Szigorúbban kellene szabályozni, hogy az EU-tagállamok kormányai mikor pumpálhatnak pénzt a csõd közelben lévõ bankokba - véli az uniós biztos, aki a csõdbe ment bankok felszámolásáért felelõs. Mindezzel az olasz bankmentésre
a hosszútávú gondolkodásnak két kerékkötője van:
1. rövid időre szóló mandátum
2. szilárd magántulajdon hiánya
ennyi...
tökmindegy hogy a rendszer konzervatív, illiberális vagy liberális...
ezt kb 2008-ban írta Madár egy pf cikkben. sajnos nem találom az archívumban, de a motívum (mindenki eggyel feljebb lép a felelősségi létrán -- a menedzsment pedig a létra tetejéről lehuppan a földre) annyira megragadt, hogy eszembe szok jutni :)
amíg nem gondolkodsz, addig lózung.
de egyébként meg sajnos fájdalmasan igaz. az illiberális rendszerek annyira rossz hatásfokkal működnek, hogy egészséges személyiségű vezető nem akar ilyen rendszert építeni. az illiberális rendszerek vezetői erősen nárcisztikusak esetleg emellett machiavellisztikusak.
motiváció: dicsvágy.
ha ez igaz akkor környezetszennyezésben miért volt toronymagasan első a keleti blokk? :)
a válsz megírása előtt "gyönyörködj" az alábbi képekben:
pollution soviet union
link
Egy cég nem tud nem profitvezérelt lenni, definíciószerűen ezért jön létre ugyanis.
Szabályozási kérdés, hogy ez a profitmaximalizó törekvés maradjon valamilyen keretek között.
A profitvezérelt cégek kivétel nélkül rövid távon gondolkodnak!
Hosszú távon ugyanis nem lehet sikeres az a cég, amelynek nincsenek vevői mert a rövid távon gondolkodó profitorientált gazdasági rendszer tevékenységének következtében kipusztultak.
ez egy komoly, gondolkodásmódbeli különbség.
például időhorizont: csak rövid távon akarok eredményes lenni (negyedév) vagy évtizedes távlatban sikeres céget akarok vezetni?
ez leginkább neveltetés kérdése.
(az illiberális rendszerek vezetői pl. tipikusan rövid távon gondolkodnak.)
Amíg az úgynevezett "versenyképesség" fétis -az a nyerő, aki a teljes költség minél nagyobb részét tudja externálni és a haszon minél nagyobb részét megtartani- vezérel mindent, addig az emberiség a kollektív öngyilkosság felé masíroz.
nem hiszem.
amerikában valamelyik nagy krízis után arra kötelezték a bankokat, hogy válasszák szét a "folyószámla-banki" és a "befektetési banki" tevékenységeket, hogy a bef.banki ág bedőlése ne fagyassza le a folyószámla-tranzakciókat.
namost a bankok nyolc szűk esztendőt követően a pöcsfej trumpnál végre ki tudták lobbizni, hogy a folyószámlaforgalmat ismét likviditási pufferként használhassák a befektetési "ittapiros-holapiros" játékaikban.
szóval nem sok jóban reménykedem, ebben a világban a prudencia rövid távon versenyhátrányt jelent.
"a szenior kötvényesek pénze nem úszott el, csak a részvényeseké és junior kötvényeseké."
Azt hiszem Madár István mondta egyszer, hogy a bankcsődök "prudens" kezelése (a bankfelügyeleti beavatkozást követően):
- alaptőke leszállítása nullára, a részvényesek bukják a befektetésüket: nem néztek a menedzsment körmére (vagy jóváhagyták a kockázatos üzletmenetet)
- a korábbi kötvényeket a feltőkésítést követően csődeljárás keretében részvényekre cserélik
- a korábbi betétesek (a biztosított összeg fölötti részért) újonnan kibocsátott kötvényt kapnak (a kötvények összege kell betakarja a feltőkésítést)
Talán lenne értelme normatívan szabályozni egy ilyen eljárást, hogy ne haveri alapon történjenek ezek az eljárások.
Az olasz balhé miatt új EU-s szabályozás jöhet
Ugrás a cikkhez