link
Megszállták a Postát az FHB-sok
A másik nagy kihívás a kormány számára a Posta átalakítása lesz. Kormánypárti értesüléseink szerint a Postát is bekapcsolná a hitelkihelyezésbe a kormány, de nem a jelzáloghitelezésbe, hanem elsősorban a vállalkozásoknak az uniós forrásokhoz szükséges előfinanszírozás területén. Azzal ugyanis a kormány illetékesei tisztában vannak, hogy a Posta nem képes megfelelő hitelbírálatra, sem megfelelő infrastruktúrája, sem megfelelő személyi állománya nincs hozzá. Azt pénzügyi szakértők is hangsúlyozzák, hogy a Posta legfeljebb arra lehet jó, hogy lakossági számlákat vezessen, és betéteket gyűjtsön. Jó hitelallokációra nem lenne képes.
Ami a Posta tervezett átalakításában – és az egész pénzügyi stratégia kidolgozásában - szembetűnő, hogy a kormány döntően az FHB Banktól érkezett szakembereknek adott irányító szerepet. Mint a Figyelő múlt heti számában megállapította: a Posta összesen héttagú igazgatóságába négy FHB Bankból érkezett vezető ült be, egy további új igazgatósági tag pedig családi alapon kapcsolódik Spéder Zoltánhoz, az FHB elnökéhez. A pénzügyi stratégia kidolgozásáért felelős Vojnits Tamás is FHB igazgató volt, mielőtt kormánybiztosi pozíciót kapott. Egy, az ügyre rálátó forrás a hvg.hu-nak úgy fogalmazott, Vojnitsot Spéder Zoltán delegálta erre a posztra.
Az FHB előtérbe kerülésére egyelőre nem találtunk megalapozott magyarázatot. Az ugyanakkor biztos, hogy az FHB-s szakemberek térnyerése a Posta vezetésében az OTP, és az Erste érdekeit is sérti, jelenleg ugyanis ez a két pénzintézet fontos partnere a Postának. A Figyelő aktuális számában található összegzés szerint az OTP a postai hivatalokban történő kártyás fizetést és készpénzfelvételt is magáénak tudhatja. Ezekre a pénzügyi műveletekre az OTP ATM-használati díjakat számol fel, és tekintve, hogy a Posta 6000 milliárd forintos forgalmat bonyolít le, ez korántsem rossz üzlet.
Az Erstének azért van szorosabb kapcsolata a Postával, mert 2003-ban az osztrák pénzintézet vette meg a Postabankot, és a privatizációs szerződés részeként kapta a Postával való együttműködés lehetőségét. A szerződés által biztosított megállapodás azonban tavaly lejárt, és a két fél nem hosszabbította meg. Az átmeneti időszakra üzletfolytonossági megállapodást kötöttek, így a Posta továbbra is biztosítja az ügyfelek számára a bankszámla-szolgáltatásokat. Ettől kezdve azonban már csak idő kérdése, hogy az Erste mikor szorul ki teljesen a Postáról.
Megszállták a Postát az FHB-sok
A másik nagy kihívás a kormány számára a Posta átalakítása lesz. Kormánypárti értesüléseink szerint a Postát is bekapcsolná a hitelkihelyezésbe a kormány, de nem a jelzáloghitelezésbe, hanem elsősorban a vállalkozásoknak az uniós forrásokhoz szükséges előfinanszírozás területén. Azzal ugyanis a kormány illetékesei tisztában vannak, hogy a Posta nem képes megfelelő hitelbírálatra, sem megfelelő infrastruktúrája, sem megfelelő személyi állománya nincs hozzá. Azt pénzügyi szakértők is hangsúlyozzák, hogy a Posta legfeljebb arra lehet jó, hogy lakossági számlákat vezessen, és betéteket gyűjtsön. Jó hitelallokációra nem lenne képes.
Ami a Posta tervezett átalakításában – és az egész pénzügyi stratégia kidolgozásában - szembetűnő, hogy a kormány döntően az FHB Banktól érkezett szakembereknek adott irányító szerepet. Mint a Figyelő múlt heti számában megállapította: a Posta összesen héttagú igazgatóságába négy FHB Bankból érkezett vezető ült be, egy további új igazgatósági tag pedig családi alapon kapcsolódik Spéder Zoltánhoz, az FHB elnökéhez. A pénzügyi stratégia kidolgozásáért felelős Vojnits Tamás is FHB igazgató volt, mielőtt kormánybiztosi pozíciót kapott. Egy, az ügyre rálátó forrás a hvg.hu-nak úgy fogalmazott, Vojnitsot Spéder Zoltán delegálta erre a posztra.
Az FHB előtérbe kerülésére egyelőre nem találtunk megalapozott magyarázatot. Az ugyanakkor biztos, hogy az FHB-s szakemberek térnyerése a Posta vezetésében az OTP, és az Erste érdekeit is sérti, jelenleg ugyanis ez a két pénzintézet fontos partnere a Postának. A Figyelő aktuális számában található összegzés szerint az OTP a postai hivatalokban történő kártyás fizetést és készpénzfelvételt is magáénak tudhatja. Ezekre a pénzügyi műveletekre az OTP ATM-használati díjakat számol fel, és tekintve, hogy a Posta 6000 milliárd forintos forgalmat bonyolít le, ez korántsem rossz üzlet.
Az Erstének azért van szorosabb kapcsolata a Postával, mert 2003-ban az osztrák pénzintézet vette meg a Postabankot, és a privatizációs szerződés részeként kapta a Postával való együttműködés lehetőségét. A szerződés által biztosított megállapodás azonban tavaly lejárt, és a két fél nem hosszabbította meg. Az átmeneti időszakra üzletfolytonossági megállapodást kötöttek, így a Posta továbbra is biztosítja az ügyfelek számára a bankszámla-szolgáltatásokat. Ettől kezdve azonban már csak idő kérdése, hogy az Erste mikor szorul ki teljesen a Postáról.
FHB:Most vedd!