PORTFOLIO FORUM

A legtöbb jegybank kamatlépéseire a fokozatosság a jellemző, azaz kerülik a hirtelen, nagy kamatváltoztatásokat , valamint ódzkodnak a kamatciklusok túl gyakori megfordításától. Ez (általában több kisebb, azonos irányú lépés követi egymást) jellemző a Magyar Nemzeti Bank kamatpolitikájára is, amelyet szaknyelven kamatsimításnak neveznek.

a teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=90529

Rendezés:

Hozzászólások oldalanként:

20 40 60 80 100

Törölt felhasználó 2007. 11. 26. 18:14

Előzmény: #6 Törölt felhasználó

Tisztelt MNB!

A nagy kamatterheket a lakosság fizeti meg. Nem kis erőfeszítésünkbe kerül, hogy ekkora kamattörlesztést teljesíteni tudjunk. Ez nem nekünk jó, hanem azoknak, akik ideteszik a pénzüket. Mi vagyunk Európában a legpazarlóbbak ilyen téren. Ezen is el kellene gondolkodni. De bizonyára, akik eldöntik ezt a kérdést, nincsenek érdekelve abban, hogy a magyar emberek nyomorát észrevegyék.

Törölt felhasználó 2007. 11. 22. 23:13

Előzmény: #7 Törölt felhasználó

szegény faddde! beteg...

Törölt felhasználó 2007. 11. 22. 13:55

Előzmény: #6 Törölt felhasználó

Különbség van a feltörekvő és fejlett országok között. Fejlett országokban valóban gyakrabb a nagy kamatcsökkentő lépés. Ezekben az országokban az inflációs folyamat kevésbé volatilis, nagyobb meglepetések elsősoban tőkepiaci folyamatok eredőjeként jelentkeznek. A kockázatvállalási kedv mérséklődése a világgazdaság lassulásával fenyeget, ennek ellensúlyozása érdekében kerül sor a gyors kamatcsökkentésre. Ezzel szemben a feltörekvő országokban a kamat emelése irányába történnek a nagyobb lépések. Itt is a tőkepiaci hangulatváltozás az elsődleges kiváltó, de a jegybank elsődleges célja a tőkekiáramlás megállítása és az árfolyam stabilizálása.

Törölt felhasználó 2007. 11. 22. 10:13

Előzmény: #1 portfolio

Tisztelt MNB!

Mivel magyarázható, hogy a nagyobb lépések inkább a kamatcsökkentés irányába történnek?

Törölt felhasználó 2007. 11. 22. 10:03

Előzmény: #2 Törölt felhasználó

Magyarországon individuális monetáris tanács működik. A tagok önálló véleményt alkotnak a gazdasági folyamatok várható alakulásáról, egyedileg súlyozzák az inflációs folyamatokat befolyásoló kockázati tényezők jelentőségét, hatását az inflációra. Az eltérő helyzetmegítélés eltérő döntési alternatívákat implikál. Ma ilyen eltérő megítélésre ad lehetőséget pl. az élelmiszerár növekedés tartósságának megítélése, a gazdasági lassulás várható mértéke és inflációs hatásai, az inflációs várakozások ragadósságának megítélése. Az MNB a döntéshozók e kérdésekben elfoglalt álláspontjáról és szavazatáról egyaránt ad tájékoztatást a rövidített jegyzőkönyvben. Ezzel hozzájárul ahhoz, hogy a gazdasági szereplők megértsék a döntés hátterében meghúzódó megfontolásokat. Ennek jelentősége hosszabb időszak nyomonkövetése esetén mutatkozik meg, hiszen az is megismerhető, hogy az új hírek hogyan befolyásolják az egyes döntéshozók álláspontját. Így szándékunk szerint a jegyzőkönyvben közzétett információk segítenek megérteni a monetáris politika vitelét, és segítenek a jövőbeli kamatpolitikára vonatkozó várakozások kialakításában.

Törölt felhasználó 2007. 11. 22. 09:48

Előzmény: #3 Törölt felhasználó

A gazdasági folyamatok minden területét befolyásolják előre nem látható események, amiket szaknyelven sokkoknak, meglepetéseknek nevezünk. Ma pl. ilyen meglepetés lehet pl. a hitelezés vártnál gyorsabb növekedése, egy elképzeléseinktől távol álló bérmegállapodás, az olajárak szélsőséges mozgása vagy a másodlagos hitelpiaci válság tovagyűrűző hatásaként a külső kereslet nagyobb visszaesése. Ilyen események bekövetkezése befolyásolja az inflációs folyamatokat, a kereslet és a kínálat alakulását, így hat a jegybank által megfelelőnek tartott kamatpályára is. jegybnk elképzeléseit a kamat

Törölt felhasználó 2007. 11. 22. 09:36

Előzmény: #1 portfolio

Az árfolyamalakulás mellett milyen más tényező befolyásolhatja még jelentősebben az elképzelt kamatpályát?

Törölt felhasználó 2007. 11. 22. 08:41

Előzmény: #1 portfolio

Mennyire tekinthető a magyar monetáris tanács esetében kamatsimítást célzó gyakorlatnak az, hogy a kamatdöntésekről kiadott jegyzőkönyvek némelyikében három kamatdöntési alternatíváról is találunk példát, illetve az, hogy míg egyes tagok fél százalékpontos kamatvágást szorgalmaznak, addig más tagok a kamat változatlanul hagyását szavazzák meg? Azt értem, hogy végül „konszenzus” alapján ilyen helyzetekben végül jellemzően az óvatosabb kamatlépés lesz a végleges döntés, de az ilyen mértékű megosztottság szerintem fokozza a piaci szereplőkben a bizonytalanságot, hogy látva a jegyzőkönyv tartalmát, vajon mit fog lépni legközelebb az MNB. Összességében tehát lehet, hogy simít kamatot az MNB, de ezzel olykor a kiszámíthatóság és a transzparens működés sérül.