Ben Bernanke Fed-elnök pénteken a kansasi gazdasági konferencián Jackson Hole-ban elmondta, hogy nem zárja ki az újabb likviditásnövelést, de nem közölt részleteket annak méretéről és időzítéséről. Továbbra is úgy gondoljuk, hogy a likviditásnövelés szükséges lehet, de nem biztos, hogy szeptember 13-án úgy dönt a Fed, hogy újabb pénzeket pumpál a gazdaságba, hanem megvár még néhány fontosabb makrogazdasági mutatót – mint például a pénteki (szept. 7-i) átfogó augusztusi munkaerőpiaci jelentést – vagy akár még a novemberi választásokat is, mielőtt tovább lazítaná a monetáris kondíciókat.
Bernanke minden esetre továbbra is "életben hagyta” a likviditásnöveléssel kapcsolatos spekulációt, mivel meglehetősen pesszimistának tűnt, amikor a gazdasági folyamatokról beszélt és a mennyiségi lazítás (QE) előnyeit méltatta. A munkaerőpiaci helyzet erős aggodalomra ad okot Bernanke szerint. Az eddigi gazdaságélénkítések sikeresek voltak és az újabbak is sikerrel járhatnak. A jegybank elnöke azt is megjegyezte, hogy az újabb pénzpumpának kockázatai is vannak, erősödhet az inflációs nyomás és sérülhet a kötvénypiac likviditása.
Az eddig beérkező adatok alapján, amiben biztosak lehetünk, hogy a Fed készen áll többet tenni a gazdaságért, ha szükséges. A választások közeledtével azonban sok gazdaságpolitikai bizonytalanság rajzolódik ki a horizonton. Vezető amerikai politikusok nagyjából egyetértenek abban, hogy a Fed az egyetlen olyan intézmény, amely még mindig képes újabb gazdaságélénkítő lépéseket tenni, bár a mozgástere szűkült. Több Fed-kormányzó viszont kiemelte, hogy többet vár költségvetési oldalon az amerikai kormánytól.
A legvalószínűbbnek mi továbbra is azt a forgatókönyvet tartjuk, hogy az újabb pénzpumpa csak a novemberi választások után indul be, s nem feltétlenül idén szeptemberben. 2010-ben Ben Bernanke Fed-elnök már augusztus végén jelezte, hogy elindul a "QE2”, de csak 2010 novemberében indították el ténylegesen az eszközvásárlásokat, vagyis kezdték el a fedezetlen pénznyomtatást. A nyári hónapok adataiból nehéz "tisztán látni” és még a második kötvénycsere program (OT2) sem futott ki.
Úgy gondoljuk, hogy egy harmadik körös likviditásnövelés (QE3) mérete kb. 500-600 milliárd dollár lehet. Ha a QE3 mérete felülmúlná az első két programét, az arra is utalna, hogy nagyobb a baj, tovább kell tartani a gazdaságot "a lélegeztető gépen”, vagyis "az amerikai beteg még nem ébredt fel a kómából”. Egy 500-600 milliárd dolláros gazdaságélénkítés minden bizonnyal ellensúlyozná a kormányzati megszorításokat, segítene alacsonyan tartani a hozamokat és a jelzálogkamatokat, fellendítené az ipari termelést, a szolgáltató- és feldolgozóipart, ill. 8% alá terelné a munkanélküliséget, ami javítaná a fogyasztói bizalmat és a gazdasági növekedés ütemét akár a mostani duplájára is emelhetné. Kockázatok persze vannak, hiszen az előző két kötvényvásárlási program több százalékkal növelte az inflációt. A nyersanyagárak relatíve magas szintje és a jelenlegi áremelkedések mellett, akár 3%-kal is megemelkedhet az infláció, amelynek később nehéz lesz "utána menni”, ráadásul feladja majd a leckét a Fed-kormányzóknak, amikor később a likviditásnövelések visszavonásáról, vagyis az ún. "exit” stratégiákról kell gondolkodni.
A befektetők kiemelten figyelnek a csütörtöki (szeptember 6-i) EKB kamatdöntő ülésre, amelyen Mario Draghi EKB-elnök részleteket közölhet újabb jegybanki kötvényvásárlásokról. Amit eddig tudunk, hogy gőzerővel dolgozik a stáb az újabb programokon. Az EKB elsősorban rövidlejáratú állampapírokat vásárolhat, míg az uniós mentőalapok a hosszú lejáratúakat vennék. Az ún. "senioritás” problémáját is megpróbálják kezelni (az EKB valószínűleg nem kap elsőrangú hitelezői státuszt). Szó esett arról, hogy az EKB meghatározna egy ún. maximális hozamkülönbözet-plafont a 10 éves német államkötvények és egy másik uniós tagállam hasonló futamidejű kötvénye között, amelynek elérése automatikus intervenciót jelentene a másodlagos piacon, de az EKB ezt nem erősítette meg. Többen inkább arra számítanak, hogy egy bizonyos mértékű volatilitás esetén avatkozna be az EKB. Annyi bizonyos, hogy az EKB kormányzó tanácsa megosztottnak tűnik a kötvényvásárlásokat illetőleg. Arról is beszéltek, hogy Jens Weidmann, a német Bundesbank elnöke fontolgatja lemondását, de egyelőre ez is megmaradt piaci szóbeszédként. Nem tudni viszont, hogy az EKB milyen feltételekhez fogja kötni a likviditásnövelést, mire időzíti és konkrétan milyen mértékű lesz. Nagyjából hasonló a dilemma, mint a Fed-nél, vagyis mondhatni szükséges, de még hiányoznak a részletek. Az EKB kamatdöntés után is sorakoznak fontos események, mint például a német alkotmánybíróság döntése az uniós mentőalapok működéséről szeptember 12-én, vagy a trojka jelentése a görög pénzügyi folyamatokról. E tekintetben nem érdemes sietnie a döntéssel az EKB stábjának, de a befektetők türelmetlenek. Érdemes figyelemmel kísérni a kamatvárakozásokat is, hiszen a piac már régen beárazott egy újabb 25 bázispontos kamatvágást. Ez nem kedvez az euró fundamentumainak.
David Lipton, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) alelnöke szerint a jegybankok mindent megpróbálnak megtenni a gazdasági növekedés fenntarthatóságáért. Amennyiben az eurozóna válságát sikerül enyhíteni, ill. az Egyesült Államokban nem borul fel a költségvetési egyensúly és lép életbe a kényszerű, fűnyíróelvű megszorító program, akkor mérséklődnek az ún. "lefelé mutató kockázatok” a pénz- és tőkepiacokon.
A Moody's jelenleg a befektetésre javasolt kategória alsó határán tartja Spanyolország szuverén adóskockázati besorolását, de jelezte, hogy szeptemberben "felülvizsgálja” azt. Ha a felülvizsgálat egyenlő lesz egy újabb leminősítéssel, akkor Spanyolország az ún. befektetésre nem javasolt, vagyis "bóvli” kategóriába kerül, amely igencsak megnehezíti az ország piacról történő finanszírozását. Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök közölte, hogy októberig szinte biztosan várni fognak, mielőtt mentőövet kérnének, ugyanis szeretnék látni az EKB álláspontját és terveit a kötvényvásárlásokról. Rossz hír, hogy a Standard and Poor's hitelminősítő intézet Katalónia adóskockázati besorolását bóvliba is tette a múlt héten.
Angel Gurria, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) főtitkára szerint az uniós mentőalapok jelenlegi mérete és rugalmatlan működési struktúrája elégtelennek bizonyulhat a hatékony válságkezeléshez, ezért is van szükség arra, hogy az EKB többet tegyen a stabilitásért. Gurria számít arra, hogy az EKB újabb kötvényvásárlásokat fog eszközölni, de nem számít arra, hogy az euroövezet széthullana, vagy bárki távozna az eurozónából.
A hivatalos kínai beszerzési index 50,1 pontról 49,2 pontra esett augusztusban, amellyel 9 havi mélypontot ért el. 2011 novembere óta most először landolt a gazdasági növekedést fémjelző 50 pontos határérték alatt a mutató. A HSBC hasonló indexe 47,6 ponton áll, 2009 márciusa óta nem látott alacsony szintet ért el. A friss adatok erősíti a kínai gazdaság további lassulásával kapcsolatos aggodalmakat.
Több mint 0,2%-kal erősödött az angol font az amerikai dollárral szemben, amint kiderült, hogy a brit feldolgozóipari index augusztusban váratlanul 45,2 pontról 49,5 pontra ugrott. Jóval a várakozások felett nőttek az új megrendelések, az export és az ipari termelés egyaránt, mellyel négyhavi csúcsra került a brit feldolgozóipar teljesítménye. A foglalkoztatottak száma nőtt, a belső kereslet élénkülni tudott, de egyetlen adatból messzemenő optimista következtetéseket azért még nem érdemes levonni Rob Dobson, a Markit közgazdásza szerint. Nem biztos ugyanis, hogy a belső kereslet élénkülése fenntartható, mivel a költségvetési megszorítások még életben vannak, ill. a vállalati beruházások üteme mérsékelt.
Korábban a befektetők részéről már többször felmerült, hogy érdemes lenne megkülönböztetni a B-kategóriás, BÉT-en jegyzett papírokat az alapján, hogy az adott társaság végez-e tényleges tevékenységet vagy sem. A T-kategória létrehozása részben kezeli ezt a problémakört, a részvények elkülönítését szolgálja, a tényleges tevékenységeket nem végző vállalatok kizárása azonban csupán az új kategória létrehozásával nem lehetséges, ahhoz egy további kritériumrendszer felállítása szükséges.
Jellemzően azokat a cégeket érinti az új kategória, amelyek 2005 után kerültek piacra. Közel 15 vállalat kerülhet át az új szabályozás értelmében a B-kategóriából a T-kategóriába, köztük lehet a Tv Network (bár a vállalatot hamarosan egyébként is kivezethetik), a KEG, a Visonka, a Biomedical vagy a Kulcs-Soft.
Az érintett cégeknek a következő 1 évben jelezniük kell a BÉT felé, hogy nyilvános vagy nem nyilvános volt a kibocsátás, a BÉT-nek azonban lesz mérlegelési joga, vitás esetben pedig egyeztetéseket kezdeményeznek majd az érintett társaság és a BÉT között.
Alternatívának ott van a bazi nagy impulzus, de ahogy Szarvasvadász is mondta, nincs meg benne a right look. Még talán a DZZ belső szerkezetét lehet egy kicsit eltérően számozni...de a korrekciós csati tetejét elérte, kicsit ki is szúrt, fibó aranyos, H4-en RSI + MACD signálok elsültek...meglátjuk megerősíti-e a piac a várakozást.
Kritikus döntések, sorsdöntőnek ígérkező tárgyalások, választás kényelmetlen időpontban és egy nagy adag megújításra váró államkötvény - a feltűnően nyugodt augusztus után ősszel újra erőre kaphat az euróválság. link
Ha lenne pénzed holnap mit vennél max. befektetési idő 1 hónap?