2006-ban volt szerencsém egy előadássorozatot végighallgatni. A BNP Paribas tőzsdeszekcióját mutatták be. Ha jól emlékszem a számokra, 13 szakterület összesén 200 részvényét tartják a portfóliójukban, amit folyamatosan figyelemmel kísérnek és változatnak.
Ha úgy döntenek, hogy rendszerszintű csökkenés várható (hosszú távon esnek a tőzsdék) szívfájdalom nélkül csökkentik a darabszámokat.
Ha pedig a szektorok közötti arányeltolódást látnak, azonnal cuccolnak át egyikből a másikba.
És gond nélkül dobják ki (pillanatnyi ártól függetlenül) egyik-másik cég részvényét a 200-ból, ha annál jobban teljesítő céget találnak szektoron belül.
Nem csak ezt nem érti, hanem egyáltalán azt sem, hogy vannak szektorbeli árazásbeli különbségek, amiben speciel a Richterben kellene lennie prémiumnak, és fordítva van (egyelőre), a profit mutatók, meg szektortól függetlenül vonatkoznak minden cégre.
Bankadó csökkentés beterjesztve. de üröm az örömben, hogy az OTP kedvezménye a nemzetközi Ukrán/Orosz operációk leírásain nem érvényesíthető, így összesen 3 Mrd forinttal lesz kevesebb a bankadója 2016 -ban.
Az alapkezelők portfóliókat alakítanak ki. A portfólióba rendszerint több (minimum 5-7) különböző szakterületről tesznek be instrumentumokat. Pld olajipar, bankszektor, elektronika, vegyipar, távközlés, szállítmányozás, járműgyártás .... stb. Ezen területeken belül választják ki azt a 2-3 céget, amelyeknek a részvényeit megveszik. Pld Shell, BP, .... MOL, vagy OTP, DB, Erste ... VW, Audi, Merci ....
A portfólión belül folyamatosan változik mint a szakterületek egymáshoz képesti aránya, mind a szakterületen belüli konkrét cég részvénymennyisége.
Lécci gondold át ennek fényében, hogy van-e köze egymáshoz a bankszektornak, a gyógyszeriparnak, az olajiparnak, a távközlésnek. És most csak a BÉT vezető részvényeinek szektorait soroltam fel. Mert itt csak ezek vannak.
A szektorok közötti arányeltolódást nevezzük úgy is, hogy átcuccolnak egyik részvényből a másikba a befektetők. Láttunk már ilyet a BÉT-en mind az OTP-Ricsi, Mind az OTP-MOL vonatkozásában.
Már kiveséztem a kockázat diferenciát a 2 cég között.
Vegyük ukrajnát példának.
Ricsi szimplán nem szállít, a kieső kapacitást leköti a belépő új piacok.
OTP a hrivnya devalválódása előtt kihelyezett hiteleket min 80%-ban bukta, Donyeck-Luhanszkban, meg szinte mindet.
Ezért fog helyet cserélni árfolyamban a 2 cég, amit a profitsor erősen alátámaszt.
A Ricsiben osztalékot elvéve marad 260 HUF tartalék.
OTP-ben bankadót + osztalékot elvéve meglehet semmi, mert ukrán Good Will a Q4-ben.
Tavaly deviza elszámolás + osztalék -500HUF.
Törölt felhasználó2015. 11. 25. 13:04
#982282
Fordulat a javából: kibékül a kormány a bankokkal?
Minden híresztelés és fenyegetés ellenére tartja magát a februári EBRD-megállapodáshoz a kormány, és úgy fest, nem bünteti a bankokat a gyenge vállalati hitelezésért. Jövőre ugyanis még az eddig tervezettnél is nagyobb, ráadásul EU-konform bankadó-csökkentés jön Varga Mihály kedden benyújtott törvényjavaslata alapján. Minden egyes bank legalább 55%-os bankadócsökkentést kap jövőre, és még nagyobbat utána. A hír fellélegzést hozhat a pénzügyi szektorban, emellett nagyon kedvező a bankok jövőbeni hitelkínálata, a befektetői környezet és Magyarország hitelminősítése szempontjából is. Már csak a decemberben elkészülő új Quaestor-törvényt kellene méltányosra szabni.
OTP részvényesek ide!