A decemberi 19-i konzultációt tegnap újabb követte Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Simor András jegybankelnök között. Tegnap szűkkörű szakértői egyeztetésre került sor - közölte a Napi Gazdasággal a jegybank sajtóosztálya, de érdemi információ nem áll rendelkezésre az érintett témákról.
a teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=92155
Tudod Knight , az en meglatasomban -igaz ez csak egy tozsdezok foruma - a tozsden a fiatalok, nagyon hamar megoregednek! Viszont az oregek, nagyokat fiatalodnak ! Igy :-)))))))))))
És még Európa is másképp gondolkodok mint az Usa, pedig kettejük között több a hasonlóság :o)
Az EKB elnöke is következetesen tartja magát, az infla elleni harchoz, de mások is hasonlóan vélekednek. Majd pár év múlva látjuk ki döntött helyesen.
"A monetáris politikát hibás lenne a gazdaság élénkítése érdekében használni - nyilatkozta Jürgen Stark, az Európai Központi Bank monetáris tanácsának tagja Brüsszelben, de nem a Fed rendkívüli 75 bázispontos kamatvágására reagálva.
Jürgen Stark szerint a jegybankok azon intézkedései, melyek a kibocsátás vagy a foglalkoztatottság növelését célozzák, kudarcra vannak ítélve. Az EKB figyelme elsősorban az árstabilitás fenntartására és az inflációs pálya alakulására irányul. Stark kijelentése erősíti annak valószínűségét, hogy az EKB nem tervez kamatvágást és várhatóan továbbra is 4 százalékos szinten maradhat az eurozóna irányadó rátája.
A Bank of England-nak nem szabad a Fed példáját követnie - véli Richard Lambert, az angol jegybank monetáris tanácsának korábbi tagja. A szakember hangsúlyozta, hogy a szigetországban növekvő inflációs kockázatokkal kell számolni és ez nem ad lehetőséget a további kamatvágásra. "
Főleg az 5-8 negyedéves időtávra elnyúló hatás miatt dobtam be az előzőt, de ha visszatértünk a kiindulópontunkhoz, akkor még néhány gondolat.
Igazad van, máshogy gyakorolják a monetáris politikát.
De ez azért van, mert lényeges különbségek vannak a 2 ország között, mint pl. a világgazdaságban betöltött szerepünkben (az USA vezető, Mo. max csak követő, kiszolgáltatott helyzetben lévő), az ország szerkezetében, a lakosság beállítottságában, de még abban is, hogy a jegybankok hogyan reagálnak akár a tőzsdei felfordulásokra (pl a lakossági megtakarítások miatt).
Az Usában jelentős lakossági megtakarítások vannak a tőzsdén, ha az elúszik nincs fogyasztás és elveszik a gazdasági növekedés jelentős kb. 60-70%-a, amit a fogyaztás ad. Ill ott a hitelből történő fogyasztás is sokkal jelentősebb, az infláció szempontjából is jobban állnak (egyelőre). Tehát ott nagyobb előnyt nyújthat optimális esetben a kamatcsökkentés mint amennyi hátrányt okoz.
Közvetve JP is írt ma ezzel kapcsolatban, bedobom ide (remélem nem billent emiatt fenékbe :o) ):
"Fretek,
ez is tetszett,ahogy irod, a jegybanktorveny "nem tartalmazza a részvényesi érdekek védelmét." ergo a jegybanknak nem feladata megvedeni a reszvenyest az arfolyamzuhanas okozta vesztessegtol. Van azert ra peldank, hogy ez osszehasonlitva mas jegybankkal, tortenhet ez maskepp. A wall strett igen potencialis iranyitoja ,befojasoloja a Fed-nek, ellenben peldaul az MNB es Bet kozti viszonnyal, ahol az MNB szinte nem is tud a tozsderol.
Nincs kis jegybank nagy tozsdevel, es nincs nagy jegybank kistozsdevel!
Az usa peldajaval mimelve, az ottani tozsdek merete ,aranyosithato a Fed potencialjaval, most attol fuggetlenul, hogy elobbiek sokszor tancoltatjak az utobbit. Ott sokszor tunik ugy, hogy a gigantikus meretu reszvenyesi erteket , a Fed kepes megvedeni, szarnyai ala venni. A rancigalas mutatja azt, hogy erre nem mindig kepes a Fed.
Az MNB erre keptelen lenne; se torvenye hozza, se ereje......de elobbire nem is gondoltak maguk a torvenyhozok. Mert miert? Itt nincs akkora tokemozgas, ami mellekesen a lakossag joletere lenne merheto hatassal.(kis jegybank, kis tozsde).
Bar a magyarorszagi toke piac meghatarozo -merteben is - szereploje a Pesti borze, valahogy a jegybanknak megsincs torvenybe iktatott sok koze -semmi - hozza. Annal inkabb a zinflacio , az arstabilitas ra valo osszpontosulas.
A baj csak ott van neha , amikor eme nem kis piacrol -helyi szinten szamolva - a kulfoldi, megszorult befektetok elkezdik eladasikkal a reszvenyesi ertekeket csokkenteni, sulyeszteni.Megertem, hogy a jegybank ilyenkor meg mindig nyugton maradhat,mert semmi koze a tozsdehez.A bajt mar ott erzi inkabb amikor ezek a reszvenyekbol menekult szabad penzek,elszeretnek hagyni az orszagot, ami ellen a jegybank nem tehet semmit, elvegre a toke szabad aramlasat korlatozna ezzel. Ekkor viszont az tortenik, hogy a nemzeti valuta nagy mertekben romlsanak indul, amit viszont a jegybank sokaig nem nezhet tetlenul....felteve, ha meg a tozsdejehez kepest is gyengebb labakon all, akkor csak elszenvedo nezoje jobbara eme esemenyeknek. Tehat a sor vegen a jegybank is kap egy pofont.
A helyzet az, hogy az MNB-nek nem az amerikai tozsdektol, hitel es deviza piacoktol van elsosorban rancigaltatva, hanem csak egy kis tozsdetol , stb piacoktol. Igy , jobbara feltetelezhetjuk azt, hogy kozel egy meretbeliseguktol, jelenleg nincsen szukseg olyan jegybank torvenyre amelyik a helyi tozsden forgo reszvenyesi ertekek megvedesere lenne hivatott. Bizonyara, ha ez az egyensulykozeli allapot ,megis egyensulytavoli allapotba kerulne -kis jegybank, nagy tozsdevel - ,es okozna par ,eddigi mereteken feluli valsagot, hogy akkor majd lenne ilyenre is torvenye a jegybanknak....amivel viszont nem mennenek semmire,mert egy nagy piacot egy kis jegybank,nem tudna kezelni. Tovabba meg a piaccal egyutt ,maga a jegybank is none.
USA-ban megis masnak tunik , nagyon sokszor, a helyzet !
JP"
"A Fed a romló gazdasági növekedési kilátásokkal, illetve a lefelé mutató növekedési kockázatok sokasodásával indokolta mai lépését. Közleménye szerint bár a rövid lejáratú bankközi hitelek kamatlába süllyedt valamelyest az elmúlt időszakban, szélesebb értelemben a pénzügyi piaci kondíciók romlottak és a kölcsönök kamata emelkedett bizonyos vállalati és lakossági kör számára. Ezentúl a beérkező információk arra utalnak, hogy az ingatlanpiaci korrekció mélyül és a munkaerőpiac teljesítménye is gyengül - jegyzi meg az amerikai jegybank.
Indokolni érezte a Fed az agresszív, 75 bp-os kamatvágás végrehajtását közleményében azon környezetben, hogy továbbra is vannak felfelé mutató inflációs kockázatok (pl. a magas energiaárak miatt). A Fed közleménye szerint a jegybank az infláció mérséklődésére számít (a gazdasági lassulásból következően - a szerk.) a következő negyedévekben, de szükségesnek tartja kiemelten figyelni a pénzromlási ütemmel kapcsolatos folyamatokat.
Fontos megjegyzés a közlemény végén az, hogy a Fed gondosan figyeli a gazdasági folyamatokat és a kilátások alakulását és szükség esetén megteszi a további lépéseket. Így az esetleges további kamatvágás(ok) előtt nyitva maradt az ajtó."
Ezek szerint amerikában máshogy értelmezik a monetáris politika célját és lehetőségeit, mint a magyar jegybank. Pedig ott azért jóval korábban kezdték az ipart.
Még az inflával-monetáris politikával, annak időbeli hatásával kapcsolatban, gondoltam érdekel (monetáris tanács nyilatkozta):
"A monetáris politika késleltetve fejti ki hatását az inflációra. A legerőteljesebb hatás 5-8 negyedéves késéssel jelentkezik. Emiatt a 2007-es inflációs folyamatokat leginkább a Monetáris Tanács 2005 második felében és 2006 során meghozott döntései befolyásolták.
2005 vége és 2006 első fele kedvező inflációs környezettel volt jellemezhető, ami azonban hosszútávon fenntarthatatlan költségvetési politika mellett valósult meg. A költségvetési kiigazítás szükségességét a Monetáris Tanács többször is hangsúlyozta, ám annak tényleges szerkezete ebben az időszakban még nem volt ismert. A nemzetközi tapasztalatok szerint a költségvetési kiigazítások között lényeges különbség van a tekintetben, hogy a kiigazításra hogyan kell a monetáris politikának reagálnia. A monetáris politika ezért kiváró álláspontra helyezkedett."
"A 2006 nyarán meghirdetett költségvetési kiigazításban jelentős szerepet kaptak olyan tényezők - ÁFA és egyes hatósági árak emelése, ártámogatások csökkentése -, amelyek a 2007-es infláció megugrásához vezettek. A jegybank nem kívánta az árszintemelő intézkedések egyszeri, közvetlen hatásait semlegesíteni, mert az túlzott mértékű növekedési áldozattal járt volna. A Monetáris Tanács emiatt úgy döntött, hogy átmenetileg megengedi az infláció cél fölé emelkedését 2007-ben. Nem lehetett azonban figyelmen kívül hagyni, hogy az áremelkedések tartósan is megemelhetik a várakozásokat, ami áttételes, elhúzódó inflációs következményekkel fenyegetett. Részben ennek megelőzése céljából, részben a kockázati felárak megemelkedése következtében a Monetáris Tanács az alapkamatot több lépésben, összesen 2 százalékponttal emelte."
"A célnál magasabb inflációhoz a fiskális intézkedéseken kívül számos egyéb, előre nem látható sokk is hozzájárult. Ilyen volt az élelmiszerek áremelkedése, amely többek között a 2007-es rossz időjárási feltételekkel és a termékkör iránti globális kereslet élénkülésével magyarázható. A nemzetközi energiaárak emelkedése is inflációt gerjesztő hatású volt, különösen annak fényében, hogy az a hatóságilag szabályozott árakban is megjelent. A hatósági árintézkedések, és az energia- valamint az élelmiszerárak vártnál magasabb emelkedése nélkül az infláció az inflációs célt jóval kisebb mértékben haladta volna meg."
"Bár 2006-ban a jegybank nem kívánta az egyszeri és váratlan árszintemelő tényezők hatásait rövidtávon ellensúlyozni, később olyan monetáris politikát folytatott, hogy a célt meghaladó 2007. évi áremelkedés középtávon ne jelentkezzen az inflációs várakozásokban. Emiatt 2007-ben a jegybanki alapkamat folyamatosan meghaladta a korábbi piaci várakozásokat."
"A monetáris politika a jövőben is kitüntetett figyelemmel fogja kíséri az inflációs várakozások alakulását, és mindent megtesz annak érdekében, hogy középtávon elérje az árstabilitást. A jegybank az árstabilitás elérésével és fenntartásával járulhat hozzá a hosszú távú gazdasági növekedéshez és a kiszámítható makrogazdasági környezethez."
Na csak visszataláltál ide is. :o) Nagyon nem akartalak „macerálni” a többi topicban, csak morcos lettem, hogy a politopicokba többször is benéztél ezt meg itt mostohagyerekként kezelted. :o)
Egyébként én is jobban örülnék, ha ez a temérdek pénz valami hasznos dologra mehetne.
Sajna nehéz ügy eltalálni azt a szintet, ameddig még elmehetnek a csökkentésben anélkül, hogy visszájára fordulna.
Valszeg sokszor ebből a helyzetből adódó, a kamatdöntést meghozókra rakódó felelősség is oka, hogy kevesebbet mernek csökkenteni annál, mint amennyi a külső szemlélő szemszögéből még esetleg megléphető lett volna.
(meg persze az adatokhoz, infókhoz történő hozzáférés lehetősége sem egyenlő)
Az MNB decemberi ülésről készült jegyzőkönyvének részleteiben is benn van a válaszok egy része a kérdésedre:
"Ezzel szemben elhangzott olyan vélemény is, hogy Magyarországon a monetáris politika - összehasonlítva más országok tapasztalataival - a növekedésre csak kis mértékben tud hatni, miközben az árfolyamcsatorna viszonylag erős szerepe miatt az inflációra gyakorolt hatás viszonylag gyors és erős, ezért jelen helyzetben egy növekedést élénkítő monetáris politika számos kockázatot hordozna."
"A tanácstagok döntő többsége egyetértett abban, hogy a kamatszint mérséklésére a közel jövőben akkor nyílik lehetőség, ha a gazdasági folyamatok arra utalnak, hogy csökken a várakozásokon keresztül tovább gyűrűző inflációs hatások veszélye, és a nemzetközi pénz- és tőkepiaci tendenciák a magyar gazdaság számára kedvezőbben alakulnak."
Ez a részlet pedig közvetetten szintén tartalmaz választ a kérdésedre:
"Többen kiemelték, hogy kedvezőtlen hatással lehet a rövid távú inflációs pályára és a lakossági inflációs várakozásokra egyaránt, ha 2008-ban a hatósági árak emelése egyes szolgáltatások esetén olyan mértékű lenne, mint amiről az utóbbi időben a sajtó tudósított. Egyes tanácstagok arra hívták fel a figyelmet, hogy a nemzetközi élelmiszer- és nyersanyagárak emelkedése miatt a globális inflációs nyomás hosszú évek óta nem volt ilyen erőteljes, miközben a nemzetközi piaci bizonytalanság fékezőleg hat a főbb gazdaságok növekedésére is, és ez különösen nehéz helyzet elé állíthatja a főbb jegybankokat. Elhangzott olyan vélemény is, hogy mindez tovább erősítheti azt a kettőséget - alacsony növekedés, magas infláció -, amely már egyébként is jellemzi a magyar gazdaságot."
Conqui, ezt most szerintem tényleg ne erőltesd, Pénznyelő 1 hszében is ott van sok lényegi pont, Guildensternében is.
Másrészt ugyan leírták alattam, de kiemelve mégegyszer, hiába csökkent a jegybank, ha a piaci szereplők azt nem tartják reálisnak, nem fognak "utána menni", nem fogják finanszírozni az ország hiányát, nem fognak kötvényt, állampapírt venni, kiviszik a pénzüket az országból oda, ahol jobb hozamot remélnek, és már pofára is estünk. Forint elgyengül infla elszáll és kész. NEM MI DIKTÁLUNK SAJNOS, hanem ők. -ennyi-
Harmadrészt az 1%-os kamatcsökkentés NEM AZONNAL, hanem kb 2-2,5 ÉV ALATT! lassan fokozatosan "beépülve" JELENTI azt A SOKMILLIÁRDOS MEGTAKARÍTÁST, amit említettél, és felhasználtál azonnal!!!
.
ui egyszer mikor kérdeztél vmi hasonlót már valaszoltam is rá de ezek szerint nem nézted meg...
"úgyhogy a hitelesség megőrzése érdekében a jegybanknak most óvatosnak kell lennie, és akkor indítani újra a kamatvágást, ha meggyőző adatok mutatják az infláció kívánatos szintre süllyedését."
Erre mondják, hogy "igen, de..."
Kap hideget meleget a kormány, hogy
- visszafogja a beruházásokat,
- adóemelés révén csökkenti a költségvetési hiányt
- szinten tartja a szociális ellátásokat, miközben "nyomorog a nemzet"
- stb.
Miközben egyetlen %pontos kamatcsökkentés másra elkölthető 100 mrd-okat jelentene:
- beruházásokra,
- adócsökkentésre,
- szociális kiadások növelésére lehetne fordítani.
Ezek következményeként nem nőne az infláció, mert nem ellenőrizhetetlen bérkiáramlás történne.
Felpörögne az ipar, az export és a belső kereslet.
Kezdene kicsit haladni a szekér.
Rosszul látom?
"úgyhogy a hitelesség megőrzése érdekében a jegybanknak most óvatosnak kell lennie, és akkor indítani újra a kamatvágást, ha meggyőző adatok mutatják az infláció kívánatos szintre süllyedését."
Ezzel egyetértek, tulajdonképpen ezt írtam én is.
sztem nem nyeshetett volna. pont az a bibi, hogy a magyar infla esetében felmerül a gyanú, hogy nem csupán a hatósági intézkedések ideigelnes hatása, hanem tartósabb, várakozási problémák is okozzák az emelkedést (ld. bérek).
Ráadásul az, hogy sok külső sokk is szerepet játszik, nem érv a lazítás mellett, a többi európai ország is szigorító pályán van, ami tartós hatás, az ellen küzdeni kell.
úgyhogy a hitelesség megőrzése érdekében a jegybanknak most óvatosnak kell lennie, és akkor indítani újra a kamatvágást, ha meggyőző adatok mutatják az infláció kívánatos szintre süllyedését.
Ez azért nagyon összetett kérdés. Először is, ami ugye elhangzott már, hogy az MNB-nek törvényi kötelezettsége elsődlegesen az árstabilitás biztosítása. Másrészt törvény ide vagy oda, egy sokéves jegybanki gyakorlatot - infláció targeting - nem lehet egyik napról a másikra feladni, mert az a hitelességet ássa alá, bizonytalansághoz, kiszámíthatatlansághoz vezet, ami mindennél rosszabb. Harmadrészt van egy kötvénypiac, ahol befektetők alakítják ki a kamatokat. 7-8%-os infla mellett, a jelenlegi kamatokkal, ilyen makrokkal, ilyen globál kamatszint mellett, pláne egy válságos időszakban egyelőre egy nagyon törékeny helyzetben vagyunk. Ha az ÁHT nem javult volna ilyen látványosan, akkor szvsz képtelenség lenne ezt a jelenlegi kamatszintet is tartani... Stabil Ft mellett. Ne feledd, 3-4 éve úgy volt nálunk kb. ugyanekkora kamatszint, hogy a dolláré 1%, az euróé 2% volt. (most az euro felett 325bp-al vagyunk). A gazdaságpol. hitelessége, további fiskális szigor és folytatódó reformok sokkal többet javíthat, mint önmagában egy MNB-s kamatvágás. Ezt gondolom most. Pedig tudom, hogy korábban én is a gyorsabb kamatcsökkentés mellett érveltem. Most ennél óvatosabb vagyok, de persze ezzel nem mondom azt, hogy ne lehetne folytatni a lassú vágást.
"A Magyar Nemzeti Bank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. A Magyar Nemzeti Bank elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül, monetáris politikai eszközökkel támogatja a Kormány gazdaságpolitikáját. "
Azaz tök mindegy, hogy az adott gazdasági helyzet mit követelne meg, a prioritás nem fordulhat meg. Az jegybank elsődleges célja mindig az árstabilitás.
Ezen információ ismételten felvet egy kérédést, amire még mindig nem találtam meg a magyarázatot. Előszö r is álljon itt egy másik cikkből kiollózott részlet szintén a mai hírtermésből: "A dollárra azért "járhat rá a rúd" a következő hónapokban (is), mert az amerikai gazdasági lassulás, esetleges recesszió a Fed-et további agresszív kamatcsökkentésekre kényszerítheti a felfelé mutató inflációs kockázatok mellett is, miközben az Európai Központi Bank (EKB) az év első felében még szinten tarthatja (4.00%) az irányadó kamatlábát...... A hírügynökség párhuzamos felmérése arra mutatott rá, hogy az elemzők egyre nagyobb arányban számítanak arra: az EKB a gazdasági növekedéslassulásra szintén kamatvágással reagál még az idei év vége előtt. Ez, illetve az amerikai gazdasági növekedési ütem második félévi várható élénkülése együttesen a dollár izmosodásához járulhat hozzá az euróval szemben. Akkor tehát a kérdés: Vajon miért látja, láthatja elsődleges feladatának a FED és az EKB, hogy a növekedés lassulását látva a kamatok csökkentésével próbálja felpörgetni a gazdaságot akkor, amikor mind az amerikai, mind az Únió gazdasági növekedése perpillanat 3- 4% körüli, a kamatok pedig sorrendben 4,25% illetve 4%. Ezzel szemben miért nem látja erre elérkezettnek az időt az MNB Magyarországon akkor, amikor az alapkamat 7,5%, míg a gazdasági növekedés 2% alatt van. Miért fontosabb cél egy jegybank számára az infláció "karbantartása" akkor, amikor már számtalan elemzés látott napvilágot arról, hogy az inflációt nem a belső kereslet felpörgése illetve a bérek indokolatlan emelkedése, hanem minden európai országot sujtó termékáremelkedés hajtja a magasba. Jó példa erre Csehország, ahol igazán nem panaszkodhatnak az államháztartási hiány nagyságára, nem a gazdasági növekedés mértékére, mégis 5% közelébe, tehát a magyarral megegyező szintre ért az infláció. Megkérdeze m azt is, hogy - most kicsit félretéve sokak jogos kritikáját a kormány teljesítménye kapcsán - nem éppen az lenne a fő szerepe egy jegybanknak, hogy segítsen kilábalni az országnak egy növekedési válságból. Az "amit főztetek, egyétek is meg" című színjáték jól áll egy ellenzéki pártnak, de súlyos hiba egy ország jegybankja részéről. Szerintem egy olyan szakmai portálnak, mint a Portfólió a maga eszközeivel is nyomást kellene gyakorolni a jegybankra, hogy kamatcsökkentési lépéseit minél hamarabb kezdje meg, mert eljön az az idő, amikor már késő lesz. Őszintén remélem, hogy Gyurcsány pont ennek a folyamatnak a megindítására próbálja mai megbeszélésen rávenni a jegybankelnököt és őszintén sajnálnám - már-már a nemzet elárulásának tekinteném, ha ez süket fülekre találna.
Újabb Gyurcsány-Simor egyeztetés volt tegnap
Ugrás a cikkheza teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=92155