"Bukhat az unió szabadkereskedelmi megállapodása
MTI
2016. október 14. 14:04
nyomtatás
Elutasította az Európai Unió és Kanada között tervezett szabadkereskedelmi megállapodást (CETA) Belgium francia nyelvű Vallon régiójának parlamentje. A pénteki döntés azt kívánja megakadályozni, hogy Belgium szövetségi kormánya aláírja a megállapodást.
A szövetségi kormány támogatná az egyezményt, ugyanakkor szüksége van az ország régióinak és nyelvi közösségei képviseleteinek hivatalos jóváhagyására is. Paul Magnette, a vallon parlament szocialista elnöke elmondta, hogy a régió parlamentjének nagy többséggel jóváhagyott döntése alapján Vallónia megtagadja a felhatalmazását a szabadkereskedelmi egyezmény október 18-ra tervezett elfogadásához. Közölni fogja Didier Reynders belga külügyminiszterrel, hogy nem tudja beleegyezését adni a megállapodás aláírásához - tette hozzá.
Aláhúzta, az elutasítás nem jelenti az egyezmény teljes elvetését. A döntés arra irányul, hogy az európai politikusok kezdjék újra tárgyalásaikat Kanadával a megállapodás bizonyos, mások mellett Belgiumot is hátrányosan érintő intézkedéseket rögzítő fejezeteiről.
A vallon parlament szavazásával megegyezően elutasító határozatot fogadott el szerdán a belga szövetségi állam Belgiumi Francia Közössége is. Mivel a szabadkereskedelmi megállapodása aláírásához valamennyi uniós tagország beleegyezése szükséges, a belga jóváhagyás hiánya lehetetlenné teszi az egyezmény megkötését.
A CETA a támogatók várakozásai szerint a vámok, és a gazdasági kapcsolatok további mélyítését hátráltató nem vámjellegű akadályok lebontása révén hozzájárul a növekedés és a munkahelyteremtés ösztönzéséhez az EU-ban és Kanadában is. Az ellenzők szerint a megállapodás kiüresít demokratikus jogokat, környezet- és fogyasztóvédelmi előírásokat, és erősíti multinacionális óriásvállalatok befolyását."
Úgy legyen! Éljen a demokrácia!
MTI
2016. október 14. 14:04
nyomtatás
Elutasította az Európai Unió és Kanada között tervezett szabadkereskedelmi megállapodást (CETA) Belgium francia nyelvű Vallon régiójának parlamentje. A pénteki döntés azt kívánja megakadályozni, hogy Belgium szövetségi kormánya aláírja a megállapodást.
A szövetségi kormány támogatná az egyezményt, ugyanakkor szüksége van az ország régióinak és nyelvi közösségei képviseleteinek hivatalos jóváhagyására is. Paul Magnette, a vallon parlament szocialista elnöke elmondta, hogy a régió parlamentjének nagy többséggel jóváhagyott döntése alapján Vallónia megtagadja a felhatalmazását a szabadkereskedelmi egyezmény október 18-ra tervezett elfogadásához. Közölni fogja Didier Reynders belga külügyminiszterrel, hogy nem tudja beleegyezését adni a megállapodás aláírásához - tette hozzá.
Aláhúzta, az elutasítás nem jelenti az egyezmény teljes elvetését. A döntés arra irányul, hogy az európai politikusok kezdjék újra tárgyalásaikat Kanadával a megállapodás bizonyos, mások mellett Belgiumot is hátrányosan érintő intézkedéseket rögzítő fejezeteiről.
A vallon parlament szavazásával megegyezően elutasító határozatot fogadott el szerdán a belga szövetségi állam Belgiumi Francia Közössége is. Mivel a szabadkereskedelmi megállapodása aláírásához valamennyi uniós tagország beleegyezése szükséges, a belga jóváhagyás hiánya lehetetlenné teszi az egyezmény megkötését.
A CETA a támogatók várakozásai szerint a vámok, és a gazdasági kapcsolatok további mélyítését hátráltató nem vámjellegű akadályok lebontása révén hozzájárul a növekedés és a munkahelyteremtés ösztönzéséhez az EU-ban és Kanadában is. Az ellenzők szerint a megállapodás kiüresít demokratikus jogokat, környezet- és fogyasztóvédelmi előírásokat, és erősíti multinacionális óriásvállalatok befolyását."
Úgy legyen! Éljen a demokrácia!
TTIP BOTRÁNY !!!
Sajtóközlemény - május 2, 2016
Budapest, 2016. május 2. – A Greenpeace Hollandia a ttip-leaks.org oldalon nyilvánosság elé tárta az EU-USA között zajló szabadkereskedelmi tárgyalások egyes dokumentumait. Ez az első alkalom, hogy a nyilvánosság valós képet kaphat az EU és az USA tárgyalási pozíciójáról, melyekből kiderül: a készülő megállapodás sérti a demokratikus alapelveket, és az üzleti szféra érdekeit a társadalom hosszú távú érdekei elé helyezi. A Greenpeace azt várja a magyar kormánytól, hogy a TTIP jelenlegi megállapodás-tervezetét ne támogassa, és követelje a szerződés legfrissebb, teljes verziójának nyilvánosságra hozatalát.
A Greenpeace holland irodája a mai napon nyilvánosságra hozta az EU-USA között zajló Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerségről (TTIP) folyó tárgyalások dokumentumainak 13 véglegesített fejezetét, valamint a TTIP-tárgyalások aktuális szövegét. Hasonló dokumentumokat eddig csak választott képviselők tekinthettek meg – felügyelettel, zárt helyiségben, külső konzultáció lehetősége nélkül, és tartalmukat tilos volt bárki mással megosztani.
A dokumentumok kiszivárogtatásával a Greenpeace most lehetővé teszi, hogy a tárgyalások által érintett több mint 800 millió állampolgár felügyelhesse a tárgyalások menetét, és beleszólhasson a döntéshozatalba.
„Akiknek fontos a környezetvédelem, a munkajogok, az internetes magánszféra védelme vagy akár az állatok jogai, azoknak most oda kell figyelniük arra, ami ezekből a dokumentumokból kiderül. A nyilvánosságra hozott információk alapján a szabadkereskedelmi egyezménnyel a demokratikus hatalom az emberek kezéből a nagyvállalatokhoz kerülne át” – mondta Faiza Oulahsen, a Greenpeace Hollandia kampányfelelőse.
Környezet- és fogyasztóvédelmi szempontból az alábbi 4 témában merülnek fel súlyos aggályok:
A szerződés több évtizede érvényben lévő környezetvédelmi rendelkezéseket hagy figyelmen kívül. A szerződésrészek nem említik a hetven éve létező Általános kivételeket, melyet a Kereskedelmi Világszervezet az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezményében rögzített. Ez lehetőséget biztosít az országoknak a kereskedelem korlátozására az emberek, állatok és növények egészségének és életének védelme, illetve a kimerülő természeti erőforrások megőrzése érdekében. [1] A szabály figyelmen kívül hagyása azt jelzi, hogy mindkét tárgyaló fél olyan rendszer kialakítására törekszik, amely a profitot helyezi az emberek, állatok és növények egészségének védelme elé.
A TTIP elfogadását követően nehezebb lenne megvédenünk a klímát. A párizsi klímaegyezmény világosan kimondja, hogy a globális felmelegedést 1,5 Celsius-fok alatt kell tartanunk, hogy megelőzzünk egy többmilliárd embert érintő klímakatasztrófát. Ebben a globális kereskedelemnek is részt kell vállalnia. A dokumentum ezzel szemben nem tartalmaz éghajlatvédelemre vonatkozó előírásokat. Még ennél is rosszabb, hogy a Szabályozási együttműködésről (Regulatory Cooperation) és a Termékek piacra jutásáról (Market access for Industrial Goods) szóló fejezetek rendelkezései korlátozzák a klímavédelmi intézkedések hatáskörét.[2] Ez azt jelenti, hogy a javaslatok alapján például nem lenne többé lehetőség a fokozott szén-dioxid-kibocsátást okozó üzemanyagok (pl. olajhomok) importjának korlátozására.
Megszűnne az elővigyázatosság elve. Sem a Szabályozási együttműködés, sem a további 12 megszerzett dokumentum nem tesz említést az uniós elővigyázatosság elvéről. Ezzel szemben több fejezetbe is bekerült az USA követelése a „kockázatalapú megközelítésről”, amely célja, hogy a veszélyes vegyi anyagok betiltása helyett, csak azok használatát szabályozzuk. Ez oda vezet, hogy az uniós és a nemzeti hatóságoknak a jelen előírásokkal szemben nem lesz lehetőségük a megelőző intézkedésekre, például a vitatott hatású hormonkárosító vegyi anyagok kivonására. [3]
Megnyílik az út a nagyvállalatok hatalomátvétele előtt. Miközben a javaslatok alapján veszélybe kerül a környezet- és fogyasztóvédelem, a nagyvállalatok érdekei előtt szabad út nyílik azáltal, hogy a döntés-előkészítési folyamatoknak már a legelső fázisaiba beleszólási jogot kapnak.
A dokumentumokból az derül ki, hogy míg a civil társadalom minimális lehetőséget kapott betekinteni a tárgyalásokba, addig a nagyipari szereplőknek kiemelt szerep jutott a fontos döntések meghozatalában. [4] Ezek szerint az EU eddig eltitkolta a nagyipar befolyásának mértékét: egy nemrég közzétett jelentésében [5] az EU csupán egyszeri, minimális beleszólást említ nagyipari részről, míg a mostani dokumentumok számos helyen nyíltan utalnak arra, hogy a tárgyalásokba a nagyvállalatokat is bevonták, illetve hogy szükség van a velük való további konzultációkra.
A Greenpeace Magyarország a kiszivárogtatott dokumentumokat elküldi a magyar parlamenti és európai parlamenti képviselőknek. „Legfontosabb kérdésünk, hogy a magyar kormányzat vajon a fenti tények ismeretében továbbra is támogatja-e [6] ezt a demokratikus alapelveket sértő, és hazánkat a transznacionális vállalatoknak kiszolgáltató egyezményt” – mondta Simon Gergely, a Greenpeace Magyarország vegyianyag-szakértője.
A dokumentumok a link oldalon érhetőek el.
Jegyzetek
[1] A Kereskedelmi Világszervezet legtöbb megállapodása az 1986–94 közötti világkereskedelmi tárgyalások uruguayi fordulójának eredménye. Az 1994-es Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) mellett több megállapodás is korábbi szövegek átdolgozása.
[2] A szabályozási együttműködésről és a termékek piacra jutásáról szóló fejezetek rendelkezéseinek ide vonatkozó két bekezdésében (10. Import- és exportkorlátozás, 12. Import- és exportkoncessziók) semmi sem szól arról, hogy a kereskedelmet is érintő szükséges klímavédelmi intézkedések az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény XX. bekezdésének értelmében kereskedelmi korlátozást jelenthetnének (lásd az 1-es lábjegyzetet).
[3] Az elővigyázatossági elvet részletesen az Európai Unió működéséről szóló szerződés 191. bekezdése tartalmazza. Célja, hogy kockázat esetén megelőző intézkedéseket hozzunk a környezet magasabb szintű védelmének érdekében. Közérthetően megfogalmazva: ami kockázatosnak tűnik, azt mindaddig nem engedélyezzük tovább, amíg nem cáfoljuk a veszélyeket. link
Az Egyesült Államok és ipari szereplők ezzel szemben a káros anyagok technológiák tilalma helyett csupán a kockázatok kezelését írnák elő.
[4] Pl. „Bár az USA érdeklődést mutatott, sietett hangsúlyozni, hogy egyes termékek tekintetében előzetesen egyeztetnie kell a nagyvállalati szereplőkkel” – A szerződés aktuális szövege, „A jelenlegi taktikai helyzet” (Tactical State of Play) fejezet, 1.1-es paragrafus, Mezőgazdaság.
[5] A transzatlanti szabadkereskedelmi egyezmény tárgyalásainak tizenkettedik köre: link
[6] Kuthi Áron, 2016. április 29. Magyar Nemzet: Magyarországnak nem sürgős a TTIP - A kormány nem bírál, továbbra is lehetőségként tekint a transzatlanti szabad kereskedelmi egyezményre