Hosszabb távon is itt fog eldőlni az irány. Korábban már írtam, hogy néhány kósza kitörési próbálkozás mellett akár évekre is alatta ragadhat, mint pld. Svájc vagy a japánok esetében.
sztem a nullával elérte a fenekét a bund, de lehet leszúrhat alá olykor
az a kérdés, hogy mikor fog emelkedni tartósan, hát én egyelőre kételkedem ebben
Így van. Ezért jeleztem lejjebb, hogy a Bundot az ismeri, aki megértette a kötvények hozamának és árfolyamának különbségét.
Amilyen bonyolultnak tűnik eleinte, olyan egyszerű utólag visszatekintve... ezért nem is igazán veszik a fáradságot, hogy megértsék. Tisztelet a kivételnek. :)
ld. #631 hsz. illetve a japán viszonyokról feltett cikket.
Mindezek alapján egyelőre kiültem a partvonalra és figyelem a kötvénypiacra ható híreket (is). Lesz, mert lennie kell valamekkora 10-éves német hozamfelpattanásnak (illetve ennek megfelelő Bund-csökkenésnek), mégpedig akkorának, ami már hetes charton nézve is megmozgatja majd az indikátorokat... csak azt nem lehet tudni, hogy mikor kezdődik.
Mindenesetre jó volna majd belecsípni ha eljött az ideje, lehetőleg minél közelebb az elejéhez.
Addig is kis próbapakkokkal lehet kísérletezgetni.
japcsikkal kapcsolatban ez egy ige jó kis cikk link
lényegében az elmúlt 20 -30 évről
ott nullában és negatívban is veszik állampapírokat nagy tömegben
folyt köv
Hát, ami ezt illeti, távolról sem állítanám, hogy mindent tudok a bundról (töredékét sem, mint pl te) de ez az összefüggés speciel eléggé egyértelmű - ha valamire nagy a kereslet, nyilván akkor is elviszik, ha kevesebbet keresnek rajta (azaz kis hozamot kell fizetnie a tulajnak.)
ha meg kicsi a kereslet, több kell legyen a "bónusz" azaz a hozam, amiért a befektető hajlandó elvinni a terméket.
ez idáig teljesen egyértelmű, ami számomra érdekesebb probléma, hogy ez milyen határok közt működik.
Bejöhet e pl a már taglalt negatív hozam?
Bár a mostani 1% körüli hozam már szintén csak szimbolikus jelentőségű, 10 évre 1% alatti hozam az évente kisebb, mint 0.1% (egy TIZED százaléknyi) hozam.
Azt a terméket, amin ennyi a hozam, egyértelmű, hogy nem a hozamért veszi, aki veszi, hanem valami másért, adott esetben a biztonságért :)
Ááá, nehogy azt gondold, hogy ez másoknak is ennyire egyértelmű, mint ahogy leírtad... azt tapasztaltam, hogy egyébként más területen intelligens embereknek is nehézséget jelent a kötvénypiac összefüggéseinek megértése. Az jó, ha te egyből felfogod, mert az általános részvénypiaci helyzet megítélésénél is jól jöhet ez a fajta ismeret. :)
Aki szabadpiaci szereplőként vesz most német államkötvényt, az nyilván a biztonságáért veszi, mivel nem bízik egyéb eszközök értékállóságában annyira, mint a német állam bonitásában.
Kérdés, hogy a német kötvénypiac vásárlói oldalának hány százalékát tehetik most ki az ún. "szabadpiaci" szereplők? Ld. japán témájú hsz-eket lentebb.
kisajátította?
ez nem igaz mert európában, csak egy picit kötvényezik az ekb, azt is regionálisan célzottan hajtották végre. pl spanyol portugál stb kötvényeket vettek, a periféria országokban vásároltak: már nem is emlékszem milyen címen ment az amit összedobtak az ecb-nek 1.5 éve
általános kötvényvásárlás még nincs! mert a németek megtorpedózták, nincs monetáris unió
állampapírt nagyobb mennyiségben a nyugdíj és egyéb alapok tartanak, vesznek szerte a világban, mert az biztonságos
Feszült várakozás tapasztalható a magyar Bund-tréderek maroknyi csapatánál, hiszen hosszú évezredek is lepereghetnek anélkül, hogy a nagy "wanakiwan-sieben" földi alakban nyilatkoztatná ki nekünk a végső igazságokat a Bundról... :)
Most pedig itt van, eljött az idő, bármikor betoppanhat hozzánk az Örömhírrel! Ékesítsük föl lelkünket Barátaim, várjuk áhítattal ezt az egyszeri Csodát!
"...Bár a mostani 1% körüli hozam már szintén csak szimbolikus jelentőségű, 10 évre 1% alatti hozam az évente kisebb, mint 0.1% (egy TIZED százaléknyi) hozam. "
Pontosítanék. A Bund korábbi definíciójában benne van az, hogy "10-év futamidő, ÉVI 6% kupon mellett".
Tehát a mostani 1% körüli nominális hozam 150-es Bund mellett éves járandóság... természetesen ebből le kell vonni az effektív németországi inflációt, ami annyi-amennyi, azaz kb. a németeknél sem tudja senki, hogy mennyi igazándiból, de vegyük csak a hivatalos legutóbbi 0.5%-ot, továbbá a kötvényes pénztömeg tartásával, mozgatásával, átrendezésével járó ilyen-olyan tranzakciós költségeket, plusz az esetleges nyereség utáni adót, és máris ott vagyunk, hogy reálhozamként 1% nominális hozam mellett marad kb. 0.2-0.3% nettó hozam (profit) a kötvényállományon évente... már ha marad egyáltalán ennyi.
Bennem felmerül a kétely, hogy ezen a szinten jelen vannak-e még józan megfontolású szabadpiaci vevők, vagy csak különféle állami háttérintézményeken keresztül vásárol-e burkoltan a Bundesbank? Láthatjuk a magyar példán is, hogy egy kormányhoz közelálló vezetésű jegybanknak hirtelen - mintegy varázsütésre - mennyivel nagyobb lesz a monetáris mozgástere. A németeknél pedig ez mindig is így volt, ott elképzelhetetlen, hogy a jegybank ne a mindenkori kormánnyal karöltve tevékenykedjen az ország érdekében.
Az alacsony hozamszint a megtakarító polgároknak rossz, viszont a kormánynak mindig és mindenkor jó. A németek pedig rendkívül kreatívan használják ki a nemzetközi hozamkörnyezet aktuális előnyeit, efelől ne legyenek kétségeink.
Már csak arra várnak, hogy végre "hivatalosan" is vehesse a német jegybank az államkötvényeket, de Draghi egyelőre még húzza az időt... a Bundesbank természetesen közben sem tétlenkedik. :)
természetesen igen
nem csak matematikailag lehetséges ez (mindössze a face value fölé kell mennie az árfolyamnak), hanem volt is rá példa, de azok rövidebb futamidejűek voltak
Kevés elemző járt utána alaposabban ennek monetáris politikai csodának mint Mark Gilbert kollégám Londonból. Hyman Minsky közgazdász nyomán ő úgy tekinti ezt a jegybanki bravúrt, mint amikor hosszú, stabil időszakot követően a piacok átbillennek a másik oldalra, majd egyre gyorsulva rohannak a káosz felé.
Ami engem jobban aggaszt az az, hogy a frankfurti, tokyói és és washingtoni jegybankok ezzel a precedenssel olyan járószalagra kerülnek, melyről nem egykönnyen lesznek képesek lelépni. Ahogy a futószalag gyorsul, nekik is fokozniuk kell majd a kötvényvásárlásaikat. Hosszabb távon kétségünk sem lehet afelől, hogy a világ legnagyobb jegybankjai az adósság monetarizálásával fognak szembesülni -- azaz hatékonyan államosítják a kötvénypiacaikat, ugyanakkor kínzó kérdéseket is generálnak. mint pld. ezt: Hogyan vonuljon ki a jegybank az olyan piacról, melynek szinte ő az egyedüli tulajdonosa?
Kuroda időközben a 6 billió dolláros japán kötvénypiac első számú játékosává tette a vezetése alatt álló jegybankot. Ahogy már tavaly augusztusban is megírtam, Kuroda annak a Korekiyo Takahashinak a kottájából játszik, akit az 1930-as Japánjában pénzügyminiszterként foganatosított kötvényvásárlásai miatt a japán John Maynard Keynes-nek neveztek. Ben Bernanke egykori FED-elnök is lerótta tiszteletét Takahashi előtt, mikor azt mondta róla, hogy: "ő mentette meg Japánt a nagy gazdasági világválság idején a reflációs politika brilliáns alkalmazása révén."
Szép , 22 milkás forgalom , lehet , hogy valakik sejtik , hogy lesz itt még lefele is kör a BUND -ban , hmmm , szép volna egy 149 -ig le kört elkapni :)
"...Háromféle probléma adódhat olyan időkben, amikor nehezen lehet megkülönböztetni, hogy hol tetőzik a jegybank mérlegfőösszege illetve hogy hol kezdődik a kötvénypiac. Egyik ilyen a volatilitás eltűnése, amire pedig a kereskedőknek és a cégeknek nagy szüksége volna a piaci adásvételek folyamán. A japán jegybank monetáris frissítőjétől mostanában annyira elbódult a kötvénypiac, hogy a tranzakciók csaknem megszűntek, a kereskedési ársáv pedig a lehető legszűkebb tartományra zsugorodott. Ez a jelenség a részvénypiacra is átragadt, ahol a nagy ármozgás már csak emlék a múltból.
A második probléma, hogy elvesznek azok a fontos információk, melyeket korábban a likvid kötvénypiac nyújtott. Ha a japán kötvénypiaci lufi egy napon kidurran - ahogy ismertebb shortosok mint pld. J. Kyle Bass a Hayman Capitaltól már régóta rebesgetik - úgy fog érkezni mint derült égből a villámcsapás. A korábban szokásos figyelmeztető jelzések - mint pld. hozamcsúcsok vagy a spreadek kitágulása az egyes kötvénypiaci eszközosztályok között - teljesen eltűntek a piacról.
A harmadik probléma a visszavonulási stratégiával kapcsolatos. Ha a japán mennyiségi lazítás utóbbi 12 éves történetéből bármilyen tanulságot levonhatunk, akkor azt, hogy a normalitás helyreállítása pokolian nehéz lesz. A kötvénypiacot teljességgel függővé tették a jegybanki stimulusok, az elvonókúra megkezdése viszont senkinek sem sürgős. Épp tegnap nyilatkozta Christine Lagarde IMF vezér, hogy a FED-nek el kellene gondolkodnia azon, hogy a befektetők várakozásaival ellentétben akár hosszabb ideig is alacsonyan tartsa a kamatokat. És milyen igaza van! "
A Bloomberg cikkben foglaltak alapján nehéz menet lesz...
Többször is írtam korábban, hogy a szeptember elején induló új decemberi kifutású konti jelenleg csaknem 200 BP-nyi backward-öt áraz. A múltbeli tapasztalatok azt mutatják, hogy ekkora határidős visszametszés nem az esésnek kedvez.
Még az utána következő, decemberben induló konti is több mint 100 bépés backwardation-t áraz a szeptemberi 200 BP-hez képest is!
Nagyon résen kell lenni! A tegnapi 3x5000 db-os s19 vevő szerintem sima hazárdjátékot játszik (ettől még bejöhet neki). Ha ennyi pénze van Bundra, miért nem valami értelmesebb formában teszi azt? Mondjuk olyan eszközzel, ami nem a Bét nyitvatartási idejéhez és az Erste árjegyzési szokásaihoz van láncolva?
"A tegnapi 3x5000 db-os s19 vevő szerintem sima hazárdjátékot játszik"
Ez enyhe kifejezés, az illető hatalmas pénzzel szállt be shortolni egy erős long trendben lévő instrumentumot úgy, hogy 2 napig hozzá sem fér a pozíciójához, bármerre is megy a bund.
Az időzítés is "tökéletes" volt, mert ha már erős long trendben lévő instrumentumot shortolunk, (magam is szoktam, nem mindig jó szokás) akkor legalább várjunk már meg egy lokális csúcsot a nyitással... Az illetőnek sikerült pont a lokális aljon beshortolni.
Lehet, h nyerő lesz a pozija, de ez nem rajta múlt, az biztos :)
"Mondjuk olyan eszközzel, ami nem a Bét nyitvatartási idejéhez és az Erste árjegyzési szokásaihoz van láncolva?"
Ez bárkire igaz, nem csak arra, akinek ennyi pénze van.
Én is a béten kezdtem kereskedni, de nagyon megbántam, drága, és 24 órából jó esetben 8-at van nyitva.
Ha meg ünnep van, mint most, akkor marad az ima, hogy csak ne ma lőjön ki rossz irányba a pozid.
"Többször is írtam korábban, hogy a szeptember elején induló új decemberi kifutású konti jelenleg csaknem 200 BP-nyi backward-öt áraz."
Leírnád, hogy ez mit jelent kereskedésileg?
Hova kerül majd a certi kiütési pontja, az ára, maga a bund?
Egy 148-as bund fog ugyanannyiba kerülni, mint most a 150-es?
"...Leírnád, hogy ez mit jelent kereskedésileg?
Hova kerül majd a certi kiütési pontja, az ára, maga a bund?
Egy 148-as bund fog ugyanannyiba kerülni, mint most a 150-es?"
A charton egy kb. 200 BP-nyi hatalmas rést fogsz látni szeptember 4.-e 5.-e körüli valamelyik reggelen (nincs előírva hogy melyik napon, ezért a szolgáltatók akár két egymástól eltérő napon is érvényesíthetik a chartjukon a rést).
Ha pld. a mostani árnál lennénk a backward által ütött kontirés megjelenésénél, akkor automatikusan 150.180% mínusz 200 BP-vel nyitna a chart, azaz valahol 148.100-148.200% környékén.
Az s19 certi KO-szintje a backward 200 BP-jével lecsökkenne, azaz 153.79 helyett 151.70-151.90 közé kerülne (ez teljesen jogos és logikus)... viszont a certi ára a réstől függetlenül változatlan marad, mivel az s19 lejárata 2015. március 13. Tehát a chartképtől függetlenül az előző napi certiár közelében fog nyitni az s19, csupán a KO-ja fog lecsökkenni a backward értékével.
Ahogy a cikk írója is megjegyezte, még ilyen bődületes inflációs ugrás ellenére sem emelkedett a 10-éves japán hozam az utóbbi hónapokban, hanem inkább tovább csökkent (jelenleg 0.53%). Vajon miért?
A cikkben benne van a válasz is: azért van ez így, mivel 12 év alatt a japán államkötvénypiac tulajdonosa csaknem teljes egészében a japán jegybank lett... hülye volna holmi saját maga által generált inflációs ugrás hatására saját magának hozamot emelni. Ha valamilyen egyéb piaci szereplő annyira meghibbant, hogy japán kötvényt akar venni, akkor tőle kell vásárolnia csillagászati árfolyamon, -2, -3%-os reálhozamért. Mivel a japán államkötvény-aukciókon már régóta mind a vevői mind az eladói oldalon Kuroda áll, ezért nem valószínű, hogy trendszerű hozamemelkedés következne.
Mi a tanulság ebből a Bundra nézve, főleg ha Draghi hivatalosan is engedélyezni fogja az eurót tartó országok jegybankjainak a saját országuk államkötvényeinek vásárlását?
A következő Draghi-sajtótájékoztatóig szerintem nem nagyon fogják sokkal feljebb engedni a 10-éves német hozamot. A japánhoz hasonlóan a német kötvénypiac is kezd "kiszáradni".
Találtam pld. egy cikket arról, hogy a svájci jegybank annak érdekében, hogy tartani tudja a fixen horgonyzott 1.20-1.21 körüli árfolyamot az euróval szemben, óriási mennyiségben vásárol német és francia államkötvényeket. Svájc a devizatartaléka kb. 60%-át tartja euróban, ebből 85% eurós államkötvény...
Kuroda pedig szisztematikusan és előre kitervelt módon kiűzte a japán befektetőket a hazai kötvénypiacról, akik az otthoni fél százalékos hozam helyett (ebből le kell vonni a jelenlegi 3% feletti inflációt!) még a német 0.2-0.3% reálhozamnak is nagyon tudnak örülni, nem beszélve a francia 0.4-0.5%-os reálhozamról.
Ha nem lesz lufidurranás, a Bund még sokáig fent ragadhat.
megnéztem azt a kötéslistát, 2*2500 és 2*5000-.es mennyiségek szerepelnek benne.
ezek nem feltétlenül vannak még játékban, mert a mennyiségek kiegyenlítik egymást... lehet, h szűk stoppal dobta is, ahogy megvette, és már nincs is nála.
ma viszont van egy 4K-s tétel, elvileg annak még nem volt meg az eladása.
ez szerintem még akkor is hazárdjáték, ha személyesen Draghi csinálja. :)
hiába tudja, mi várható, az esemény, és az arra adott tőzsdei reakció 2 külön dolog.
mellesleg ha valaki jól értesült milliárdos, nem sok esze van, ha bétes certikkel szarakodik pl CFD-k helyett... :)
vagy legalább a frankfurti certipiac helyett... sokkal olcsóbb, likvidebb, és hozzáférhető akkor is, ha itt ünnep van.
akkor valszeg inkább a long lesz az esélyes, mert a befektetők úgy látnak majd egy nagy piros gyertyát a charton, h tulképp a bund értéke nem is változott.
kicsit olyan lesz a szitu, mint részvényaprózáskor: hiába ugyanannyi a tizedelt részvények értéke (hisz cserébe 10x annyi van belőle a birtokodban) mégis gyakran felfelé indul aprózás után a részvényár, hisz olcsónak tűnik a tizedelt áron a részvény.
szép kis tőzsdei illúzionista trükk ez is, mint a kontiváltás. :D
Vétel volt az összes... Több minitoron dolgozom napközben, minden elfér rajtuk ami érdekel, így az s19 ablaka is, melynél látni lehetett, hogy vételek voltak... a 2 x 2500-asnál még csodálkoztam is, mert viszonylag közel voltak egymáshoz időben, ha jól emlékszem.
Egyébként perces vagy ötperces chart alapján könnyen megbecsülhető az egyes kötésekhez tartozó Ft érték alapján a kötéshez tartozó oldal is, azaz hogy vétel vagy visszaadás volt-e.
még azon is elfilóztam, hogy esetleg nem erste kamukötések voltak-e, bár fogalmam sincs, hogy ezt technikailag hogyan tudnák "lekönyvelni"... csak azért gondolom, hogy valami nem kerek, mert ennyi lóvét rádobni épp egy erste Bund certire nem vall túlságosan "smart" elmére. :) ráadásul pont úgy, hogy még ez a topik is van, tehát akár valamiféle információhoz is hozzájuthatott volna ha akar.
Kíváncsi vagyok, mikor lesznek visszaadva ezek a tételek.
Visszakerestem, jól emlékeztem. Csupán 3 perc és 9 Ft eltérés volt a 2*2500db-os tétel között. A 3 percnyi időeltérés alatt az árfolyam lassan felfelé mozgott, a második kötés volt az "olcsóbb", így a vevő egyértelműen "ráhigított" a 3 perccel korábban vett 2500 db-os pakkra.
hát, ennyire nem néztem utána, bevallom :)
mindössze a kötéslistát néztem meg.
akkor most a kolléga 15K-nyi short certis pakkban ül... szép. valszeg nem aludnék nyugodtan.
őszintén szólva nem értem, mi hajtja az ilyeneket, ennyi pénzzel simán cfd-zhetne is, 3 pip spreaddel már kitermelte volna a költséget, és folyamatosan lenne árjegyzése a bundra, nem úgy, mint a béten.
persze, az ő pénze, ő tudja.
minden egyes bund-pont 45.000 ft nyereséget vagy veszteséget jelent neki.
nem gyenge :)
Fogalmam sincs, épp ezért írtam, hogy csak kósza filózgatás... aztán az is lehet, hogy csak egy sok pénzzel rendelkező személy ránézett a chartra és azt mondta, "na ez az izé már sokat ment felfelé, most akkor bepróbáljuk lefelé."
hát, ha addig tartottam, speciel én sem épp ott dobnám...
abszolút ATH-n van, ilyenkor a kerek számok meg a fibo-szintek lehetnek azok, amik megfordítják.
Bár én a helyében dobtam volna pénteken, látszott, h sunyi módon, de felfelé sasszézik: egyre jobban tapadt arra a 150.6-os szintre, amit előtte csak a legnagyobb pánikban ért el :)
Hát, ha ez így megy tovább, nem lesz tartós a mostani long certi se :)
Nincs fölös lóvém rá, de lehet érdemesebb lenne átállni az "esés után longolom" verzióra :) Ez gyakorlatilag bármeddig mehet.
Ha pánik van, megveszik, mert kell a biztonság, ha hurráoptimizmus, akkor meg megveszik, csak úgy. :)
A long certi köszöni jól van, esetleg a short certi kerülhet veszélybe. :)
"...Ha pánik van, megveszik, mert kell a biztonság,"
Ez már nem erről szól szerintem. Lehet h. elkerülte a figyelmedet, de pár napja már írtanm róla, hogy a japán infláció 3.6% jelenleg (!), a 10-éves japán hozam pedig tapodtat sem mozdult felfelé a 0.50-0.55% körüli tartományból. Ahogy ott már csak a jegybank maradt egyedüli befektetőként a kötvénypiacon, ugyanez alakul most az euróövezet erős országainál is + Svájcban, ahol már régóta szintén csak a jegybank trédeli a kötvénypiacot.
a long certi meg lassan máe trédelhetetlen, olyan rohadt drága lesz.
hogy miért nem tudnak bevezetni egy másik certit is, közelebbi kiütéssel, rejtély...
nem, olvastam.
de ez a szöveg ment 2 hete pénteken, mikor volt az a villám-crash az indexekben, hogy a 10Y német hozam új ATL-re esett, mert a befektetők rávetették magukat a biztonságos eszközökre :))
Ma reggel a 10-éves jenki hozamban is volt egy érdekesség. Reggel 8-kor réssel kilőtt felfelé, azaz nagyobb volumenű kötvényeladások történhettek a másodpiacon, majd kisebb "adásszünet", azaz chartkijelzési szünet után bezúgott lefelé... azaz "valakik" az eladási volumennél is nagyobb vételekkel interveniáltak.
Ha a bejelentett tapering ellenére az ilyen nyilvánvaló FED-mutyikat is le lehet majd rendszeresen nyomni a jenki kötvényes alapok torkán, akkor tényleg felkészülhetünk arra, hogy a német 10-éves évekig 1% alá szorul... illetve a tapír ellenére a jenki 10-éves mégis csak jóval 2% alá megy.
Ahogy elnézem, még csak igény sincs itt bármiféle, 20-30 pontnál nagyobb korrekcióra bundban :)
Ahogy ennél nagyobbat esne, azonnal megveszik.
A nagy durranás majd a 0% 10Y hozamnál jön el, ott azért valószínűleg lesz egy kis megálló :)
Addig meg inkább meg kéne venni az esést - részemről tuti, hogy shortolni mindig csak az aktuális ATH-n fogom.
"...Ahogy ennél nagyobbat esne, azonnal megveszik."
A kötvénypiac módszeres kiszárításával párhuzamosan a másodpiacon korábban rendelkezésre álló likvid ktv.mennyiség is csökken, mivel a korábban a magasabb hozamért de olcsóbb árfolyamon vásárló magánbefektetők és ilyen-olyan alapok most már kényszerűen kezdenek megválni piaci áron a korábban bespájzolt kötvényeiktől, ugyanis kiszámolják, hogy a mostani magas árfolyamon való eladással már többet nyernek, mintha a szerzéskori 1.3-1.5% hozamért tartanák.
A mostani jegybanki hátterű nagy(v)evők egyelőre még mindent meg(v)esznek tőlük. A rizikó annyi az eladói oldalnál, hogy ha túl korán adják el, a jelenlegi nagy(v)evők még sokkal feljebb is verhetik az árat a közeljövőben... vagy pedig egy általános fejlett piaci kötvénylufi durranáskor minden kis-közepes kötvénytulaj megy a levesbe néhány kereskedési nap leforgása alatt.
A mostani nagyevők természetesen ott is meg fognak menekülni, hiszen a "nyomdagép kulcsa" mindig az ő kezükben lesz.
A nagy félreértés
2014. augusztus 26. kedd, 10:56 /Citadella
A pénzügyi sajtóban teljes félreértés övezi a pénznyomtatás (QE) tõzsdékre gyakorolt hatásmechanizmusát. Ez annak kapcsán jutott eszembe, hogy több helyen is olvastam, hogy Draghi elkezdheti a QE-t Európában, és ez milyen jó a tõzsdéknek - erre pedig példaként az amerikai tõzsdék elmúlt évekbeli szárnyalását hozzák fel.
A tõzsdéket azonban alapvetõen nem a QE mozgatja. Nézzük meg USA-t, hogy miképpen alakult a cégek profitabilitása, és rögtön látni fogjuk, hogy valójában semmi más nem történik, mint az, hogy a részvényárak a profit(várakozásokat) követik: link
Amíg csökkentek a profitvárakozások, addig esett a tõzsde, amióta emelkednek, emelkedik. S mivel a profitok új csúcson vannak 2007-hez képest, a részvényárak is. Természetesen a piaci hangulat hatására voltak mindenféle cikcakkok ebben a menetben, de alapvetõen a sztori igen egyszerû: ha nõ a profit, akkor felmegy a részvényár is.
Jó mutatja ezt Japán példája, ahol 1997 óta (!!!) megy a nullkamat politikája, idõnként a pénznyomtatás, mégsincs töretlen bikapiac, sõt!. Amikor baj van a gazdasággal, akkor nullkamat ide, QE oda, a részvényárak esnek. És fordítva. Ennélfogva a gazdaság (és profitok!!!) fõ irányának eltalálása a legfontosabb a közép-hosszabbtávú trend szempontjából.
Ebbõl a szempontból USA-ban szerintem két oldala van az éremnek (nemihába fakadt ki Truman elnök annak idején: "Give me a one-handed economist! All my economists say, On the one hand..., on the other...). Egyrészt a gazdaság a következõ idõszakban véleményem szerint igen erõs lesz, 3-4%-os növekedéssel, de a hitelköltségek, és munkabérek emelkedése miatt ez nem feltétlenül fog magasabb profitabilitást jelenteni.
Japánban a belsõ kereslet összeomlásban van és úgy is marad, ezért a profitok valószínûleg jelentõsen esni fognak, kivéve ha ezt ellensúlyozza a jen jelentõs esése a dollárral szemben.
Európában a fõ kérdés nem az hogy lesz-e QE, hanem az, hogy lesz-e növekedés. Szerintem igen, ugyanis a jelenlegi gyengélkedést elsõsorban a banki stressztesztek miatti kényszerûen folytatódó hitelcsökkenés, deleveraging okozza. Ám a monetáris kondíciók folyamatosan javulnak: gyengül az euró, és sose lehetett még ilyen olcsón hosszú hitelt felvenni Európában (már akinek adnak). Mivel a kormányzati megszorítások is végetérõben vannak, valamint a stressztesztekkel kapcsolatos aggodalmak is idén véget érnek, ezek eredményeképpen 2015-16-ban növekedésnek kell jönnie, ami magasabb profitokban , és ennélfogva magasabb részvényárakban csapódhat le. link
1 eleme van, amit vitatnék: "vagy pedig egy általános fejlett piaci kötvénylufi durranáskor minden kis-közepes kötvénytulaj megy a levesbe néhány kereskedési nap leforgása alatt."
Ez miért szükségszerű? Ha elkezd bezúgni az árfolyam, ugyanazt teszik, mint a részvénypiaci befektetők: adott stop szinten dobják a pakkot, oszt' jónapot. :)
Zsidayval többnyire egyetértek, sok hasznos írása van.
Ez viszont - szerintem - oltári nagy marhaság.
A befektetők egy jó része ugyanis marhára nem profitábilitás alapján trédel, én sem. Gőzöm nincs, milyen lesz xy német cég profitábilitása és nem is érdekel. A QE-t egy olyan irányjelzőnek tekintem, ami valószínűsít egy adott irányt (long), s mivel sokan vannak ezzel így, ha jön a QE, emelkednek az árfolyamok, mert sokan (emelkedésre spekulálva) belevesznek, ezáltal tényleg emelkedni fognak az árfolyamok, vállalati profittól teljesen függetlenül.
"...Ha elkezd bezúgni az árfolyam, ugyanazt teszik, mint a részvénypiaci befektetők: adott stop szinten dobják a pakkot, oszt' jónapot."
:))
azért szívesen megnéznék élőben egy ilyen sorszámtépés utáni, fegyelmezett várakozás mellett lebonyolított kötvénypiaci kiárusítást... hirtelen eltűnő vételi oldal mellett. :)
ennek amúgy jelenleg nem sok esélyét látom, hiszen Japán szerintem ebben is mutatja az európai jövőt... 3.6% (hivatalos!) infláció pillanatnyilag 0.503% (!) 10-éves hozam mellett.
daxban nekem most semmi érdekes nincs, volt egy 28 darabos shortom, amit nem zártam időben, (még múlt hétfőn vettem résbetöltésre, jó is volt, csak nem zártam le, én hülye, még aznap, kisebb nyerőben) azóta nagyobb felét zártam bukóban, kisebb fele meg még megvan, és termeli a buktát.
gőzöm nincs, mit kéne csinálni vele, abszolút kétesélyes, minden alapján lefelé kéne mennie, de a QE pletykák egyszer már felhajtották 10K fölé, most sem kizárt...
ja, 4-én... tök jó lesz, pont aznap vagy előtte való nap lesz a chartokon a hosszú, 200 pipes piros kontiváltó gyertya a Bundban, többen akik nem ismerik a Bundot majd úgy vélhetik h. már az ECB sajttájt árazzák. :))
az eu-nak egyelőre nincs közös, egységes kötvénypiaca, mint pl a japcsiknak vagy az usának
tehát ekb dagi szava maximum az euróra érvényes és a hitelezési likviditások bővítésére, a kamatokkal (de minek, hiszen ebből van bőven)
s ez csak áttételesen hat a kötvényre
"...az eu-nak egyelőre nincs közös, egységes kötvénypiaca,"
helyes a szóhasználat! "egyelőre"
Éppen ezt árazzák mostanában, hogy akár még ez is eljöhet... re: "Eurobond", amit Merkel & Co. egyelőre hevesen ellenez, USA viszont erőltetné... pld. az olyan előretolt megmondóemberei révén is, mint Shortos Gyurka bácsi.
ahhoz hogy legyen sok minden kell(ene), persze lesz... majd egyszer, de idén nem
s most, hogy lent vannak a kamatok sztem nem is annyira is sürgős
ez inkább politikai döntés egy többsebességes únióban
Bund