Egy nagyon fontos írás Buda Pétertől: A magyar kormány beavatkozási kísérleteiMost, hogy a magyar kormányzati kommunikáció kétségbeesetten próbálkozik azzal, hogy ukrán beavatkozási kísérletként próbálja meg keretezni a legnagyobb hazai ellenzéki párt választási tevékenységét, érdemes egy pillantást vetni arra, hogy az elmúlt években milyen beavatkozási kísérleteket tett a magyar kormány annak érdekében, hogy a neki valamiért (azt is hamarosan meglátjuk, miért) tetsző politikai erők kerüljenek hatalomra egy adott országban. A beavatkozás vagy aktív részvétel általában három kategóriába sorolható: (1) Közvetlen politikai kiállás(beszédek, videóüzenetek, látogatások), (2) Média- és pénzügyi támogatás (magyar üzleti körök médiaszerzései a helyi szövetségesek támogatására), valamint (3) Stratégiai/Diplomáciai segítségnyújtás(hitelek, menedékjog vagy vitatott választási eredmények azonnali legitimálása).Néhány emlékezetes példa, csak Európából: 1. Észak-Macedónia* Módszer: Médiafelvásárlás és politikai menedékjog.* Részletek: Az Orbán Viktorhoz közel álló üzleti körök többségi részesedést szereztek az ellenzéki, jobboldali médiában (pl. Alfa TV, Kurir, Lider), hogy támogassák a VMRO-DPMNEpártot és vezetőjét, Nikola Gruevszkit.* Beavatkozás: Miután Gruevszkit korrupció miatt elítélték, Magyarország 2018-ban menedékjogot adott neki, megvédve egy kulcsfontosságú politikai szövetségest a börtönbüntetéstől.2. Szlovénia* Módszer: Médiafinanszírozás és kampánytámogatás.* Részletek: Észak-Macedóniához hasonlóan a Fideszhez köthető magyar befektetők tőkét juttattak Janez Janša pártjához, a Szlovén Demokrata Párthoz (SDS) köthető médiumokba. A magyar tőke segítette a Nova24TV (az SDS tagjai által alapított hírcsatorna) finanszírozását.* Beavatkozás: Orbán személyesen is kampányolt Janša mellett, részt vett az SDS kongresszusain, és beszédet mondott a parlamenti választások előtt.3. Franciaország* Módszer: Pénzügyi támogatás (hitel).* Részletek: A 2022-es francia elnökválasztás során Marine Le Pen pártja nehezen jutott forráshoz francia bankoktól.* Beavatkozás: A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó MKB Bank 10,6 millió eurós hitelt nyújtott Le Pen kampányának, ami életben tartotta a jelöltségét egy kritikus pénzügyi helyzetben.4. Bosznia-Hercegovina (Boszniai Szerb Köztársaság)* Módszer: Politikai és gazdasági támogatás.* Részletek: Orbán szoros szövetséget épített ki Milorad Dodikkal, a szerb entitás vezetőjével.* Beavatkozás: Magyarország jelentős pénzügyi segélyt (pl. egy 100 millió eurós támogatási csomagot) nyújtott a régiónak, ami erősíti Dodik pozícióját. Orbán gyakran látogat Banja Lukába érzékeny politikai időszakokban - de arra is volt példa, hogy a TEK egy nagyobb egységét küldte oda egy Dodikra váró ítélethirdetés előtt -, hogy támogatásáról biztosítsa a szerb vezetőt, ellenezve az ellene irányuló nyugati szankciókat.5. Csehország* Módszer: Részvétel a kampányban.* Részletek: A 2021-es cseh parlamenti választások előtt, a kampány utolsó napjaiban Orbán meglátogatta Andrej Babiš akkori miniszterelnököt.* Beavatkozás: Babišsal közösen jelent meg kampányeseményeken, hangsúlyozva a migrációval és szuverenitással kapcsolatos közös álláspontjukat, ezzel közvetlenül beavatkozva a választási hajrába. 6. Grúzia* Módszer: Diplomáciai legitimáció.* Részletek: A vitatott 2024. októberi parlamenti választásokat követően – ahol a kormányzó Grúz Álom párt győzelmet hirdetett, miközben csalás gyanúja merült fel – Orbán volt az első (és szinte az egyetlen) EU-s vezető, aki azonnal Tbiliszibe repült.* Beavatkozás: Látogatása és gratulációja a helyi eredmény nemzetközi és belföldi legitimálását szolgálta, szembemenve az EU hivatalos, vizsgálatot követelő álláspontjával.7. Románia * A módszer: Retorikai legitimáció és a kampányanyagok átvétele.* Részletek (A “tihanyi beszéd”): A 2025-ös romániai elnökválasztási kampány hajrájában, május 9-én Orbán Viktor a tihanyi apátság átadóján tartott beszédében idézte George Simion egy nyilatkozatát (amely a „nemzetek Európájáról” és a „keresztény Európáról” szólt). Orbán a beszédében kijelentette: „Teljesen egyetértünk”, és hangsúlyozta a románokkal való sorsközösséget. Simion esetében egy ideológiai legitimáció történt. Orbán Viktor a "szuverenista" egység érdekében hajlandó volt egy olyan román nacionalista jelöltet dicsérni.8. Szlovákia: * 2023-as/2024-es választásokon nyílt kiállás Robert Fico és Peter Pellegrini mellett.9. Spanyolország* Módszer: Videós támogatás.* Részletek: Orbán videóüzenetekkel támogatta a szélsőjobboldali Vox pártot és vezetőjét, Santiago Abascalt a választási kampányok során, a “szuverenitásért” folytatott harcként keretezve a választást.10. Szerbia A magyar kormányzat beavatkozása itt kétirányú: egyrészt mozgósítja a vajdasági magyarokat Vučić támogatására, másrészt a magyar külügyminiszter és miniszterelnök személyesen vesz részt a szerb elnök belpolitikai rendezvényein.Néhány példa: Szijjártó Péter beszéde a Vučić-párti tömeggyűlésen (2023):* 2023 májusában, amikor Belgrádban hatalmas ellenzéki tüntetések zajlottak két tömeggyilkosság után („Szerbia az erőszak ellen”), Vučić ellentüntetést szervezett „A remény Szerbiája” címmel.* Beavatkozás jellege: Szijjártó Péter magyar külügyminiszter volt az esemény egyik sztárszónoka. Szerb nyelven mondott beszédet a tömeg előtt, amelyben megvédte Vučićot a „külföldi támadásoktól”, és azt állította, hogy ugyanazok a nemzetközi erők támadják a szerb kormányt, mint a magyart. Képzeljük csak el mi történne, ha a Tisza párt elnöke ukránul tartana kampánybeszédet Zelenszkij mellett! * Reakciók a tüntetésekre és a választási csalásokraAmikor Vučić hatalma megrendült vagy megkérdőjeleződött (tüntetések, választási csalás vádja), a magyar kormány azonnal a védelmére kelt, gyakran szembemenve az EU-s megfigyelőkkel.* A 2023. decemberi választási csalások legitimálása: * A 2023. decemberi előrehozott választások után nemzetközi megfigyelők (EBESZ, Európai Parlament) súlyos szabálytalanságokat (szavazatvásárlás, fantomszavazók utaztatása) jelentettek. Belgrádban tömegtüntetések törtek ki. * Beavatkozás: Orbán Viktor az elsők között gratulált Vučić „elsöprő győzelméhez”, teljesen figyelmen kívül hagyva a csalásról szóló jelentéseket. * A “külföldi beavatkozás” közös narratívája: * A magyar kormány rendszeresen blokkolja vagy tompítja az EU-s kritikákat Szerbiával szemben. Amikor a tüntetők a belgrádi városháza ellen vonultak, a magyar kormánymédia a szerb kormány álláspontját visszhangozta, miszerint „erőszakos csőcselék” támadt az államrendre.Ez tehát tíz ország választásába történő beavatkozás néhány éven belül (a lista nem teljes). Van ezekben a beavatkozásokban egy feltűnő hasonlóság: mindegyik célja egy olyan kormány hatalomra juttatása volt, amely EU-ellenes és egyben oroszpárti, de minimum az orosz érdekeknek megfelelőbb politikai irányzatot képvisel, mint legyőzendő ellenfelük - persze már önmagában az EU szétzilálása is orosz érdek. Tény tehát, hogy a magyar kormányfő nem Magyarország érdekében avatkozott be ezeknek az országoknak a választásába. Hanem Oroszország érdekében. Amivel viszont nem csupán az adott országok szuverenitását sértette meg, hanem sajnálatos módon Magyarországét is. Mindezek hátterén kizárható, hogy nem számol azzal a kormányzat, kommunikációs szempontból önmagában mennyire hiteltelen olyasmivel vádolni valakit, amiben ő maga a feketeöves bajnok. Vélhetően nem is fog ennyiben megállni a művelet, ez itt még csak az előkészítési fázis.Forrás: Buda Péter 2026. január 28-i hírlevele Iratkozzatok fel Buda Péterhez, és azután e-mailben érkeznek az újabb hírlevelek: https://peterbuda.substack.com/subscribe?utm_source=post...#magyarszemekosztraktukrokben
