Csókay András idegsebész úr enyhén szólva is csúsztat.
Jómagam 1975-ben írtam először Tudományos Diákköri (TDK) dolgozatot az egyetemen (jó 17 évvel Schmitt Pál előtt), majd 1977.ben egy másodikat, és ugyanebben az évben a diplomamunkámat. De bármelyiket elolvasás nélkül dobták volna vissza, ha nem felelnek meg bizonyos formai szabályoknak.
1. A dolgozat kötelező tartalmi eleme annak elején (általában a 3. fejezetben – a bevezetést és a célkitűzést követően – ) a felhasznált irodalom című fejezet. Ebben hivatkozni kell valamennyi – a munka végén az irodalomjegyzékben szereplő – cikkre, könyvre. Különben miért szerepelne az adott publikáció az irodalomjegyzékben. (Az nem arról szól, hogy mellesleg miket olvastam).
A hivatkozásnál nem az idézőjel a lényeg, hanem az, hogy kiderüljön, hogy mit írt a szerző. Az is jó például, hogy Heinecken (1975) szerint az élő szervezetek immunrendszere képes arra, hogy..... Az a lényeg, hogy látszódjon, hogy kivel vitázok, kivel értek egyet, és hogy ezeket a gondolatokat miként hasznosítom a saját munkámban. És ez érvényes az „összefoglaló” munkákra is.
2. Az irodalomjegyzékben pedig szigorú tartalmi és formai szabályok érvényesek. Akikre a felhasznált irodalom fejezetben hivatkoztam, azoknak itt kivétel nélkül szerepelniük kell a pontos elérhetőség megadásával. A hivatkozott cikkeknél az első a szerző(k) neve, majd a megjelenés évszáma. Ezt követi a cikk/könyv címe (nem kell lefordítani, ha nem magyarul olvasta a dolgozat írója). Majd ezután jön könyv esetén a kiadó neve, a kiadás helye (város) és a megjelenés évszáma. Folyóiratcikk esetén a folyóirat neve és a lapszám, amelyben megjelent.
Szóval ezek a kritériumok olyan mértékben nem teljesültek a Schmitt dolgozat eddig nyilvánosságra került részeiben, hogy nemhogy kisdoktor nem lehetett volna vele, de a diplomamunkáját sem lehetett volna elfogadni.
Jómagam 1975-ben írtam először Tudományos Diákköri (TDK) dolgozatot az egyetemen (jó 17 évvel Schmitt Pál előtt), majd 1977.ben egy másodikat, és ugyanebben az évben a diplomamunkámat. De bármelyiket elolvasás nélkül dobták volna vissza, ha nem felelnek meg bizonyos formai szabályoknak.
1. A dolgozat kötelező tartalmi eleme annak elején (általában a 3. fejezetben – a bevezetést és a célkitűzést követően – ) a felhasznált irodalom című fejezet. Ebben hivatkozni kell valamennyi – a munka végén az irodalomjegyzékben szereplő – cikkre, könyvre. Különben miért szerepelne az adott publikáció az irodalomjegyzékben. (Az nem arról szól, hogy mellesleg miket olvastam).
A hivatkozásnál nem az idézőjel a lényeg, hanem az, hogy kiderüljön, hogy mit írt a szerző. Az is jó például, hogy Heinecken (1975) szerint az élő szervezetek immunrendszere képes arra, hogy..... Az a lényeg, hogy látszódjon, hogy kivel vitázok, kivel értek egyet, és hogy ezeket a gondolatokat miként hasznosítom a saját munkámban. És ez érvényes az „összefoglaló” munkákra is.
2. Az irodalomjegyzékben pedig szigorú tartalmi és formai szabályok érvényesek. Akikre a felhasznált irodalom fejezetben hivatkoztam, azoknak itt kivétel nélkül szerepelniük kell a pontos elérhetőség megadásával. A hivatkozott cikkeknél az első a szerző(k) neve, majd a megjelenés évszáma. Ezt követi a cikk/könyv címe (nem kell lefordítani, ha nem magyarul olvasta a dolgozat írója). Majd ezután jön könyv esetén a kiadó neve, a kiadás helye (város) és a megjelenés évszáma. Folyóiratcikk esetén a folyóirat neve és a lapszám, amelyben megjelent.
Szóval ezek a kritériumok olyan mértékben nem teljesültek a Schmitt dolgozat eddig nyilvánosságra került részeiben, hogy nemhogy kisdoktor nem lehetett volna vele, de a diplomamunkáját sem lehetett volna elfogadni.
Ki mondjon még le, mert nem frankó a diplomája?
„Kérlek szépen elvtárs, figyelj oda, mert Gyurcsány elvtárs jön ma vizsgázni”
A hétfőn lemondott köztársasági elnök plágiumügye kapcsán számos fórumon merültek fel több más politikus diplomájával kapcsolatban is kétségek – írja a Pécsi Újság.hu hírportál.
A volt államszocialista éra alatt egyetemi-főiskolai papírhoz jutó politikusok közül a Pécsi Újság.hu hírportál kommentelői többször említik Gyurcsány Ferenc ex-miniszterelnök tanulmányait: van aki tudni véli, hogy az egykori függetlenített pécsi KISZ-titkárnak például az államvizsga előtt mindenki számára kötelező szakdolgozatot sem kellett megírnia. Mellár professzor, a pécsi közgáz egyik akkori tanára szerint, ha Gyurcsányt kellett vizsgáztatni, aznap reggel megcsörrent a telefon - minden alkalommal a pártbizottságról hívták a tanárt.
Az egyik legérdekesebb - és bár a portál megpróbálta, jelen állás szerint nem ellenőrizhető - híresztelés szerint a nyolcvanas években Pécsett a KISZ egyik vezető tisztségviselőjeként tevékenykedő politikus úgy kapott főiskolai diplomát, hogy nem adott be szakdolgozatot.
A kommentelő szerint Gyurcsány a miniszterelnöki honlapján azt írta egykoron, hogy egyetemi diplomát kapott, amit többszöri e-mail váltás után módosított főiskolaira, de közben azzal a „képtelenséggel" érvelt, hogy utána átment a közgázra és egy közös szakdolgozatot adott be.
Hogy Gyurcsány valóban járt a pécsi közgázra, azt Mellár Tamás professzornak (Pesty László: Egy hiteles ember c. dokumentumfilmjének részlete) elmondott szavai is bizonyítják. Igaz, a KSH volt elnöke furcsa vizsgáztatási szokásokat idéz fel: mint mondja, ha Gyurcsány a karra érkezett, előtte megcsörrent a telefon.
Valaki a pártbizottságról hívta a vizsgáztató tanárt: "Kérlek szépen elvtárs, figyelj oda, mert Gyurcsány elvtárs jön ma vizsgázni".
Miután a fenti állítások egy kommentben kaptak helyet, a Pécsi Újság.hu hírportál hivatalos úton megkereste Lengvárszky Attilát, a PTE oktatási igazgatóját, ő azonban adatvédelmi okok miatt nem adhatott felvilágosítást arra vonatkozóan, hogy Gyurcsány Ferenc megírta-e tanárképző főiskolai szakdolgozatát vagy sem.
- Az egyetem nem adhat ki személyes adatokat egy harmadik fél számára, még a friss munkaerőt kereső cégeknek és vállalatoknak sem - fogalmazott az igazgató, aki szerint csak a rendőrség és az ügyészség számára adható ki információ egy volt vagy jelenlegi hallgató adatairól. Nekik is csak abban az esetben, ha valamilyen bűncselekmény (például hamisított nyelvvizsga gyanúja) merül fel a diákkal kapcsolatban.
Lengvárszky Attila azt azért hozzátette, hogy „erős politikai nyomásra" - mint legutóbb, a Semmelweis Egyetem esetében - talán vizsgálható lenne a kért diploma, ám erről egyelőre Gyurcsány Ferenc esetében nincs szó.
Pécsi Újság.hu hírportál"
Csak tessék, tessék, folyvást, folyvást!
Ki mondjon még le, mert nem frankó a diplomája?