1, A c mindig öt hullámból áll szabályhoz.
Ezt sokan úgy értelmezik, hogy ötös impulzív.
ED: Azért ha nagyon mögé nézünk az ED nyolc hullámból áll. ;)
2, Nem én hangoztatom, hogy a C alá kell menjen A-nak. Ezt a megállapítást mindig is vitattam. És nem csak flat vagy hsz esetén.
3, Értem én, de miért is kell legyen a hsz az adott tf utolsó előtti hulláma? Mert ez a definíció? És ha a második hullám jól láthatóan hsz? Akkor mi van? Hozzam a chartjaimat? :)
Szerintem abban vagyunk. Oldalazást várok jó néhány napig. Valahol 5150-5000 között.
Az oldalazás csúcsát valahova 5175-5200 közé teszem (mehet persze 5300-ra is). Onnan pedig jön egy baromi gyors mozgás lefele. Sok száz pont. Kb 9 nap múlva.
1) ED 5 hullámból áll, jelölése 1-2-3-4-5, mivel trendmozgató alakzat (az impulse-zal együtt, LD és ED is motive hullám)
2) pl: hsz, eh?, azt a verziót, amikor flat van, akkor pedig runningflatként azonosítják, tévedés, hogy c mindig alatta végez a-nak ilyen szabály nincs(!!!)
3) a szabály mely szerint a hsz mindig az adott tf utolsó előtti hulláma, második ezért nem lehet, csak 4. vagy b., mert 4 után 5 jön, vagy b után c, mint utolsó hullám
4) igen, az impulse hullám 3 szabálya közül az egyik, nem a trendmozgató hullámok szabálya
Nem téged javítalak ki. Kicsit unortodox módon tekintek Elliott hullámelméletére és ha az empírikus ismereteimtől eltérő megállapítással, illetve önellentmondással találkozok, akkor elkezdek morogni.
Egyik ilyen a c mindig öt hullámból áll. És az ED-vel mi a helyzet? Rengetegszer, az esetek kb 40%-ában ED-vel végződik a c hullám így. Mi is a helyzet ebben az esetben?
A másik ilyen kérdés a negyedik vége nem érhet a második hullámterébe. Ez ugye ám azt jelenti, hogy a 4.b alájön az 1 csúcsának, miközben a 4.c fölötte marad annak. És így csinálja meg az ötödik hullámat. Ami meg azt jelenti, hogy a c mindig a alatta végez szabály sérül.
Van ilyen. A running flatnél, a hsz-nél. No de látott már valaki olyan rflatet ami megközelítette a második hullámot? Ez kilőve. Marad a hsz. A szabályos hsz. Annak utolsó két tagja (d-e hullámocska) lazán részét képezheti az 5-nek. (d=5.1, e=5.2) Vagyis kijelenthető, hogy igenis indulhat úgy impulzív hullám, hogy a c előtte nem ment az a alá és nem hsz vagy rfalt volt előtte.
Filozófiak ezek a kérdések tudom, semmi közük ahhoz, hogy ma merre megy az OTP.
Harmadik ilyen, hogy a második hullám nem lehet hsz? Miért? Mi indokolja ennek a szabálynak a meghozatalát?
Ha nagyon korrekt akarok lenni, akkor a 'negyedik vége nem érhet a második hullámterébe' csak és kizárólag az impulzív hullámokra igaz. Ha ez az elv sérül akkor tuti nem impulzív a hullámzás. És akkor lehet gondolkodni mit is csináljunk a meglévő háromból. ED-t? Vagy A-B-C-t?
Igen a mol-os ábrádról írtunk! És köszi a megjegyzést is hozzá, jó támpont. Eddig molba nem bírtam belelátni semmi elli formát, lehet nem a tied lesz a tuti, de kiindulónak mindenképp hasznos! Kiváncsi lennék Ad-tól is egyszer ha ráér és kedve is volna hozzá, egy napos mol chart számozásra!? :D
picit bele vau :)
molról írtak sztem és a tegnap berakott chartomról ;)
amihez pici kiegészítés a hsz-ekre reagálva:
- w1 imp 5-ös szerkezetű számozását lazára vettem, nekem csak azért kell, h támpontot adjon kisebb tf-eken való vizsgálathoz a hol is járok/mit is nézek éppen témakörben...
- én is így tudom, h w4 nem zárhat w1-be, de belemászhat by AD (ez így is történt)
- ha 1st wave extension-nel van dolgunk, akkor többi impulzív rövidebb lészen w1-nél (tudtommal), illetve w2-5 kb w1*61,8%
- és végül, maci kijavít úgyis! :)
- hirtelen ennyi ;)
Nincs a kezembe Cimballi könyve, de szerintem azt írja a szabályokban, hogy nem zárhat bele, Elliott is ezt írta, az ewi egyik anyagában ua. nem jó megfogalmazás szerepel
Megnyúlás: ha jól emlékszem megnyúlás elliott úgy értelmezi, hogy van egy nehezen számozható belső szerkezet, ahol 5 helyett 7 hullám van, ennek utána kell néznem. Én a megnyúlásró fibo szintek alapján beszélek, nagyon gyakori, h az 3. hullám megnyúlt, miközben az 5=3.
Szakadj már le ezekről a megnyúlásokról... :) Legalább kétféle megnyúlás létezik.... Miért megnyúlt az 1w?
A megynyúlási szabály olyan, mint a c mindig öt hullámból áll. Továbbra is kérdezem: Milyen szinten? Hány szinttel a vizsgált alatt? Így slendrián a megfogalmazás.
De térjünk vissza felvetésedhez. Abban igazad van, hogy jelen esetben az ötödik hullámnak kisebbnek kell lennie mint a harmadik. (Már persze ha jól értem, hogy a 4128-ról történő emelkedésről beszélünk.)
Lehet olyan csoportját alkotni az impulzív hullámoknak, amikor is a legnagyobb hullámnak 76% körüli értéke a második legnagyobb. Ilyenkor a legkisebb nagyon gyakran a legnagyobb 50-60%-a körül alakul. E szerint 5200-5300 közötti csúcs várható. Két héten belül...
Az 1 meg volt nyúlva! Ha feltételezzük hogy 1-3-5 ből csak az egyik nyúlhat meg, akkor 3-nak rövidebbnek kell hogy legyen és az 5-nek a 3-nál is rövidebbnek.
Van ilyen hogy nem lehet több megnyúlás? Vagy csak én találtam ki? :-)
ELLI(o)TT KLUB