Míg alig egy éve a gazdaságok túlhevülése, az inflációs probléma állt az elemzők és befeketetők érdeklődésének középpontjában, addig mára egymást követik a pesszimistábnál pesszimistább jóslatok a növekedési kilátásokat illetően. Divatossá váltak az összeomlásról szóló történetek, a DJIA megnegyedlődéséről szóló próféciák a Nasdaq és a mögötte álló technológiai részvények mélyrepülése után. A mikroszféra rossz teljesítménye természetesen az egész gazdasági teljesítmény számottevő romlását is jelenti. A borús kilátások ellenére azonban a piac hosszú távon továbbra sem mer pesszimista lenni.
A pénteki napon hozzák nyilvánosságra az első negyedéves GDP adatokat az USA-ban, ahol számszerűen kiderül, hogy recesszió közeli állapotban van-e a világ legnagyobb gazdasága, illetve a tagadhatatlan lassulás milyen mértékű volt az első negyedévben. A piaci szereplőket korábban az esetleges recesszió állapotának rémképe sokkolta, azonban később mégis előtérbe került a perspektivikus folyamatokat jobban előtérbe helyező szemlélet. A piac közép- és hosszú távú növekedésre vonatkozó várakozásainak teszteléséhez talán a hozamgörbe nyújthatja a legtöbb segítségét. A görbe meredeksége, illetve az egyes szakaszok közötti hozamkülönbségek (spread) alakulása korábban is jó indikátornak bizonyult a növekedési periódusok előrejelzését illetően.
Az alábbi ábra a 2 éves és 10 éves zéró kupon hozamok különbségét mutatja. Látható, hogy a 10 éves hozam a legutóbbi adatok alapján már közel 1%ponttal haladta meg a 2 éves hozamszintet, mely a hozamgörbe növekvő meredekségét és a jövőbe vetett nagyobb optimizmust jelenti. Erre hívta fel a figyelmet a Deutsche Bank elemzője is. Ilyen mértékű differencia 1994. közepén volt utoljára a két hozamszint között. A magasabb hozamok többnyire magasabb növekedési ütemhez kapcsolódnak, így a kötvényhozamokban megnyilvánuló várakozások jelentős derűlátást sugallnak.
#kép:fed010423.gif:b#
A fentiekhez hasonlóan viszgálva a 10 és 30 éves hozamok közötti spreadet, itt is a differencia kiszélesedése tapasztalható. A különbség a két hozamszint között 0.5%pontra tágult a legutóbbi adatok szerint. Hasonló differenciát a fenti spreadhez hasonlóan 1994-ben tapasztalhattunk utoljára.
#kép:fed1010423.gif:b#
A fentieket összefoglalva egy középtávú befektető szemszögéből a kötvénypiac aligha jelenthet vonzó befektetési lehetőséget, ugyanakkor a piac általános véleményét elfogadva a részvények annál magasabb profitlehetőséggel kecsegtethetnek. Ezt látszanak azon fundamentálisnak tekinthető jóslatok is, miszerint az S&P-500 kosárba tartozó vállalatok idei 3%-os átlagos profitvisszaesését a következő évben az eredmények 19%-os bővülése követheti.
LR
Így a 2 %-os GDP növekedést látva nem úgy tűnik, az átlagnál alacsonyabb P/E-vel rendelkező cégek inkább tartalékok maradnak arra az időre, ha a többinek ésszerűtlenül magas lesz ez a mutatója.
Törölt felhasználó2001. 04. 25. 18:30
#4
Majd divat lesz.
Törölt felhasználó2001. 04. 25. 17:53
#3
Az amerikai tőzsdéken nem divat az alacsony P/E, ezért szerintem ez a 23 nem túl magas. És a magyar tőzsdével ellentétben ott a GDP legnagyobb hányadát a tőzsdén lévő vállalatok termelik.
Törölt felhasználó2001. 04. 24. 07:09
#2
A remény szép és jó dolog. Állítólag 19%-al nő jövőre a profit. Miért kéne ezt elhinni azoknak, akik azt sem látták előre, hogy idén csökkeni fog? Másrészt a 23-as S&P500 P/E egyáltalán nem árazott be semmiféle recessziót, a recesszió elmaradása csak akkor volna nagy durranás, ha reflektáltak volna erre a részvényárak, mondjuk 10-es P/E-vel. Pro tertio: olyan is van, hogy növekszik a GDP 1-2%-al, de a profitok nem nőnek.
Mindig van remény
A pénteki napon hozzák nyilvánosságra az első negyedéves GDP adatokat az USA-ban, ahol számszerűen kiderül, hogy recesszió közeli állapotban van-e a világ legnagyobb gazdasága, illetve a tagadhatatlan lassulás milyen mértékű volt az első negyedévben. A piaci szereplőket korábban az esetleges recesszió állapotának rémképe sokkolta, azonban később mégis előtérbe került a perspektivikus folyamatokat jobban előtérbe helyező szemlélet. A piac közép- és hosszú távú növekedésre vonatkozó várakozásainak teszteléséhez talán a hozamgörbe nyújthatja a legtöbb segítségét. A görbe meredeksége, illetve az egyes szakaszok közötti hozamkülönbségek (spread) alakulása korábban is jó indikátornak bizonyult a növekedési periódusok előrejelzését illetően.
Az alábbi ábra a 2 éves és 10 éves zéró kupon hozamok különbségét mutatja. Látható, hogy a 10 éves hozam a legutóbbi adatok alapján már közel 1%ponttal haladta meg a 2 éves hozamszintet, mely a hozamgörbe növekvő meredekségét és a jövőbe vetett nagyobb optimizmust jelenti. Erre hívta fel a figyelmet a Deutsche Bank elemzője is. Ilyen mértékű differencia 1994. közepén volt utoljára a két hozamszint között. A magasabb hozamok többnyire magasabb növekedési ütemhez kapcsolódnak, így a kötvényhozamokban megnyilvánuló várakozások jelentős derűlátást sugallnak.
#kép:fed010423.gif:b#
A fentiekhez hasonlóan viszgálva a 10 és 30 éves hozamok közötti spreadet, itt is a differencia kiszélesedése tapasztalható. A különbség a két hozamszint között 0.5%pontra tágult a legutóbbi adatok szerint. Hasonló differenciát a fenti spreadhez hasonlóan 1994-ben tapasztalhattunk utoljára.
#kép:fed1010423.gif:b#
A fentieket összefoglalva egy középtávú befektető szemszögéből a kötvénypiac aligha jelenthet vonzó befektetési lehetőséget, ugyanakkor a piac általános véleményét elfogadva a részvények annál magasabb profitlehetőséggel kecsegtethetnek. Ezt látszanak azon fundamentálisnak tekinthető jóslatok is, miszerint az S&P-500 kosárba tartozó vállalatok idei 3%-os átlagos profitvisszaesését a következő évben az eredmények 19%-os bővülése követheti.
LR