Mellékszereplők a pesti tőzsdén
Szőcs László | 2015. április 15. szerda 00:00
Share on facebookShare on google_plusone_shareShare on twitterShare on emailMore Sharing Services
Napi Gazdaság Online
A közzétételi kötelezettséggel járó átláthatóságot, illetve a tőzsdei jegyzés presztízsét is említik a cégvezetők, amikor szóba kerül: miért érdemes egyáltalán a börzén lenniük a kisebb szereplőknek. De van olyan cég, amelynek papírjaival öt éve nem kereskedtek, és olyan is, amely kivonulna a BÉT-ről, csak nem tud.
11496.jpgA Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) a négy blue chip papírjaival való kereskedés a forgalom több mint 90 százalékát fedi le, a Prémium kategórián kívüli vállalatoknak pedig csak morzsák jutnak. Ám a tőzsdei jelenlét a kisebbnek sem olcsó mulatság: minimálisan több millió forint kiadást jelent évente. Mint a BÉT-től megtudtuk, a tőzsde részvénysorozatok bevezetése esetén nem számít fel bevezetési díjat. A forgalomban tartási díjat a sorozat kapitalizációja alapján határozzák meg: az éves tarifa 1,25 millió és 12,65 millió forint között van. (Igaz, az új kibocsátókat a tőzsdei bevezetést követő első két negyedévre mentesítik ennek megfizetése alól.) A vállalatokat ezen kívül közzétételi díj is terheli, átlagosan 400 ezer forint. Végül a tőzsdei cégeket negyedéves beszámoló beadására is kötelezik. Az ACT-AUDIT Könyvvizsgáló és Adótanácsadó Kft.-nél, amely kisebb tőzsdei cég számára is készít beszámolót, azt mondták a Napi Gazdaságnak: egy ilyen vállalat esetében évi 2-3 millió forint megbízási díjjal dolgoznak. Vagyis a fenti tételek mindösszesen legalább 3-4 millió forintot tesznek ki évente.
Megkérdeztünk több kisebb veszteséges vállalatot is, miért érdemes a BÉT-en maradniuk. A Visonka Nyrt. tőzsdére vitele még az előző vezetést és annak politikai megfontolásait terheli: ők a csőd szélére vitték vállalatunkat − mondta Obertin Roland, a páhi székhelyű, takarmánykeverékkel foglalkozó agrárcég vezérigazgatója. A Visonkát kivezetnék a BÉT-ről, de egyelőre nem tehetik, mert nem tudják kifizetni a részvényeseket − tette hozzá. Ezzel együtt Obertin Roland bízik benne, hogy egyenesbe tudják hozni a vállalatot. A céget 2011-ben vitték a tőzsdére, 1,96 millió részvénnyel, 250 forintos névértéken. A papírok jelenleg 52 forintot érnek. A közkézhányad mintegy 30 százalék, a kisrészvényesek pakettje névértéken 148 millió, a jelenlegi áron pedig 30,8 millió forintot ér. A Visonka 2013-ban 50 millió forint, a tavalyi első félévben 33 millió forint nettó veszteséget termelt. Más veszteséges cégek nem reagáltak megkeresésünkre.
Akad olyan nyereséges cég is, amelynek papírjaival egyáltalán nem kereskednek a börzén. A vagyonkezeléssel foglalkozó Finext papírjaira 2010-ben volt az utolsó bejegyzett kötés, alig egy évvel azután, hogy a tőzsdére vitték a Futureal cégcsoporthoz tartozó vállalatot, amely mintegy 42 százalékban van közkézhányadon, többségi tulajdonosa pedig a Cipruson bejegyzett Cordia Lands Investments. Megkeresésünkre Futó Péter, az igazgatóság elnöke érdemben nem kommentálta, miért éri meg nekik a nulla forgalom, viszont megköszönte, hogy felhívtuk a figyelmét a különös körülményre, aminek most utánanéz. A Futureal számos céget tömörít, ez elkerülte e figyelmemet − mondta. De a Finext legalább bőven nyereséges.
Visonka Nyrt. a veribesztof