Jelenlegi ismereteim szerint a globális melegítés csak napelemekre átállással állítható le, a napelemes áram hosszú idejű tárolására csak az Olah-féle metanol-cella képes, annak az üzeméhez pedig - legalábbis kezdetben - rengeteg tömény széndioxid kell (később, ahogy a napelem által termelt metanolból visszanyerjük a villamosáramot, majd tömény széndioxid szabadul fel, ami - gyakorlatilag veszteség-mentesen - újrahasznosítható, de a napelem indulásakor még nincs mit újrahasznosítani). A tömény széndioxid tehát kulcsfontosságú anyag.
Sok napelemről van szó, országosan 620 millió négyzetméterről (lásd a Korszakváltás a villamosenergiaiparban című topikot), amit pár évtized alatt fel kell szerelni lakásainkra. Ha ezt 25 évre osztjuk el, évente átlagosan 24.8 millió négyzetméter napelem indul be. Ha a tömény széndioxid újrahasznosítási ciklusa egy éves, akkor a napelemek beindulásához évente több, mint egymillió tonna széndioxid kell; ha a ciklust sikerül 3 hónapra leszorítani, akkor elegendő évente 250 ezer tonna (125 millió köbméter), még azért ez is rengeteg. Az persze nagy ellentmondás lenne, ha a globális melegítés leállításához fosszilis eredetű széndioxidot használnánk, erről szó sem lehet. Kizárólag bioszféra-eredetű széndioxidot, bioszéndioxidot használhatunk erre a célra.
Sajnos, a légkörben fölös mennyiségben lévő széndioxid túl alacsony koncentrációjú ahhoz, hogy elfogadható áron kinyerhessük a levegőből. Majdnem ugyanez a helyzet minden hagyományos égetéssel is, amely légfelesleggel történik: kályhák, gáztűzhelyek, gépjárművek robbanómotorjai, stb.: ezekben a füstökben ugyan jóval magasabb a széngáz-arány, mint a levegőben és emiatt vészhelyzetben ezek méregdrága széndioxidját is kinyerhetjük, ... de ma még ez nem aktuális, szerencsére.
Nagy töménységben állítja elő a széndioxidot minden borpince, de az azokból kiszippantható mennyiség elég csekély, sőt, sok pince - különösen a martos pincék, amelyeket majdnem függőleges földfalba (martba) mélyítettek - nem is alkalmas szippantásra, mert a széngáz kifolyik belőlük. A 125 millió köbméter széngáz előállításához 2,325.6 millió liter bort kellene termelni évente, vagyis a 6.5 millió literes eddigi bortermelési maximumunknak kb. a 358-szorosát. Ez tehát csak jelentéktelen hányad lehet, 1/400-ad ... 1/1000-ed rész.
Az egyetlen jelentős, bioszféra-eredetű tömény széndioxid-forrás a biogáz.
Igen érdekes, hogy eddig az a biogáz volt az értékes, amelyikben a metán/széndioxid arány magas volt, mert az elégethető metán volt a lényeg, a tömény széndioxidot pedig eleresztettük a levegőbe, a metán elégésekor keletkező többlettel együtt. Azonban a napelemek villamosáram-tárolásának beindulásához a tömény széndioxid nélkülözhetetlen - és amint látni fogjuk, szűk keresztmetszetet jelentő - anyag. Emiatt - a korábbiakkal szembefordulva - nem a metán, hanem a tömény széndioxid termelésére kell törekedni, vagyis pont az alacsony metán/széndioxid arányú biogázok lesznek a legértékesebbek, azokból nyerhető ki a legtöbb tömény bioszéndioxid.
Egy jersey (tehát nem a nagytestű dán hibrid, hanem a kistestű, tisztavérű, LEGMAGASABB TAKARMÁNY-HASZNOSÍTÁSÚ) fajta fejőstehén többféle takarmányozást kaphat. Ha tejtermelésre takarmányoztuk, alacsony lett a trágyájából kinyerhető biometán hozama, ha pedig biometánra takarmányoztuk (ami szinte kizárólagos rétiszéna-etetést jelentett, ad libitum, szecskázott állapotban egészen 15 kg/nap mennyiségig), akkor alacsony lett a tejtermelése. A tejtermelés tehát azonos takarmányt kíván a tömény bioszéndioxid-termelés takarmányával, ezért a takarmányozás járt utakon történik majd, nem is részletezem.
Ami a napi trágyamennyiséget illeti, az csak kis mértékben függ az etetett takarmánytól, nagyjából 28.3 ... 30.0 kg/nap a jelenleg túlnyomó mennyiségű nagytestű lapálymarháknál (Bai 2007, [1], 19. oldal) és 15.0 ... 15.9 kg/nap a jersey fajta esetében. A jersey fajta trágyájának a szerves szárazanyag-tartalma viszont magasabb a lapálymarhákénál, átlagosan 32.2 %, vagyis 4.83 ... 5.12 kg/nap, biogáz-hozamuk pedig 0.966 ... 1.024 m3/nap (Bai 2007 [1], 20. oldal), bioszéndioxid-termelésük pedig maximum 47 v/v%, vagyis 0.945 ... 1.002 kg/nap, átlagosan 0.95 kg/nap. Ha a tej-, bioszéndioxid- és biometán- termelésen kívül hústermelést is folytatunk, akkor érhető el a legmagasabb üzleti eredmény, csakhogy ehhez a szaporulatot kb. 1,023 napig (a következő borjú világra jötte után is) tartani kell, akkor nyerhető a legjobb minőségű, dark marhahús. Az ilyen állományban a teljes létszám az éves tehénlétszámnak a 2.8-szorosa, a biogáz- ill. bioszéndioxid-termelés pedig a fejőstehenek termelésének az 1.8-szorosa, tehát átlagosan 1.71 kg/nap ill. 624.56 kg/év (tehén + szaporulata).
Az évi 250 ezer tonna bioszéndioxid előállításához tehát 400,282.0 db jersey fajtájú fejőstehén (+ szaporulata) szükséges országosan. Mivel az ország 4 millió hektárnyi szántóján 198 ezer önellátó, környezetbarát módon gazdálkodó családi gazdaság hozható létre (átlagosan 35 kat. hold szántóval) és ezek mindegyike el tud tartani 5 db fejőstehenet és szaporulatát, ezért az országos fejőstehén-kapacitás 990 ezer darab, ezek évi 618 ezer tonnás bioszéndioxid-termelése pedig nemcsak a lakások felületén létesítendő, 25 év alatt 620 millió m2 felületre növelhető napelemek, hanem további - pl. járműveken elhelyezett - napelemek beindításához, valamint más célokra (italok, etc.) is elegendő.
Bioszéndioxid
Sok napelemről van szó, országosan 620 millió négyzetméterről (lásd a Korszakváltás a villamosenergiaiparban című topikot), amit pár évtized alatt fel kell szerelni lakásainkra. Ha ezt 25 évre osztjuk el, évente átlagosan 24.8 millió négyzetméter napelem indul be. Ha a tömény széndioxid újrahasznosítási ciklusa egy éves, akkor a napelemek beindulásához évente több, mint egymillió tonna széndioxid kell; ha a ciklust sikerül 3 hónapra leszorítani, akkor elegendő évente 250 ezer tonna (125 millió köbméter), még azért ez is rengeteg. Az persze nagy ellentmondás lenne, ha a globális melegítés leállításához fosszilis eredetű széndioxidot használnánk, erről szó sem lehet. Kizárólag bioszféra-eredetű széndioxidot, bioszéndioxidot használhatunk erre a célra.
Sajnos, a légkörben fölös mennyiségben lévő széndioxid túl alacsony koncentrációjú ahhoz, hogy elfogadható áron kinyerhessük a levegőből. Majdnem ugyanez a helyzet minden hagyományos égetéssel is, amely légfelesleggel történik: kályhák, gáztűzhelyek, gépjárművek robbanómotorjai, stb.: ezekben a füstökben ugyan jóval magasabb a széngáz-arány, mint a levegőben és emiatt vészhelyzetben ezek méregdrága széndioxidját is kinyerhetjük, ... de ma még ez nem aktuális, szerencsére.
Nagy töménységben állítja elő a széndioxidot minden borpince, de az azokból kiszippantható mennyiség elég csekély, sőt, sok pince - különösen a martos pincék, amelyeket majdnem függőleges földfalba (martba) mélyítettek - nem is alkalmas szippantásra, mert a széngáz kifolyik belőlük. A 125 millió köbméter széngáz előállításához 2,325.6 millió liter bort kellene termelni évente, vagyis a 6.5 millió literes eddigi bortermelési maximumunknak kb. a 358-szorosát. Ez tehát csak jelentéktelen hányad lehet, 1/400-ad ... 1/1000-ed rész.
Az egyetlen jelentős, bioszféra-eredetű tömény széndioxid-forrás a biogáz.
Igen érdekes, hogy eddig az a biogáz volt az értékes, amelyikben a metán/széndioxid arány magas volt, mert az elégethető metán volt a lényeg, a tömény széndioxidot pedig eleresztettük a levegőbe, a metán elégésekor keletkező többlettel együtt. Azonban a napelemek villamosáram-tárolásának beindulásához a tömény széndioxid nélkülözhetetlen - és amint látni fogjuk, szűk keresztmetszetet jelentő - anyag. Emiatt - a korábbiakkal szembefordulva - nem a metán, hanem a tömény széndioxid termelésére kell törekedni, vagyis pont az alacsony metán/széndioxid arányú biogázok lesznek a legértékesebbek, azokból nyerhető ki a legtöbb tömény bioszéndioxid.
Egy jersey (tehát nem a nagytestű dán hibrid, hanem a kistestű, tisztavérű, LEGMAGASABB TAKARMÁNY-HASZNOSÍTÁSÚ) fajta fejőstehén többféle takarmányozást kaphat. Ha tejtermelésre takarmányoztuk, alacsony lett a trágyájából kinyerhető biometán hozama, ha pedig biometánra takarmányoztuk (ami szinte kizárólagos rétiszéna-etetést jelentett, ad libitum, szecskázott állapotban egészen 15 kg/nap mennyiségig), akkor alacsony lett a tejtermelése. A tejtermelés tehát azonos takarmányt kíván a tömény bioszéndioxid-termelés takarmányával, ezért a takarmányozás járt utakon történik majd, nem is részletezem.
Ami a napi trágyamennyiséget illeti, az csak kis mértékben függ az etetett takarmánytól, nagyjából 28.3 ... 30.0 kg/nap a jelenleg túlnyomó mennyiségű nagytestű lapálymarháknál (Bai 2007, [1], 19. oldal) és 15.0 ... 15.9 kg/nap a jersey fajta esetében. A jersey fajta trágyájának a szerves szárazanyag-tartalma viszont magasabb a lapálymarhákénál, átlagosan 32.2 %, vagyis 4.83 ... 5.12 kg/nap, biogáz-hozamuk pedig 0.966 ... 1.024 m3/nap (Bai 2007 [1], 20. oldal), bioszéndioxid-termelésük pedig maximum 47 v/v%, vagyis 0.945 ... 1.002 kg/nap, átlagosan 0.95 kg/nap. Ha a tej-, bioszéndioxid- és biometán- termelésen kívül hústermelést is folytatunk, akkor érhető el a legmagasabb üzleti eredmény, csakhogy ehhez a szaporulatot kb. 1,023 napig (a következő borjú világra jötte után is) tartani kell, akkor nyerhető a legjobb minőségű, dark marhahús. Az ilyen állományban a teljes létszám az éves tehénlétszámnak a 2.8-szorosa, a biogáz- ill. bioszéndioxid-termelés pedig a fejőstehenek termelésének az 1.8-szorosa, tehát átlagosan 1.71 kg/nap ill. 624.56 kg/év (tehén + szaporulata).
Az évi 250 ezer tonna bioszéndioxid előállításához tehát 400,282.0 db jersey fajtájú fejőstehén (+ szaporulata) szükséges országosan. Mivel az ország 4 millió hektárnyi szántóján 198 ezer önellátó, környezetbarát módon gazdálkodó családi gazdaság hozható létre (átlagosan 35 kat. hold szántóval) és ezek mindegyike el tud tartani 5 db fejőstehenet és szaporulatát, ezért az országos fejőstehén-kapacitás 990 ezer darab, ezek évi 618 ezer tonnás bioszéndioxid-termelése pedig nemcsak a lakások felületén létesítendő, 25 év alatt 620 millió m2 felületre növelhető napelemek, hanem további - pl. járműveken elhelyezett - napelemek beindításához, valamint más célokra (italok, etc.) is elegendő.