SPY gap-el nyitott.
Erre mondta a regi fonokom, "Xar van a palacsintaban".
A masik klasszikus:
"Én szóltam, hogy be fog szakadni a kerti budi. Ön meg még az utolsó pillanatig rá akar járni. Ez egyéni döntés."
A varakozasod alapja a tax-loss?
Ha jol szamolgatom, OTP 2013 evi atlag ara 4600Ft korul van, es jon a December, sok befekteto mar szamolgatja, mit adjon/vegyen ev vegen, hogy az adojat minimalizalja.
Namost, ha 4600 alatt van adozas elotti honapban az ar, es az adozo felette vette, akkor bukik rajta; nem kell adot fizetni. Am, akkor is erdemes lehet eladnia iden, ha mas vetellel meg nyert, es szembeallitja oket; aztan persze jan.2-an ujra visszaveszi.
Ha meg alatta vette, akkor adoznia kellene, ha nincs amit szembeallitson.
Tegyuk fel, csak OTP, MOL, es Richter volt az iden a forgalomban. Van valaki, aki ki tudja szamitani, mi az optimalis evvegi tax-politika varhato iranya erre a 3 papirra? mere fogja ez a hatas tolni oket?
Kosz.
ORBÁN: " Döbbenten fogadtam a hírt a GVH döntéséről, hogy a Bankok karteleztek"
Ezt szerintetek OV hogyan kommentálja?:
"Miután Horváth András már hetek óta állítja, nagyságrendileg 1700 milliárd forintos áfacsalás felett hunyt szemet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), ezzel pedig a nagy cégeket hagyja csalni az adóhivatal, amiről a kormány is tudott, most egy újabb korábbi adóellenőr"
A deviza alapú kölcsönszerződések több százezres száma, a bennük
megtestesülő tartozás nagyságrendje, a nem teljesítő adósok egyre növekvő
aránya, a szerződések érvényességét vitató perek számának emelkedése már
társadalmi méretű problémát jelent. Az ügyek gyors és lehetőség szerint
egységes szempontok szerinti elbírálásához fűződő kiemelkedő társadalmi és
igazságszolgáltatási érdek azt indokolja, hogy a Kúria állást foglaljon az e
perekben felmerült elvi kérdésekről.
A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény
(Bszi.) 33.§ (1) bek. a) pontja alapján ezért
i n d í t v á n y o z o m ,
hogy a Kúria Polgári Kollégiuma jogegységi tanácsként eljárva, a Bszi. 34.§ (4)
bek. b) pontja alapján a joggyakorlat továbbfejlesztése érdekében hozzon
jogegységi határozatot a deviza alapú fogyasztási kölcsönszerződések és
fogyasztói lízingszerződések érvényességével kapcsolatban a bírói gyakorlatban
felmerült elvi kérdésekben, amelyek közül a legfontosabbak az alábbiak:
1. Mi a deviza alapú kölcsön tartalma (a deviza alapú kölcsön deviza
kölcsön vagy forint kölcsön-e)?
2. A deviza alapú kölcsön konstrukciója alapján megkötött szerződések
érvényes vagy érvénytelen szerződések-e (vagyis ütköznek-e
jogszabályba, nyilvánvalóan jóerkölcsbe, tisztességtelen szerződéseke,
uzsorás szerződések-e, illetve szenvednek-e akarati hibában, vagyis
színleltek-e, illetve megtévesztés, tévedés folytán kötött szerződéseke)?
3. A pénzügyi intézményt milyen jellegű tájékoztatási kötelezettség
terhelte a szerződés megkötésekor, annak esetleges elmulasztása
milyen jogkövetkezménnyel jár?
4. Milyen jogi lehetőségei vannak a bíróságoknak arra, hogy a felek
tartós jogviszonyában a szerződéskötés után bekövetkezett
körülményváltozások valamelyik szerződő fél lényeges jogos érdekét
sértő hatását orvosolják?
5. Amennyiben a deviza alapú kölcsönszerződések bármely okból
érvénytelenek, az érvénytelenség törvényi jogkövetkezményei
(érvényessé nyilvánítás, eredeti állapot helyreállítása, hatályossá
nyilvánítás) közül a bíróság bármelyiket alkalmazhatja-e, illetve
melyik jogkövetkezményt mikor indokolt alkalmaznia?
6. Az egyes lehetséges érvénytelenségi okok az egész szerződés
érvénytelenségét, avagy részleges érvénytelenséget (az adott
szerződési feltétel érvénytelenségét) eredményezik-e? Hogyan
vonhatók le a részleges érvénytelenség jogkövetkezményei?
7. Az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő szerződési feltétel
mikor felel meg az átláthatóság követelményeinek (csak akkor, ha az
adós fogyasztó maga is ki tudja számolni, hogy a kamat, a költség és a
díj milyen arányú emelését tették lehetővé az időközben bekövetkezett
változások, avagy elégséges, ha maga az oklista átlátható és az
egyoldalú szerződésmódosítások körében vizsgálható, hogy a
módosításra a ténylegesség, az arányosság és szimmetria elvének
betartásával került-e sor)?
Budapest, 2013. november 22.
Dr. Wellmann György
a Kúria Polgári Kollégiumának
kollégiumvezetője
OTP részvényesek ide!