kedves okos emberek.
szerintem Mo-n egyelőre az égegyadta világon semmi értelme nincs a monetáris aggregátumok figyelésének. a gazdaság még mindig átalakulóban van, átalakulóban vannak a pénztartási szokások, bankkártya, csekk, stb. az mnb saját bevallása szerint is többször - legalábbis a múltban :) - véres volt a torka az M0-M4 statisztikáknak.
az külön vitát érdemelne meg, hogy kis nyitott országban a pénzmennyiség változása milyen hatással van az inflációra. szerintem semmilyennel, de ezzel nyilván lehet vitatkozni :))
szerintem Mo-n egyelőre az égegyadta világon semmi értelme nincs a monetáris aggregátumok figyelésének. a gazdaság még mindig átalakulóban van, átalakulóban vannak a pénztartási szokások, bankkártya, csekk, stb. az mnb saját bevallása szerint is többször - legalábbis a múltban :) - véres volt a torka az M0-M4 statisztikáknak.
az külön vitát érdemelne meg, hogy kis nyitott országban a pénzmennyiség változása milyen hatással van az inflációra. szerintem semmilyennel, de ezzel nyilván lehet vitatkozni :))
Szüneteltetik a 3 hónapos MNB kötvény kibocsátását, cél az aktív oldal?
Ugrás a cikkhezAz árfolyamrendszer tavaly májusi megváltoztatása és az államháztartás megváltozott adósságmegújítási stratégiája következtében a jegybank mérlegében szereplõ sterilizációs eszközök állománya folyamatosan csökken.
A Magyar Nemzeti Bank igazodva ehhez a folyamathoz az elmúlt hónapokban a lejárattól elmaradó kibocsátással folyamatosan csökkentette az MNB-kötvény állományát. A sterilizációs állománynak a jelenlegi szintje már nem indokolja a kéthetes jegybanki betét mellett egy másik, párhuzamos sterilizációs eszköz kibocsátását, ezért az MNB a 2002. április 22-i MNB-kötvény aukciót követõen meghatározatlan ideig szünetelteti az MNB-kötvény értékesítését.
Amint a bevezetőben is említettük a 3 hónapos kötvény kibocsátásának szüneteltetése az első lépés lehet a jegybank aktív oldalra történő átállásának. Az MNB jelenlegi legfontosabb pénzpiaci instrumentumai a 2 hetes jegybanki betét és a 3 hónapos MNB kötvény. Az aktív oldalra való átállás egyrészt egy olyan folyamatnak is tekinthető, melynek során a monetáris politika beavatkozási módszereinek hatékonysága (a transzmissziós mechanizmus) nagymértékben javulhat.
Amint az alábbi ábrákból is látszik, az MNB sterilizációs instrumentumainak állománya az elmúlt időszakban jellemzően csökkent. Ez részben kapcsolódótt az adósságmenedzsmentbe n történő változásokhoz is, mely során az ÁKK a lejáró devizaadósságot is forintban újítja meg. Ily módon a belső likviditás szinten tartásához a sterilizációs eszközök állományát csökkenteni kell. A devizaadósság forintban történő megújításánál az MNB már jelezte, hogy leépíti a 3 hónapos kötvényállományt.
Jelenleg az MNB heti 10 mrd Ft névértékű 3 hónapos kötvényt bocsát ki, mely április 22-től határozatlan időre megszűnik. A mai elszámolásokat is számítva a 3 hónapos kötvényállomány kb. 175 mrd Ft-ot tesz ki. A következő hetekben ez 45 mrd Ft-tal csökkenhet ha azt feltételezzük, hogy az MNB továbbra is heti 10 mrd Ft össznévértékben bocsát ki kötvényeket április 22-ig (a március 27-et követő elszámolás utáni 4 hétben a lejárta a kibocsátást meghaladja). Április 22-től július végéig további heti 10 mrd Ft likviditás keletkezhet a lejáró MNB kötvényekből.
A felszabaduló likviditás több módon "szívódhat" fel a rendszerben. Egyrészt átkerülhet a 2 hetes betétek közé, melyek mostani állománya kb. 350 mrd Ft-ot tesz ki. A másik csatorna, hogy egyszerűen a gazdaságban marad, növeli a monetáris bázist. Itt arra kell figyelemmel lenni, hogy a gazdasági növekedéshez kapcsolódóan a monetáris bázisnak is van egy „természetes” növekedési üteme, mely általános feltételezések szerint a nominális GDP növekedés üteméhez kell hogy közel essen. Jelenleg a monetáris bázis kb. 1,400 mrd Ft körül alakul. Így egy kb. 10% körüli nominális növekedés (4% GDP + 6% infláció) mellett évente 140 mrd Ft "új pénz"-re van szükség.
A kérdés tehát, hogy mi lesz július vége után. Az MNB milyen időtávon szánja el magát, hogy átáll az aktív oldalra (milyen nagyságú 2 hetes betéti állomány mellett), illetve milyen formában teszi ezt.
Barcza György, az ING Bank elemzője szerint nem kizárt, hogy szeptemberben illetve már augusztusban sor kerül az aktív oldali átállásra. Ennek magvalósítása több módon is elképzelhető. Az egyik változat szerint az MNB egyszerűen megszünteti a 2 hetes betétet, és az ebből felszabaduló fölös likviditást egy kötvénnyel (3 hónapos, esetleg valamilyen változó kamatozású konstrukció) kiszívja a piacról. A másik lehetséges módszer, hogy egy ideig még együtt működik a 2 hetes betéti és hitelkonstrukció, a likviditásszabályozá s ezeken keresztül történik majd.
Forián Szabó Gergely, a Budapest Alapkezelő portfoliómenedzsere szerint a jegybank mostani döntése teljesen logikus és kiszámítható volt. Már az adósságmegújításnál deklarált elvekből is következett, hogy a jegybanki sterilizációs állomány folyamatosan csökkenni fog, melyet az MNB a 3 hónapos kötvények folyamatos leépítésének szándékával jelzett. A 3 hónapos állomány leépülését aztán követheti a 2 hetes állomány folyamatos csökkenése, mely a monetáris bázis növekedésében, illetve az ÁKK „sterilizáció”-jában csapódhat le. Az aktív oldalra történő átállás feltehetően nem 0 Ft-os állománynál történik meg, erre 100-200 mrd-os állomány mellet sor kerülhet. Az egyszeri likviditásnövekedés kivonása esetleg egy kötvénykibocsátással oldható meg. A lépésre Forián szerint is feltehetően az idei év utolsó negyedévében kerülhet sor.
A rendszer működésének egyik érdekessége, hogy a bankközi piac mostani képe szerint likviditásbőség jellemzően csak az OTP-re jellemző, míg a kereskedelmi bankok többsége likviditáshiányos állapottal küzd. Ilyen feltételek mellett az is mondható, hogy a bankok többsége már "átállt" az aktív oldali szabályozásra, a változások elsősorban az OTP-t érinthetik.