• Megjelenítés

PORTFOLIO FORUM

Topikok szűrése
Új téma hozzáadása
Minden topik
Gazdaság
Befektetés
Állampapír
Deviza
Vállalatok
Autók
Energia
Ingatlan
Adózás
Nyugdíj
Közélet
Budapest
Európai Unió
Hitelek

erikom

Regisztráció: 2020-03-05 17:14:36

Hozzászólások száma: 18

Utolsó hozzászólás: 2004-09-29 11:11


Tapasztalat: 5
Aktivitás: 4
Népszerűség: 3


utolsó 20 hozzászólás

Se kecske, se káposzta - az árfolyamnyereség-adó buktája 2004. 09. 29. 11:11
#18
A null-szaldós rendszert úgy értettem, hogy minden elemi tőzsdei ügylet egy-egy, azonos árfolyamon történő, egyidejű eladásból és vételből áll. Az összes ilyen elemi egység null-szaldós, függetlenül a külső-belső forrásoktól. Ezért az elemi egységek összege is nulla. Ettől függetlenül a vállalatok piaci értéke különböző okoktól függően változhat: nőhet, csökkenhet.
Se kecske, se káposzta - az árfolyamnyereség-adó buktája 2004. 09. 28. 16:52
#11
Nem abszolutizáltam a véleményemet. Valójában nem is tudom mélységében átlátni. Vannak, egyébként az árfolyam változásokra elég kérdéses módon ható tényezők (pl. a technológiai fejlesztések). Érdekes lenne olyan adatokat összevetni pl., hogy a meghatározó tőzsde-indexek hogyan függenek az érintett vállalatok adott időszakok vonatkozó műszaki fejlesztéseitől. Ha ezt formálisan, az árfolyamok alapján nézzük, az elmúlt, mondjuk öt évben nem sokat növekedett a világ vezető vállalatainak értéke. Pedig műszaki fejlesztés feltehetően volt.
Se kecske, se káposzta - az árfolyamnyereség-adó buktája 2004. 09. 28. 14:23
#6
Úgy gondolom, hogy általában is egymás zsebéből húzzuk ki a pénzt, - alapvetően null-szaldós folyamatról lévén szó - ha az összes kül- és belföldi) befektetőket egyenrangúként kezeljük. A tényleges eredmény az egyébként adóval terhelt osztalék (lenne).
UI. A tőzsde szerepét e megállapítások nem csorbítják.
Se kecske, se káposzta - az árfolyamnyereség-adó buktája 2004. 09. 28. 10:54
#3
A cikkel egyetértek, bár a költségvetési bevétel becslése nem életszerű. Aszerint ugyanis évente(!) minimum 2500 pontos BUX növekedésre lenne szükség. Ez ma elég valószínűtlen (természetesen külföldön is az lenne).
Másrészt a jelentős hazai inflációt is figyelembe kellene venni a nyereség számításakor.
Én a bevezetést inflációs határhoz kötném, valamint megkülönböztetném a hosszabb távú befektetéseket, mint a korábbi hozzászóló már említette.
Sajnos a hazai közép-vállalatok megjelenése és sikeres szereplése jelenleg álom. Több a kivezetés, mint az új tőzsdei vállalat. A meglévők likviditása is elhanyagolható. Úgy tűnik, hogy az egész kérdés önmagát fogja megoldani.
Jön a tőzsdei árfolyamnyereség-adó ? 2004. 07. 10. 04:01
#39
Természetesen véleményemhez tartozik az, hogy elvben a tőkejövedelmek adóztatását logikusnak és igazságosnak tartom. A hazai viszonyok között azonban több kára lesz, mint haszna. De a befektetők előbb-utóbb megtalálják a nekik kedvező megoldásokat. Ahogy a csekély hazai működő-tőke sem biztos, hogy itthon marad, ha talál kedvezőbb terepet és egyébként nem bolond.
Jön a tőzsdei árfolyamnyereség-adó ? 2004. 07. 10. 03:43
#38
1. A hazai tőzsdén alig van 4-6 likvid vállalat.
2. Új résztvevők aligha várhatók, a fenti szám csökkenés inkább valószínű.
3. Az állami beavatkozás lehetősége nagyon jelentős (pl. MOL, gyógyszeripar).
4. A hazai kis (magán)befektetők aránya rendkívül kicsi, a többieket nem érintené az árfolyamnyereség adóztatása.
5. A jelenlegi infláció mértéke jelentősen csökkenti a netto eredményt.
6. Ha befektetési formának tekintjük a részvényvásárlást, akkor egyszerű példán látható a probléma:
Tételezzük fel, hogy a MOL árfolyam 2005. 01.01.-én 9000 Ft, a brókerdíj 2x1%, az új adó pedig 25%. Egy év alatt az árfolyamnövekedés legyen 10%. Az eredményünk 533Ft/részvény - 5,9%. Ez a tervezett infláció értékével kb. azonos. Ezért kockázatot vállalni nem túl érdemes.
UI. Ha az ember mindenképpen tőzsdézni akar, akkor akadálytalanul kiléphet e körből, ezt sem szabad elfeledni...Ez lehet, hogy nem cél, de eredmény lehet.
Surányi György: súlyos növekedési áldozatokat hoz az euró gyors bevezetése 2004. 03. 12. 17:32
#17
Az államháztartásunk hájassága vitathatatlan. Hogy milyen terhet jelent az eü jelenlegi, teljesen hűbéri jellegű rendszere, vagy általában a 800ezer állami-önkormányzati alkalmazott, arról ne feledkezzünk el. Fenntartásuk kidobott pénz, akár viszonylag kis kamatokkal terhelt kölcsönökből, akár gazdaságunk versenyképességét csökkentő elvonásokból származik. Az más kérdés, hogy a racionalizálást követő felesleges munkaerővel mit lehet kezdeni. E kérdések sajnos a politika területére esnek, de nem lenne szabad a napi politikai érdekek alapján kezelni őket.
350 ezer saját részvényt vásárolt a MOL - számos nyitott kérdés (2.) 2004. 03. 11. 16:27
#4
Ezen bosszankodunk évek óta, átláthatóság gyakorlatilag nincs. Ez állandóan visszaüt, saját káron már ideje lenne tanulni az érintetteknek. Más vélemények szerint ez a feudális-hűbérúri gondolkodásmód.
MOL: 8,748 Ft-os célárfolyam (Erste) 2004. 03. 09. 14:39
#390
A kellemes gondolatmenet szerénytelenebb ajánlata helyett én inkább a befejező lehetőségekre tippelek, sajnos.
MOL: 8,748 Ft-os célárfolyam (Erste) 2004. 03. 05. 16:21
#385
Barátaim! Ki vagy kik vásárolják elég nagy tételben a MOL-t?
MOL: 8,748 Ft-os célárfolyam (Erste) 2004. 03. 04. 22:16
#382
Kedves Barátaim!
1. Akinek az elkótyavetyélés olyan nyilvánvaló,miért nem vett az illető „kp”-ért novemberben, decemberben jóval a jelen jegyzési ár alatt MOL részvényt – kisbefektetői szinten ezt korlátlanul megtehette volna. A nagy befektetői alapok sem mozogtak látványosan (bár ők korlátlanul nyilván nem is tehették volna, az árfelhajtás miatt). Ugyan miért?
Az álmok helyett a tények: a nagy alapkezelőknek, sajnos nem fő célterülete hazánk. Ha valakinek ebben kétségei lennének, keresse fel ezek honlapját (ilyen pl. a https://www.fidelity .com/), részletes adatokat fog találni. Amennyire változik ez a trend,az jelzi: gazdaságunk és gazdaságpolitikánk is kedvezően alakul.
2. Másrészt emlékeztetek arra, hogy ez tőzsdéhez kapcsolódó honlap. Ha a tőzsdén valaki nem a pénztárcáját nézi, akkor ugyan mit? Az érzelmek és az üzlet összekeverését nem ajánlom senkinek, hozzátéve, hogy felőlem bárki teheti.
3. Valaki konkrét tippeket kért a MOL vásárlással kapcsolatban (az egész társaságunktól). Ez sem szerencsés. Az itteni folyamatokat jelentős bizonytalanság-kocká zat jellemzi. Rengeteg információ szerezhető ezeken az oldalakon is, köszönve a MOL esetében főleg tisztelt barátunknak, de dönteni magunknak kell. Az információ azonban csak akkor csökkenti a kockázatot, ha piacon kívüli eszközökkel nem avatkoznak a folyamatokba. Ez utóbbi lehetőséget csökkenti Zelena úr küzdelme, a nyilvánossággal terelgetve a döntési helyzetben levőket legalább saját játékszabályaik megtartása irányába.
4. Aki elkótyavetyélésnek tekinti a mostani ÁPV akciót, némi vigaszt nyújthat, hogy a maradék rész és a MOL saját részvények értéke emelkedik, már a jelenlegi egyenleg is jelentősen kedvezőbb. Az ár akkor nő, ha a nagybefektetők üzletet látnak benne, nem akkor, amikor jól megy a vállalatnak (ez szükséges, de nem elégséges feltétel).
5. A gáz (és a vill. energia) ár alakulásáról, az EU vonatkozó tényszámairól, jelenleg érvényes stratégiájáról, elképzeléseiről az Eurostat honlapján (http://europa.eu.in t/comm/eurostat/) igen részletes anyagok találhatók. A piac folyamatos liberalizációja eddig nem vezetett az árak kiegyenlítődéséhez, kb. 20%-os sávban mozognak (ezért pillanatnyilag e kérdést nem is erőltetik nagyon). Emellett az adóterhek is országonként eltérnek. A saját termeléssel rendelkező országokban alacsonyabb az ár, a nagyfogyasztók mindenütt jelentősen kedvezőbb áron jutnak a szerződött mennyiséghez (a többletfogyasztás jelentősen drágább). Az átlagos - egyébként semmitmondó - árszint még jelentősen meghaladja a hazait.
MOL: 8,748 Ft-os célárfolyam (Erste) 2004. 03. 03. 18:28
#374
Kedves Zelena János!
Politikusok véleménye engem csak nagy fenntartásokkal érdekel. Minden mondatuk szavazatok nyerésére irányul. Ha pár éve a milliós szavazótábort képviselő gázfogyasztói érdeknek alárendelték a pár ezres befektető és a MOL érdekét, azt tudomásul vettem (mást aligha tehettem volna). Bár tudtam, hogy szakmai, távlati gazdasági és EU-s szempontból egyaránt tarthatatlan álláspont. Ráadásul csalafinta is volt, mert a 6-12%-os ötlet valódi tartalmát sem mondták el máig sem a szerzők a számtanban járatlan fogyasztóknak. Az is nyilvánvaló, hogy az őszi privatizációs akció ügyetlen volt. A mostani szemlátomást elég jól sikerült. Ez az árfolyamon is látszik. Emellett a maradék állami részt sokkal jobb áron lehet adott esetben értékesíteni, sőt az olcsón vásárolt MOL saját rész értéke sem jelentéktelen (egyébként érdemes az érintett ÖMV álláspontját is figyelni). A mókuskerékből valahogy ki kellett lépni, ez a MOL-nak és a kisbefektetőinek is érdeke volt. Ha ezután az árfolyam rendeződik, akkor egyértelműen jó volt a döntés, ha nem, akkor el kell gondolkodni. A szakmai vagy pénzügyi befektető kérdése számomra eldönthetetlen, így nem kívánok a „vásár után okos a paraszt” szintjére kerülni. Minden ilyen döntést meggyőződésem szerint csak az idő igazolhat.
UI. Fentebb azt írtam, hogy a politikai beavatkozást tudomásul vettem. A szavazatokért a politika mindent megtesz. Az USA energia politikája erre a legjobb példa. Egyik párt sem vállalja az egyetlen racionális lehetőséget. A polgárok pedig sokallják a gallononkénti 1,5 dolcsit az üzemanyagért. Persze a városi terepjáró rengeteget fogyaszt, különösen egy hibrid autóhoz viszonyítva (az arány közel van az 1:10-hez). A jövedelem arányokat figyelembe véve itt sokkal kisebb terhet jelentene a racionális lépés megtétele, mint otthon, mégsem történik meg.
MOL: 8,748 Ft-os célárfolyam (Erste) 2004. 03. 03. 15:29
#373
Kedves Kanyisz! Természetesen a szélsőséges megközelítések komolytalanok. Én magam is csak elveket említettem, eszemben sincs dogmatikusan kezelni e kérdéseket (sem). Egyébként az USA a szénhidrogéneket alig adóztatja, ez mérhetetlen pazarláshoz vezet. Viszont itt is van rózsaszínű üzemanyag, a mezőgazdasági munkagépeknél. Ez engem is meglepett.
MOL: 8,748 Ft-os célárfolyam (Erste) 2004. 03. 03. 15:23
#372
Kedves Zelena úr!
Igen, teljesen egyetértünk. Az állami részesedés önmagában csekély jelentőségű. Itthon talán a kellemetlen emlékek miatt egy kicsit nagyobb a jelentősége. Egyébként ez is indokolhatta a mielőbbi lépést, a befektetői bizalom visszanyerésére. A gázüzletág eladása sem előnyös, ha nem a durva állami beavatkozás területe.
MOL: 8,748 Ft-os célárfolyam (Erste) 2004. 03. 02. 14:38
#362
Tisztelt Zelena úr!
Én viszont teljesen egyetértek a megkülönböztetésével . Az állami részesedés önmagában csekély jelentőségű az árfolyam szempontjából ( a közkéz hányad hatásaitól eltekintve).
A vonatkozó EU irányelvek átvétele kötelező volt, így a gáztörvény jelenlegi formája (eltekintve néhány részlettől - pl. a pébégázra vonatkozó kiterjesztés, valamint a cseppfolyós földgázról való megfeledkezés)a témát ismerők számára a végső határidőt tekintve nem volt váratlan.
MOL: 8,748 Ft-os célárfolyam (Erste) 2004. 03. 01. 18:17
#356
Tisztelt Kanyisz!
Lehet, hogy igaza van. Nézőpont kérdése. Én, amint kifejtettem, úgy gondolom, hogy a gazdaság szerepe az elsődleges. Egyre bővülő lehetőségei vannak a politika befolyásolására. Ez a globalizáció kiteljesedésének korában inkább tény, mint demagógia. Az Ön véleménye jutott eszembe, amikor tegnap a Daimler-Chrisler vállalat üzeme mellett mentem el, az autópályán haladva. Elég nehezen értelmezhető ilyen körülmények között az anyavállalat nemzeti jellege. A németek azon keseregtek 15 éve, hogy a Mercedes többségi arab tulajdonba került. Az amerikaiak mit gondoltak és gondolnak ma erről? Elárulom:semmit. Körülöttem az autók többsége japán (a társqaságok valódi tulajdonviszonyai már kérdésesek), de úgy tudom, kivétel nélkül mindet itt szerelik össze. Hogy válsághelyzetben mi történne, azt nem tudom. A lényeg: a világ változik. Az feltételezhető, hogy hazai pályán a lobby-tevékenység könnyebb, bár ez sem egyértelmű.
A „gyarmatok” pedig, tőke hiányában csak bámulják ezeket a folyamatokat.
MOL: 8,748 Ft-os célárfolyam (Erste) 2004. 03. 01. 17:44
#355
Tisztelt Zelena úr!
Véleményem változatlan: a pénzügyi befektetõk álláspontját csak sejtem, a magamét viszont tudom. Amikor tapasztaltam az állami beavatkozás mértékét, akkor azonnal tudtam, mit kell tennem. Szemlátomást nem voltam egyedül. Ahogy csökken az állami hatás, egyébként válozatlan egyéb tényezõket feltételezve, nõ az árfolyam. Ahogy az elõzõekben már kifejtettem.
Egyébké nt pedig látszólag sziszifuszi küzdelmét az átláthatóságért nagyra tartom. Uhlmann Erik
MOL: 8,748 Ft-os célárfolyam (Erste) 2004. 02. 28. 02:51
#346
Nem vagyok tőzsde szakértő. Egyébként is null-szaldós üzletben e fogalom értelme elég vitatható. A BÉT újabbkori folyamatait azonban figyelemmel kísérem, magam is befektetek, néhány egyszerű elv tiszteletben tartásával. Ezek alapján a véleményem:
1. Az üzletbe érzelmeket (nemzeti, szociális stb.) vinni butaság vagy demagógia, az eredmény: biztos bukás. Legfeljebb választási győzelemhez segíthet, de az ország gazdasági felemelkedéséhez nem.
2. A globalizált kapitalizmus korában nemzeti vállalatokban gondolkodni anakronizmus. Ez szocialista vagy még régebbi korok fogalma. Nemzeti olajvállalat pl. olaj nélkül egyébként is elég sérülékeny konstrukció. Az EU-ban gondolkodva a nemzeti vállalat értelme különösen kérdéses. Legfeljebb versenyhátrány lehet a következmény, a befektetői tartózkodás miatt.
3. Hazánkban még a szocializmusból eredő súlyos tőkehiány van. Ha valaki ennek mértékét érzékelni szeretné, gondoljon az NDK példájára (ezer milliárdos nagyságrendben – márka – történt beruházás és még nem oldódtak meg a problémák). Hazai befektetőkről, – részarányukról megfeledkezve beszélni – ezért önámítás. Igy a korai privatizáció hazai szereplőjű megoldása törvényszerűen csak lopás vagy ajándékozás (a kettő végeredményben azonos) lehetett.
4. A kisbefektetőt sem érdekli semmi más, csak a haszon. A 750 forinton vásárolt MATÁV papírt a DT-nek örömmel eladtam jó áron, eszembe nem jutott, hogy szomorkodjam. A BC esetében erősen nemzeti beállítottságú barátom is dörzsölte a markát, amikor 4500-on vett és 14000-ért adott el. A MOL-t meg kerülöm addig, ameddig állami beavatkozásra lehetőség van. Addig jó üzletet csak akkor köthetek, amikor irreálisan kicsi az ár, az előbb-utóbb t.i. helyére kerül.
5. A jelenlegi jegyzési ár annyi, amennyit a piac elfogad. Ha kisbefektető venni akart, fél éven belül sokkal olcsóbban is vehetett. A piac működik. Senki nincs kizárva belőle, elvben. Csak a pénztárca a határ, meg a szándék. Politikusnak ebbe beavatkozni, enyhén szólva, kérdéses. Akkor különösen, ha a véleményét összehasonlítjuk a MOL árfolyam kormányzati cikklusokra jellemző alakulásával.
6. Az árak kormányzati befolyásolása hosszabb távon tarthatatlan, ez emlékeim szerint szocialista hagyomány. Súlyos versenyhátrányt okoz az érintetteknek. Gondoljunk a MOL helyzetére. Ha testre szabott költségvetési elvonások terhelik, akkor ezek „nemzeti” vállalatunk nemzetközi helyzetét, külföldi terjeszkedési lehetőségeit korlátozzák.
7. A BÉT helyzetét, a lividitást döntő részben a külföldi tőke határozza meg. Ahol kormányzati beavatkozást érzékel, nem a természetes piaci folyamatokat, onnan gyorsan elhúzódik. A pénzügyi befektetők ezt könnyen tehetik. Ezt egyébként a szakmai befektetők is figyelik. Egyébként mindkét befektető biztonságra és a legnagyobb haszonra törekszik, nemzeti szempontokkal nem törődik. Ha igen, bukik.
8. A MOL árfolyam az állami beavatkozás lehetőségének csökkenési arányában fog nőni. E folyamat elkezdődött. Az állami részt ezért lenne jó később, drágábban eladni, akkor viszont nem emelkedne az ár. Valahol itt a probléma gyökere, de ezt politikai demagógiára használni – nem nagyon színvonalas. Egyébként a gáz üzletággal is hasonló a helyzet. Állami beavatkozás lehetőségével keveset ér, nélküle viszont eladása kérdőjelezhető meg (csak akkor érdemes eladni, ha jobb befektetés mutatkozik, vagy az adóságteher nyomasztó). Uhlmann Erik
UI. E megállapítások közismertek, és vég nélkül folytathatók, mégis sokszor hajlamosak vagyunk ezeket elfelejteni.

legfrissebb topikok Összes topik

friss hírek További hírek

Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility