Érdemes néha böngészni a PSZÁF internetes oldalán megjelenő határozatokat, mert érdekes dolgokra lehet az ember pl az öregkorunk biztosítására lértejött nyugdíjpénztárakkal kapcsolatban. No nem az apróbb könyvelési és nyilvántartási hibákrta gondolok, hiszen aki dolgozik tévedhet is. Én azokra az esetre gondolok amikor a tagok közvetlen megkárosítására deül fény. Álljon itt egy botrányoa példa:
IV/54/2003/B. számú határozat az Allianz Hungária Nyugdíjpénztár
magánnyugdíjpénztár i ágazatánál, valamint az önkéntes
nyugdíjpénztári ágazatánál lefolytatott ellenőrzésről
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet)
képviseletében az Allianz Hungária Nyugdíjpénztárnál (1052 Budapest,
Károly krt. 6.) - a továbbiakban: Pénztár - 2002. március-április
folyamán lefolytatott általános ellenőrzéséről készült jelentés-
jegyzőköny v megállapításai alapján az Önkéntes Kölcsönös Biztosító
Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvényben (a továbbiakban: Öpt.),
valamint a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztára król szóló
1997. évi LXXXII. törvényben (a továbbiakban: Mpt.) biztosított
jogkörömben eljárva az alábbi határozatot hozom.
1. Kötelezem a Pénztárat, hogy döntéshozatali rendjének és
utalványozási rendjének gyakorlatát, valamint az ügyvezetés
utasításokkal való ellátása, ellenőrzése és beszámoltatása terén
alkalmazott gyakorlatát a jogszabályban rögzített követelményeknek
megfelelőn alakítsa ki.
2. Kötelezem a Pénztár ellenőrző bizottságát, hogy az alkalmazott
ellenőrzési módszereit és a belső ellenőrzési gyakorlatát a jogszabályi
követelményeknek megfelelően módosítsa, és hatékony, az esetleges
szabálytalanságok megelőzésére és feltárására ténylegesen alkalmas
belső ellenőrzési rendszert alakítson ki.
3. Kötelezem a Pénztárat, hogy a letétkezelőnek fizetett összeget
mindkét ágazat tekintetében a soron következő hozamelszámoláskor a
főkönyvi könyvelésében, valamint az egyéni számlákra és a
szolgáltatási tartalékokra történő elszámolás keretében a jogszabályi
előírásoknak megfelelően rendezze.
4. A Pénztár igazgatótanácsának elnökét, dr. Temesi Ferencet az
önkéntes ágazat tekintetében 350.000,- Ft azaz Háromszázötvenezer
forint összegű bírság megfizetésére kötelezem.
5. A Pénztár ellenőrző bizottságának elnökét, Balogné Maretics
Magdolnát az önkéntes ágazat tekintetében 250.000,- Ft azaz
Kettőszázötvenezer forint; a magánágazat tekintetében 150.000,- Ft
azaz Egyszázötvenezer forint összegű bírság megfizetésére kötelezem.
6. A Pénztár ügyvezetőjét, Kozek Andrást az önkéntes ágazat
tekintetében 450.000,- Ft azaz Négyszázötvenezer forint; a
magánágazat tekintetében 300.000,- Ft azaz Háromszázezer forint
összegű bírság megfizetésére kötelezem.
7. A bírság összegét jelen határozat kézhezvételétől számított 15
napon belül a következő számlára kell befizetni: MNB 10032000-
00283834-0 0000000
8. Kötelezem az igazgatótanács elnökét, hogy jelen határozatot az
igazgatótanácsi és az ellenőrző bizottsági ülésen a kézhezvételtől
számított 3 munkanapon belül ismertesse, valamint a határozatot a
pénztártagokkal a soron következő közgyűlésen ismertesse.
9. Kötelezem a Pénztárat, hogy a jelen határozatom 8. pontjában előírt
kötelezettségének teljesítéséről az igazgatótanácsi és az ellenőrző
bizottsági ülésen készítsen jegyzőkönyvet, és azokat az ülés
megtartásától számított 3 munkanapon, a közgyűlés dokumentumait
pedig a jogszabályban előírt határidőn belül küldje meg a Felügyelet
részére ellenőrzés céljából.
10. Kötelezem a Pénztárat, hogy a rendelkező rész 1. és 2. pontjában
előírt kötelezettségeinek teljesítéséről és annak módjáról a jelen
határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül, a 3. pontban
foglaltak teljesítéséről a soron következő hozamfelosztást követő 30
napon belül a dokumentumok egyidejű megküldésével írásban
tájékoztassa a Felügyeletet.
11. Elrendelem a határozat 1., 2., 3., 8., 9. és 10. pontjának azonnali
végrehajtását.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs, annak felülvizsgálatát - a
kézhezvételtől számított 30 napon belül - a Fővárosi Bíróságnál
keresetlevéllel lehet kezdeményezni.
Indok olás: A Felügyelet 23/2002. számú megbízólevéllel 2002. március
12-29. között a Pénztár magánnyugdíjpénztári ágazatánál, a 36/2002.
számú megbízólevéllel 2002. április 15-30. között pedig a Pénztár
önkéntes nyugdíjpénztári ágazatánál tartott általános ellenőrzést.
Az általános ellenőrzésekről készült jelentés-jegyzőkönyv ek, valamint a
Pénztár által tett észrevételek alapján a Felügyelet meghozta a 2003.
január 23-án kelt PSZÁF/IV/4/2003. és a PSZÁF/IV/5/2003. számú
határozatokat, amelyben a pénztárat különféle intézkedések
megtételére kötelezte. A Felügyelet a jogszabályi előírások betartására
való felszólításon túl a PSZÁF/IV/4/2003. számú határozat 19.
pontjában, valamint és a PSZÁF/IV/5/2003. számú határozat 14.
pontjában kötelezte a Pénztár ellenőrző bizottságát belső ellenőrzés
lefolytatására, meghatározott kérdések kivizsgálására és jelentés
készítésére.
Az ellenőrző bizottság a belső ellenőrzést lefolytatta, és jelentését az
előírt határidőn belül a Felügyelet részére megküldte.
Jelen határozatom meghozatalakor figyelembe vettem az felügyeleti
ellenőrzésekről készült jelentés-jegyzőkönyv eket, az azokra a Pénztár
által tett észrevételeket, valamint az ellenőrző bizottság jelentését.
ad 1. A Pénztár két ágazatánál lefolytatott ellenőrzések - a
PSZÁF/IV/4/2003. számú, valamint a PSZÁF/IV/5/2003. számú
határozatban foglaltakon túlmenően - az alábbiakat állapították meg.
a) A Pénztár önkéntes ágazata egy 2001. április 11-én aláírt
ajándékozási szerződés keretében diszkont kincstárjegyeket ruházott
át egy magánszemélyre.
Az ajándékozási szerződésből nem állapítható meg egyértelműen, hogy
a szokásos mértékű ajándékozást lényegesen meghaladó összegű
ajándékozást mi indokolta. A szokásos mértékű ajándékozást
meghaladó ingyenes vagyonátruházás a pénztár rendes
gazdálkodásán kívül eső tevékenység.
A Pénztár az ellenőrzés megállapítására nem tett észrevételt. Az
ellenőrző bizottság jelentésében utal arra, hogy az ajándékozás egy
beolvadás jogszerű véghezviteléhez szükséges munkák elvégzését
ismerte el.
A Pénztár által adott válasz csak részben fogadható el. Az ajándékozás
lényegénél fogva ingyenes ügylet, így nyilvánvalóan az ajándékozási
szerződés alapján nem nyílik lehetőség a megfelelő teljesítés
ellenőrzésére. Az ajándékozási szerződés a számonkérhetőség és a
teljesítés ellenőrizhetőségének hiánya miatt nem alkalmas arra, hogy
maradéktalanul érvényre juttassa a Pénztár, illetve a pénztártagok
érdekeit. Miután a pénztár teljes vagyona a tagok tulajdonát képezi,
így teljes mértékben érvényesülnie kellett volna a rábízott vagyonnal
való gondos gazdálkodás követelményének (az önkéntes ágazat
ellenőrzéséről készült jelentés-jegyzőkönyv VI. fejezet 1. pont és IX.
fejezet 5. pont).
Az ellenőrzés során a Felügyeletnek eredetiben bemutatott és
másolatban átadott ajándékozási szerződésen csak az ügyvezető
aláírása szerepel. A Pénztár észrevételei erre vonatkozóan nem
tartalmaznak megállapítást. Az ellenőrző bizottság jelentésének I.
pontja szerint a szerződést az ügyvezető és a főkönyvelő együttesen
írta alá; a jelentéshez az abban foglaltakat alátámasztó
dokumentumokat nem csatoltak.
A Felügyelet részére a helyszínen bemutatott eredeti, valamint az erről
készített és átadott másolati példányon csak egy aláírás szerepelt a
Pénztár részéről, ezért az ellenőrző bizottság jelentése erre
vonatkozóan nem fogadható el.
A Pénztár a szerződés megkötésével megsértette az Öpt. 20. §-a (1)
bekezdésében foglaltakat. A Pénztár nevében való, az ügyvezető általi
önálló aláírás gyakorlása sérti a Pénztár képviseletére vonatkozó Öpt.
26. §-a (1) bekezdésében foglaltakat, valamint a
magánnyugdíjpénztár at is működtető önkéntes nyugdíjpénztárra
szintén alkalmazandó, a magánnyugdíjról és a
magánnyugdíjpénztár akról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (Mpt.) 42. §-
ában foglalt rendelkezéseket.
b) A Pénztár mindkét ágazata 2000. április 28-án új letétkezelővel
kötött szerződést a letétkezelési feladatok ellátására (az önkéntes
ágazat ellenőrzéséről szóló jelentés-jegyzőkönyv VI. fejezetének 4.
pontja és VIII. fejezet B/3. pontja, illetve a magánágazatról készült
jelentés jegyzőkönyv V. fejezet 17., VI. fejezet B/6. és VII. fejezet 3.
pontja).
ba) A kifejezett letétkezelési díjon felül a szerződés értelmében a
Pénztárnak szerződéskötési díjat kellett fizetnie, valamint
a "letétkezelői feladatok kialakítása" jogcímen további összeg terhelte
a Pénztárat.
Nem szokványos, hogy a pénztárak szerződéskötési díjat fizessenek a
letétkezelőnek, és ilyen költségelem a korábbi szerződésben sem volt.
A szerződéskötési díj fizetését a Pénztár nem indokolta. A Pénztár
korábban is rendelkezett letétkezelővel, és az új szerződés
megkötésért kifizetett összegért kapott ellenszolgáltatást megléte,
vagy a korábbi szerződéshez képesti többletszolgáltatás nyújtására,
teljesítésének ellenőrizhetőségére vonatkozóan a szerződés nem
tartalmazott rendelkezést. A többletfizetési kötelezettség vállalása
akkor tekinthető a tagság érdekében való, gondos eljárás
követelményének megfelelő eljárásnak, ha azért a Pénztár magából a
szerződésből is kitűnően többletszolgáltatást kap, és ennek megléte
ellenőrizhető, számonkérhető..
A letétkezelői szerződés szerződéskötési díjra vonatkozó felügyeleti
megállapításra a Pénztár sem az észrevételeiben, sem az ellenőrző
bizottság jelentésében nem tett említést.
Megjegyzés a névtelen levélíró részéről: mindezen díjak kifizetésére
szintén egy beolvadási ügyhöz kapcsolódóan volt szükség. Az új
letétkezelő (itt nem nevezem meg, de a Juszt úr szerintem könnyen ki
tudja deríteni) rendelkezett egy kisebb nyugdíjpénztárral. Ennek a
nyugdíjpénztárnak a bekebelezéséért fizetendő "akvirációs" összeg
került ilyen módon - mint később kiderül az Allianz Nyugdíjpénztár
tagjainak kontójára - kifizetésre.
bb) A letétkezelői szerződésben a Pénztár a letétkezelői feladatok
kialakítása jogcímen további többletfizetési kötelezettséget vállalt. A
szerződés szövegéből nem állapítható meg egyértelműen, hogy az
összeg pontosan milyen költség fedezésére szolgált. A letétkezelő
rendelkezett letétkezelési tevékenység folytatására felügyeleti
engedéllyel, amelynek megléte feltételezi, hogy a letétkezelő
valamennyi, a tevékenység folytatásához és maradéktalan ellátásához
szükséges tárgyi és személyi feltételnek eleget tesz. A szerződés nem
tartalmaz arra vonatkozó rendelkezéseket, hogy a Pénztár miként
ellenőrizheti az ezen összeg fejében elvégzett tevékenységeket, illetve
milyen teljesítési igazolást vár el. Nem voltak beépítve a szerződésbe
olyan jogosultságok, amelyek alapján a Pénztár ellenőrizhette,
számonkérhette volna a megbízott általi teljesítést. A pénztári
vezetőktől általában elvárható gondos eljárás esetén a szerződés
egyértelműen és kétséget kizáróan tartalmazza a díjazásért járó
ellenszolgáltatást, és a teljesítés számonkérhetőségére vonatkozó
rendelkezéseket.
A Pénztár észrevételében és az ellenőrző bizottság jelentésében
foglalt magyarázat szerint egy önkéntesen vállalt, a Felügyelet által
szervezett, napi piaci eszközértékelési kísérleti projektben való
részvétel miatt a letétkezelőre többletfeladatok hárultak.
Az észrevétel nem fogadható el. A kísérleti projekt keretében kötött
együttműködési megállapodások értelmében az együttműködés és
adatküldés során a feleket díjazás nem illeti meg és minden fél viseli a
működési körében felmerült költségeket. A Pénztár tehát olyan
feltételek kialakításáért vállalt fizetési kötelezettséget, amelynek
kialakítása a vele szerződött letétkezelő kötelezettsége volt.
A Pénztár észrevételében jelzi továbbá, hogy a költségei a vonatkozó
időszakban jelentősen csökkentek. Ez a tény irreleváns, mivel ettől
függetlenül valamennyi ügylet tekintetében köteles a pénztár vezetése
a törvényben előírt gondosság tanúsítására.
bc) A letétkezelési díjat az eredeti szerződésben - vélhetően elírás
következtében - a feltehető szerződéses akarattól eltérően állapították
meg. Ennek következtében a letétkezelő által kiszámlázott összeg és a
szerződésben meghatározott mértékű díj jelentős mértékben eltérő
volt.
A Pénztár észrevételében, és az ellenőrző bizottság jelentésében
foglaltak - melyek szerint a nagyságrendi eltérés oka elírás, és a felek
akaratának megfelelő összeg került számlázásra és kifizetésre -
kielégítő magyarázatot adnak az eltérésre.
A Pénztár belső ellenőrzési rendszere a nagyságrendi eltérést nem
tárta fel, és nem intézkedett. A szerződés módosítására csak jóval
később, több mint egy év elteltével került sor. A módosításig a Pénztár
az őt a szerződés szövege szerint terhelő kötelezettséghez képest egy
nagyságrenddel nagyobb összegről fogadott be és teljesített számlát.
A letétkezelőnek kifizetett szerződéskötési díj, valamint a letétkezelési
feladatok kialakítása címen fizetett összeg teljes egészében a Pénztár
fedezeti tartalékait terhelte.
A fentiekkel a Pénztár megsértette az Öpt. 20. §-a (1) bekezdésében,
valamint az Mpt. 5.§-a (7) bekezdésében, valamint a 49. §-a (2)
bekezdésében foglaltakat.
c) A Pénztár 1999. november 15-én tagszervezési szerződést kötött. A
szerződés két önállóan díjazott tevékenységre szólt, egyrészt
tagszervezési tevékenységre, másrészt pedig egy másik pénztárnak a
Pénztárba való beolvadásával kapcsolatos teendők elősegítésére, és a
teljeskörű tájékoztatásra (az önkéntes ágazat ellenőrzéséről készült
jelentés-jegyzőköny v IX. fejezet 6.pontja).
A tájékoztatási tevékenység mibenlétét a szerződés nem határozza
meg egyértelműen, így nem állapítható meg, hogy kit, miről, mikor kell
tájékoztatni. Ennek alapján a szerződésben nincs egyértelműen
meghatározva a tagszervező által a tájékoztatási tevékenység alapján
nyújtandó szolgáltatás. A szerződés nem tartalmaz továbbá olyan
rendelkezéseket sem, amely a megfelelő teljesítés ellenőrzését
nevesítené, igazolását elvárná. Nem volt tehát biztosított a szerződés
alapján az, hogy a Pénztár a megfelelő teljesítésről meggyőződhessen,
és kifizetést csak annak igazolása alapján teljesítsen.
A Pénztár erre vonatkozóan észrevételt nem tett. Az ellenőrző
bizottság jelentésében leírtak csak részben fogadhatók el. Az
ügyvezető által felsorolt tevékenységek a tagszervezés körébe
tartoznak, amelynek díjazására, teljesítésére vonatkozóan egy külön
szabályzat tartalmazza a részletes szabályokat. A szerződés 1.
pontjának negyedik bekezdésében rögzített tevékenységért külön
díjazás járt, azonban ezen tevékenység ellenőrzésére, teljesítésének
igazolására a szerződés nem tartalmaz rendelkezéseket.
Fizetési kötelezettség vállalása esetén, az tekinthető az elvárható
gondossággal való eljárásnak, ha az érte járó ellenszolgáltatás a
szerződésben teljes egészében és egyértelműen meghatározott,
számonkérhető és a tagság érdekében álló.
A fenti magatartásával a Pénztár megsértette az Öpt. 20. §-a (1)
bekezdésében foglaltakat.
Az a)-c) pontban külön részletezett esetek - figyelembe véve a jelentés
jegyzőkönyvben foglalt egyéb eseteket is - arra utalnak, hogy a
Pénztár döntéshozatala rendje, utalványozási gyakorlata több esetben
nem volt alkalmas arra, hogy a tagok érdekében való gondos eljárás
követelményei maradéktalanul érvényesüljenek.
Min t az ellenőrző bizottság jelentése is rámutat, a Pénztár
ügyvezetése széleskörű felhatalmazást kapott az igazgatótanácstól. Az
ügyvezetésnek adott széleskörű felhatalmazással nem áll összhangban
az igazgatótanács gyakorlata az ügyvezetés utasításokkal való
ellátása, ellenőrzése és beszámoltatása terén.
A fent említett esetek alapján megállapítható, hogy az ügyvezetés
igazgatótanács általi ellenőrzései nem voltak minden esetben
megfelelőek. Az ellenőrző bizottság és a belső ellenőr tevékenysége
nem bizonyult megfelelőnek a fenti esetekben.
A Pénztár a vizsgált időszakban harmadik személytől jelentős összegű
működési célra fordítandó támogatói adományt kapott, ám ezzel együtt
az igazgatótanácsot, az ellenőrző bizottságot, és a Pénztár
ügyvezetését terheli a jogszabályban foglalt gondossági kötelezettség
a teljes pénztári vagyon tekintetében.
A fentiek alapján szükséges a Pénztár döntéshozatali rendjének
újraszabályozása oly módon, hogy az alkalmas legyen az ügyvezetés
megfelelő szintű ellenőrzésére. A pénztártagok érdekeinek védelme
érdekében a döntéshozatali rendnek biztosítania kell, hogy a döntések
minden esetben megfeleljenek a pénztári vezető tisztségviselőtől
általában elvárható gondossággal való eljárás követelményének.
A Pénztár a 2002. március 7-én iktatott levele mellékleteként
becsatolta a 2003. február 24-én az igazgatótanács által elfogadott
Kötelezettségvállal ási szabályzatát. A szabályzat megküldésének
tényét a határozathozatalkor figyelembe vettem, azonban a
kötelezettségvállal ás rendjének szabályozásán kívül szükséges a
rendelkező részben meghatározottak végrehajtása és a megfelelő
gyakorlat kialakítása.
A kötelezés az Öpt. 65. §-a (3) bekezdése a) pontján, valamint az Mpt.
110. §-a (1) bekezdése a) pontján alapul.
ad 2. Jelen határozat 1. pontjához fűzött indokolásban kifejtett
eseteket az ellenőrző bizottság a tevékenysége során nem vizsgálta,
annak ellenére, hogy ezek az ügyletek nem szokványosak és az
általános üzletmenettől eltérőek. A belső ellenőrzési rendszer a
szabálytalanságokat nem tárta fel, érdemi intézkedések az ellenőrzés
során tapasztaltak, valamint a Pénztár észrevételeiben, illetve az
ellenőrző bizottság jelentésében foglaltak alapján nem történtek.
Az esetek ismétlődése miatt az alkalmazott ellenőrzési gyakorlat nem
volt képes minden tekintetben betölteni a feladatát.
Erre tekintettel szükséges az ellenőrző bizottság ellenőrzési
tevékenységének felülvizsgálata és módosítása, továbbá a tagok
érdekeit szolgáló kellően hatékony belső ellenőrzési rendszer
működtetése, hogy az ellenőrző bizottság maradéktalanul eleget
tudjon tenni az Öpt. 27. §-ában és az Mpt. 43. §-ában foglalt
kötelezettségének. Ennek megvalósulása érdekében szükséges a
kötelezés az Öpt. 65. §-a (3) bekezdésének a) pontja, valamint az Mpt.
110. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján.
ad 3. Az indokolás 1. pontjának ba) és bb) pontjaiban részletezettek
szerint a Pénztár a szerződéskötési díjat és a letétkezelői feladatok
kialakításáért járó összeget a fedezeti tartalék terhére számolta el. A
fentebb hivatkozott jelentés-jegyzőkönyv i megállapítások, a Pénztár
észrevételei, valamint az ellenőrző bizottság jelentésének vonatkozó
részei alapján megállapítható, hogy az említett kiadások nem
tekinthetők az egyéni számlák és a szolgáltatási számlák
befektetéseihez kapcsolódó indokolt kiadásoknak, mert azok valójában
nem voltak kapcsolatban a fedezeti tartalék eszközeinek
befektetésével. Erre tekintettel a Pénztár tévesen és szabálytalanul
könyvelte az összeget a fedezeti tartalék terhére.
A szerződéskötési díj, illetve letétkezelői feladatok kialakítása jogcímen
kifizetett összeg tartalma alapján megítélve igénybevett anyagjellegű
szolgáltatásért fizetett összegnek minősül. Azzal, hogy a Pénztár nem
ekként számolta el a felmerült költségeket, megsértette a 2000-ben
hatályos az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak beszámoló
készítésének és könyvvezetésének sajátosságairól szóló 269/1997.
(XII.22.) Korm. r. 3. számú melléklete "Az eredménykimutatás egyes
tételeire vonatkozó előírások" fejezet "A) Pénztár működési
tevékenysége" rész 11. sorára, valamint a 9. számú melléklet 512.
számlaosztályra vonatkozó előírásait, illetve a magánnyugdíjpénztára k
beszámoló készítésének és könyvvezetésének sajátosságairól szóló
173/1997. (X.6.) Korm. r. 2. számú melléklete "Az eredménykimutatás
egyes tételeire vonatkozó előírások" fejezet "A) Pénztár működési
tevékenysége" rész 12. sorára, valamint a 7. számú melléklete 512.
számlaosztályra vonatkozó előírásait.
A kötelezés alapján a Pénztár köteles a jogszerű állapot
helyreállítására, és a fenti költségeknek a működési tartalékra való
elszámolására. A rendezés eredményeként a jogszabályi előírásoknak
megfelelően az összeget a fedezeti tartalék hozamaként kell kimutatni,
és ekként kell az egyéni számlákra és a szolgáltatási tartalékra jóváírni.
A kötelezés az Öpt. 65. §-a (3) bekezdése a) pontján, valamint az Mpt.
110. §-a (1) bekezdésének a) pontján alapul.
ad 4. Az igazgatótanács feladatait az Öpt. 24. §-a, valamint az Mpt. 40.
§-a rögzíti. Az Öpt. a vonatkozó időszakban hatályos 20. §-a (1)
bekezdésének értelmében az igazgatótanács elnöke és tagjai
kötelesek az általában elvárható gondossággal eljárni. Az Mpt. 5. §-
ának (7) bekezdése értelmében a pénztár nevében eljáró személyek
kötelesek a pénztár tagjainak érdekében különös gondossággal eljárni.
Az Mpt. 49. §-a (2) bekezdésének rendelkezése szerint az
igazgatótanács tagjai az ilyen tisztséget betöltő személyektől
elvárható gondossággal kötelesek eljárni.
Az ellenőrző bizottság jelentése szerint az igazgatótanács elnöke
maga is személyesen részt vett az 1. indokoló pont c) alpontjában
részletezett ügyletben. Az igazgatótanács elnöke az elvárható
gondosság keretében felelős a Pénztár jogszerű működéséért illetve
az ügyvezetés folyamatos ellenőrzésért és beszámoltatásáért. A
korábbiakban részletezett tények alapján megállapítható, hogy az
ellenőrzés és beszámoltatás több esetben nem volt kielégítő és nem
felelt meg teljes körűen a jogszabályi előírásoknak.
Az ellenőrző bizottság jelentése is megállapítja, hogy az
igazgatótanács elnöke, az ügyvezető igazgató, illetve a képviseleti
joggal felruházott munkavállaló - a képviseleti jog szabályszerű
gyakorlása mellett - Pénztár ügyvezetése összeghatár és
felhatalmazás nélkül is vállalhatnak a Pénztár nevében
kötelezettségeket. A különösen széles, lényegében érdemi korlátozás
nélküli kötelezettségvállalá si jogosultság az ehhez igazodó megfelelő
ellenőrzési és beszámoltatási rendszer kialakítását igényelte volna az
igazgatótanács részéről. Ennek elmulasztása döntően közrejátszott
abban, hogy a felsorolt esetek megtörténhettek és azok feltárása,
illetve korrekciója nem történt meg.
A határozat indokolásának 1. pontjának a) és c) alpontjában
részletezett ügyletek esetében az igazgatótanács tagjai és különösen
elnöke az elvárható gondosság keretében az ügyvezetés felett nem
gyakorolt kielégítő ellenőrzési és beszámoltatási tevékenységet,
amelyre tekintettel az önkéntes ágazat tekintetében az Öpt. 66. §-a
(1) bekezdése alapján az igazgatótanács elnökére a rendelkező
részben meghatározott bírságot szabtam ki.
A bírság összege a kiszabható keret középső harmadában található. A
bírság összegének megállapításánál figyelembe vettem a Pénztár
méretét és a piacon elfoglalt kiemelkedő szerepét, a vezető
tisztségviselőktől elvárható gondosság követelményét.
ad 5. Az ellenőrző bizottság feladatait az Öpt. 27. §-a és az Mpt. 43. §-
a rögzítik. Az ellenőrző bizottság tagjait az igazgatótanács tagjaival
azonos - az indokolás 3. pontjában kifejtett - gondossági kötelezettség
terheli.
Az ellenőrző bizottság azonban a jogszabályban foglalt
kötelezettségének csak részben tett eleget. Az ellenőrző bizottság
tevékenysége mellett is feltáratlanok maradtak az 1. pontban
részletezett esetek, mivel annak ellenére, hogy az ügyletek
szokatlanok, azokat az ellenőrző bizottság nem vizsgálta ki.
Az ellenőrző bizottság az ügyvezetésnek adott széleskörű
felhatalmazás ellenére sem végzett fokozott ellenőrzést, és a
kialakított döntéshozatali rendnek megfelelő, szükség szerinti
vizsgálatokat.
Az ellenőrző bizottság a szükséges vizsgálatot csak a felügyeleti
kötelezés hatására végezte el, és vizsgálata így sem terjedt ki
valamennyi kérdésre (pl. szerződéskötési díj).
Az operatív belső ellenőrzést végző belső ellenőr tevékenysége sem
bizonyult hatékonynak a fenti esetek feltárása és a hasonló esetek
jövőbeni megelőzésére.
Az indokolás 1. pontjában részletezett esetekből megállapítható, hogy
az ellenőrző bizottság tagjainak és különösen elnökének a jogszabályi
előírásoknak megfelelő gondosság tanúsítása esetén a fenti ügyeket
fel kellett volna tárnia, és az ilyen eseteket ténylegesen megelőzni
képes belső ellenőrzési rendszert kellett volna működtetnie. Mindezek
hiányában az ellenőrző bizottság elnöke megsértette az Öpt. 20. §-a
(1) bekezdésében, valamint az Mpt. 49. §-a (2) bekezdésében
foglaltakat, ezért az önkéntes ágazat tekintetében az Öpt. 66. §-a (1)
bekezdése, a magánágazat tekintetében az Mpt. 111. §-a (1)
bekezdése alapján a rendelkező részben meghatározott bírságot
szabtam ki.
Az önkéntes ágazat tekintetében kiszabott bírság összege a
kiszabható keret alsó, a magánágazat tekintetében kiszabott bírság
szintén a keret alsó harmadában található. A bírságok összegének
megállapításánál figyelembe vettem a Pénztár méretét és a piacon
elfoglalt kiemelkedő szerepét, a vezető tisztségviselőktől elvárható
különös gondosság követelményét, valamint a belső ellenőrzési
rendszer elégtelenségét. Figyelembe vettem továbbá az önkéntes
nyugdíjpénztári ágazatnál tapasztalt szabálytalanságok nagyobb
súlyát.
ad 6. A Pénztár ügyvezetőjének a feladata a pénztár operatív
irányítása. Az ügyvezetés rendkívül széles felhatalmazás kapott az
igazgatótanácstól, melynek keretében gyakorlatilag korlátozás nélküli
aláírási joga volt.
Az ellenőrző bizottság jelentése szerint a fenti esetek a pénztári belső
eljárási szabályoknak megfeleltek. Ennek ellenére a fentiekben
kifejtettek értelmében nem tekinthetők az elvárt gondosság
tanúsításának.
Az ügyvezető az 1. pont indokoló részének a) pontjában kifejtett
ajándékozási szerződés esetében a jogszabályban előírt, a Pénztár
képviseletére vonatkozó szabályokat megszegte, mivel önállóan írt alá.
Az ügylet a rendes pénztári gazdálkodás körén kívül esik.
A ügyvezetőt is a pénztár vezető tisztségviselőire alkalmazandó
különös gondossággal való eljárás kötelezettség terheli.
A határozat 1. indokoló pontjában kifejtettek szerint, a képviseleti
jogkör túllépésével és a gondossági kötelezettség megsértésével az
ügyvezető megszegte az Öpt. 26. §-a (1) bekezdésének, 20. §-a (1)
bekezdésének, valamint az Mpt. 42. §-a és 49. §-a (2) bekezdésének
előírásait, ezért az önkéntes ágazat tekintetében az Öpt. 66. §-a (1)
bekezdése, a magánágazat tekintetében az Mpt. 111. §-a (1)
bekezdése alapján a rendelkező részben meghatározott bírságot
szabtam ki.
Az önkéntes ágazat tekintetében kiszabott bírság összege a
kiszabható keret középső, míg a magánágazat tekintetében kiszabott
bírság az alsó harmadában található. A bírságok összegének
megállapításánál figyelembe vettem a Pénztár méretét és a piacon
elfoglalt kiemelkedő szerepét, az ügyvezetőtől elvárható különös
gondosság követelményét, valamint azt, hogy az ügyvezető
személyesen járt el valamennyi, az indoklásban részletezett ügyletben.
Az önkéntes ágazat tekintetében kiszabott bírság összegénél
figyelembe vettem továbbá, a képviseleti jogkör túllépésének tényét,
és annak következményeit.
ad 7. A rendelkezés az Öpt. 66. §-a (2) bekezdésén és az Mpt. 111. §-a
(3) bekezdésén alapul.
ad 8. A rendelkező részben előírt tájékoztatás a Pénztár jogi és
ténybeli helyzete tekintetében elsőrendű fontosságú, hiszen megfelelő
tájékoztatás hiányában az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság,
illetve a közgyűlés az Öpt-ben és az Mpt. meghatározott jogköreit nem
tudná teljességében gyakorolni, és ez sértené a pénztártagok jogait.
Az igazgatótanács illetve az ellenőrző bizottság feladatait és
hatáskörét az Öpt. 24-27 §-a, illetve az Mpt. 40-43. §-a rögzíti. Az Öpt.
20. §-a (1) bekezdése, illetve az Mpt. 49. §-a (3) bekezdése alapján az
igazgatótanács és az ellenőrző bizottság tagjait egyetemleges
felelősség terheli a feladatkörükbe tartozó kötelezettségük
megszegése tekintetében.
ad 9. A rendelkezés az Öpt. 65. §-a (3) bekezdése a) pontján és az
Mpt. 110. §-a (1) bekezdésének a) pontján alapul.
ad 10. A rendelkezés az államigazgatási eljárás általános szabályairól
szóló 1957. évi IV. törvény (Áe.) 44. §-án, az Öpt. 65. §-a (1)
bekezdése és (3) bekezdésének a) pontján, illetve az Mpt. 109. §-a és
110. §-a (1) bekezdésének a) pontján alapul.
ad 11. A határozat 1., 2., 3., 8., 9. és 10. rendelkező pontjainak
azonnali végrehajtását az Áe. 63. §-a (2) bekezdése c) pontja alapján,
az Öpt. 59/A. §-a (1) bekezdésének c) pontjára, illetve az Mpt. 103/A. §-
a c) hivatkozva, a pénztártagok érdekeinek védelme, és a
pénztárvagyon biztonsága érdekében rendeltem el.
Amennyiben a Pénztár az e határozatban előírt kötelezettségeinek a
megadott határidőkre maradéktalanul nem vagy késedelmesen tesz
eleget, akkor a Felügyelet az Öpt-ben és Mpt-ben biztosított
jogkörében eljárva megteszi a szükséges intézkedéseket.
Hatá rozatom az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló
1957. évi IV. törvény (Áe.) 42.§-ának (1) bekezdésén alapul.
A határozat elleni fellebbezést a Pénzügyi Szervezetek Állami
Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvény 4.§-ának (3) bekezdése
zárja ki, a bírósági felülvizsgálatát az Áe. 72.§-a biztosítja.
Budapest , 2003. március 12.
Náray László s.k.,
a PSZÁF elnökhelyettese
Botrány a nyugdíjpénztáraknál
IV/54/2003/B. számú határozat az Allianz Hungária Nyugdíjpénztár
magánnyugdíjpénztár i ágazatánál, valamint az önkéntes
nyugdíjpénztári ágazatánál lefolytatott ellenőrzésről
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet)
képviseletében az Allianz Hungária Nyugdíjpénztárnál (1052 Budapest,
Károly krt. 6.) - a továbbiakban: Pénztár - 2002. március-április
folyamán lefolytatott általános ellenőrzéséről készült jelentés-
jegyzőköny v megállapításai alapján az Önkéntes Kölcsönös Biztosító
Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvényben (a továbbiakban: Öpt.),
valamint a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztára król szóló
1997. évi LXXXII. törvényben (a továbbiakban: Mpt.) biztosított
jogkörömben eljárva az alábbi határozatot hozom.
1. Kötelezem a Pénztárat, hogy döntéshozatali rendjének és
utalványozási rendjének gyakorlatát, valamint az ügyvezetés
utasításokkal való ellátása, ellenőrzése és beszámoltatása terén
alkalmazott gyakorlatát a jogszabályban rögzített követelményeknek
megfelelőn alakítsa ki.
2. Kötelezem a Pénztár ellenőrző bizottságát, hogy az alkalmazott
ellenőrzési módszereit és a belső ellenőrzési gyakorlatát a jogszabályi
követelményeknek megfelelően módosítsa, és hatékony, az esetleges
szabálytalanságok megelőzésére és feltárására ténylegesen alkalmas
belső ellenőrzési rendszert alakítson ki.
3. Kötelezem a Pénztárat, hogy a letétkezelőnek fizetett összeget
mindkét ágazat tekintetében a soron következő hozamelszámoláskor a
főkönyvi könyvelésében, valamint az egyéni számlákra és a
szolgáltatási tartalékokra történő elszámolás keretében a jogszabályi
előírásoknak megfelelően rendezze.
4. A Pénztár igazgatótanácsának elnökét, dr. Temesi Ferencet az
önkéntes ágazat tekintetében 350.000,- Ft azaz Háromszázötvenezer
forint összegű bírság megfizetésére kötelezem.
5. A Pénztár ellenőrző bizottságának elnökét, Balogné Maretics
Magdolnát az önkéntes ágazat tekintetében 250.000,- Ft azaz
Kettőszázötvenezer forint; a magánágazat tekintetében 150.000,- Ft
azaz Egyszázötvenezer forint összegű bírság megfizetésére kötelezem.
6. A Pénztár ügyvezetőjét, Kozek Andrást az önkéntes ágazat
tekintetében 450.000,- Ft azaz Négyszázötvenezer forint; a
magánágazat tekintetében 300.000,- Ft azaz Háromszázezer forint
összegű bírság megfizetésére kötelezem.
7. A bírság összegét jelen határozat kézhezvételétől számított 15
napon belül a következő számlára kell befizetni: MNB 10032000-
00283834-0 0000000
8. Kötelezem az igazgatótanács elnökét, hogy jelen határozatot az
igazgatótanácsi és az ellenőrző bizottsági ülésen a kézhezvételtől
számított 3 munkanapon belül ismertesse, valamint a határozatot a
pénztártagokkal a soron következő közgyűlésen ismertesse.
9. Kötelezem a Pénztárat, hogy a jelen határozatom 8. pontjában előírt
kötelezettségének teljesítéséről az igazgatótanácsi és az ellenőrző
bizottsági ülésen készítsen jegyzőkönyvet, és azokat az ülés
megtartásától számított 3 munkanapon, a közgyűlés dokumentumait
pedig a jogszabályban előírt határidőn belül küldje meg a Felügyelet
részére ellenőrzés céljából.
10. Kötelezem a Pénztárat, hogy a rendelkező rész 1. és 2. pontjában
előírt kötelezettségeinek teljesítéséről és annak módjáról a jelen
határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül, a 3. pontban
foglaltak teljesítéséről a soron következő hozamfelosztást követő 30
napon belül a dokumentumok egyidejű megküldésével írásban
tájékoztassa a Felügyeletet.
11. Elrendelem a határozat 1., 2., 3., 8., 9. és 10. pontjának azonnali
végrehajtását.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs, annak felülvizsgálatát - a
kézhezvételtől számított 30 napon belül - a Fővárosi Bíróságnál
keresetlevéllel lehet kezdeményezni.
Indok olás: A Felügyelet 23/2002. számú megbízólevéllel 2002. március
12-29. között a Pénztár magánnyugdíjpénztári ágazatánál, a 36/2002.
számú megbízólevéllel 2002. április 15-30. között pedig a Pénztár
önkéntes nyugdíjpénztári ágazatánál tartott általános ellenőrzést.
Az általános ellenőrzésekről készült jelentés-jegyzőkönyv ek, valamint a
Pénztár által tett észrevételek alapján a Felügyelet meghozta a 2003.
január 23-án kelt PSZÁF/IV/4/2003. és a PSZÁF/IV/5/2003. számú
határozatokat, amelyben a pénztárat különféle intézkedések
megtételére kötelezte. A Felügyelet a jogszabályi előírások betartására
való felszólításon túl a PSZÁF/IV/4/2003. számú határozat 19.
pontjában, valamint és a PSZÁF/IV/5/2003. számú határozat 14.
pontjában kötelezte a Pénztár ellenőrző bizottságát belső ellenőrzés
lefolytatására, meghatározott kérdések kivizsgálására és jelentés
készítésére.
Az ellenőrző bizottság a belső ellenőrzést lefolytatta, és jelentését az
előírt határidőn belül a Felügyelet részére megküldte.
Jelen határozatom meghozatalakor figyelembe vettem az felügyeleti
ellenőrzésekről készült jelentés-jegyzőkönyv eket, az azokra a Pénztár
által tett észrevételeket, valamint az ellenőrző bizottság jelentését.
ad 1. A Pénztár két ágazatánál lefolytatott ellenőrzések - a
PSZÁF/IV/4/2003. számú, valamint a PSZÁF/IV/5/2003. számú
határozatban foglaltakon túlmenően - az alábbiakat állapították meg.
a) A Pénztár önkéntes ágazata egy 2001. április 11-én aláírt
ajándékozási szerződés keretében diszkont kincstárjegyeket ruházott
át egy magánszemélyre.
Az ajándékozási szerződésből nem állapítható meg egyértelműen, hogy
a szokásos mértékű ajándékozást lényegesen meghaladó összegű
ajándékozást mi indokolta. A szokásos mértékű ajándékozást
meghaladó ingyenes vagyonátruházás a pénztár rendes
gazdálkodásán kívül eső tevékenység.
A Pénztár az ellenőrzés megállapítására nem tett észrevételt. Az
ellenőrző bizottság jelentésében utal arra, hogy az ajándékozás egy
beolvadás jogszerű véghezviteléhez szükséges munkák elvégzését
ismerte el.
A Pénztár által adott válasz csak részben fogadható el. Az ajándékozás
lényegénél fogva ingyenes ügylet, így nyilvánvalóan az ajándékozási
szerződés alapján nem nyílik lehetőség a megfelelő teljesítés
ellenőrzésére. Az ajándékozási szerződés a számonkérhetőség és a
teljesítés ellenőrizhetőségének hiánya miatt nem alkalmas arra, hogy
maradéktalanul érvényre juttassa a Pénztár, illetve a pénztártagok
érdekeit. Miután a pénztár teljes vagyona a tagok tulajdonát képezi,
így teljes mértékben érvényesülnie kellett volna a rábízott vagyonnal
való gondos gazdálkodás követelményének (az önkéntes ágazat
ellenőrzéséről készült jelentés-jegyzőkönyv VI. fejezet 1. pont és IX.
fejezet 5. pont).
Az ellenőrzés során a Felügyeletnek eredetiben bemutatott és
másolatban átadott ajándékozási szerződésen csak az ügyvezető
aláírása szerepel. A Pénztár észrevételei erre vonatkozóan nem
tartalmaznak megállapítást. Az ellenőrző bizottság jelentésének I.
pontja szerint a szerződést az ügyvezető és a főkönyvelő együttesen
írta alá; a jelentéshez az abban foglaltakat alátámasztó
dokumentumokat nem csatoltak.
A Felügyelet részére a helyszínen bemutatott eredeti, valamint az erről
készített és átadott másolati példányon csak egy aláírás szerepelt a
Pénztár részéről, ezért az ellenőrző bizottság jelentése erre
vonatkozóan nem fogadható el.
A Pénztár a szerződés megkötésével megsértette az Öpt. 20. §-a (1)
bekezdésében foglaltakat. A Pénztár nevében való, az ügyvezető általi
önálló aláírás gyakorlása sérti a Pénztár képviseletére vonatkozó Öpt.
26. §-a (1) bekezdésében foglaltakat, valamint a
magánnyugdíjpénztár at is működtető önkéntes nyugdíjpénztárra
szintén alkalmazandó, a magánnyugdíjról és a
magánnyugdíjpénztár akról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (Mpt.) 42. §-
ában foglalt rendelkezéseket.
b) A Pénztár mindkét ágazata 2000. április 28-án új letétkezelővel
kötött szerződést a letétkezelési feladatok ellátására (az önkéntes
ágazat ellenőrzéséről szóló jelentés-jegyzőkönyv VI. fejezetének 4.
pontja és VIII. fejezet B/3. pontja, illetve a magánágazatról készült
jelentés jegyzőkönyv V. fejezet 17., VI. fejezet B/6. és VII. fejezet 3.
pontja).
ba) A kifejezett letétkezelési díjon felül a szerződés értelmében a
Pénztárnak szerződéskötési díjat kellett fizetnie, valamint
a "letétkezelői feladatok kialakítása" jogcímen további összeg terhelte
a Pénztárat.
Nem szokványos, hogy a pénztárak szerződéskötési díjat fizessenek a
letétkezelőnek, és ilyen költségelem a korábbi szerződésben sem volt.
A szerződéskötési díj fizetését a Pénztár nem indokolta. A Pénztár
korábban is rendelkezett letétkezelővel, és az új szerződés
megkötésért kifizetett összegért kapott ellenszolgáltatást megléte,
vagy a korábbi szerződéshez képesti többletszolgáltatás nyújtására,
teljesítésének ellenőrizhetőségére vonatkozóan a szerződés nem
tartalmazott rendelkezést. A többletfizetési kötelezettség vállalása
akkor tekinthető a tagság érdekében való, gondos eljárás
követelményének megfelelő eljárásnak, ha azért a Pénztár magából a
szerződésből is kitűnően többletszolgáltatást kap, és ennek megléte
ellenőrizhető, számonkérhető..
A letétkezelői szerződés szerződéskötési díjra vonatkozó felügyeleti
megállapításra a Pénztár sem az észrevételeiben, sem az ellenőrző
bizottság jelentésében nem tett említést.
Megjegyzés a névtelen levélíró részéről: mindezen díjak kifizetésére
szintén egy beolvadási ügyhöz kapcsolódóan volt szükség. Az új
letétkezelő (itt nem nevezem meg, de a Juszt úr szerintem könnyen ki
tudja deríteni) rendelkezett egy kisebb nyugdíjpénztárral. Ennek a
nyugdíjpénztárnak a bekebelezéséért fizetendő "akvirációs" összeg
került ilyen módon - mint később kiderül az Allianz Nyugdíjpénztár
tagjainak kontójára - kifizetésre.
bb) A letétkezelői szerződésben a Pénztár a letétkezelői feladatok
kialakítása jogcímen további többletfizetési kötelezettséget vállalt. A
szerződés szövegéből nem állapítható meg egyértelműen, hogy az
összeg pontosan milyen költség fedezésére szolgált. A letétkezelő
rendelkezett letétkezelési tevékenység folytatására felügyeleti
engedéllyel, amelynek megléte feltételezi, hogy a letétkezelő
valamennyi, a tevékenység folytatásához és maradéktalan ellátásához
szükséges tárgyi és személyi feltételnek eleget tesz. A szerződés nem
tartalmaz arra vonatkozó rendelkezéseket, hogy a Pénztár miként
ellenőrizheti az ezen összeg fejében elvégzett tevékenységeket, illetve
milyen teljesítési igazolást vár el. Nem voltak beépítve a szerződésbe
olyan jogosultságok, amelyek alapján a Pénztár ellenőrizhette,
számonkérhette volna a megbízott általi teljesítést. A pénztári
vezetőktől általában elvárható gondos eljárás esetén a szerződés
egyértelműen és kétséget kizáróan tartalmazza a díjazásért járó
ellenszolgáltatást, és a teljesítés számonkérhetőségére vonatkozó
rendelkezéseket.
A Pénztár észrevételében és az ellenőrző bizottság jelentésében
foglalt magyarázat szerint egy önkéntesen vállalt, a Felügyelet által
szervezett, napi piaci eszközértékelési kísérleti projektben való
részvétel miatt a letétkezelőre többletfeladatok hárultak.
Az észrevétel nem fogadható el. A kísérleti projekt keretében kötött
együttműködési megállapodások értelmében az együttműködés és
adatküldés során a feleket díjazás nem illeti meg és minden fél viseli a
működési körében felmerült költségeket. A Pénztár tehát olyan
feltételek kialakításáért vállalt fizetési kötelezettséget, amelynek
kialakítása a vele szerződött letétkezelő kötelezettsége volt.
A Pénztár észrevételében jelzi továbbá, hogy a költségei a vonatkozó
időszakban jelentősen csökkentek. Ez a tény irreleváns, mivel ettől
függetlenül valamennyi ügylet tekintetében köteles a pénztár vezetése
a törvényben előírt gondosság tanúsítására.
bc) A letétkezelési díjat az eredeti szerződésben - vélhetően elírás
következtében - a feltehető szerződéses akarattól eltérően állapították
meg. Ennek következtében a letétkezelő által kiszámlázott összeg és a
szerződésben meghatározott mértékű díj jelentős mértékben eltérő
volt.
A Pénztár észrevételében, és az ellenőrző bizottság jelentésében
foglaltak - melyek szerint a nagyságrendi eltérés oka elírás, és a felek
akaratának megfelelő összeg került számlázásra és kifizetésre -
kielégítő magyarázatot adnak az eltérésre.
A Pénztár belső ellenőrzési rendszere a nagyságrendi eltérést nem
tárta fel, és nem intézkedett. A szerződés módosítására csak jóval
később, több mint egy év elteltével került sor. A módosításig a Pénztár
az őt a szerződés szövege szerint terhelő kötelezettséghez képest egy
nagyságrenddel nagyobb összegről fogadott be és teljesített számlát.
A letétkezelőnek kifizetett szerződéskötési díj, valamint a letétkezelési
feladatok kialakítása címen fizetett összeg teljes egészében a Pénztár
fedezeti tartalékait terhelte.
A fentiekkel a Pénztár megsértette az Öpt. 20. §-a (1) bekezdésében,
valamint az Mpt. 5.§-a (7) bekezdésében, valamint a 49. §-a (2)
bekezdésében foglaltakat.
c) A Pénztár 1999. november 15-én tagszervezési szerződést kötött. A
szerződés két önállóan díjazott tevékenységre szólt, egyrészt
tagszervezési tevékenységre, másrészt pedig egy másik pénztárnak a
Pénztárba való beolvadásával kapcsolatos teendők elősegítésére, és a
teljeskörű tájékoztatásra (az önkéntes ágazat ellenőrzéséről készült
jelentés-jegyzőköny v IX. fejezet 6.pontja).
A tájékoztatási tevékenység mibenlétét a szerződés nem határozza
meg egyértelműen, így nem állapítható meg, hogy kit, miről, mikor kell
tájékoztatni. Ennek alapján a szerződésben nincs egyértelműen
meghatározva a tagszervező által a tájékoztatási tevékenység alapján
nyújtandó szolgáltatás. A szerződés nem tartalmaz továbbá olyan
rendelkezéseket sem, amely a megfelelő teljesítés ellenőrzését
nevesítené, igazolását elvárná. Nem volt tehát biztosított a szerződés
alapján az, hogy a Pénztár a megfelelő teljesítésről meggyőződhessen,
és kifizetést csak annak igazolása alapján teljesítsen.
A Pénztár erre vonatkozóan észrevételt nem tett. Az ellenőrző
bizottság jelentésében leírtak csak részben fogadhatók el. Az
ügyvezető által felsorolt tevékenységek a tagszervezés körébe
tartoznak, amelynek díjazására, teljesítésére vonatkozóan egy külön
szabályzat tartalmazza a részletes szabályokat. A szerződés 1.
pontjának negyedik bekezdésében rögzített tevékenységért külön
díjazás járt, azonban ezen tevékenység ellenőrzésére, teljesítésének
igazolására a szerződés nem tartalmaz rendelkezéseket.
Fizetési kötelezettség vállalása esetén, az tekinthető az elvárható
gondossággal való eljárásnak, ha az érte járó ellenszolgáltatás a
szerződésben teljes egészében és egyértelműen meghatározott,
számonkérhető és a tagság érdekében álló.
A fenti magatartásával a Pénztár megsértette az Öpt. 20. §-a (1)
bekezdésében foglaltakat.
Az a)-c) pontban külön részletezett esetek - figyelembe véve a jelentés
jegyzőkönyvben foglalt egyéb eseteket is - arra utalnak, hogy a
Pénztár döntéshozatala rendje, utalványozási gyakorlata több esetben
nem volt alkalmas arra, hogy a tagok érdekében való gondos eljárás
követelményei maradéktalanul érvényesüljenek.
Min t az ellenőrző bizottság jelentése is rámutat, a Pénztár
ügyvezetése széleskörű felhatalmazást kapott az igazgatótanácstól. Az
ügyvezetésnek adott széleskörű felhatalmazással nem áll összhangban
az igazgatótanács gyakorlata az ügyvezetés utasításokkal való
ellátása, ellenőrzése és beszámoltatása terén.
A fent említett esetek alapján megállapítható, hogy az ügyvezetés
igazgatótanács általi ellenőrzései nem voltak minden esetben
megfelelőek. Az ellenőrző bizottság és a belső ellenőr tevékenysége
nem bizonyult megfelelőnek a fenti esetekben.
A Pénztár a vizsgált időszakban harmadik személytől jelentős összegű
működési célra fordítandó támogatói adományt kapott, ám ezzel együtt
az igazgatótanácsot, az ellenőrző bizottságot, és a Pénztár
ügyvezetését terheli a jogszabályban foglalt gondossági kötelezettség
a teljes pénztári vagyon tekintetében.
A fentiek alapján szükséges a Pénztár döntéshozatali rendjének
újraszabályozása oly módon, hogy az alkalmas legyen az ügyvezetés
megfelelő szintű ellenőrzésére. A pénztártagok érdekeinek védelme
érdekében a döntéshozatali rendnek biztosítania kell, hogy a döntések
minden esetben megfeleljenek a pénztári vezető tisztségviselőtől
általában elvárható gondossággal való eljárás követelményének.
A Pénztár a 2002. március 7-én iktatott levele mellékleteként
becsatolta a 2003. február 24-én az igazgatótanács által elfogadott
Kötelezettségvállal ási szabályzatát. A szabályzat megküldésének
tényét a határozathozatalkor figyelembe vettem, azonban a
kötelezettségvállal ás rendjének szabályozásán kívül szükséges a
rendelkező részben meghatározottak végrehajtása és a megfelelő
gyakorlat kialakítása.
A kötelezés az Öpt. 65. §-a (3) bekezdése a) pontján, valamint az Mpt.
110. §-a (1) bekezdése a) pontján alapul.
ad 2. Jelen határozat 1. pontjához fűzött indokolásban kifejtett
eseteket az ellenőrző bizottság a tevékenysége során nem vizsgálta,
annak ellenére, hogy ezek az ügyletek nem szokványosak és az
általános üzletmenettől eltérőek. A belső ellenőrzési rendszer a
szabálytalanságokat nem tárta fel, érdemi intézkedések az ellenőrzés
során tapasztaltak, valamint a Pénztár észrevételeiben, illetve az
ellenőrző bizottság jelentésében foglaltak alapján nem történtek.
Az esetek ismétlődése miatt az alkalmazott ellenőrzési gyakorlat nem
volt képes minden tekintetben betölteni a feladatát.
Erre tekintettel szükséges az ellenőrző bizottság ellenőrzési
tevékenységének felülvizsgálata és módosítása, továbbá a tagok
érdekeit szolgáló kellően hatékony belső ellenőrzési rendszer
működtetése, hogy az ellenőrző bizottság maradéktalanul eleget
tudjon tenni az Öpt. 27. §-ában és az Mpt. 43. §-ában foglalt
kötelezettségének. Ennek megvalósulása érdekében szükséges a
kötelezés az Öpt. 65. §-a (3) bekezdésének a) pontja, valamint az Mpt.
110. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján.
ad 3. Az indokolás 1. pontjának ba) és bb) pontjaiban részletezettek
szerint a Pénztár a szerződéskötési díjat és a letétkezelői feladatok
kialakításáért járó összeget a fedezeti tartalék terhére számolta el. A
fentebb hivatkozott jelentés-jegyzőkönyv i megállapítások, a Pénztár
észrevételei, valamint az ellenőrző bizottság jelentésének vonatkozó
részei alapján megállapítható, hogy az említett kiadások nem
tekinthetők az egyéni számlák és a szolgáltatási számlák
befektetéseihez kapcsolódó indokolt kiadásoknak, mert azok valójában
nem voltak kapcsolatban a fedezeti tartalék eszközeinek
befektetésével. Erre tekintettel a Pénztár tévesen és szabálytalanul
könyvelte az összeget a fedezeti tartalék terhére.
A szerződéskötési díj, illetve letétkezelői feladatok kialakítása jogcímen
kifizetett összeg tartalma alapján megítélve igénybevett anyagjellegű
szolgáltatásért fizetett összegnek minősül. Azzal, hogy a Pénztár nem
ekként számolta el a felmerült költségeket, megsértette a 2000-ben
hatályos az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak beszámoló
készítésének és könyvvezetésének sajátosságairól szóló 269/1997.
(XII.22.) Korm. r. 3. számú melléklete "Az eredménykimutatás egyes
tételeire vonatkozó előírások" fejezet "A) Pénztár működési
tevékenysége" rész 11. sorára, valamint a 9. számú melléklet 512.
számlaosztályra vonatkozó előírásait, illetve a magánnyugdíjpénztára k
beszámoló készítésének és könyvvezetésének sajátosságairól szóló
173/1997. (X.6.) Korm. r. 2. számú melléklete "Az eredménykimutatás
egyes tételeire vonatkozó előírások" fejezet "A) Pénztár működési
tevékenysége" rész 12. sorára, valamint a 7. számú melléklete 512.
számlaosztályra vonatkozó előírásait.
A kötelezés alapján a Pénztár köteles a jogszerű állapot
helyreállítására, és a fenti költségeknek a működési tartalékra való
elszámolására. A rendezés eredményeként a jogszabályi előírásoknak
megfelelően az összeget a fedezeti tartalék hozamaként kell kimutatni,
és ekként kell az egyéni számlákra és a szolgáltatási tartalékra jóváírni.
A kötelezés az Öpt. 65. §-a (3) bekezdése a) pontján, valamint az Mpt.
110. §-a (1) bekezdésének a) pontján alapul.
ad 4. Az igazgatótanács feladatait az Öpt. 24. §-a, valamint az Mpt. 40.
§-a rögzíti. Az Öpt. a vonatkozó időszakban hatályos 20. §-a (1)
bekezdésének értelmében az igazgatótanács elnöke és tagjai
kötelesek az általában elvárható gondossággal eljárni. Az Mpt. 5. §-
ának (7) bekezdése értelmében a pénztár nevében eljáró személyek
kötelesek a pénztár tagjainak érdekében különös gondossággal eljárni.
Az Mpt. 49. §-a (2) bekezdésének rendelkezése szerint az
igazgatótanács tagjai az ilyen tisztséget betöltő személyektől
elvárható gondossággal kötelesek eljárni.
Az ellenőrző bizottság jelentése szerint az igazgatótanács elnöke
maga is személyesen részt vett az 1. indokoló pont c) alpontjában
részletezett ügyletben. Az igazgatótanács elnöke az elvárható
gondosság keretében felelős a Pénztár jogszerű működéséért illetve
az ügyvezetés folyamatos ellenőrzésért és beszámoltatásáért. A
korábbiakban részletezett tények alapján megállapítható, hogy az
ellenőrzés és beszámoltatás több esetben nem volt kielégítő és nem
felelt meg teljes körűen a jogszabályi előírásoknak.
Az ellenőrző bizottság jelentése is megállapítja, hogy az
igazgatótanács elnöke, az ügyvezető igazgató, illetve a képviseleti
joggal felruházott munkavállaló - a képviseleti jog szabályszerű
gyakorlása mellett - Pénztár ügyvezetése összeghatár és
felhatalmazás nélkül is vállalhatnak a Pénztár nevében
kötelezettségeket. A különösen széles, lényegében érdemi korlátozás
nélküli kötelezettségvállalá si jogosultság az ehhez igazodó megfelelő
ellenőrzési és beszámoltatási rendszer kialakítását igényelte volna az
igazgatótanács részéről. Ennek elmulasztása döntően közrejátszott
abban, hogy a felsorolt esetek megtörténhettek és azok feltárása,
illetve korrekciója nem történt meg.
A határozat indokolásának 1. pontjának a) és c) alpontjában
részletezett ügyletek esetében az igazgatótanács tagjai és különösen
elnöke az elvárható gondosság keretében az ügyvezetés felett nem
gyakorolt kielégítő ellenőrzési és beszámoltatási tevékenységet,
amelyre tekintettel az önkéntes ágazat tekintetében az Öpt. 66. §-a
(1) bekezdése alapján az igazgatótanács elnökére a rendelkező
részben meghatározott bírságot szabtam ki.
A bírság összege a kiszabható keret középső harmadában található. A
bírság összegének megállapításánál figyelembe vettem a Pénztár
méretét és a piacon elfoglalt kiemelkedő szerepét, a vezető
tisztségviselőktől elvárható gondosság követelményét.
ad 5. Az ellenőrző bizottság feladatait az Öpt. 27. §-a és az Mpt. 43. §-
a rögzítik. Az ellenőrző bizottság tagjait az igazgatótanács tagjaival
azonos - az indokolás 3. pontjában kifejtett - gondossági kötelezettség
terheli.
Az ellenőrző bizottság azonban a jogszabályban foglalt
kötelezettségének csak részben tett eleget. Az ellenőrző bizottság
tevékenysége mellett is feltáratlanok maradtak az 1. pontban
részletezett esetek, mivel annak ellenére, hogy az ügyletek
szokatlanok, azokat az ellenőrző bizottság nem vizsgálta ki.
Az ellenőrző bizottság az ügyvezetésnek adott széleskörű
felhatalmazás ellenére sem végzett fokozott ellenőrzést, és a
kialakított döntéshozatali rendnek megfelelő, szükség szerinti
vizsgálatokat.
Az ellenőrző bizottság a szükséges vizsgálatot csak a felügyeleti
kötelezés hatására végezte el, és vizsgálata így sem terjedt ki
valamennyi kérdésre (pl. szerződéskötési díj).
Az operatív belső ellenőrzést végző belső ellenőr tevékenysége sem
bizonyult hatékonynak a fenti esetek feltárása és a hasonló esetek
jövőbeni megelőzésére.
Az indokolás 1. pontjában részletezett esetekből megállapítható, hogy
az ellenőrző bizottság tagjainak és különösen elnökének a jogszabályi
előírásoknak megfelelő gondosság tanúsítása esetén a fenti ügyeket
fel kellett volna tárnia, és az ilyen eseteket ténylegesen megelőzni
képes belső ellenőrzési rendszert kellett volna működtetnie. Mindezek
hiányában az ellenőrző bizottság elnöke megsértette az Öpt. 20. §-a
(1) bekezdésében, valamint az Mpt. 49. §-a (2) bekezdésében
foglaltakat, ezért az önkéntes ágazat tekintetében az Öpt. 66. §-a (1)
bekezdése, a magánágazat tekintetében az Mpt. 111. §-a (1)
bekezdése alapján a rendelkező részben meghatározott bírságot
szabtam ki.
Az önkéntes ágazat tekintetében kiszabott bírság összege a
kiszabható keret alsó, a magánágazat tekintetében kiszabott bírság
szintén a keret alsó harmadában található. A bírságok összegének
megállapításánál figyelembe vettem a Pénztár méretét és a piacon
elfoglalt kiemelkedő szerepét, a vezető tisztségviselőktől elvárható
különös gondosság követelményét, valamint a belső ellenőrzési
rendszer elégtelenségét. Figyelembe vettem továbbá az önkéntes
nyugdíjpénztári ágazatnál tapasztalt szabálytalanságok nagyobb
súlyát.
ad 6. A Pénztár ügyvezetőjének a feladata a pénztár operatív
irányítása. Az ügyvezetés rendkívül széles felhatalmazás kapott az
igazgatótanácstól, melynek keretében gyakorlatilag korlátozás nélküli
aláírási joga volt.
Az ellenőrző bizottság jelentése szerint a fenti esetek a pénztári belső
eljárási szabályoknak megfeleltek. Ennek ellenére a fentiekben
kifejtettek értelmében nem tekinthetők az elvárt gondosság
tanúsításának.
Az ügyvezető az 1. pont indokoló részének a) pontjában kifejtett
ajándékozási szerződés esetében a jogszabályban előírt, a Pénztár
képviseletére vonatkozó szabályokat megszegte, mivel önállóan írt alá.
Az ügylet a rendes pénztári gazdálkodás körén kívül esik.
A ügyvezetőt is a pénztár vezető tisztségviselőire alkalmazandó
különös gondossággal való eljárás kötelezettség terheli.
A határozat 1. indokoló pontjában kifejtettek szerint, a képviseleti
jogkör túllépésével és a gondossági kötelezettség megsértésével az
ügyvezető megszegte az Öpt. 26. §-a (1) bekezdésének, 20. §-a (1)
bekezdésének, valamint az Mpt. 42. §-a és 49. §-a (2) bekezdésének
előírásait, ezért az önkéntes ágazat tekintetében az Öpt. 66. §-a (1)
bekezdése, a magánágazat tekintetében az Mpt. 111. §-a (1)
bekezdése alapján a rendelkező részben meghatározott bírságot
szabtam ki.
Az önkéntes ágazat tekintetében kiszabott bírság összege a
kiszabható keret középső, míg a magánágazat tekintetében kiszabott
bírság az alsó harmadában található. A bírságok összegének
megállapításánál figyelembe vettem a Pénztár méretét és a piacon
elfoglalt kiemelkedő szerepét, az ügyvezetőtől elvárható különös
gondosság követelményét, valamint azt, hogy az ügyvezető
személyesen járt el valamennyi, az indoklásban részletezett ügyletben.
Az önkéntes ágazat tekintetében kiszabott bírság összegénél
figyelembe vettem továbbá, a képviseleti jogkör túllépésének tényét,
és annak következményeit.
ad 7. A rendelkezés az Öpt. 66. §-a (2) bekezdésén és az Mpt. 111. §-a
(3) bekezdésén alapul.
ad 8. A rendelkező részben előírt tájékoztatás a Pénztár jogi és
ténybeli helyzete tekintetében elsőrendű fontosságú, hiszen megfelelő
tájékoztatás hiányában az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság,
illetve a közgyűlés az Öpt-ben és az Mpt. meghatározott jogköreit nem
tudná teljességében gyakorolni, és ez sértené a pénztártagok jogait.
Az igazgatótanács illetve az ellenőrző bizottság feladatait és
hatáskörét az Öpt. 24-27 §-a, illetve az Mpt. 40-43. §-a rögzíti. Az Öpt.
20. §-a (1) bekezdése, illetve az Mpt. 49. §-a (3) bekezdése alapján az
igazgatótanács és az ellenőrző bizottság tagjait egyetemleges
felelősség terheli a feladatkörükbe tartozó kötelezettségük
megszegése tekintetében.
ad 9. A rendelkezés az Öpt. 65. §-a (3) bekezdése a) pontján és az
Mpt. 110. §-a (1) bekezdésének a) pontján alapul.
ad 10. A rendelkezés az államigazgatási eljárás általános szabályairól
szóló 1957. évi IV. törvény (Áe.) 44. §-án, az Öpt. 65. §-a (1)
bekezdése és (3) bekezdésének a) pontján, illetve az Mpt. 109. §-a és
110. §-a (1) bekezdésének a) pontján alapul.
ad 11. A határozat 1., 2., 3., 8., 9. és 10. rendelkező pontjainak
azonnali végrehajtását az Áe. 63. §-a (2) bekezdése c) pontja alapján,
az Öpt. 59/A. §-a (1) bekezdésének c) pontjára, illetve az Mpt. 103/A. §-
a c) hivatkozva, a pénztártagok érdekeinek védelme, és a
pénztárvagyon biztonsága érdekében rendeltem el.
Amennyiben a Pénztár az e határozatban előírt kötelezettségeinek a
megadott határidőkre maradéktalanul nem vagy késedelmesen tesz
eleget, akkor a Felügyelet az Öpt-ben és Mpt-ben biztosított
jogkörében eljárva megteszi a szükséges intézkedéseket.
Hatá rozatom az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló
1957. évi IV. törvény (Áe.) 42.§-ának (1) bekezdésén alapul.
A határozat elleni fellebbezést a Pénzügyi Szervezetek Állami
Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvény 4.§-ának (3) bekezdése
zárja ki, a bírósági felülvizsgálatát az Áe. 72.§-a biztosítja.
Budapest , 2003. március 12.
Náray László s.k.,
a PSZÁF elnökhelyettese