Üres fegyverrel is pufogtatunk Oroszországra?  

"Több hét tétlenkedés után az EU- tagállamok megegyeztek, hogy újabb szankciókat vezetnek be Moszkva ellen, amelyek az orosz gazdaság kulcsszektorait célozzák meg.

Mindez a Moszkva és a Nyugat közötti ellentét elmérgesedését jelzi.

Az első érintettek az orosz bankok,
amelyekben az államnak több mint 51 százalékos részesedése van. A büntetőintézkedések értelmében a pénzintézmények nem refinanszírozhatnák magukat többé az európai tőkepiacokon.

Az EU szintén célbaveszi a védelmi szektort azzal, hogy embargót vezet be az orosz fegyverexportra, úgy, ahogy a katonai és civil kettős felhasználású cikkekre is.

Az unió szintén megtiltja az érzékeny technológiák exportját- jelenleg ez csak az olajszektort érinti, főleg az olajforrások felkutatásában és a kútfúrásban használt eszközöket.

A tiltás nem vonatkozik a földgázra, mivel az unió nagymértékben az orosz gáztól függ.

Egy német elemző szerint a büntetőintézkedéseknek negatív hatásuk lesz az orosz gazdaságra:

- Oroszországnak nyugati technológiára van szüksége a modernizációhoz. Ez vonatkozik a fegyveriparra, de minden területen fontos, főleg az energiaszektorban. Raádásul már olyan szankciókról is tárgyalnak, amelyek visszatartanák Oroszországtól a mélytengeri olajkútfúráshoz szükséges technológiákat. Ha ez bekövetkezik, az orosz gazdaság hátrányba kerül majd, amelyet nem lehet olyan könnyen ellensúlyozni.- szögezi le.

Az 1500 milliárd eurós orosz gazdaság stagnál. Az IMF előrejelzése szerint a GDP
2014-ben mindössze 0,2 százalékkal fog nőni, és a tőkekiáramlás eddig már 52 milliárd eurós idén.

De az EU is nagyot kockáztat a szankciók bevezetésével: az EU Observer oldal szerint elvesztheti GDP-jének 0,3 százalékát idén és 0,4 százalékát jövőre.

A német gazdaság egy szociáldemokrata képviselő szerint máris érzi a negatív hatást :

- Év eleje óta már 17 százalékkal csökkent a kereskedelmi forgalmunk Oroszországgal. Elemzők azt mondják, hogy 4-6 milliárd eurós veszteség várható.
Ez óriási összeg.

2013-ban az EU exportja Oroszországba elérte a 207 milliárd eurót, importja pedig a 120 milliárd eurót az Európai Bizottság szerint.

Copyright © 2014 euronews"

"Az illetékes orosz hivatal mai bejelentése szerint csaknem az összes lengyel zöldség és gyümölcsszállítmányra behozatali tilalmat rendelnek el a termékek minőségbiztosítási tanúsítványával kapcsolatos problémákra hivatkozva. Az oroszok a jelzés szerint a következő 1-2 hétben további szankciókat is bejelentenek az Európai Unióból származó importtal kapcsolatban, igaz egyelőre nem világos, hogy ez mely ágazatok és mely országokat érinthet.

A lengyelekkel kapcsolatos szigorítás augusztus elsejétől lép életbe és mindezt a hivatal vezetője éppen egy nappal ezt követően jelentette be, hogy az Európai Unió (és az Egyesült Államok) újabb, már egyes gazdasági ágazatokat sújtó szankciókat fogadtak el. Az oroszok azonban azt hangsúlyozzák, hogy már egy régóta fennálló probléma miatt léptek most, azaz semmi köze a döntésnek az európai szankciókhoz.

Közben a Reuters megszólaltatta a lengyel zöldségtermesztési szövetkezet vezetőjét, aki egyértelműen politikai indíttatású lépésnek nevezte az oroszok döntését. 2011-es adatok szerint az Európai Unió országai összesen mintegy 1,2 milliárd euró értékben exportáltak gyümölcsöket, illetve ezen felül további közel 900 millió eurónyi zöldséget szállítottak Oroszországba. Ezek a volumenek az akkori teljes EU-exportnak rendre a 28%-át, illetve a 21,5%-át tették ki. A lengyelek körében a teljes zöldség- és gyümölcs exportban ennél sokkal nagyobb az orosz piac súlya, a szövetség vezetője szerint mintegy 60-70%-os.

Az valószínűleg nem véletlen, hogy az orosz válaszlépés először a lengyeleket érte el. A lengyelek voltak ugyanis az egyik legaktívabb nemzet az EU-tagok között az oroszellenes szankciókkal, illetve az orosz-ukrán válság miatti határozottabb EU-s fellépéssel kapcsolatban.

Február óta egyébként a Magyarországról Oroszországba irányuló sertéshús kivitel kapcsán is voltak problémák az orosz állategészségügyi hivatal adminisztratív akadályai miatt.

A napokban kibontakozott kölcsönös orosz-ukrán agrárpiaci embargóról ebben a cikkünkben írtunk, míg az év elején az EU-val szemben bejelentett orosz sertésimport-tilalom részleteiről ebben a cikkünkben olvashatnak."

az orosz földgázimport aránya az egyes eu országok fogyasztásához képest: link
60%-nál nagyobb:
Ausztria, Magyarország (70%), Csehország, Szlovákia, Bulgária, Finnország

"Oroszország az EU egyik legfontosabb energetikai partnere. Tavaly a teljes európai gázfogyasztás közel harmada mögött állt orosz gázmolekula, de ez egy átlagos érték, vannak olyan országok, amelyek szinte teljes egészében az orosz betáplálástól függnek. A kőolajnál szintén hasonló arányokról lehet beszámolni.

A földgáznál eleve sok helyen hiányzik a valós alternatív forrás, de a kőolaj alternatív beszerzése is komoly problémákba ütközik. Ezek között szinte a legkisebbnek számít, hogy érdemi finomító kapacitás van az orosz ural típusú olajra optimalizálva.

Az orosz kitettség persze minden esetben az EU keleti felén a legnagyobb. Az alábbi ábrán jól látszik, hogy mely országok lehetnek a leginkább ellenérdekeltek abban, hogy a szankciós körök akármilyen szintjén is bevezessék az energiahordozók importtilalmát."

Körvonalazódni látszik az Oroszországgal szembeni uniós szankciók újabb köre, és a jelek szerint az energetikai területeket csak alig, illetve áttételesen érintik majd az újabb tiltások. De érdemes egyáltalán az EU-nak azzal fenyegetőznie, hogy nem veszünk több orosz olajat és földgázt?

A korábban kikerült szankcionálási tervezetek között egészen meghökkentő pontok is szerepeltek, így például az orosz olaj- és gázimport tilalmának bevezetése.

A jelenlegi állás szerint csak az olajtermeléshez szükséges speciális technológiák Oroszországba történő exportját fogja gátolni Brüsszel, míg a földgáz még ez esetben is mentességet kap. Az energiahordozók importjának tilalma nem ment keresztül a tagországokon.

2014.07.30 08:20 Újabb részletek az oroszok büntetéséről

Pedig, ha valahol komoly fájdalmat lehetne okozni Moszkvának, az bizonyosan az energiahordozók területe lenne, hiszen az orosz gazdaság teljesítménye nagymértékben függ az energiahordók exportjától. Egy jelentősebb olajáresés például rövid idő alatt a feje tetejére állítaná az országot.

Habár kézenfekvő lenne, hogy az EU-s büntetőpolitika széles körben érintse az orosz energiahordozók importját, ennek életszerűsége nagyon csekély. A probléma ugyanis az, hogy a fent vázolt kitettség az energiahordozóktól messze nem egyoldalú, ugyanis az Európai Unió energiaellátása és energiabiztonsága legalább akkor mértékben függ az orosz kőolaj és földgázszállításoktól, mint az orosz költségvetés az olaj- és gáziparhoz kötöző vám- és adóbefizetésektől.

Az Amerikai Energiainformációs Ügynökség (EIA) nemrég érdekes anyagot publikált az orosz exportbevételek megoszlásáról. Az orosz szervektől származó adatokra alapozva az EIA számai azt mutatták, hogy 2013-ban Oroszország teljes exportbevétele 527 milliárd dollárt tett ki. Ennek kétharmada közvetlenül a kőolaj és olajtermékek, valamint a földgáz kiviteléhez kötődik.

Az olajiparból származó bevételek egyértelműen dominálnak: a nyersolajkivitel 174 milliárd dollárt, míg a (finomított) olajtermékek exportja 109 milliárd dollárt hozott az orosz gazdaság számára. A földgáz részaránya a teljes exportbevételen belül 14%-os volt, ami 73 milliárd dollárnak felel meg. A bevételek \"túloldalán\" a legtöbb esetben európai országok és társaságok állnak, vagyis az exportált orosz energiahordozók meghatározó részét az európai piacok szívják fel.

Az EIA hozzáteszi, hogy az Orosz Pénzügyminisztérium közlése szerint tavaly az orosz költségvetési bevételek 50 százaléka származott az olaj- és gáziparhoz köthető bányajáradékokból és exportvámokból.

Üres fegyverrel is pufogtatunk Oroszországra?

A túloldal

A BP adatai alapján az Európai Unió 2013-ban a földgázfogyasztásának 38, míg olajfogyasztásának csak kicsivel több mint 10%-át volt képes belföldi termelésből fedezni, vagyis meghatározórészt importra szorult.

Oroszország az EU egyik legfontosabb energetikai partnere. Tavaly a teljes európai gázfogyasztás közel harmada mögött állt orosz gázmolekula, de ez egy átlagos érték, vannak olyan országok, amelyek szinte teljes egészében az orosz betáplálástól függnek. A kőolajnál szintén hasonló arányokról lehet beszámolni.

A földgáznál eleve sok helyen hiányzik a valós alternatív forrás, de a kőolaj alternatív beszerzése is komoly problémákba ütközik. Ezek között szinte a legkisebbnek számít, hogy érdemi finomító kapacitás van az orosz ural típusú olajra optimalizálva.

Az orosz kitettség persze minden esetben az EU keleti felén a legnagyobb. Az alábbi ábrán jól látszik, hogy mely országok lehetnek a leginkább ellenérdekeltek abban, hogy a szankciós körök akármilyen szintjén is bevezessék az energiahordozók importtilalmát.

A grafikonon az orosz gázszállítások aránya látható a nemzeti fogyasztáshoz viszonyítva. A fogyasztási adatok a BP gyűjtéséből, míg az orosz szállítások a Gazprom közléséből származnak, és hangsúlyozandó, hogy itt nem a tényleges importkitettségről van szó, de ettől függetlenül jól érzékelteti a közvetlen orosz gázfüggés nagyságát.

Üres fegyverrel is pufogtatunk Oroszországra?

Mindezeknek betudhatóan nem várható, hogy az EU országai bármikor is rábólintsanak az orosz energiahordozók importjának tilalmára, hiszen annak hatását számos tagországban pillanatok alatt megéreznék, komoly feszültségeket okozva ezzel. Talán érdemes lenne nem is beszélni ilyen forgatókönyvekről mindaddig, amíg az EU energiaellátása ekkora(és várhatóan növekvő)függőségben van az orosz szállításoktól.