"Szóval szerinted, ha a jövedelmemből nem futja egy új autóra, akkor a helyzet jó kezelése az, ha a feleségemnek is veszek egy új autót, csak mert az úgy igazságos?"
Szar példa.
Egy társadalom ugyanis ennél összetettebb. Ha a közigazgatásban, rendvédelemben dolgozók bére 50%-al (!!!) nő, akkor nem mondhatod utána a tanároknak, meg az orvosoknak, hogy ti érjétek be 0%-os (!!!) emeléssel.
OTTER, megkerülted a választ. Megismétlem: ugye tudod, hogy az 1. Orbán kormány utolsó évében NAGYOBB átlagos béremelést hajtottak végre, mint az elhíresült Megyóféle volt?
Szóval szerinted, ha a jövedelmemből nem futja egy új autóra, akkor a helyzet jó kezelése az, ha a feleségemnek is veszek egy új autót, csak mert az úgy igazságos?
(Persze nem ez az érdemi válaszom, hanem a korábbiak, ez csak a viszontcsipkelődés!)
Miért is ácsingóztunk 2008-ban az EU pénzére?
Ez most annak az egyenes következménye (egyöszegben válik esedékesség egy nagyobb összeg visszafizetése, amennyit a piacon nem lehet elfogadható áron beszerezni)!
Nem baj, ha elmarasztal, csak indokoljon azonnal és ne évekkel később (és az indoklás legyen összhangban az elmarasztalással)!
"Az Orbán-kormány több lépcsőben jelentős minimálbér emelést hajtott végre 1999-2001-ben, 19 600 Ft-ról 50 000 Ft-ra növelve a minimálbért. Ugyancsak végrehajtottak egy jelentős köztisztviselői béremelést is.
Ezután következett a Medgyessy-kormány 2002. szeptemberi 50 %-os közalkalmazotti béremelése, amely több mint 800 ezer munkavállalót érintett. A magyar gazdaságtörténet legnagyobb egyszeri, tömeges munkabér emeléséről van szó!"
"A magyar gazdaság is túl volt a rendszerváltás után nagy megrázkódtatáson, a spontán, anarchikus leépülési folyamaton, kezdett magához térni, regenerálódni, amit a bejövő külföldi tőke is elősegített. 1994-ben tehát megoldódni látszott a krízis, ám 1995-ben ezt akasztotta meg a március 12-én meghirdetett Bokros-Surányi csomag.
1995-ben a GDP növekedése gyakorlatilag megállt, az exportdinamika megtört (8,3 %-ra csökkent, az előző évi 16,6 %-ról), hatalmas csődhullám indult el a hazai kis-és középvállalati szférában. Ezt némileg ellensúlyozta a bejövő külföldi tőke, ezért nem csökkent a GDP, csak stagnált. Az ábrából kivehető, hogy a Bokros-Surányi csomag három évvel eltolta a Jánossy-féle helyreállítási periódus kibontakozását.
Az 1994. évi 18,8 %-os infláció tíz százalékponttal megugrott és 28 %-ra nőtt, miközben emelkedett a munkanélküliség aránya is. A kényszerű jegybanki kamatemelés miatt egyetlen év alatt 160 milliárd (akkori) forinttal romlott az államháztartás egyenlege. Holott éppen e mutató javítása lett volna a csomag meghirdetett célja. Kijelenthetjük, hogy 1994-ben még nem volt válság, 1996-ban már az volt.
1996 februárjában Horn Gyula miniszterelnök kénytelen volt meneszteni Bokros Lajos pénzügyminisztert, de nem lehetett bevallani a csomag csődjét, ezért elkezdődött a tudatos mítoszgyártás: a Bokros-csomag mentette meg az országot, a gazdaságot. Vajon mitől?
Nagy Pongrác A rendszerváltás gazdaságpolitikája c. művében (Akadémiai Kiadó, 2004) úgy fogalmaz, hogy a Bokros-csomag gőzkalapácsa feltörte a diót. Péppé is zúzta…
KORMÁNYUNK HITELTELEN, ezért tart itt az ország, se befeftető(VÁLSÁGADÓ), se munka(MALÉV, NOKIA) , se vásárlóerő(EGYKULCSOS ADÓ), se igazságszolgáltatás(HANDÓ), se se, se folytathatnám, de a rózsaszin szemüveget a megbabonázottak ugysem veszik le. ROSSZABBUL ÉLÜNK, MINT EDDIG BÁRMIKOR.ORBÁNÉK HAZUDNAK HAZUDNAK, MEG HAZUDNAK.
A költségvetésnek idén 92 milliárd forintos kiadást jelent a szeptemberi 50 százalékos közalkalmazotti béremelés. Ennek a fedezetét valószínűleg csak az államadósság növelésével lehet előteremteni. A 100 napos program végrehajtása közel 150 milliárd forinttal növeli a költségvetés kiadásait.
A közalkalmazotti béremelés részleteiről még a héten egyeztet a kormány a szakszervezeti vezetőkkel, mondta Medgyessy Péter miniszterelnök a szakszervezeti vezetőkkel tartott találkozóján szerdán. A miniszterelnök szerint a lépés az európai bérekhez való közelítést is szolgálja, miközben az állam a béraránytalanságon is igyekszik enyhíteni.
Az intézkedés éves szinten bruttó 400 milliárd forint költségvetési forrást igényel. Az egyhavi bérkifizetés fedezete 30,7 milliárd forint, ami kiszámolható a tizenkéthavi bér és a 13. havi kereset összegéből, írja a Napi Gazdaság.
Az idén háromhavi emelt bért kell kifizetni, ami 92 milliárd forint ráfordítást igényel a büdzséből. Ezt valószínűleg csak az államadósság növelésével lehet előteremteni, a Napi Gazdaság szerint. A béremelés része a kormány 100 napos programjának, amelynek becsült kiadási igénye 200 milliárd forintra tehető. A béreket terhelő elvonásokat leszámítva a nettó hatás kevesebb, mint 150 milliárd forint.
Hozzáteszem, egy ilyen béremelés után felelőtlenség fedezet nélkül hasonló volumenű béremelést véghez vinni még ugyanebben az évben, illetve ezzel egyidejűleg csökkenteni az adóbevételeket a minimálbér adómentessé tételével (adójóváírás növelésével), még akkor is, ha a terv az is volt, hogy ezt követően évekig infláció alatti béremelés történik majd!
OTTER, megkerülted a választ. Megismétlem: ugye tudod, hogy az 1. Orbán kormány utolsó évében NAGYOBB átlagos béremelést hajtottak végre, mint az elhíresült Megyóféle volt?
Ráadásul az első aránytalan volt, Megyó ezt korrigálta. Az, hogy mire volt fedezet, mire nem, te is tudod, hogy nagy marhaság. Egy hiányos költségvetés esetében EGYIKRE SINCS fedezet tényszerűen.
Ha az EU hiteltelen (LENNE),mi a fenéért ácsingózunk a pénzükre?
És miért is olyan nagy baj,ha elmarasztalnak bennünket?
Ha pedig mégiscsak kell a pénzük és fáj,ha büntetnek,akkor nem hiteltelenek...
A köztisztviselői életpályát megalapozó új törvény végrehajtásához szükséges források rendelkezésre állnak – közölte lapunkkal a Belügyminisztérium politikai államtitkára. Kontrát Károly – reagálva a lapunk tegnapi számában megjelent cikkben megfogalmazott szakszervezeti bírálatra – elmondta: a kormány nem zárkózik el a módosított törvény végrehajtási tapasztalatainak elemzése elől. Ehhez a közeljövőben megalakuló Köztisztviselői Érdekegyeztető Tanács, valamint az Országos Önkormányzati Köztisztviselői Érdekegyeztető Tanács megfelelő keretet biztosít. Az államtitkár utalt arra, hogy a törvény módosítása mintegy 170 ezer köztisztviselő, valamint a rendvédelem és az igazságügy területén dolgozó munkavállaló helyzetét rendezi hosszú távon. A kormány a rendszerváltás óta először vállalja fel azt, hogy a közigazgatás személyi állományának illetményét érdemben emeli – hangsúlyozta.
Kontrát elmondta: a törvénybe foglalt béremelés 70 százalékát a szervek többségénél már végrehajtották, a fennmaradó 30 százalék teljesítéséről az Országgyűlés az év végéig dönt. E szerint július 1-jétől az illetményszorzók átlagosan 50 százalékkal, összességében csaknem 70 százalékkal emelkednek, bár differenciált mértékben. De kisebb emelésre számíthatnak a diplomával nem rendelkező köztisztviselők, illetve azok, akiknek a fizetése – pozitív irányban – eddig is jelentősen eltért a törvényben megállapítottól. A köztisztviselői és rendvédelmi életpályaprogram megvalósítására a kormány 150 milliárd forintot fordít.
De nem a Megyó-féle béremeléssel volt a fő probléma, hanem a minimálbér adómentessé tételével. A béremelést (a KÖZTISZTVISELŐKÉT és a közalkalamzottakét egyaránt) befagyasztották 2003-tól, így az "előrehozott" béremelés még kezelhető lett (volna, ha ebbe nem buktatják bele Megyót és nem jön a helyébe az elqró Gyurcsány), csak az adóbevételek veszetek el 2011-ig...
Egyik sem azonos a váddal, azaz azzal, amit harsogtak, hogy a sajtószabadság veszélyben van... Nem volt és nincs (vagy nem olvasol újságokat, nem nézel ATV-t?)!
Várom az indoklást és elvárom, hogy az összhangban legyen a vádakkal, mert ha a vádak és a konkrétumok nincsenek összhangban, hiteltelenné válik az EU-showhivatal!
Megvonhatják Magyarország uniós szavazati jogát...
Remekül rímel a több mint ezer éves gondolatra:
Ugros eliminandos esse", vagyis "rendeljük, hogy a magyarok kiírtassanak"