORSEM tudom kielégíteni a kíváncsiságod ember...
Ja értem... Te mint betétes nehogymár... mert kiveszed... szerencsétlen hitelesek meg dögöljenek meg! Grat! Te nem tudod megérteni h megemelkedtek a bankod költségei? :DD
Mert akkor lehet, hogy mégtöbb kamatot fizetnél, mert ha az én betétem megsarcolná bármelyik bank, azonnal kivenném és kereshetne a bank másik forrásokat, amit feltételezhetően drágábban kapna meg..Tehát nehogymár a nyúl vigye a puskát:)
Attól, hogy valamiben hiányos az ismereted, attól még van és működhet is.
FX-swap ügyleteket azért köt a hazai bankrendszer egésze, mert mérlegen belül a devizaeszközök állománya meghaladja devizaforrások állományát (mérlegen belül nyitott pozíció keletkezik), emiatt a devizakihelyezések egy részét forintforrásból finanszírozzák. Egyedi, illetve mikroszinten az FX-swapok szerepét csak bizonyos feltevések mellett lehet levezetni könyvelési tételek mentén. Az alábbi részletesebb levezetés arra az esetre vonatkozik, ha a deviza alapú hitelek nyújtását követően a hitelfelvevő ügyfél más bankhoz utalja át a felvett hitel összegét.
1. Deviza alapú hitelek nyújtása esetében a bank mérlegében összességében annyi változás történik eszköz oldalon, hogy a devizakövetelések emelkednek a hitel összegével (Ez a bank mérlegében az aktuális forintárfolyamon átszámítva jelenik meg), míg a likvid eszközök (számlapénz, készpénz) ugyanezzel az összeggel csökkennek.
Ezen belül két esetet érdemes megkülönböztetni annak függvényében, hogy milyen formában történik a folyósításhoz szükséges forintlikviditás biztosítása az ügyfél számára.
Az egyik lehetőség, hogy a bank mérlegén belül a deviza likvid eszközök csökkennek azzal az összeggel, amilyen összeget az ügyfélnek folyósít. Ezt követően az ügyfél javára a devizaösszeget forintra váltja egy harmadik szereplővel (az azonnali devizapiacon) kötött ügylet révén a hitel folyósításakor. Ez utóbbi tranzakció azonban a bank mérlegében nem jelenik meg.
A másik lehetőség, hogy a bank mérlegében a forint likvid eszközök csökkennek az eszköz oldalon, vagyis lényegében maga a bank (köti meg) implicit módon a fenti ügyletet az ügyféllel (konverzió).
Ezeket a lépéseket figyelembe véve hitel nyújtásakor a bank mérlegében eszköz oldalon az első esetben összességében annyi változás történik, hogy a devizakövetelések emelkednek, míg a deviza számlapénz csökken, míg a másik esetben a devizakövetelések emelkednek, a forint számlapénz csökken.
2. Az FX-swap szerepének levezetéséhez azonban figyelembe kell venni azt is, hogy a hitelkihelyezések egy részét a bankok forint forrásból finanszírozzák, a folyósításhoz szükséges likviditást annak révén biztosítják.
- Az első esetben forintbetétekből származó forintlikviditást devizára kell váltania banknak, amit aztán egy ellenkező irányú spot ügylettel forintra vált az ügyfél javára a fent leírtaknak megfelelően. A forintlikviditás devizalikviditásra való konvertálására lehetőséget teremt az FX-swap spot lába. Az FX-swap spot lába a bank mérlegén belül jelenik meg. Ha ezt is figyelembe vesszük, akkor a következő történik: a bank forinttartozása nő a forrás oldalon, az elszámolási számla eszköz oldalon a forintbetét elhelyezésből adódóan, majd a bank forintszámlája csökken a devizaszámlája nő az FX-swap spot lábának köszönhetően az eszköz oldalon, majd a hitel nyújtást követően csökken az devizaszámla-pénz, emelkedik a devizakövetelés; így összességében devizakövetelés áll szemben forinttartozással. Az ebből adódó árfolyamkitettséget pedig az FX-swap termin lábán keresztül fedezi le a bank. Az FX-swap termin lába mérlegen kívüli tételként jelenik meg. Így az FX-swap a szükséges devizalikviditás biztosításában és az árfolyamkockázat fedezésében is szerepet játszik.
- A másik esetben a forintbetét elhelyezésből adódóan a forint számlapénz nő eszköz oldalon, a forinttartozás forrás oldalon, majd a hitel nyújtását követően összességében a forintszámla csökken, a devizakövetelés emelkedik, így ebben az esetben is devizakövetelés áll szemben forinttartozással. A banknak az ebből adódó árfolyamkitettségét le kell fedeznie: ezt szintetikus határidős pozíció előállításával végzi. Vagyis köt egy FX-swap ügyletet, amelynek spot lábát egy azzal ellenkező irányú azonnal devizapiaci (spot) ügylettel semlegesíti. Az FX-swap mérlegen kívüli lába pedig fedezi az árfolyamkockázatot. Ilyenkor az FX-swap ügylet az árfolyamkockázat fedezésében játszik szerepet.
Ha a hitelfelvevő ügyfél ugyanazon bankhoz tartozó partner betétszámlájára utalja át a felvett forint-összeget, akkor emiatt (forint)likviditási igény nem jelentkezik, de devizakövetelés áll szemben forinttartozással mérlegen belül, az ebből származó mérlegen belüli nyitott devizapozíciót szintén fedezni kell. Ezt szintetikus határidős pozíció előállításával éri el a bank: az FX-swap termin lába biztosítja a fedezést (ami mérlegen kívül jelenik meg), míg az FX-swap spot lábát ellentétes irányú azonnali devizapiaci ügylettel semlegesíti.
Hogy mélyebben is beleláss a hazai bankrendszer swap ügyleteibe, ajánlom átolvasni/tanulmányozni
ezt az oldalt link
Olvasd vissza a tárgykörben megtett fejtegetéseimet. Meghivatkoztam a vonatkozó EK rendeleteket, leírtam szájbarágósan az összefüggéseket, úgy, hogy egy laikus is megértse.
Megjegyzem az itteni elképesztő véleményeket, már a radikális liberálisok sem merik ilyen nyíltan leírni, amilyen elképesztő eszmefuttatásokat olvasok. Vajon hol szedtétek fel ezt meglehetősen kétes közfelháborító ideológiát?!
Ezek a vélemények az ipari forradalom időszakát idézik számomra, amikor a gyerek rabszolgaság is vastagon belefért a profit érdekében. Mindenek felett a profit érdek áll, a gyengék és tudatlanok pusztuljanak el! Éljen a liberál Darwinizmus!
A probléma ott van, hogy nem létezett soha és nem is fog 25 éves chf/huf paritás. Ha pedig ilyen nincs, akkor minden ami erre alapoz, az bebukik. Ez a termék ezért hibás.
A felelősök a bankok, akik kitömték vele a piacot, az állam aki hagyta és a hitelfelvevők, akik megbíztak az előbbi kettőben és elhitték, hogy egy alapvetően biztonságos termék van a piacon.
100% -ig OK amit írtál, csak egy lényeges pont kimaradt:
- választások előtt a szavazók manipulálása;
- valakinek már feltűnhetne, hogy eddig a kurmány nem sokat gondolkodott és kérdezgetett, hogy a pénzt hogyan kezelje, most meg bizonyítja, hogy Ő mindent megtett a semmiért, mert a megmentést végül a törvények NEM fogják megengedni.
nem a bankot akarok védeni,de már kibaszottul idegesítő ez a sok sületlenség ami elhangzik!még azt se tudta megmondani(vagy nem akarta:D)senki ,hogy hogyan működik a banki hitelezés finanszírozása pedig egyszer már egy önjelölt szakértőtől valamelyik fórumban megkérdeztem és osszák az észt a hibás termékről meg a törvénytelenségekről,na lehet megmondani hol a hiba meg,hogy hol a törvénytelenség és az államnak ez lenne a felelőssége,hogy ezt felderítse és orvosolja,itt már lassan mindenki devizahitelt fizet csak aki felvette az nem,akkor amikor a törlesztő részlet csökkent akkor egyetlen devizahiteles sem sírt mint a fürdőskurva!
abban a pillanatban amikor változott a helyzet mindenki sír rí.aki a suzukit vette 0%befizetéssel 10-évre az meg is érdemli,ennyi.nehogy már nem tudta,hogy a tízéves sutyok szart-se fog érni.
na és ez milyen swap? zsenikéim?
-kamatláb swap?
-deviza swap?
-hitel swap?
-hitelportfólió swap?
-értékpapír swap?
vagy csak olvastatok valahol valami sületlenséget és......
"ennek a szörnyszülöttnek a neve, swappal kombinált, svájci frankhoz indexált forintkölcsön."
Tudsz olvasni? Akkor olvass mielőtt ráveted magad a billentyűkre.
A swap pedig egyenlő devizahitellel. ÉVSZÁZADOK óta ismert tézis, banki törvény, (szeretik természetesen elfelejteni), hogy hosszútávú kötelezettséget tilos rövidtávú forrásból finanszírozni. Pontosabban, nem szabadna. De megteszik.
A swap nem több mint számviteli furfang, papíron tartja egyensúlyban a bank mérlegét, miközben egy egész ország szakmányban swapolása, szerintem jócskán túlmegy a törvényesség határmezsgyéjén, olyan következményekkel, amelyeket elhallgattak és mai napig is eltagadnak az adósok elől, bár az eredménye látszik.(Bocsánat, korábban még ügyfelek voltak.)
Ezt meg te próbáld meg felfogni, és ne pazarolj a meggondolatlan válaszaidra karaktert.
A kockázattal önmagában semmi gond nincs, hisz lehet rá "biztosítást" kötni.
Lásd a hitelintézetek, amikor felárat kérnek egy bizonyos hitelfelvevő kockázata miatt, akkor gyakorlatilag egy biztosítási szerződés jön létre. Biztosítási díjat fizetsz a kockázatod miatt.
Ha a hitelintézet rosszul számol, akkor az az ő sara, vesztesége lesz. Erre egy másik biztosítás lehet egy válasz, amiért pedig a bank fizethet és nyilván beépíti ezt is az árába.
És ugya jönnek a viszontbiztosítások, azaz önmagában a kockázatok nem jelentenek gondot, sőt nem jelentenek veszéyt sem, amennyiben nem egyszerre buknak az intézetek.
Inkább az okoz rendszerszintű hibát, amikor a biztosítási felárat alulbecslik, vagy elhagyják.
Lásd a bankok ezt csinálták: jelzálog értékek, alulbecslése, részletek felülbecslése, kamatok rossz árazása.
Az már csak a hab a tortán, ha egy véletlenül/szándékosan elcseszett "biztosítás" miatt a terméket olcsóbbnak tüntették fel, majd utólag - gyakorlatilag bárhol a világon - jogsértő módon megváltoztatják a kondíciókat.
Az már csak egy újabb hab a tortán, hogy a hibás jogszabály is közrejátszik, minek következtében meg bizonyos szolgáltatások ellenértéke amúgy is meghatározhatatlan.
Igen, pont ezért hülyeség ez a "megmentősdi" propaganda / soztályharc.
Mindig lenne valaki, akit meg lehetne menteni, ráadásul itt nem is a megmentésről van szó (lásd.: pl. aki végtörleszteni tud, azt nem megmenteni kell, akit meg meg kéne menteni, az még az egyéb rövid-távú könnyítésekből is kiesik lásd.: pl. a közalkalmazotti kedvezmények tartozás esetén).
Bezzeg normális szabályozás, ami tényleg segítene, az meg nincs. Nem érdeke sem a bankoknak sem a vezetőknek. Mi sem bizonyítja jobban ezt, hogy változtatás nincs, viszont a forintelszámolást is elég könnyen lenyelték a bankok.
Persze az állandó emeléseknek is vannak határai, ebből kifolyólag az adósaikat a bankok nem tehetik tönkre! Nonszensz is lenne! Ugyanis a bankok belőlük élnek, ha az ügyfelek tönkre mennek egzisztenciálisan, arra ők is rámennek, ez a folyamat megy jelenleg!
1. A legtöbb pénzügyi termék esetében korlátlan az ügyfél kockázata. Mind hibás?
Ez hülyeség, a legtöbb termékben van garanciális elem.
2. Kamatkockázat Ft hiteleknél is van.
A 275/2010 Korm. rend. a lakáshiteleknél és lizingnél behatárolja a kamatemelés lehetőségét. Az összes hitelre kifogják terjeszteni várhatóan január 1-től.
3. Ebből következően már fogyasztóvédelemre szükség sincs. Nagyon értelmes felvetés...
Én hasonlóan a többi fogyasztóhoz a legkedvezőbb terméket veszem meg. Itt nem a bolhapiacról vásároltak az emberek, nem a tőzsdén hazardíroztak, hanem egy hitelterméket vettek fel. Bízva abban hogy amit igénybe vettek a PSZÁF által ellenőrizve volt.
Joggal bíztak abban, hogy egy jogállamban egy lakáshitel az tényleg lakáshitel ehelyett valami egészen mást sóztak rájuk!
Devizahitelek: itt a tökéletes mentőcsomag?
Ugrás a cikkheza teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=187950