Lezárult a vizsgálat - Sok pénzt vesztettek a pénztártagok  

penznyelo, penznyelo,

ugye milyen más értelme van annak, amit szivacs idézéséből kiragadtál, hogy nem fejezted be a mondatot?

"Az óriási nyereséget az offshore hátterű cég realizálta, miközben a "láthatatlan" veszteség a tagoknál jelentkezett, hiszen olyan ingatlanok is kerültek az ingatlanalapok portfóliójába, amelyek túl voltak értékelve."

A veszteség a tagoknál keletkezett. Akkor ki is a hűtlen kezelő?

"Több önkormányzat is értékesített ingatlanokat offshore hátterű cégeknek, majd azok továbbértékesítették az ingatlanalap számára az ingatlanokat, viszont már többszörös áron úgy, hogy közben az ingatlanon ennek megfelelő mértékű értéknövelő beruházás nem történt. Az óriási nyereséget az offshore hátterű cég realizálta"

Ez nem az MNYP hűtlen kezelése, hanem az adott önkormányzaté...

Ezt olvastátok?
Semmi vélemény róla?

"Feljelentések tömkelegét kapták a pénztárak
2012.05.09 14:18

Szabics Zsolt
Több szabálytalanságot talált a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal a magánnyugdíjpénztáraknál, a pénteken érkezett hivatalos bejelentés részleteit a hét elején ismertette az intézmény. A legfontosabb megállapítása a jelentésnek, hogy az ellenőrzött pénztárak a törvényi kötelezettségüket megszegve, számos esetben a pénztártagok érdekeivel ellentétesen cselekedtek. A Kehi szerint a jogszabályok sokáig engedékenyek voltak, amit a pénztárak ki is használtak, azonban voltak olyan visszaélések, amelyek miatt a hivatal büntetőfeljelentést is tett. Ez még csak a kezdet, hiszen vagyonkezelési oldalon is találtak gyanús eseteket, például volt olyan ingatlanértékesítés, amikor a valós ár többszörösén adták tovább az ingatlant egy befektetési alapnak, a különbözetet pedig egy offshore cég fölözte le.

Pénteken Selmeczi Gabriella a parlamentben tartott sajtótájékoztatót a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) vezetőjével, Gaál Szabolcs Barnával közösen, a téma a magánnyugdíjpénztárak működésének és befektetési tevékenységének vizsgálata volt. A téma kapcsán volt alkalmunk személyesen is találkozni a Kehi azon kollégáival, akik az elemzést végezték, a háttérbeszélgetésen megismert információk alapján pedig egy átfogó képet kívánunk adni a büntetőfeljelentésekkel végződő vizsgálatról.

A 18-ból öt pénztárt kellett átvilágítani

A Kehi 2011 májusában kezdte meg a pénztárak átvilágítását, a visszalépések kapcsán az államhoz visszakerült vagyon vizsgálata ugyanis kiemelt szerepet kapott az intézménynél. Külső szakértőkkel készített elemzések és saját belső kockázatelemzési folyamat hatására öt pénztárat (Aegon, Allianz, AXA, Erste, ING) választottak ki, amelyeknél 2011 utolsó negyedévében részletes helyszíni vizsgálatot tartott a Kehi, számtalan adatot kértek be a pénztáraktól.

Az Erste kivételével az összes pénztár a nagy ötös tagja volt, vagyis az OTP-t nem számítva a piacon meghatározó súllyal rendelkező magánnyugdíjpénztárak kerültek a Kehi vizsgálatának fókuszába. A 2011 végi adatok szerint az összes vagyon 63 százaléka volt a pénztárakhoz köthető, összesen 1797 milliárd forintot kezeltek.

A pénztárak működési és befektetési teljesítményét vizsgálva a Kehi azt a megállapítást tette, hogy a pénztárak nem a jó gazda gondosságával jártak el, sok esetben a pénztártagok érdekeivel ellentétesen, a tagokat megkárosítva jártak el. Jól mutatja ezt, hogy az öt pénztárból az államhoz visszalépett 1,9 millió tagból 427 ezer nem kapott reálhozamot, további 67 ezer pedig mindössze 10 ezer forint alatti összeggel gazdagodott. A két legrosszabb reálhozam kifizetési arány az AXA és az Erste pénztárakat érintette, ezekben a pénztárakban a tagok 46, illetve 40 százaléka nem kapott reálhozamot.

A Kehi szerint a befektetési oldalon több hiányosságot is feltártak, a pénztáraknál a teljesítmények nem voltak jók, még akkor sem, ha a válság hatásaitól megpróbálunk elvonatkoztatni. A PSZÁF adatai szerint a szektor átlagos nettó hozama 2001-2010 között 5,44 százalék volt, miközben az átlagos infláció 5,37 százalékot ért el. Természetesen ebben benne van a 2008-as válság hatása is, hiszen a választható portfóliós rendszert éppen akkor kellett kiépíteni, amikor a legnagyobb összeomlás volt a részvénypiacon.

Feljelentések tömkelegét kapták a pénztárak

A részletes elemzés szerint a kedvezőtlen teljesítményben a válság mellett alaposan közrejátszott a magas vagyonkezelési költség, a nagy pénzügyi csoportok ugyanis saját körön belül oldották meg a vagyonkezelést, ami rugalmatlan helyzetet eredményezet, hiszen akkor sem cserélték le a vagyonkezelőt, ha az rossz teljesítményt hozott, vagy a versenyeztetett alapkezelőkhöz képest jóval drágábban dolgoztak. További probléma volt, hogy az alapok kiválasztását sok esetben nem előzte meg értékelés, ami azt vetíti előre, hogy a pénztártagok érdekeivel szemben a befektetői csoportérdekeket helyezték előtérbe a pénztárak.

A pénztártagok számlájának értékét befolyásolta a befektetési teljesítmények mellett a működési költségek nagysága is, a pénztárak itt is rosszul teljesítettek, hiszen sok esetben a jogszabályok adta keretek teljes egészében kihasználták, vagyis a lehető legmagasabb költséget terhelték a tagokra. A működési és befektetési tevékenységgel kapcsolatos költségek 2000-2010 között összességében 230 milliárd forintot tettek ki, amelyből a működés 137 milliárd forintot, a vagyonkezelés 93 milliárd forintot vitt el.

Szabályozói kudarc több esetben

A Kehi kiemelte a háttérbeszélgetésen, hogy a helyzet kialakulásáért jelentős mértékben okolható a jogalkotó, hiszen olyan környezetet alakított ki, amely táptalajul szolgálhatott a drága működésnek, valamint egyes esetekben a visszaéléseknek. A pénztárak többsége nem tett mást, mint a jogszabályok adta lehetőségeket kihasználta, az már egy másik tészta, hogy a keretek mennyire voltak tágak a pénztárak számára.

A jogszabályok például csak 2007 elejétől írtak elő a működési költségek esetén maximális mértéket, ez először a friss tagi befizetés maximum 6 százaléka volt, ami fokozatosan 2009-ig 4,5 százalékra csökkent. A vagyonkezelési oldalon is hasonló volt a helyzet, 2007-ben lehetett a kezelt vagyon 0,9 százalékát levonni, míg 2008-tól a vagyon 0,8 százalékát. Mind a két esetben az jött elő, hogy nem készültek részletes hatásvizsgálatok a korlátok felállításakor, azokat túlságosan magasan húzták meg, ez pedig végső soron a tagok kárára vált.

Ezen felül a választható portfóliós rendszer bevezetése is erősen hatott a tagok egyéni számlájára. Szerencsétlenül éppen akkor kellett a választható portfólió rendszert kiépíteni, amikor a válság kitört, vagyis rossz árfolyamok mellett tudtak csak részvényeket vásárolni a pénztárak, a szabályok rosszul időzített korrekciója miatt, pedig akkor súlyozták át a pénztárak a portfóliójukat kötvényekbe, amikor a részvényindexek emelkedésbe kezdtek volna.

Büntetőfeljelentés 9 esetben, de ez még csak a kezdet

Információink szerint az öt pénztár tüzetesebb átvizsgálása után több jogszabálysértést is felfedeztek az ellenőrök, ennek kapcsán pedig három pénztár (Aegon, AXA, Erste) működését érintően büntetőfeljelentést is tettek ismeretlen tettes ellen. Mint megtudtuk, az ellenőrök sokkal több jogszabálysértést tapasztaltak, azonban csak azokban az esetekben tettek feljelentést, amikor úgy ítélték meg, hogy a jogszabálysértés súlya és az eset körülményei alapján bűncselekmény elkövetésének gyanúja áll fenn.

Összesen 9 tényállás miatt tettek feljelentést a működési tevékenység ellenőrzése kapcsán, viszont a befektetési tevékenység miatt még további feljelentések várhatók. A 9 feljelentésből 8 hűtlen kezelés, 1 pedig sikkasztás alapos gyanúja miatt született. A legnagyobb károkozás a Kehi szerint amiatt történt, hogy a hatályos törvények ellenére nem tartottak vagyonkezelői pályáztatást, vagy csak annak a látszatát tartották fent a pénztárak. Bizonyítható, hogy a pénzügyi csoportokon belüli vagyonkezelési költségek jóval magasabbak voltak, mint azoknál a pénztáraknál, ahol a vagyonkezelést versenyeztették.

Mind a három pénztárnál találtak arra precedenst, hogy az önkéntes pénztár egyes költségeit nem az önkéntes, hanem a magán ágban számolták el, a keresztfinanszírozás pedig a törvények szerint nem volt megengedett. A tagszervezések esetében is több visszaélést találtak a Kehi-nél. Előfordult, hogy olyan friss tagok után is fizettek jutalékot, akiknek tagsági viszonya létre sem jött. További problémát jelentett, hogy az egyik pénztár akkor is fizetett bónuszokat, amikor azt a működési szabályzat nem tette volna lehetővé, hiszen a pénztár veszteségesen működött.

Feljelentések tömkelegét kapták a pénztárak

Információink szerint a befektetési oldalon is találtak az ellenőrök komoly szabálytalanságot, leginkább a befektetési jegyekkel volt probléma, azonban előfordult, hogy olyan papírokat is megvettek a pénztárak, amelyeket éppen nem tudtak megindokolni, vagyis kétséges volt, hogy miért éppen azokat a papírokat vásárolták meg.

Egyes ingatlanalapoknál viszont valószínűleg hamarosan büntetőfeljelentésre is sor kerülhet, hiszen két alapnál is olyan rendszert tártak fel, amelyben offshore hátterű cég közbeiktatásával a piaci árnál lényegesen drágábban vásároltak ingatlanokat. A rendszer úgy működött, hogy az eladó (önkormányzat például) és az ingatlanalap kezelője közé egy harmadik szereplő, egy offshore hátterű cég állt be. Több önkormányzat is értékesített ingatlanokat offshore hátterű cégeknek, majd azok továbbértékesítették az ingatlanalap számára az ingatlanokat, viszont már többszörös áron úgy, hogy közben az ingatlanon ennek megfelelő mértékű értéknövelő beruházás nem történt. Az óriási nyereséget az offshore hátterű cég realizálta, miközben a "láthatatlan" veszteség a tagoknál jelentkezett, hiszen olyan ingatlanok is kerültek az ingatlanalapok portfóliójába, amelyek túl voltak értékelve.
www.portfolio.hu -

"az igazolható hiányosságok játszi könnyedséggel korrigálhatóak lettek volna" - írtad, erre kérdeztem, hogy a 1x %-nyi manyup okozta államadósságot vajon hogyan szüntetted volna meg "játszi könnyedséggel" ???

Konkrét kérdéss: Miből fogja finanszírozni az állam a visszaléptetett manyup tagok nyugdíjának 30%-os növekményét? Az mennyibe fog kerülni?
De mondok még egy konkrét meglátást, ami felett egyszerűen nem tudok napirendre térni: Annak első bejelentése óta, hogy egy darabig nem utalják el a manyupokba a beszedett díjakat, onnan kezdve minden kormányzati (kormánytag vagy kormányszóvivő v megbízott) megszólalás a témában vagy már akkor tudhatóan hauzgság volt, vagy értelmetlen zagyvaság, vagy azóta bizonyult hazugságnak.

Ha vannak konkrét meglátásaid, a konkrét hátrányok kiküszöböléséről (főleg a 1x %-nyi manyup okozta államadósság megszüntetésére), akkor fejtsd ki bővebben, mert így csak annyi jön át, hogy vagy nagyon nem érted, amiről eddig szó volt vagy szándékosan nem fogod fel a neked nem tetsző vonatkozásokat.

De ne ezen kattogjunk, hagyjuk.

a.)Miközben fogalmunk sincs a megszüntetéssel egy időben okozott kár nagyságáról,
b.)Miközben az igazolható hiányosságok játszi könnyedséggel korrigálhatóak lettek volna...

Hol lehet gratulálni?

Természetesen nem (de ezt te is tudod), a kérdésed stílusa, hangneme volt az.

Így van, egyetértve a szakértőkkel korrekten megállapítom, hogy a cél méltánylandó, de a módszer és a bevezetés időzítése és körülményei a mi esetünkben elhibázottak voltak.
Ezért ez a kudarcos kísérlet sajnálatos módon túlontúl sokba került a magyar társadalomnak.

jogos, hiszen csak magamban vártam, hogy még elvarrod, de az nem volt kiírva

Amúgy véleményben közel vagyunk egymáshoz...

Zártam, mivel nem láttam kérdést, úgy tettél, mint aki megbékélt a saját elgondolásával: "mindegy is"

Nálad kérdés = támadás?

Örülök, hogy mindent értesz - bár amit írtál, nem ezt mutatja.

A lényeg, hogy a te gondolkodásod szofisztikáltsága - mellyel a manyup miatt a múltban és a jelenben már realizált és a jövőben is realizálandó hátrányoknál lényegesen nagyobbra értékeled a távolabbi jövőben keletkeztetni vélt előnyöket - a tapasztaltak szerint messze meghaladja olirén és az eu vezetése ehhez képest primitív gondolkodását a manyupért hozott áldozatainkról, miszerint szarnak a jövőbeli előnyökre de keményen leverik rajtunk a manyup ütötte hiány figyelembevétele miatti azonnali hátrányokat.

Gondolom, szivacs szerint az nagyon jó üzlet volt, hogy a 3000 mrd-nyi MNYP vagyonból (ami valóban ennyivel növelte az államadósságot) csak 1300 mrd ment adósságcsökkentésre.

ahelyett, hogy átjönne a másikba és reagálna a nyitva maradtra, na mindegy

Tehát ha Olirénnek tetszik akkor szükség van a nyugdíjrendszer jövőbeni működőképességének fenntartására, ha neki nem tetszik, akkor nincs.

Mindent értek!

Gondolom a költségvetés ugyanazon sorában, ahol a manyup rendszer bevezetésekor azt szerepeltették, hogy az állam 20-30 év múlva esedékes nyugdíjfizetési kötelezettségei 30%-al csökkennek.

Tudom, mire gondolsz, csakhogy a "befektetést a jövőbe" nem tolerálja az eu.
Olirén 2010 nyarán keményen belénkverte (meg a lengyelekbe), hogy a mostani hiány, az hiány és punktum! Bár elvileg igazunk van, de az eu szarik rá, hogy a mostani hiány egy részét a későbbi állami nyugdíj tehercsökkentése érdekében vállaltuk fel és nem engedi ennek összegével kompenzálni a jelenlegi hiánymutatót még elvileg sem. A manyup terhét és minden következményét viseljük csak most, az eu azt nem hajlandó figyelembe venni. Úgyhogy a fenntarthatatlan manyup befejezését rénesolinak és az eunak köszönhetjük.