Waikiki-nek köszönd, én csak bemásoltam ide, mert sokan nem nyitják meg a linket. és jobb, ha több helyen is olvasható ez a szakszerű és részletes okfejtés. már csak az MNB-nek kell olvasnia, és ráharapni!
ez az írás is egy az egyben mehet az mnb-be. meg a bíróságra.
"(#3246) Waikiki ÚjVálaszPrivát2015-01-01 18:00:40
Waikiki
(kvázi-tag)
Tudom, elég perverz dolog ilyesmiket olvasgatni az újév első napján, de hát istenem, unatkoztam. Szóval nézegettem a közgyűlési jegyzőkönyv kivonatát, és volt benne pár érdekes dolog.
1. Az egyik problémát a III. napirendi pont bevezető első három bekezdése írja le a legjobban:
Takács Krisztián, mint részvényes[...]
Előadja, mint a Társaság elnök-vezérgazgatója[...]
Továbbá a közgyűlés elnöke[...]
Szóval itt most arról van szó, hogy TK valamiért éppen azt a sapkát veszi fel, ami számára a legelőnyösebb éppen, de jól láthatóan igen aktívan cserélgeti. A dolog kapcsán még jobban ott lóg ki a lóláb, amikor részvényesként tesz javaslatot olyasmire, ami a cég belső működésével kapcsolatos. Nézzünk néhány példát:
a) Kapásból ezen pont is jó példa erre: TK mint elnök-vezérigazgató arra jut, hogy a jelenlegi irányítási struktúra megfelelő, ezért ... hopp, sapkacsere ... TK mint közgyűlés elnöke arra tesz javaslatot... (na várjunk csak, az elején még TK mint részvényes indítványozott, a végére meg már a közgyűlés elnöke indítványoz???)
b) 11. oldal, V. napirendi pont c) alpont: TK mint részvényes indítványozza, hogy a TK mint elnök vezérigazgató által vezetett IT kapjon jogosultságot...
Az említett úriemberek még az első félévben távoztak a cégtől, így érdekes, hogy TK mint "részvényesnek" miért csak most jut eszébe a cégjegyzési jogosultság megszüntetése, illetve hogy TK mint elnök-vezérigazgató és a munkáltatói jogkörök gyakorlója miért nem érzett késztetést a hamarabbi intézkedésre. Ja, amúgy TK mint elnök-vezérigazgató felelőssége kapcsán megemlíteném a Btk. 409. § (2) bekezdést, mely jelen esetben tökéletesen klappol rá, a 11/2014. közgyűlési határozat pedig gyakorlatilag beismerő vallomás.
c) 14. oldal, VIII. napirendi pont: "Takács Krisztián, mint részvényes jelen napirendi ponttal kapcsolatban az alábbi indítvánnyal kíván élni: Előadja, hogy a Társaságban ugyan a mai napig a számára már jól bevált vezető tisztségviselői struktúrával kívánja folytatni a munkáját[...]". Tessék mondani, ezt biztos, hogy TK mint részvényes gondolja, nem pedig TK mint elnök-vezérigazgató és az IT elnöke?
2. Apropó: Takács Krisztián, mint részvényes jelen napirendi ponttal kapcsolatban az alábbi indítvánnyal kíván élni.
Namármost itt ez a doksi, amely szerinti, 2014. december 13-i megfeleltetés alapján Takács Krisztián nem volt részvényese a Btelnek a december 29-i közgyűlésen, így mint részvényes nem is tehetett volt indítványt. Vagy legalábbis nekem így tűnik.
De nézzük, hogy ki élhet egyáltalán önálló indítvánnyal. Azt már láttuk, hogy legyen részvényes. De azon kívül két módon lehet kezdeményezni:
a) Ptk. 3:259. § (2) bekezdés: a szavazatok legalább 1%-ával rendelkező részvényesek a közgyűlés összehívásáról szóló hirdetmény megjelenésétől számított nyolc napon belül közlik az igazgatótanáccsal. Ez azt jelenti, hogy a november 28-án közzétett határozati javaslatok mellé TK mint "részvényes" legkésőbb december 6-ig nyújthatta volna be az indítványait. A Btel Alapszabálya (ASZ) ugyanezt mondja ki a 9.3.5-ös pontban, de érdekes módon az ASZ kötelezően előírja a javaslat mellé az ok megjelölését is.
Ez utóbbinak amúgy rém egyszerű oka lehet: a Gt. 217. §-a még tartalmazta az ok megjelölését, azonban az új Ptk. már nem, így esélyes, hogy nem sikerült összhangba hozni az új szabályozással. Ez önmagában még nem érdekes, de mondjuk ha egy napirendi javaslatot az ok hiánya miatt utasítanak el, akkor már rögtön jogsértővé válik.
Amúgy érdekes a ASZ 9.3.5-ös pontja is, összevetve a Ptk. 3:259. § (2) bekezdésével. Az ASZ szerint ugyanis az IT köteles a kérést [...]véleményezni, s az ezzel kapcsolatos döntéséről[...].
Miva'??? Véleményezésnek az én értelmezésemben azt hívják, hogy "támogatom IGEN/NEM", amit az ASZ szerint az IT csinál, azt másutt döntésnek hívják - ami pedig azért érdekes, mert eszerint a részvényes által a közgyűlés elé utalni kívánt ügy kapcsán az IT elvonja a közgyűlés döntési jogkörét. Amúgy a Ptk. rendelkezései ilyen esetben még csak véleményezési jogkört sem telepítenek az igazgatóság mellé, hanem ha időben érkezett, akkor előírják a hirdetmény közzétételét.
b) a közgyűlés során is felvethető új indítvány, de annak nagyon szigorú szabálya van: az ASZ 9.3.6-os pontja szerint minden részvényesnek jelen kell lennie és egyhangúlag el kell fogadni a javaslatot. Ha megnézzük a Takács Krisztián, mint részvényes jelen napirendi ponttal kapcsolatban az alábbi indítvánnyal kíván élni részeket, ott az előbbi feltételekből csak kettő nem teljesült:
ba) minden részvényes: a jegyzőkönyv-kivonat elején az szerepel, hogy az alaptőke mindössze 62,588%-a képviseltette magát a kőzgyűlésen;
bb) egyhangúlag: a meghozott 21 határozat közül egy sem született egyhangúlag, a legjobb esetben is volt mindenütt legalább 14%-os tartózkodás, de sok esetben konkrétan "NEM"-mel szavaztak. (Megjegyzés: vajon milyen lehetett a hangulat a közgyűlésen, ha nemcsak hogy NEM-mel szavaztak több esetben, de még az olyan ártalmatlan határozatoknál, mint amilyen a közgyűlés tisztségviselőinek megválasztásáról szóló, 15%-nyi részvény tartózkodott?)
A TK által felvetett javaslatok több esetben is új indítványnak minősülnek a november 28-i határozati javaslatokhoz képest, nézzük meg például II. napirendi pontot a pénzügyi tájékoztatóról, ami roppant trükkös: a határozati javaslat az éves, negyedéves beszámolók közgyűlési elfogadását javasolja úgy, hogy a könyvviszgálat azok kapcsán finoman szólva is megkérdőjelezhető, míg TK (érdekes módon nem derül ki, hogy mint részvényes, elnök-vezérigazgató vagy a közgyűlés elnöke) 2/2014 szerinti indítványa a közgyűlési jóváhagyást szükségtelennek tartja és 30 nap múlva a könyvvizsgáló jelentése alapján tájékoztatást fog tartani a részvényeseknek. A lényeg az, hogy keresztülpisálták a saját szabályaikat. (Mondjuk mennyire lehet komolyan venni egy céget, ami közzétesz valamilyen határozati javaslatot, majd egészen másokról dönt a közgyűlésen?)
3. A 11/2014. határozat delegálja az IT-ot a cégjegyzési jogosultság megadására, amiben csak az a fura, hogy ebben a formában túl sok értelme nincs. A képviseletre jogosultakat az ASZ 14. pontja bedrótozva tartalmazza, így ha az IT módosítja is a képviseleti jogosultságot, az ASZ-t is módosítani kell, amihez viszont közgyűlés fog kelleni (Ptk. 3:102. § (1), (4) bekezdés, illetve 3:276. § (3) bekezdés). Az IT maga egyetlen esetben módosíthatja az ASZ-t közgyűlés nélkül, mégpedig az ASZ 10.7-es pontjában írott esetben: a többi ASZ-módosítási előírás nem tartalmazza a "közgyűlés tartásán kívüli" kitételt.
4. Még egy dolog b*ssza még a csőrömet, de nagyon, bár lehet, hogy én látok bele rémeket: három pont esetében masszív sumákolást érzek.
A november 28-i határozati javaslatok közül három így hangzott:
VII.: Igazgatótanács javasolja a Közgyűlésnek, hogy a Társaság fogadja el az Igazgatótanács elnökének, Takács Krisztiánnak a Társaság gazdasági helyzetének rendezésével kapcsolatos szükséges javaslatait
Amit vártam: TK részletes pénzügyi tervet terjeszt elő az adósságok átütemezéséről, a hitelezőkkel való tárgyalásokról, az esetleges kintlevőségek behajtásáról.
Amit kaptam: "vagyis [TK]a Társaság új Igazgatótanácsi és Audit Bizottsági tagösszetétel, új tőke bevonása, hitelezőkkel való tárgyalások és az Xprime know-how révén rendezze a gazdasági helyzetét" Ezt azért karcsúnak érzem ebben a formában.
VIII.: Igazgatótanács javasolja a Közgyűlésnek, hogy a Társaság szervezeti átalakítását fogadja el.
Amit vártam: mivel változik az üzleti stratégia, ezért létrehoznak az új célokhoz idomuló, hatékony szervezetet, az ennek megfelelő munkakörökkel együtt, egyúttal a hírközlési szolgáltatáshoz kapcsolódóakat leépítik. Elvégre ha a hírközlési tevékenységét befejezi a cég, akkor például az ügyfélszolgálatosnak felvett munkatársakra mi szükség van egy elsődlegesen szofverfejlesztésből élő cég esetén?
Amit kaptam: meglevő kategóriák átírása az SZMSZ-ben minden különösebb koncepció, vagy legalább átgondolás nélkül, a kedvencem a sales-hez telepített általános belső folyamatszabályozás, de mondhatnám a "csoportok" mellett az egyetlen, befektetői kapcsolatokért felelő "igazgatóságot", illetve a külön kiemelt tőkepiaci szakértőt. Aránytalanul felduzzasztott pénzügyi terület, értelmetlen funkcionalitású sales terület, értelmetlen létezésű adminisztrációs csoport. Ja, és a hab a tortán az SZMSZ 1.3-as pontja: "A Társaság gazdasági tevékenység körében biztosít a lakossági és üzleti előfizetők számára távközlési szolgáltatást, internet szolgáltatást, televízió szolgáltatást." Ennyit az átgondoltságról és a komolyan vehetőségről.
XII. Igazgatótanács javasolja a Közgyűlésnek az Igazgatótanács általános üzemeltetési stratégia meghatározásával kapcsolatos javaslatait.
Amit vártam: az ügyfélszolgálatot és a helpdesket feltehetően elborítják a reklamáló levelek, egyik napról a másikra kapcsolják le a céget a nagyker partnerek, amit aztán vagy visszakapcsolnak, vagy nem így minden hírközlési szolgáltatás nyújtása bizonytalan, folyamatosak a kiesések, melyek nem mellékesen kötbérfizetési kötelezettséget generálnak. Ebben a helyzetben meghatározzák, mely szolgáltatások üzemeltetése, illetve mely ügyfélkör kiszolgálása elsődleges, illetve az egyéb ügyfelek felé milyen tájékoztatást nyújtanak, illetve a megtartásukról döntenek.
Amit kaptam: "Üzemeltetési stratégia meghatározása" alatt suttyomban gyakorlatilag a komplett üzleti terv lecserélése valami egészen másra, a hírközlési szolgáltatások kikukázása és egyedi, médiaipari szoftverfejlesztésben utazó cégbe történő átalakulás. Jobban belegondolva végülis az eutanázia sem más, mint "üzemeltetési stratégia megváltoztatása", szóval akár arra is ráhúzható..."
Az Urálon túl el is tudnám képzelni, hogy vodka reklámokra válaszolva- vodkát iszogatva- megkeresek egy kis vodkára valót:)
Én személy szerint hajlandó lennék fizetni azért egy méltányos összeget- akár többet, mint az Xprime Szergejnek-, hogy reklámmentes világban élhessek.
hahaha
ezzel a viccel megalapoztad a ma esti hangulatot, bennfentes))))))))))))
Törölt felhasználó2014. 12. 31. 12:44
#10661
Srácok! az én véleményem,
1, nem emel egy cég alaptőkét, ha csődbe kíván menni, hanem simán felszámoltatja magát, miközben tartozás fejében egy másik a tulajdonában lévő cégbe átviszi, amit még lehet.
2, az xprime tényleg szuper találmány, tekintve hogy a világ minden országában az online reklámpiac a teljes piac 10%-t birtokolja és folyamatosan növekszik, míg az internet szolgáltatás díját a világ minden országában csökkenteni, vagy díjmentesíteni akarják. A xprime feladata, hogy egyrészt az online reklámpiac bővülését elősegítve, abból egy jelentős szeletet kivágva, olcsóbbá tegye a célzott reklámozást, miközben csökkenti a személy ktsg-jét.
Ugye mondhatjátok, hogy Magyarországon hogy megbukott, hiszen a csökkenő vevőszámmal, szar szolgáltatással hiteltelenné vált ez a rendszer. – és most kivonul.
A válasz egyszerű, ahhoz, hogy valamely cég eladjon egy szolgáltatást bizonyos statisztikákkal alá kell annak létjogosultságát támasztani. – hát ez megvolt, hiszen hány ember jelentkezett erre a lehetőségre?
A másik, hogy nem lehet egy seggel több lovat megülni, nem lehet egy cég tv internet telefon stb szolgáltató együtt nemzetközi szinten, főleg ha nincs mögötte korlátlan tőke.
Szóval játszunk el a gondolattal, és ezt is olvashatjuk a cég kommunikációjában: felismeri, hogy nem tudja az összes szolgáltatást maga biztosítani, ezért ő a franchise jogot adja, azoknak a cégeknek, akiknek van vevőkörük hozzá, és önmagában ez is csilliárdos, és folyamatosan realizált bevétel.
3, szvsz a tartozások kiegyenlítése a tőkeemelésből, és a franchise jogok értékestéséből tud megtörténni. Igen a tartozás tetemes, de az érdeklődés is hatalmas az xprime.
BTEL (Business Telecom)
link