Nehéz kérdés több okból is.
 A nagyok közül elsősorban a multis vonalon csak a Microsoft és a Google rendelkezik megfelelő humán tőkével és kellő mennyiségű adattal ahhoz, hogy ezen a területen nagyot alkosson. Az érzésem az, hogy a Microsoft esetleg SAP nagyon hamar olyan előnyre fog szert tenni, ami nem lesz behozható a többiek számára. Nem véletlenül állt hirtelen a többi nagy ilyen látványosan a szabályozást követelők tábora mellé.
 „Kisebb” cégek esetén több oka is van annak, hogy nehéz megítélni. 
 Mi kell ehhez: adat, szaktudás, számítási kapacitás.
 1,) Honnan ítéled meg, hogy az az adott cég rendelkezik kellő mennyiségű adattal? 
 2,) Ide nem kell több száz ember, itt sokkal fontosabb pár magasan képzett matematikus, programozó, akiből igencsak kevés van. 
 3,) A számítógépes háttér egyre olcsóbban elérhető, és az adatfeldolgozás is egyre hatékonyabb. Nem ez az akadálya a fejlesztésnek.
 Magyarul az újonnan alapított cégek esetén semmi nem indokolja a tőzsdére lépést, ezeket én csak nagyon rövidtávon vagy HFT-el birizgálnám.

Teljes mértékben igazat adok neked abban, hogy az emberek alapvetően hajlamosak túl hype-olni a dolgokat, és ezt felerősíti a mindent átható marketing mögött álló üzleti érdek is. Nem hiszem, hogy pont neked kéne magyarázni, hogy a volatilitás milyen előnyökkel jár pénzkereseti oldalról, főleg, ha még hatással is tudok rá lenni. 
Szóval igen, tele vagyunk ilyen csodákkal az elmúlt 30-40 évben, miközben igazán nagy technológiai áttörés/csoda nem történt. Amiket felsoroltál nagyon jó példák: 
1,) 3D printing – maga a technológia nem újdonság, az, hogy más anyagokat is ki lehetne nyomtatni nem csak tintát, ehhez nagy felismerés sem kellett. Egyre több területen fogják használni (Pl.: OLED kijelző), de az otthon mindent kinyomtatunk szintű felhasználás nagyon távol van, ha egyáltalán valaha is lesz értelme. 
2,) Blockchain – a nem központosított hitelesítés gondolata, illetve a korábbi események láncban tárolása és ennek műveletigényes dekódolása, egy nagyon jó ötlet. Sok mindenre jó, sok mindenre meg nem vagy felesleges. Szerintem mindenki tudja, hogy alapvetően a fekete/szürke pénzek mozgatása pörgette fel igazán ezt a piacot, vagy inkább úgy fogalmaznék, hogy ha az nincs akkor ennek a hype-nak a tizede sem történik meg. 
3-4,) Önvezetés, metaverse – ezek megvalósítása nagyon nagy és nehéz feladat – naivság lenne azt képzelnie bárkinek is, hogy ez 1-2 év alatt meg lesz. Idővel lesznek működőképes megoldások, önvezetés terén előbb (2030-ig meglesz), metaverse esetén, ami igazán érdemi később. Ezeket nem írnám le, de mindkettő egy hosszú folyamat, nem egy hirtelen berobbanó technológia. 
 És a lényeg, hogy miért más az AI 😊 
 A mesterséges intelligencia elméleti alapjai 40-50 évesek, bőven készültek programkódok már a 90-es években is, amelyek hasonlóan működtek. Alapvetően a bevitt adatok minél hatékonyabb feldolgozásáról, hasznosíthatóságáról és ezekből történő következtetések levonásáról, illetve feladatok elvégzéséről szól, nagyon pongyolán megfogalmazva (az önvezetés is ez). Akkoriban és 5-10 évvel ezelőttiig csak szuperszámítógépeken lehetett érdemi mennyiségű adatot feldolgozni, ennek a technológiának a kulcsa, ahogy az emberi gondolkodásnak is, a minél nagyobb adatmennyiség, és annak hatékony feldolgozása. A feldolgozás két részből áll: az értelmezésből, illetve olyan adat struktúra kialakításából, ami később hatékonyan használható.
 Hogy miért is írtam ezt le? 
 Mert ebben történt áttörés az elmúlt évtizedben. Alapvetően a mintaillesztések váltak sokkal hatékonyabbá. Egy egyszerű példával élve: régen a szótárban, ha kerestél arra, hogy „alma”, akkor csak a szócikk elején találta meg, ha pontosan az a szó állt, hogy „alma”. Később megtalálta már a szövegben is, aztán a ragozott formát, most meg pl. azt is, hogy „Magyarországon ebből termett a legtöbb 1966-ban”. És ez csak a mindenki számára látható szövegértelmezés terén történt, nagyon sok más területen ugyan ilyen fejlődés volt. 
 Nem véletlen, hogy a Microsoft az első pillanatban belerakta az Office család alá. Nem arról szól, hogy jobb kezelőfelületet, makrókat, … csináljanak a jövőben, hanem, mivel a multis dolgozók jelentős része szinte a teljes munkáját ezeken végzi (ez az ő metaverzumuk), ezért a teljes munkafolyamatuk láthatóvá válik. 1-2 év adatgyűjtés, max. 3-4 év mintaillesztés, és a többségük munkáját ki lehet váltani. Egyébként e a kiváltás már 10-15 éve is lehetséges lenne, de senkinek nem érte meg ennek magas költsége, kockázata miatt, illetve a munkahely támogatások sem feltétlenül járultak hozzá, hogy ezt megtegye. De ezt innentől kezdve szolgáltatásként meg fogja kapni. Szóval első körben itt lesz látható eredménye. 
 De, ami sokkal fontosabb, és a jövő szempontjából meghatározó, az a tudományágakon belüli hatékonyság, illetve a tudományágak közötti átjárhatóságban való hatalmas változás, amit ez hozni fog. Manapság 10-20 évig pörgetik a lombikot, hogy eljussanak egy-egy áttörésig, ha megfelelő mennyiségű adat áll rendelkezésre. Ez pár hétre rövidülhet, és a végeredmény is jobb lesz. A mintaillesztések lehetővé fogják tenni, hogy egy adott területen használt technológiáról megmondja, hogy az jó lehet más területen is. Ami ma a teljesen szegregált tudományágak között szinte elképzelhetetlen, és azért is nehézkes, mert az emberek többségéből pont az absztrakciós képesség hiányzik a legjobban. 
 A pénzügyi elemzések területét is teljesen át fogja alakítani. És még sok egyéb területen lesz hatása (film, képszerkesztés, …), de már így is eleget írtam. 
 A lényeg, hogy itt is ki kell szűrni a zajból a lényeget, a ma agyon marketingelt dolgok 90%-ából nem lesz semmi, sőt a nagy része butaság is. De abban osztom a tömeg lelkesedését, hogy az „adatfeldolgozás és értelmezés forradalma” hasonlóan nagy, ha nem nagyobb változást fog hozni, mint az ipari forradalom, csak azzal a különbséggel, hogy ott a gépek segítették az emberek munkáját, itt meg ki fogják váltani azt, és sok területen nem lesz versenyképes az ember a géppel szemben – és ez látványosan és gyorsan fog végbe menni. 
 Tehát alapvetően első körben a másod, harmad vonalbeli diplomás munkakörök lesznek veszélyben, mind a multik, mind a kutatás fejlesztés területen. Ezért befektetői oldalról pár long-ot kár lenne kihagyni olyan cégek esetén, akik ilyen területeken aktívak, de persze semmire sincs garancia 😊

https://www.marketwatch.com/story/senate-passes-democrats-big-healthcare-climate-and-tax-package-after-marathon-session-11659900233?mod=home-page
Megújuló szektor kapott egy kis ajándékot, valószínűleg a Tesla-nak, illetve elektromos társainak sem tesz rosszat. A minimumadó illetve egy egészségügyet érintő szabályozás is a része.... Jelentős plusz adóbevételt remélnek tőle. Úgy gondolom, hogy az act bevezetése előrevetíti, hogy az inflációs adat nem lesz alacsonyabb a vártnál. De lehet ez a törvénycsomag megnyugtatja a tőzsdét annyira, hogy ne legyen nagy esés. Nem könnyű megítélni mit hoz a hét, de az inflás bejelentés hatása talán mérséklődik, ha rossz hír, de nagy emelkedés lehet, ha az infláció mégis alacsonyabb 8.7-nél. 

Lehet félreérthető voltam, de én nem a hitel törlesztések elmaradására utaltam, hanem a jövőben felvehető hitelekre. Tehát egy túlfűtött ingatlanpiaci árazás, ami csak a támogatások és a mesterségesen alacsonyan tartott kamatszint miatt működött, nem omlik össze attól, ha a delikvens az eddigi bére után korábban havi 400.000,-et törleszthetett ma meg csak 300-at – tehát jelentősen alacsonyabb összeget vehet csak fel? Az alacsony jövedelműek kiesnek a hitelpiacról, mert nem tudnak annyi hitelt felvenni, mint amennyi a vásárláshoz kell, így a teljes lánc megszakad.

Sok mindenben egyetértek veled és Berlinivel, de egy dolgot szerintem nem vesztek figyelembe. A KSH kimutatása szerint is éves alapon az ingatlanvásárlások 40-45% hitelfelvétel segítségével valósul meg. Mivel te is írod, hogy Magyarországon, aki elad az vesz is (mivel itt az ingatlan mindenkinek fontos), ezért az a hitel többszörösen jelenik meg a vásárlásoknál. Tehát aki eladta az ingatlanát a hiteles vevőnek az venni is fog, de már a statisztika szerint nem hitelből, de a pénz eredete mégiscsak hitel volt. (emiatt a vásárlások 90-95 százalékának mégiscsak a hitelezés az alapja) Ez a legfőbb oka annak, hogy az ingatlanpiac lassan fordul, mivel a hitelezések bedőlése után, még a korábbi eladásokból származó pénz egy része tovább pörög a piacon. Ezt látjuk most is, de ez nem tart sokáig, utána pedig elkezdődik a vevők drasztikus eltűnése. Az infláció pedig elégeti a megtakarításokat, és sokan inkább tartalékolnak. Emiatt az esés elkerülhetetlen, de nem 2 héttel a kamatok emelése után fog bekövetkezni.

A napelem kapcsán elsősorban a megtérülés, az alapanyagok, illetve a hatékonyság kapcsán merülnek fel kérdések. A jelenlegi technológia mellett egy napelem életciklusa alatt megtermelt energia mennyiség - ideális esetben - 5-6 szorosa az előállításához szükséges energiának, és az újrahasznosítása sem megoldott. Egy családi házra szerelt napelem esetén ez 2-3 szoros. Ezért erre hosszútávon építeni nem lehet. Én mondjuk ilyen téren optimistább vagyok, mert úgy gondolom, hogy a technológia fejlődhet annyit, hogy mind az életciklus növelése, mind az újrahasznosítás is megoldható. Az alapanyaghiány a legjelentősebb gond, mivel nincs annyi alapanyag amennyi ahhoz kéne, mint amennyi napelemre szükségünk lenne. Egyelőre úgy tűnik, hogy ez egy átmeneti (20-30 éves) megoldás, de addig, amíg nincs jobb vagy más, addig szerintem az energiafüggőség csökkentésének egy alacsony hatékonyságú, de mégis szükséges eszköze.

Gondolj bele, hogy az EU legtöbb országának évente a teljes bevételének 5-10%-át más országnak kell kifizetnie, azért, hogy hozzáférjen a gazdasága, lakossága számára nélkülözhetetlen energiához. Ennél nagyobb gazdasági, társadalmi, biztonsági, illetve politikai kockázat nem lehetséges egy ország számára. (ezt most meg is tanuljuk egy életre az orosz energiafüggőség miatt). Mivel ezek a zöld beruházások gazdaságilag nem megtérülőek sok esetben, ezért lett mesterségesen növelve az ár, hogy támogatásokkal megérje átállni. Ez egy hosszútávon megtérülő beruházás, és jelenleg nem éri meg ebben igazad van, de ha teljesül a cél, akkor az EU versenyelőnyben lesz a többi országgal szemben, vagy legalábbis nem lesz hátrányban. 

Mivel se a rokonaiddal, barátaiddal se itt a fórumon mással nem tudom ezt megbeszélni, ezért kénytelen leszel velem beérni :).
A fogyasztói energiaárak teljesen más szerkezetűek az EU-ban és a világ más részein. Mivel Európa igyekszik energetikailag függetlenedni más országoktól (és ez nem most kezdődött, hanem 25 éve), ezért ezt a zöld átmenetet a lakosságra illetve a vállalkozásokra helyezett nyomásgyakorlással igyekszik elérni. Erről szól a CO2 kvóta rendszer, mely a direktíva szerint évről évre szigorodik. Mivel az elektromos áram előállítása sok esetben földgáz illetve szénerőművekben zajlik, ezért ennek CO2 kvóta szerinti többletköltsége nagyon magas (illetve az atomerőművekre van némi arányosítás). Ez kb. azt jelenti, hogy míg Szerbiában, akiktől a háború alatt (90-es éven, nem most 😊) Szlovénia elvitte az energiatermelés 90%-át, jelenleg 55-60 eur/Mwh az áram ára, addig az EU-ban 300-400 között mozog. Az Egyesült Államok teljesen energia független (sőt bőven export képes), ezért nem is kell, hogy az ilyen hirtelen változásokat beépítse az áraiba, illetve alapból is független az árazása a világpiacitól (olcsóbb mint a szerbeknél). Szorozd be a 1,5%-os áradat kb. 10-12-vel és akkor érteni fogod, hogy miért nem összehasonlítható a kettő. Ez a fő oka egyébként az EU-s zöld politikának. Ennek elérése kell legyen a legfőbb cél, és ennek most kell megfizetni az árát, nem az eredeti tervek szerinti 20-30 év alatt. De a jövőre nézve ez minden szempontból előnyös.

Üdv mindenkinek. 
Korábban sokat volt róla szó, hogy Magyarországon a bérbeadás szabályozottsága nem megfelelő. Kiváncsi lennék, hogy mind bérbeadói, mind bérbe vevői oldalról mik azok a biztosítékok, követelések, vállalások, amelyeket törvényi/jogszabályi háttérrel biztosítani lehetne, ami akár egyik akár másik vagy mindkét fél számára hasznos lenne. Miket tartanátok fontosnak, ami ténylegsen ilyen eszözökkel jobbá tehetné a mai bérleti piacot. Köszi