Ez érdekes elmélet, hogy de ellentmond neki, hogy idén és tavaly is például 10% fölötti átlagbér- és minimálbér-emelkedés van, de a kiskereskedelmi forgalom csak döcög, pár százalékkal nő, ha épp nem csökken. A híres-neves rejtély, amit még a miniszterek se tudnak megoldani.
Például HA van egy termékkör, aminek az éves árnövekedése *huzamosabb ideig* nagyobb, mint a többi termékköré (mondjuk az élelmiszerek, vagy a lakásbérlés, nem tudom, ez csak egy ha-akkor érvelés), ÉS a valós fogyasztási kosárban huzamosan nagyobb súllyal szerepel, mint a KSH kosárban, AKKOR elképzelhetó, hogy a valós infláció huzamosabb ideig nagyobb, mint KSH infláció.
Az önjelölt statisztikusok, politikai "elemzők" ott mennek félre (statisztikai értelemben torzítás, angolul bias keletkezik), hogy rendszeresen jelentősen alábecsülik a szegénységet, a rosszul keresők arányát az országban (fizetések eloszlásáról, de akármi másról rendelkezésre álló adatok kritikán aluli frisseségűek, hozzáférhetőségükről nem is beszélve). Ennek következtében péládul rendszresen alábecsülik az élelmiszerek súlyát a lakosság túlnyomó részének fogyasztásában. Így ha jelentős olló nyílik az élelmiszerek és a többi termék inflációja között, akkor számottevő eltéré keletkezhet az átlaginfláció, és a tööbbség által érzékelt árnövekedés között.
Pl a ksh szerint az összes háztartás kiadásainak átlagosan 30%-a élelmiszer, az alacsony jövedelműeknél 37%, a szolgáltatásoknál pedig fordítva 26 és 20% az arány. De mi van, ha szegények élelmiszer kosarának súlya közelebb van az 50-hez, a szolgáltatások meg közelebb a 10-hez? Tekintve, hog az élelmiszerek még a ksh szerint is 69 %-kal drágultak 2020 és 2024 között, míg a szolgáltatások csak 36%-kal, szabad szemmel látható és tartós eltérés van a lakosság jelentős csoportja által mért és az átlag alapján számított infláció között.
Végezetül, ugyanez a vakság volt a magyarázata annak a fejvakarásnak, amikor a Mórickák nem értették, hogy a kiskereskedelmi forgalom miért nem növekedett tavaly eléggé, holott az "átlag" reálbérek ütemesen nőttek. A fogyasztók többsége jóval az átlag alatt keres, és jóval nagyobb súllyal szerepel az élelmiszer a fogyasztói kosarában, mint az átlagnak, így az ő reálbéreik tavaly inkább stagnáltak.