Magyarországon a vállalati hitelek állománya 2008 vége óta folyamatosan csökken. Ez a jelenség különösen hátrányosan érinti a kis- és középvállalkozásokat, mivel őket a hitelkínálati korlátok is jobban sújtják, illetve nehezebben találnak maguknak alternatív finanszírozást. A jelenlegi makrogazdasági környezetben - törvényi felhatalmazás alapján - lehetőség van arra, hogy az MNB a hitelintézetek együttműködésével egy célzott hitelprogrammal - az árstabilitás veszélyeztetése nélkül - a fenntartható gazdasági növekedést támogassa.
A Növekedési Hitel Program alapvető célja, hogy kedvezményes jegybanki finanszírozás segítségével a kis és középvállalatok finanszírozási helyzetén segítsen, mert az kiemelten fontos a termelőkapacitások, valamint a munkahelyek megőrzése és gyarapítása céljából. A kedvezményes kamatláb a hitellel rendelkező vállalatok számára az alacsonyabb törlesztő részleteken keresztül alacsonyabb költségeket eredményez, melynek mind jövedelmezőségi, mind likviditási szempontból pozitív a hatása. A mérséklődő adósságszolgálati terhek miatt csökken a hitelállomány minőségének romlása, így végső soron a banki portfólió-minőségre is pozitív hatással lehet. Mindezek mellett a program a bankok mérlegpozícióján keresztül a hitelezési képességet is javíthatja.
A lakossági hitelezés és a devizahitelek problémájának kezelésére számos kormányzati program áll rendelkezésre, ezért a jegybank nem tervezi hasonló program kidolgozását a lakosság számára.
A Növekedési Hitel Program része továbbá a gazdaság külső sérülékenységének a mérséklése, ami egyben lehetővé teszi a jegybanki kamatkiadások csökkentését is. A kedvezményes kamatozású jegybanki refinanszírozás nyújtása, amely a kkv hitelezés ösztönzését célozza, növeli az MNB mérlegfőösszegét és ezen belül a forrásoldalon a 2 hetes kötvény állományát, így a GDP ma már 1%-ához közelítő kamatkiadásokat. A kéthetes kötvényállomány felépülése jórészt az államadósságon belül a devizaadósság aránya növekedésének, illetve az ország válság előtt és alatt nyilvánvalóvá vált pénzügyi sérülékenységéből kiinduló devizatartalék emelkedésnek volt egyenes következménye, amely jelenleg az MNB forrásoldalának legnagyobb tétele. Ennek költsége - amely beavatkozás nélkül tovább emelkedne a kedvezményes jegybanki finanszírozás forrásköltségével - azonban mérsékelhető az ország sérülékenységének csökkentésével.
Kedvezményes jegybanki refinanszírozás forint alapú kkv hitelek folyósítására
Az MNB a hitelintézetek bevonásával Növekedési Hitel Programot kezdeményez, melynek során átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségben, kedvezményes kamatozású refinanszírozási hitelt nyújt kereskedelmi bankok számára. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%.
A programban részt venni kívánó hitelintézeteknek a kedvezményes kamatozású jegybanki hitelt fix feláron kell a kkv-k számára tovább adni. Szándékaink szerint ez a felár nem lesz nagyobb 2 százalékpontnál, így a vállalati hitel kamata maximum 2% lehet. Ennek eléréséhez szükség lehet garanciaprogramok igénybevételére is. Erről és a program további részleteiről az MNB tárgyalást kezdeményez a hitelintézetekkel.
A tárgyalások során a jegybank számít az üzleti szféra képviselőinek együttműködésére is a kedvezményes hitelek megfelelő célzottságának kialakításában azzal a céllal, hogy a kedvezményes hitelek kizárólag azokban az ágazatokban és azokat a kis- és középvállalati adósokat érjék el, amelyek egészséges üzleti modellel rendelkeznek és növekedni szeretnének. Becsléseink szerint a hitelszűke nem egyformán érinti a vállalati szektor szereplőit. Különösen hátrányosan sújtják a szigorú hitelkínálati korlátok a kis- és középvállalkozásokat, ugyanakkor a számukra a banki finanszírozásnak nincs valódi alternatívája. Iparági megoszlás szerint vizsgálva a hitelkínálatot azt tapasztaltuk, hogy a hitelezési feltételek olyan ágazatokban is jelentősen szigorodtak, amelyek a potenciális növekedés szempontjából kulcsfontosságúak lehetnek. Ezzel szemben más, tartós értékesítési problémákkal küszködő iparágakban kényszerhitelezésre, vagyis a tartósan rossz hitelképességű vállalatok mesterséges életben tartására utaló jeleket látunk.
Mindezek miatt indokolt lehet a kedvezményes hitel ágazat és vállalatméret alapján célzott felhasználása.
A program hatására a jegybank mérlegfőösszeg megnő. Eszközeinek állománya teljes kihasználtság esetén a 250 milliárd forintos refinanszírozó hitellel emelkedik, miközben forrásoldala is ugyanennyivel bővül. A többlet sterilizációs állományra fizetett kamat az MNB közvetlen hozzájárulása a hitelezés ösztönzéséhez, ugyanis ezzel szemben eszközoldalon kamatmentes hitel jelenik meg. Ezt a költséget azonban ellensúlyozza a program további eleme.
A hitelintézetek programhoz való hozzájárulása a velük való megállapodás alapján úgy valósulna meg, hogy egy átlagos kkv-t jellemző hitelkockázati szintnek megfelelő felár helyett csak - a hitelintézetekkel folytatandó tárgyalás kiindulópontját képező - 2%-ot építenek be a hitelkamatokba. Az alacsonyabb felár miatt kieső jövedelmet azonban kompenzálhatja az adósok javuló fizetési képessége, ami a jóval a piac alatti kamattehertől remélhető.
A jegybank a hitelprogrammal nem vállal fel vállalati hitelkockázatot. Ennek a kockázatnak a felmérése és kezelése továbbra is a bankrendszer feladata. A program tehát azon túl, hogy a kisebb vállalatokat célozza, és esetleg ágazati preferenciákat is fog tartalmazni, a források allokálásában alapvetően a kereskedelmi bankok hitelezési döntéseire támaszkodik.
A jegybanki hitelprogram célzottságánál, méreténél és egyszeri jellegénél fogva nem befolyásolja a kamatpolitika vitelét és hatékonyságát, azaz nem jön létre "kettős kamatláb". A kamatpolitika továbbra is óvatos és kiszámítható marad. A program célzottsága biztosítja, hogy a kedvezményes finanszírozás az üzleti aktivitást élénkítse, és ne befolyásolja a pénzügyi eszközárakat. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége pedig korlátozott, a hazai bankok teljes vállalati hitelállományának mindössze 4%-a, a kkv hitelállomány 7%-a.
A hitelösztönzés ezen formája nem veszélyezteti az MNB elsődleges célját, az árstabilitás fenntartását. A jelenlegi, tartós kereslethiánnyal jellemezhető makrogazdasági környezetben az infláció tartósan a cél alatt maradhat. A célzott hitelösztönzés hozzájárulhat a potenciális növekedés erődítéséhez azáltal, hogy nem hagyja leépülni a termelőkapacitásokat. Tekintettel arra, hogy a program középtávon a potenciális kibocsátásra is hat, az ebből fakadó középtávú inflációs nyomás elhanyagolható, így az elsődleges cél szempontjából nem befolyásolja érdemben a kamatpolitikát.
Az MNB - szintén a hitelintézetek bevonásával - átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségű, kedvezményes refinanszírozási hitelt kíván folyósítani kkv adósok fennálló devizahiteleinek forintra konvertálásához. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%. A program további feltételei - felár nagysága és célzottsága tekintetében - is megegyeznek az előző programpontéval. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége itt is korlátozott: a hazai bankok kkv devizahitel-állományának legfeljebb a 15%-a.
A forinthitelekhez való nehéz hozzáférés mellett a kkv-szektor másik nagy problémája a kintlévő devizahitelek magas aránya. A kkv-hitelállomány közel fele deviza alapú, melynek összege 1860 milliárd forint (állomány 54%-a), 15000 vállalathoz kapcsolódóan. Ezeknek a hiteleknek a devizaneme nagyrészt euró (86 százalék), kisebb részt svájci frank (14 százalék). A svájci frank alapú devizahitelekkel rendelkező kkv-knak (257 milliárd forint) feltételezhetően nincs természetes vagy mesterséges fedezete, így ezek a cégek jelentős árfolyamkockázatnak vannak kitéve. A kkv-devizahitelek forintra váltását célzó program javítja az érintett vállalatok hitelképességét, és kiszámítható gazdálkodást tesz lehetővé számukra.
Annak érdekében, hogy az érintett devizahitelek forintra konvertálása ne okozzon volatilitást a forint árfolyamában, a jegybank a végtörlesztés esetén már sikerrel alkalmazott eljárást követi: a hitelek devizakonverziójához a hitelintézetek számára devizát bocsát rendelkezésre piaci áron a devizatartalék terhére annak feltételével, hogy a hitelintézetek vállalják, hogy abból a rövid lejáratú külföldi forrásaikat fizetik vissza. Így az ország rövid devizatartozásai és devizatartaléka ugyanolyan mértékben csökkennek, vagyis Magyarország devizatartalék-megfelelése változatlan marad.
A kétéves likviditást nyújtó hiteltender felfüggesztése
Figyelembe véve a tartósan kedvező külső pénz- és tőkepiaci környezetet, valamint a bankok tartósan stabil likviditási helyzetét, az MNB a kétéves fedezett hiteltendert határozatlan időre felfüggeszti. Pénzpiaci turbulencia esetén az eszköz reaktiválásával lehetőség van a likviditási sokkok kezelésére és annak biztosítására, hogy a hosszú források hiánya ne legyen gátja a vállalati hitelezésnek.
A gazdaság sérülékenységének és az ezzel együtt járó kamatkiadások csökkentése
Az MNB a Kormánnyal és a hitelintézetekkel közösen programot dolgoz ki a gazdaság sérülékenységének csökkentésére. A program az ország rövid külső adósságának 1000 milliárd forintos csökkenését célozza meg, ami - az eddig is alkalmazott szabályoknak megfelelő módon - mérsékli a jegybank devizatartalék-igényét. Ezzel párhuzamosan a kéthetes MNB-kötvény állománya - a jegybank elsődleges célja és a pénzügyi stabilitás veszélyeztetése nélkül - 3600 milliárd forintra csökken. A program során a tartalék-megfelelést az biztosítja, hogy az MNB devizaeszközének felhasználása és az egy éven belül lejáró külföldi adósság azonos mértékben csökken. A devizatartalékok legfeljebb egy tizedének a felhasználása (annak a sebezhetőségi forrásnak a mérséklésére, amely miatt a tartalék megképzésre került) teljesen összhangban van a jegybanki tartalékolás - a pénzügyi piacok által eddig is - elfogadott alapelveivel. A program során egyúttal az ország bruttó külső adóssága is mérséklődne.
Kiderült, Matolcsy tényleg kamuzott a kormány elleni amerikai puccskísérletről
matolcsy maganhadsereg cover.gif
2017.03.01. 14:37
Semelyik magyar titkosszolgálatnak nincs saját műveletből származó információja Matolcsy György jegybankelnök összeesküvés-elméletének alátámasztására – ez derült ki az Index információi szerint a parlament nemzetbiztonsági bizottságának szerdai ülésén, ahol a jegybankelnök súlyos vádjaira vártak egyértelmű bizonyítékokat az ellenzéki képviselők.
Ilyet azonban nem kaptak, mivel ilyenek nincsenek. link
Nagyon súlyos árnyék, nagyon sötét árnyék, mély szürke árnyék, egy árnyalata van: sötét
kasnyikm ELMEBAJ ma 17:51 170 384
Matolcsy Györgyben valami végleg elsötétült 2017. február 22-én. Össze-összeakadó nyelvvel, a parlamenti pulpituson idegesen dobolva adta elő a következőt, leírtam az egészet szó szerint:
„Tisztelt elnök úr, azt gondolom, hogy, [szünet] itt érdemes megállni egy polgári szóra. Volt ugyanis a 2015-ös évnek egy árnyéka, még rögtön az elején, az első négy hónapban. És ez az árnyék, ez már látható volt 2014 augusztusától. 2015-ben brókerbotrányoktól volt hangos Magyarország. Először a Buda-Cash nevű csalárd cég, majd egy Hungária csalárd biztosító, majd egy Quaestor nevű még csalárdabb brókercég dőlt be. Dőlt be, mert a Magyar Nemzeti Bank megtalálta azokat a 10-15 éve felhalmozott, felhalmozott trükköket, amelyek révén sok száz milliárdot vettek el az emberektől. Azonban, és ez az árnyék, mert ez egy örömhír, ez jó hír, ennek Magyarország minden polgára örül, hogy megtisztítottuk a magyar pénzügyi rendszert a rablólovagoktól, a csalárdan, rablásból élő brókercégektől és pénzügyi intézményektől. link
A Matolcsy család aprópénzért vette vissza a Matolcsy minisztersége alatt felhízlalt cégeket a strómanjaiktól
Két hete azt vezette le a Magyar Narancs, hogyan használta Matolcsy György strómanként saját feleséget, László Gyöngyit 2000 és 2002 között, csak hogy miniszterkedése alatt is állami pénzekkel tömhessen ki egy céget, a Növekedéskutató Kft-t. A ma megjelent számban újabb felháborító dolgok kerülnek elő a mostani jegybankelnök 2000-2002-es gazdasági miniszterkedése idejéből.
Két céggel történt meg, hogy Matolcsy minisztersége idején kirobbanó pénzügyi eredményeket értek el, amikor még más tulajdonában voltak, aztán viszont 2006-ban valahogy a Matolcsy családhoz kerültek aprópénzért – úgy, hogy a cégekben tízmilliók maradtak benne még a miniszterség idejéből.
A következő két, „társadalomtudományi kutatásokkal” foglalkozó cégről van szó:
Eurotourism Kutató és Tanácsadó Bt.
Ú-T Eurocon Tanácsadó és Szolgáltató Bt.
Mindkét cég agyonnyerte magát Matolcsy minisztersége idején olyan „gazdaságstratégiai elemzésekre” kiírt közbeszerzéseken, amiket éppen a Matolcsy vezette tárca írt ki. (Az Eurotourism például az információs társadalomról és a külföldi működőtőke szerepéről, az Ú-T Eurocon pedig a hazai tulajdonú vállalatokról írhatott tanulmányt, ezekért összesen 58 millió forintot kaptak – ez akkor botrányosan magas árnak számított, a GfK be is támadta a minisztériumot miatta.)
Az Eurotourism Matolcsy minisztersége alatt összesen 107,5 milliós árbevételt, 80,5 milliós üzemi eredményt és 64,1 milliós adózott nyereséget ért el. Ebben az időben Harczi Marianna nevén volt a cég. 2003-tól kezdve már nulla volt a cég eredménye. Csakhogy amikor Harczi 2006-ban eladta a Matolcsy-családnak, akkor a Magyar Narancs szerint névértéken cserélt gazdát az üzletrész. Tehát Matolcsyék kb. százezer forintot fizettek a cégért, amiben viszont 51 millió forint készpénz volt, Harczi ugyanis egyetlenegy alkalommal sem vett ki pénzt a cégből.
„Erre nehéz más ésszerű magyarázatot találni, minthogy az Eurotourism Bt. tulajdonosaként Harczi Marianna csak a Matolcsy család strómanja volt”
– vonja le a következtetést a Magyar Narancs. (A cég 2006-ban fokozatosan került Matolcsy Gyöngyi, majd Matolcsy György fiai, Máté Huba és Ádám György tulajdonába.)
Hasonló történt az Ú-T Eurocon Bt.-vel is, ez a cég 2001-2002-ben 62,4 millió forint árbevételt és 21,2 millió forint nettó nyereséget csinált. A tulajdonosokat, Újvári Dórát és Tornallyay Jánost itt is 2006-ban vásárolták ki a Matolcsy-család tagjai, és itt is névértéket fizettek a cégért. Nagyjából 140 ezer forintot fizettek a Matolcsyak a 15 millió értékű Bt-ért.
„A közgazdaságilag irracionális tranzakció ezúttal is csak azt jelentheti, hogy ténylegesen, legalább részben, kezdettől Matolcsyék érdekeltségébe tartozott a cég” – írja a Magyar Narancs.
Matolcsy Ádám – akinek MNB-s hitelből és a családi bankból finanszírozott bútorgyár-vásárlásáról mi írtunk először – itt a cégvezetői posztot is átvette, akkor még 20 évesen.
A Magyar Narancs arról is ír, hogy milyen érdekes szimbiózisban élt egymással 2005 és 2010 között az állami Tulajdon Alapítvány és a magántulajdonban (pontosabban Matolcsy-tulajdonban) álló Növekedéskutató Kft. (illetve 2007-től Magyar Gazdaságfejlesztési Intézet, még később pedig Mém Kft.).
A lap által kikért iratokból kiderül, hogy a Fidesz alapítványa, a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány – aminek akkor éppen Matolcsy György volt az elnöke – 2005-től 2010-ig összesen 180,9 millió forintot fizetett a Tulajdon Alapítvány kutatásaira.
Ezt a pénzt aztán a Tulajdon Alapítvány „trendfigyelés”, „adóműhely”, „regionális műhely”, „gazdaságpolitikai műhely” stb. nevű kutatásokra költötte, amiben az az érdekes, a Növekedéskutató / Magyar Gazdaságfejlesztési Intézet Kft éppen ezzel foglalkozott. A Tulajdon Alapítvány részéről Harczi Marianna írta alá a szerződéseket.
Még egy csavar: a Magyar Gazdaságfejlesztési Intézet más Matolcsy-cégekkel, így pont a fent ismertetett Eurotourism Bt.-vel, és a Magyar Narancs megalapozott sejtése szerint az Ú-T Eurocon Bt.-vel is végeztetett el munkákat alvállalkozóként.
„Ha a Matolcsy körüli alapítványi és cégháló rendelkezésünkre álló mozaikdarabkáit egymás mellé rendezzük, egy pártalapítvány, egy szorosan kézben tartott másik állami alapítvány, valamint saját és strómancégek rendszere bontakozik ki, amelyet bizalmasok szűk köre működtet, ám legfőbb életben tartója a közpénz”
– írja a Magyar Narancs, ami azért is érdekes, mert most pontosan ez történik a szemünk előtt a Pallas alapítványokkal, csak sokkal-sokkal több közpénzzel.
Még 3,6 milliárd megy a Matolcsy-alapítványok éttermes, könyvesboltos kézműves gourmet-szaküzletes doktori iskolájára a Várban
Előbb elköltött 1,8 milliárdot a Várban található Úri utca 21. megvásárlására, majd most 3,6 milliárd forintból felújíttatja az épületet az Magyar Nemzeti Bank Pallas Athéné Domus Animae nevű alapítványa. Ez az egyik a Matolcsy-féle alapítványok közül, ahová súlyos százmilliárdokat csatornáztak ki a jegybankból, hogy a pénz egy részét aztán baráti zsebek felé irányítsák.
A 3,6 milliárdos munkát Magyar Építő Zrt. nyerte. Ez a cég áttételesen a Duna Aszfalt és így Szíjj László, Mészáros Lőrinc milliárdos felcsúti polgármester pajtásának és üzlettársának érdekeltsége.
A tervek szerint ha ráköltötték a szükséges milliárdokat, akkor az épület majd
egy angol nyelvű interdiszciplináris PHD programnak és egy kiállítótérnek
ad otthont, illetve a látványtervek szerint lesz benne
étterem
kávézó
könyvesbolt
illetve hazai kézműves termékek kínáló gourmet-szaküzlet.
(atlatszo)
MNB pallas athéné alapítványok lopás Matolcsy György szijj lászló mészáros lőrinc doktori iskola
Barátnőjével utazott legtöbbször hivatalos útra Matolcsy György
2013 márciusa óta vezeti a jegybankot Matolcsy György, azóta összesen 36 külföldi úton vett részt, ezek az utak összesen 75 millió forintba kerültek a magyar adófizetőknek. Az RTL Klub csütörtöki híradója szerint
Matolcsy négy év alatt legtöbbször Vajda Zitát, azaz barátnőjét választotta útitársául, vele kilencszer keltek útra kettesben, közös utazásaik 10 millió forintba kerültek az államnak.
Párizs, London, Dublin, Isztambul, Bázel, Frankfurt voltak az úticélok, és jártak közösen Washingtonban is, igaz akkor velük tartott Balog Ádám jegybanki alelnök. Baloggal - akkori legközelebbi munkatársáról és fegyverhordozójáról van szó, akiből azóta MKB-vezérigazgatót csinált - csak 7-szer utazott közösen a jegybankelnök.
Matolcsy a 36 alkalomból 8-szor utazott csak egyedül, az esetek többségében volt útitársa, de senki sem tartott annyiszor vele, mint Vajda Zita, aki a Figyelőnek maga ismerte el még 2016 szeptemberében, hogy "összetartoznak" Matolcsyval. A jegybank kommunikációs osztálya azt reagálta az RTL-nek, hogy Vajda
nemzetközi pénzügyi titkári pozíciója miatt volt ilyen sűrűn kísérője Matolcsynak.
Vajda Zitának, aki egyébként jógaoktató, jutott munka a Matolcsy vezette Nemzetgazdasági Minisztériumban, később a Nemzeti Bankban és a jegybanki alapítványok egyikében is. 2013-ban került a jegybankba, ahol pénzügyi titkárként már 1 millió forint felett keresett. (RTL Klub)
Új felügyelőbizottsági tagot választott a Budapesti Értéktőzsde, és sajtóközleményük szerint egy neves szakembert sikerült megnyerniük a posztra.
Kardkovács Kolosról van szó, aki számára nem ismeretlen feladat a gazdasági társaságok felügyelete, hiszen ez a negyedik felügyelőbizottsági tagsága: korábban a Magyar Nemzeti Bank alapítványai közül kettőnek fb-tagja, egynek fb-elnöke, egy továbbinak pedig kuratóriumi tagja volt.
Emellett pedig az MNB Monetáris Tanácsának jelenleg is tagja, dacára annak, hogy gyors pénzügyi karrierje előtt jogászként tevékenykedett. Tőzsdei kinevezése feltehetően nem független attól, hogy a BÉT korábban az MNB kezébe került.
Csak felváltva halmozza az állásokat Kardkovács Kolos
Korábban cikkünkben azt írtuk, hogy Kardkovács Kolos egyidejűleg tölti be MNB monetáris tanácsi, MNB alapítványi és BÉT-felgüyelőbizottsági tagságát. Ezt arra alapoztuk, hogy a cikk közzétételekor az MNB alapítványai közül négynek a honlapján is fel volt tüntetve, mint az adott alapítvány tisztségviselője.
Időközben az MNB tájékoztatott minket arról, hogy Kardkovács Kolos korábban már lemondott alapítványi tisztségeiről. Tehát nem egyszerre viseli ezeket a pozíciókat, hanem egyszerre csak kettőt.
A jogász Kardkovács korábban helyettes államtitkár volt Matolcsy György jegybankelnök gazdasági minisztersége idején, emellett azzal szerepelt a hírekben, hogy ügyvédi irodája egy olyan konzorcium tagja volt korábban, amely negyedmilliárdos NFÜ-támogatást kapott.
Az MNB-nél üzemeltetési igazgatóból lett monetáris tanács tag, 2015-ben az MKB beszerzési főnöke is volt.
Bekamuzták a tanulmányt, kaptak 11 millió forintot
A hét elején írtunk egy esetről, aminek szerepelnie kellene minden, a közpénz elherdálásáról szóló tanulmánykötetben, és pont arról szól, hogy hogy lehet elherdáni közpénzt egy tanulmánykötetre. A Kárpát-medencei Jövőegyetemért Egyesület nevében egy ismert kamudoktor, Kertész-Bakos Ferenc adott be pályázatot az MNB egyik alapítványához, a Pallas Athéné Domus Animae alapítványhoz, hogy összehozzon egy tanulmánykötetet az argentin adósságkezelés Magyarország szempontjából fontos tanulságairól. Az már önmagában érdekes, hogy az MNB alapítványa miért látta a projektet 11 millió közforintra érdemesnek, de ez még csak a sztori eleje.
Kertész-Bakos Ferenc
Kertész-Bakos Ferenc
Fotó: Bruzák Noémi
Kertész-Bakosék ugyanis
egy olyan tanulmányt adtak le, ami kicsit eltért az eredeti témától, a címe végül “Monetáris politikai innovációk” lett;
a szakdolgozat hosszúságú “tanulmánykötet” fele olyan terjedelmes, mint amit a projektben ígértek a szerkesztők;
ráadásul, mint kiderült, a pályázatba Kertész több szerzőt is bekamuzott, akik erről egészen a cikkünkig nem tudtak.
A projekttervben kutatásvezetőként szerepelt az MNB alapítványai körül már megfordult közgazdász, Matolcsy György doktori témavezetője, Lentner Csaba, szerzőként pedig be van írva Zebők Csaba történész és Galló Béla politológus, akiknek a honoráriumára is kértek a PADA-tól pár millió forintot. Az már a tanulmánykötetben is látszott, hogy ők nem vettek részt a projektben. Viszont miután írtunk a pályázatról és annak fura eredményéről, jelezték az Indexnek, hogy ők nem kiszálltak a projektből, hanem nem is tudtak róla, hogy benne vannak. Lentner és Galló azt írta nekünk, hogy a cikkünkből halottak először az egészről, Zebők pedig jelezte, hogy neki szóltak, de nemet mondott a felérésre. A pályázatba azért így is belekerült. link
Matolcsy egy zseni!!
A Növekedési Hitel Program alapvető célja, hogy kedvezményes jegybanki finanszírozás segítségével a kis és középvállalatok finanszírozási helyzetén segítsen, mert az kiemelten fontos a termelőkapacitások, valamint a munkahelyek megőrzése és gyarapítása céljából. A kedvezményes kamatláb a hitellel rendelkező vállalatok számára az alacsonyabb törlesztő részleteken keresztül alacsonyabb költségeket eredményez, melynek mind jövedelmezőségi, mind likviditási szempontból pozitív a hatása. A mérséklődő adósságszolgálati terhek miatt csökken a hitelállomány minőségének romlása, így végső soron a banki portfólió-minőségre is pozitív hatással lehet. Mindezek mellett a program a bankok mérlegpozícióján keresztül a hitelezési képességet is javíthatja.
A lakossági hitelezés és a devizahitelek problémájának kezelésére számos kormányzati program áll rendelkezésre, ezért a jegybank nem tervezi hasonló program kidolgozását a lakosság számára.
A Növekedési Hitel Program része továbbá a gazdaság külső sérülékenységének a mérséklése, ami egyben lehetővé teszi a jegybanki kamatkiadások csökkentését is. A kedvezményes kamatozású jegybanki refinanszírozás nyújtása, amely a kkv hitelezés ösztönzését célozza, növeli az MNB mérlegfőösszegét és ezen belül a forrásoldalon a 2 hetes kötvény állományát, így a GDP ma már 1%-ához közelítő kamatkiadásokat. A kéthetes kötvényállomány felépülése jórészt az államadósságon belül a devizaadósság aránya növekedésének, illetve az ország válság előtt és alatt nyilvánvalóvá vált pénzügyi sérülékenységéből kiinduló devizatartalék emelkedésnek volt egyenes következménye, amely jelenleg az MNB forrásoldalának legnagyobb tétele. Ennek költsége - amely beavatkozás nélkül tovább emelkedne a kedvezményes jegybanki finanszírozás forrásköltségével - azonban mérsékelhető az ország sérülékenységének csökkentésével.
Kedvezményes jegybanki refinanszírozás forint alapú kkv hitelek folyósítására
Az MNB a hitelintézetek bevonásával Növekedési Hitel Programot kezdeményez, melynek során átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségben, kedvezményes kamatozású refinanszírozási hitelt nyújt kereskedelmi bankok számára. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%.
A programban részt venni kívánó hitelintézeteknek a kedvezményes kamatozású jegybanki hitelt fix feláron kell a kkv-k számára tovább adni. Szándékaink szerint ez a felár nem lesz nagyobb 2 százalékpontnál, így a vállalati hitel kamata maximum 2% lehet. Ennek eléréséhez szükség lehet garanciaprogramok igénybevételére is. Erről és a program további részleteiről az MNB tárgyalást kezdeményez a hitelintézetekkel.
A tárgyalások során a jegybank számít az üzleti szféra képviselőinek együttműködésére is a kedvezményes hitelek megfelelő célzottságának kialakításában azzal a céllal, hogy a kedvezményes hitelek kizárólag azokban az ágazatokban és azokat a kis- és középvállalati adósokat érjék el, amelyek egészséges üzleti modellel rendelkeznek és növekedni szeretnének. Becsléseink szerint a hitelszűke nem egyformán érinti a vállalati szektor szereplőit. Különösen hátrányosan sújtják a szigorú hitelkínálati korlátok a kis- és középvállalkozásokat, ugyanakkor a számukra a banki finanszírozásnak nincs valódi alternatívája. Iparági megoszlás szerint vizsgálva a hitelkínálatot azt tapasztaltuk, hogy a hitelezési feltételek olyan ágazatokban is jelentősen szigorodtak, amelyek a potenciális növekedés szempontjából kulcsfontosságúak lehetnek. Ezzel szemben más, tartós értékesítési problémákkal küszködő iparágakban kényszerhitelezésre, vagyis a tartósan rossz hitelképességű vállalatok mesterséges életben tartására utaló jeleket látunk.
Mindezek miatt indokolt lehet a kedvezményes hitel ágazat és vállalatméret alapján célzott felhasználása.
A program hatására a jegybank mérlegfőösszeg megnő. Eszközeinek állománya teljes kihasználtság esetén a 250 milliárd forintos refinanszírozó hitellel emelkedik, miközben forrásoldala is ugyanennyivel bővül. A többlet sterilizációs állományra fizetett kamat az MNB közvetlen hozzájárulása a hitelezés ösztönzéséhez, ugyanis ezzel szemben eszközoldalon kamatmentes hitel jelenik meg. Ezt a költséget azonban ellensúlyozza a program további eleme.
A hitelintézetek programhoz való hozzájárulása a velük való megállapodás alapján úgy valósulna meg, hogy egy átlagos kkv-t jellemző hitelkockázati szintnek megfelelő felár helyett csak - a hitelintézetekkel folytatandó tárgyalás kiindulópontját képező - 2%-ot építenek be a hitelkamatokba. Az alacsonyabb felár miatt kieső jövedelmet azonban kompenzálhatja az adósok javuló fizetési képessége, ami a jóval a piac alatti kamattehertől remélhető.
A jegybank a hitelprogrammal nem vállal fel vállalati hitelkockázatot. Ennek a kockázatnak a felmérése és kezelése továbbra is a bankrendszer feladata. A program tehát azon túl, hogy a kisebb vállalatokat célozza, és esetleg ágazati preferenciákat is fog tartalmazni, a források allokálásában alapvetően a kereskedelmi bankok hitelezési döntéseire támaszkodik.
A jegybanki hitelprogram célzottságánál, méreténél és egyszeri jellegénél fogva nem befolyásolja a kamatpolitika vitelét és hatékonyságát, azaz nem jön létre "kettős kamatláb". A kamatpolitika továbbra is óvatos és kiszámítható marad. A program célzottsága biztosítja, hogy a kedvezményes finanszírozás az üzleti aktivitást élénkítse, és ne befolyásolja a pénzügyi eszközárakat. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége pedig korlátozott, a hazai bankok teljes vállalati hitelállományának mindössze 4%-a, a kkv hitelállomány 7%-a.
A hitelösztönzés ezen formája nem veszélyezteti az MNB elsődleges célját, az árstabilitás fenntartását. A jelenlegi, tartós kereslethiánnyal jellemezhető makrogazdasági környezetben az infláció tartósan a cél alatt maradhat. A célzott hitelösztönzés hozzájárulhat a potenciális növekedés erődítéséhez azáltal, hogy nem hagyja leépülni a termelőkapacitásokat. Tekintettel arra, hogy a program középtávon a potenciális kibocsátásra is hat, az ebből fakadó középtávú inflációs nyomás elhanyagolható, így az elsődleges cél szempontjából nem befolyásolja érdemben a kamatpolitikát.
Kedvezményes jegybanki refinanszírozás KKV devizahitelek forintra váltására
Az MNB - szintén a hitelintézetek bevonásával - átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségű, kedvezményes refinanszírozási hitelt kíván folyósítani kkv adósok fennálló devizahiteleinek forintra konvertálásához. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%. A program további feltételei - felár nagysága és célzottsága tekintetében - is megegyeznek az előző programpontéval. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége itt is korlátozott: a hazai bankok kkv devizahitel-állományának legfeljebb a 15%-a.
A forinthitelekhez való nehéz hozzáférés mellett a kkv-szektor másik nagy problémája a kintlévő devizahitelek magas aránya. A kkv-hitelállomány közel fele deviza alapú, melynek összege 1860 milliárd forint (állomány 54%-a), 15000 vállalathoz kapcsolódóan. Ezeknek a hiteleknek a devizaneme nagyrészt euró (86 százalék), kisebb részt svájci frank (14 százalék). A svájci frank alapú devizahitelekkel rendelkező kkv-knak (257 milliárd forint) feltételezhetően nincs természetes vagy mesterséges fedezete, így ezek a cégek jelentős árfolyamkockázatnak vannak kitéve. A kkv-devizahitelek forintra váltását célzó program javítja az érintett vállalatok hitelképességét, és kiszámítható gazdálkodást tesz lehetővé számukra.
Annak érdekében, hogy az érintett devizahitelek forintra konvertálása ne okozzon volatilitást a forint árfolyamában, a jegybank a végtörlesztés esetén már sikerrel alkalmazott eljárást követi: a hitelek devizakonverziójához a hitelintézetek számára devizát bocsát rendelkezésre piaci áron a devizatartalék terhére annak feltételével, hogy a hitelintézetek vállalják, hogy abból a rövid lejáratú külföldi forrásaikat fizetik vissza. Így az ország rövid devizatartozásai és devizatartaléka ugyanolyan mértékben csökkennek, vagyis Magyarország devizatartalék-megfelelése változatlan marad.
A kétéves likviditást nyújtó hiteltender felfüggesztése
Figyelembe véve a tartósan kedvező külső pénz- és tőkepiaci környezetet, valamint a bankok tartósan stabil likviditási helyzetét, az MNB a kétéves fedezett hiteltendert határozatlan időre felfüggeszti. Pénzpiaci turbulencia esetén az eszköz reaktiválásával lehetőség van a likviditási sokkok kezelésére és annak biztosítására, hogy a hosszú források hiánya ne legyen gátja a vállalati hitelezésnek.
A gazdaság sérülékenységének és az ezzel együtt járó kamatkiadások csökkentése
Az MNB a Kormánnyal és a hitelintézetekkel közösen programot dolgoz ki a gazdaság sérülékenységének csökkentésére. A program az ország rövid külső adósságának 1000 milliárd forintos csökkenését célozza meg, ami - az eddig is alkalmazott szabályoknak megfelelő módon - mérsékli a jegybank devizatartalék-igényét. Ezzel párhuzamosan a kéthetes MNB-kötvény állománya - a jegybank elsődleges célja és a pénzügyi stabilitás veszélyeztetése nélkül - 3600 milliárd forintra csökken. A program során a tartalék-megfelelést az biztosítja, hogy az MNB devizaeszközének felhasználása és az egy éven belül lejáró külföldi adósság azonos mértékben csökken. A devizatartalékok legfeljebb egy tizedének a felhasználása (annak a sebezhetőségi forrásnak a mérséklésére, amely miatt a tartalék megképzésre került) teljesen összhangban van a jegybanki tartalékolás - a pénzügyi piacok által eddig is - elfogadott alapelveivel. A program során egyúttal az ország bruttó külső adóssága is mérséklődne.