A Balaton Sound látogatói összesen mintegy másfél milliárd forintot költöttek a négynapos rendezvény ideje alatt.
Nemcsak a szervezőknek, az államnak és Zamárdinak is jövedelmező volt a júliusi Balaton Sound. Ez derül ki a szervező cég fesztiválmérlegéből, amely szerint a négynapos zenei rendezvény nekik 200 millió forintot hozott a konyhára. Egy tavalyi felmérés azonban azt mutatja: az állam a tömegvonzó fesztiválok szervezőinél is jobban jár, hiszen a számítások szerint az összes fesztiválra költött pénz negyed-ötöd része a költségvetést gazdagítja adóbevétel formájában.
A Balaton Sound látogatói összesen mintegy másfél milliárd forintot költöttek a négynapos rendezvény ideje alatt. Egy tanácsadó cég kalkulációja szerint a rendezvény 816 millió forinttal járul hozzá a GDP növekedéséhez, és 340 millió forint adóbevételt hoz. Többek között jövedéki adó formájában az elfogyasztatott 150 ezer liter sörnek, a legurított röviditalokból és koktélokból származó bevételnek s a fesztiválon elszívott 450 ezer szál cigarettának köszönhetően.
A cikk a hirdetés után folytatódik
Ezzel párhuzamosan az idegenforgalmi adóbevételeket tekintve Zamárdi sem járt roszszul a Balaton Sounddal, sőt a környező települések sem. Nem is csoda, hogy a legutóbbi hétvégén megtartott zamárdi vízi hálaadás alkalmával nemcsak azt köszönték meg a helyiek, hogy a Balaton nem szedett halálos áldozatot a partszakaszon, hanem a jó szezonért is hálát adtak.
Azt Csákovics Gyula polgármester is osztja, hogy a rendezvény nélkül sokkal rosszabbak lennének a zamárdi nyarak. – Idén csak a fesztivál területén kempingező vendégek által befizetett idegenforgalmi adó hatmillió forinttal haladta meg a tavalyi értéket. A rendezvény másik pozitív hatása, hogy ilyenkor azokat az alacsonyabb minőségű szállásokat is ki lehet adni, ahonnan egyébként nem származna idegenforgalmi adóbevétel – magyarázta Csákovics Gyula, aki a teljes szezonra nézve mintegy hatvanmillió forint idegenforgalmi adóbevétellel számol.
A kúrtaxa megrövidítése kapcsán megjegyezte: a Balaton Sound jó példa, hogy a 2700 lelkes városban nyáron egyszerre 40 ezer ember is tolonghat, a tömeg pedig amortizálja a közterületeket, amelyeket aztán karban kell tartani. Egyebek mellett ezért sem szabadna felére csökkenteni az idegenforgalmi adó után járó állami támogatást. – Az elvonás akkora kiesést okozna a településnek, amit a Balaton Soundból származó szép bevétel sem tudna pótolni.
Nemcsak a szervezőknek, az államnak és Zamárdinak is jövedelmező volt a júliusi Balaton Sound. Ez derül ki a szervező cég fesztiválmérlegéből, amely szerint a négynapos zenei rendezvény nekik 200 millió forintot hozott a konyhára. Egy tavalyi felmérés azonban azt mutatja: az állam a tömegvonzó fesztiválok szervezőinél is jobban jár, hiszen a számítások szerint az összes fesztiválra költött pénz negyed-ötöd része a költségvetést gazdagítja adóbevétel formájában.
A Balaton Sound látogatói összesen mintegy másfél milliárd forintot költöttek a négynapos rendezvény ideje alatt. Egy tanácsadó cég kalkulációja szerint a rendezvény 816 millió forinttal járul hozzá a GDP növekedéséhez, és 340 millió forint adóbevételt hoz. Többek között jövedéki adó formájában az elfogyasztatott 150 ezer liter sörnek, a legurított röviditalokból és koktélokból származó bevételnek s a fesztiválon elszívott 450 ezer szál cigarettának köszönhetően.
A cikk a hirdetés után folytatódik
Ezzel párhuzamosan az idegenforgalmi adóbevételeket tekintve Zamárdi sem járt roszszul a Balaton Sounddal, sőt a környező települések sem. Nem is csoda, hogy a legutóbbi hétvégén megtartott zamárdi vízi hálaadás alkalmával nemcsak azt köszönték meg a helyiek, hogy a Balaton nem szedett halálos áldozatot a partszakaszon, hanem a jó szezonért is hálát adtak.
Azt Csákovics Gyula polgármester is osztja, hogy a rendezvény nélkül sokkal rosszabbak lennének a zamárdi nyarak. – Idén csak a fesztivál területén kempingező vendégek által befizetett idegenforgalmi adó hatmillió forinttal haladta meg a tavalyi értéket. A rendezvény másik pozitív hatása, hogy ilyenkor azokat az alacsonyabb minőségű szállásokat is ki lehet adni, ahonnan egyébként nem származna idegenforgalmi adóbevétel – magyarázta Csákovics Gyula, aki a teljes szezonra nézve mintegy hatvanmillió forint idegenforgalmi adóbevétellel számol.
A kúrtaxa megrövidítése kapcsán megjegyezte: a Balaton Sound jó példa, hogy a 2700 lelkes városban nyáron egyszerre 40 ezer ember is tolonghat, a tömeg pedig amortizálja a közterületeket, amelyeket aztán karban kell tartani. Egyebek mellett ezért sem szabadna felére csökkenteni az idegenforgalmi adó után járó állami támogatást. – Az elvonás akkora kiesést okozna a településnek, amit a Balaton Soundból származó szép bevétel sem tudna pótolni.
Econet topik