augusztus 23. | 11:56
#1

Szép csendben kínozza a magyarokat ez a helyi adó  

ugrás a cikkhez
Sok hazai vállalkozásnál kezdõdik el a napokban a következõ év pénzügyi tervezése, ilyenkor természetesen elõkerülnek az eredménytõl függõ adók, azonban sokan csak késõbb csodálkoznak rá az iparûzési adó nem várt magas
Rendezés
Hozzászólások oldalanként
augusztus 23. | 12:00
előzmény: #2  szivacs
#3
Az IPA alapjának meg kellene egyeznie a nyereségadó alapjával - márcsak az adminisztráció csökkentése okán is.
augusztus 23. | 11:56
előzmény: #1  portfolio
#2
"Sok hazai vállalkozásnál kezdődik el a napokban a következő év
pénzügyi tervezése, ilyenkor természetesen előkerülnek az eredménytől
függő adók, azonban sokan csak később csodálkoznak rá az iparűzési adó
nem várt magas összegére - hívja fel a figyelmet Lambert Zoltán, a WTS
Klient ügyvezető partnere. A szakértő egyúttal javaslatokat is
megfogalmaz a kormányzati döntéshozók számára a harmadik legnagyobb
bevételt hozó adónemmel kapcsolatban.


Általánosan elfogadott a
cégvezetők körében, hogy a helyi önkormányzatoknak is szükségük van a
területükön működő vállalkozások adójára. A 2%-os mérték pedig igazán
méltányosnak tűnik - fogalmaz legújabb írásában a WTS Klient ügyvezető partnere, aki azonban arra is felhívja a figyelmet:

az iparűzési adó alapja többszöröse a társasági adóénak.
Bár
hivatalosan az iparűzési adó esetében is jövedelemadóról beszélünk, a
mindössze az anyagjellegű ráfordítások egy részével csökkentett nettó
árbevétel, mint adóalap sokkal inkább a forgalmi típusú adó ismérveivel
rendelkezik. A vállalkozásoknál komoly összegeket kitevő szolgáltatási
számlák költségei, a teljes bérjellegű ráfordítás, az értékcsökkenési
leírás és az egyéb ráfordítások egyike sem vonható le az iparűzési adó
alapjának számításakor. Ne csodálkozzon senki, ha a vállalkozása
abszolút összegben a társasági adó mértékét jócskán meghaladó iparűzési
adót fizet - teszi hozzá.

A kijavításra váró rendszerhiba
A
gazdasági növekedés motorjának számító beruházások a gazdasági
kormányzat teljesen természetes és érthető támogatását élvezik. Az
adószakértő szerint a gazdaságpolitika részeként az adópolitikának is a beruházások ösztönzésére kellene irányulnia. Erre vannak jelenleg is példák a rendszerben, például a fejlesztési adókedvezmény nagyvonalú adócsökkentésre ad lehetőséget.

Az iparűzési adó tekintetében ugyanakkor nyomát sem látjuk a hasonló törekvésnek - mutat rá.
A
beruházások üzembehelyezését követő években az értékcsökkenési leírás a
cégek által elszámolható legjelentősebb ráfordítás. Ez a ráfordítás
mindazonáltal semmit nem csökkent a vállalkozások iparűzési adó
kötelezettségén.

Hasonló anomáliát fedezhetünk fel a
munkavállalók bérjellegű ráfordításainál. A bérmegállapodásról, a
szociális hozzájárulási adó csökkentéséről ugyanis nem vesz tudomást az
iparűzési adó rendszere. Hiába növekszik a cégek bérjellegű ráfordítása
jelentős mértékben, az iparűzési adó alapja változatlan, így az adó
összege sem csökken.

A vagyon megadóztatása
A
nyereséges vállalkozások a fentiek hatására "csak" azon
panaszkodhatnak, hogy ráfordításaik jelentős része nincs befolyással az
iparűzési adójuk mértékére. De mit szóljanak az akár csak átmeneti
jelleggel veszteséges vállalkozások?

Hiába könyveli el egy cég nettó árbevételének akár 15-20%-át
is veszteségként, egyben biztos lehet: az iparűzési adójának alapja
biztosan pozitív lesz, így mindenképpen iparűzési adó fizetésére
kötelezett marad - mutat rá a szakértő.


Az elkönyvelt
veszteség a cég vagyonát csökkenti. A vagyon további csökkentése az
elvileg nyereség típusú iparűzési adó megfizettetésével viszont
mindenképpen elkerülendő lenne. Jó tudni, hogy a sok esetben példaként
felhozott Németországban az alkotmánybíróság alkotmányellenesnek
minősítette az adóhatóság összes ilyen szándékú beavatkozását a tulajdon
szabadságának veszélyeztetése okán.

Ez lenne a megoldás
Az
iparűzési adó nemzetgazdasági szinten a forgalmi adók és a személyi
jövedelemadó után a harmadik legnagyobb bevételt hozó adónem.

Nyilvánvaló, hogy a jelenlegi 2%-os szint mellett esély sincs az adó
alapjának a társasági adó alapjához való közelítésére. Az önkormányzatok
finanszírozásában Magyarországon az iparűzési adó olyan fontos szerepet
játszik, hogy ennek drasztikus csökkentésére nem igazán lehet
számítani.

Az adókulcs fokozatos emelésével és ezzel párhuzamosan
az általam említett ráfordítások adóalapból való levonásának fokozatos
lehetővé tételével az iparűzési adóbevétel változatlan maradhatna, és
ezzel egyidejűleg a cégek nyereségessége nagyobb arányban jutna
kifejezésre a fizetendő adó mértékében - javasolja Lambert Zoltán."

Topik gazda

aktív fórumozók

friss hírek

AZ OLDAL TETEJÉRE