igazából tök mindegy mit írunk, vagy hogyan csinálunk vagy nem csinálunk. (visszaovlastam, tájékozódtam-e a változásokról stb...) mindig találsz valamit amibe beleköss :)
de csak hogy megválaszoljam: rövid távon úgy gondoltam egy fél percen belül érkező tömör pár mondattal beérem, ergó azt alkalmaztam, hogy mások helyettem hosszú percek vagy órák alatt átolvasták és megértették mi várható, én meg pár másodpercben felszedtem tőlük a számomra fontos dolgokat :)
ha magadhoz mérten nem tudsz jól gazdálkodni az időddel és ezért megkövezel, sajnálom. nekem a kérdésem és az utána-nem-nézésem időt spórolt :) és van aki kész segíteni, tehát találkozik a kereslet és a kínálat.
"Egy gyönyörű országban élünk, búval baszottan" – interjú Csernus Imrével
2013. november 11., hétfő, 20:00 • Utolsó frissítés: 2013. november 11., hétfő, 20:06
Szerző: Tossenberger Adél
A mai fiatalok már 16-17 éves korukra kiégnek szexuálisan, a közösségi élmények nagy része számukra a virtuális térben zajlik, és innen várják a folyamatos visszaigazolást is az életükben. Hogy jutottak idáig? Kié a felelősség? Miért siránkozik a magyar ember? Kell-e nekünk Lipót? Csernus Imrével beszélgettünk A kiút című könyvéről.
Én tudom. Depressziós rohamok nyilvánvalóak. Mit tudok tenni? Hívtam már kirándulni is: Azt mondta azt szokott. Meghívtam kávézóba. Meghívtam ebédre..
Semmi.. Mit tegyek vele?
de ez tényleg borzalom. nem tudom ember hogy tud ennyi negativitással létezni. elképesztő. valahol sajnálom is. felnőtt, érett nőnek állítja be magát, akkor rájöhetne bizonyos dolgokra. pl hogy így nem fog sokáig élni. aki ennyi negatív gondolatot áraszt ki az szokott egy csomóféle betegséget összeszedni, és kórházról kórházra járni meg ilyesmi. ráadásul felettéb magányos dolog tud lenni ez a fajta gondolkodásmód, mert jó érzésű, pozitív, fejlődni vágyó sikeres ember ezt messze elkerüli.
KEG topik.
Venni vagy cserélni?
Zoltán?