Erősödő Phylaxia  

Én is valami ilyesmire gondoltam csak mondjuk 12 hónapra gondolok-

az ecohoz hasonló lesz,3-4 hónap duplázás szerintem

Persze nem mintha ideges lennék mert hosszú távra vettem,engem az se érdekel ha az elméletem amit megfogalmaztam magamnak csak jövöre teljesül akkor is szépen hoz majd.
Addig ha tehetem már mint az elméletem teljesüléséig mindig veszek.

100 felett akkor lehet, ha a névérték szrinti 100 millát, mint nyilvános részvénykibocsátás eredményes lesz és további törzstőke emelést nem terveznek ezen az áron, illetve ha túljegyzés lenne és szintén nincs további részvénykibocsátás és így mint vásárlóerő felhajthatja az árat, hacsak nem tartja vki mesterségesen alacsonyabban. TÜRELEM TÜRELEM TÜRELEM, ...elég nagy értékmérője lesz a jelenlegi állapotnak, hogy megveszik-e 15-ig a lejegyezhető részvényeket, ha esetleg nem akkor is remélem a tisztelt Phylaxia holdudvara felvásárolja, mert ez eléggé megingatná a befektetők kezét

Rendben köszönöm az infót.
Tehát kb azt jelenti 100 fölött nem lesz mostanában,mert mint tudjuk minek.
Akinek van az meg már 100 alatt pont ezért nem is adja.
Tehát 96-98 között marad.(szerintem)

... amit az alább írtam az az irányadó a cégadat változásokra is, csak úgy mint a cégjegyzésre határidők, határnapok tekintetében. Olvasd végig és minden benne van, annál árnyaltabb, mintsem 30 nap vagy 12 nap...

Akkor szerintem május 30 .tól 15+7 nap,aztán már negyedelni kell.
elszámolás a május 30.-i részvénykönyv alapján nem?

HIRDETMÉNY a Phylaxia Pharma Nyrt. Részvényeseihez
Tisztelt Részvényeseink!
Értesítjük Önöket, hogy a Phylaxia Pharma Nyrt. (a továbbiakban Társaság) Igazgatósága
2007. május 30-i ülésén többek között az alapt
ke 100.000.000.- Ft-tal pénzbeli hozzájárulás
ellenében történ
felemelésér
l döntött, mellyel összefüggésben 4.000.000 darab, a
korábbiakban kibocsátott (’A” sorozatú) részvényekkel mindenben azonos jogokat biztosító,
egyenként 25.- Ft névérték és kibocsátási érték, névre szóló, dematerializált el
állítású
törzsrészvény kibocsátására kerül sor.
A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) 313. § (2) bekezdése továbbá a
Társaság Alapszabályának 16.4. pontja alapján a Társaság Részvényeseit az Alapszabályban
meghatározott feltételek szerint a fenti részvények átvételére vonatkozó els
bbségi jog illeti
meg.
A részvények átvételére vonatkozó els
bbségi jog gyakorlásának feltétele, hogy az alapt
keemelésr

l és az els
bbségi jog gyakorlásának lehet
ségér
l közzétett jelen hirdetmény
megjelenését
l számított 15 napon belül ha els
bbségi jogával élni kíván, a részvényes az
általa megszerezni kívánt részvénymennyiség átvételére vonatkozó kötelezettségvállalást
tegyen. A kötelezettségvállalás akkor joghatályos, ha azzal egyidejleg a részvényes az
átvenni vállalt részvények össz-névértékével azonos kibocsátási értékét a Társaságnak a
Magyar Külkereskedelmi Bank Zrt-nél vezetett 10300002-20382753-00003285 sz.
bankszámlájára átutalja. Amennyiben a T. Részvényesek els
bbségi jog gyakorlására
vonatkozó joghatályos kötelezettségvállalása alapján az átvenni vállalt részvények
mennyisége a fenti részvénymennyiséget meghaladja, a részvényeket tulajdoni hányaduk
arányában szerezhetik meg. Az íly módon a részvényes által megszerzett részvények
mennyiségér
l - a többletfizetés visszatérítésével - a Társaság az érintett részvényeseket a
15 napos határid
leteltét követ
7 napon belül értesíti. A részvényes személyére és a
tulajdonában álló részvények mennyiségére (tulajdoni hányadára) vonatkozóan a
részvénykönyvnek a 2007. május 30-án hatályos adatai irányadóak.
Kérjük tisztelt Részvényeseinket, amennyiben az els
bbségi jog gyakorlásával kapcsolatban
technikai kérdésük merülne fel, úgy hívják a Társaság 261-41-21-es telefonszámát.

Ez volt a leghivatalosabb részletes életembe köszi:)
De ez az elv én is találtam valamit bemásolom

A bejegyzési eljárás

Az eljárás lépései:

Bejelentés.
A társasági szerződés megkötésétől számított harminc napon belül a társaság alapítását bejelentés és közzététel végett a létrehozandó társaság tervezett székhelye szerint illetékes megyei bíróságnál, mint cégbíróságnál kell bejelenteni. A társasági szerződés megkötésének az minősül, ha már ellenjegyezte ügyvéd.

Ha alapítási engedélyhez kötött a társaság létrehozatala, akkor a harminc napos határidő nem a szerződés megkötésétől, hanem az alapításra vonatkozó hatósági engedély kézhezvételétől kezdődik.

Ha ezt a harminc napos határidőt nem tartják be a felek, akkor a cégbíróság 50.000-től 500.000 forintig terjedő pénzbírságot szabhat ki. Ezt nem szokták alkalmazni, mert tele vannak mindenféle társasági szerződés mintával a jogi programok, így nagyon könnyű elkészíteni azokat. Ha látom, hogy letelt a harminc nap, akkor új dátummal újra kinyomtatom, és aláíratom.

A bejelentést a cégformának megfelelő, a cég képviselője által aláírt, és írógéppel vagy számítógéppel kitöltött formanyomtatványon kell megtenni. Floppy-n nem célszerű, mert úgyis mellékelni kell hozzá annak kinyomtatott példányát. Viszont 2003. november elején megszületett a törvény a cégnyilvántartás módosításáról abban a vonatkozásban, hogy 2007. január 01-jétől kezdve elektronikus úton is lehet majd társaságot alapítani. Ezt a módosítást azért hozták, mert nyáron az erre vonatkozó Európai Uniós társasági irányelvet is módosították, ahol a tagállamoknak kötelezően előírták, miszerint 2006. december 31-ig úgy kell a cégnyilvántartásukat átalakítani, hogy elektronikus formában is lehessen rá jelentkezni.

Mindig a társaság jogi képviselőjének kell a bejelentést megtennie, tehát kötelező a jogi képviselet. A bejelentést kétféleképpen teheti meg, azaz kétféleképpen juttathatja el a cégbírósághoz:

– személyesen beviszi, vagy

– postán elküldi.

A cégbejegyzési eljárás illetékköteles, a következő illetékszámok az EU-taggá válástól lesznek érvényesek:

– ha jogi személyiségű gazdasági társaságról van szó, akkor az illeték a jegyzett tőke két százaléka, de legalább 60.000, legfeljebb 600.000 forint;

– a nem jogi személyiségű gazdasági társaság alapításakor is a jegyzett tőke két százaléka lesz az illeték, de legalább 20.000, legfeljebb 200.000 forint;

– a vagyon nélkül alapítható társaságoknál (ilyen az egyesülés): 15.000 forint az illeték.

A formanyomtatványnak kötelező mellékletei vannak (a következők minden társasági formára kötelezőek, a példányszám cégbíróságfüggő, egytől ötig terjedhet a száma):

– társasági szerződés, ezt eredetiben kell benyújtani,

– címpéldány (hiteles cégaláírási nyilatkozat), szintén eredetiben kell benyújtani,

– a vezető tisztségviselők, felügyelő bizottsági tagok, könyvvizsgálók elfogadó nyilatkozata,

– a közzétételi költségtérítés megfizetésének az igazolása,

– az általános forgalmi adóra vonatkozó nyilatkozat (alanya-e vagy sem),

– a jogi képviselő meghatalmazása,

– ha van ingatlan apport a társaságnál, akkor harminc napnál nem régebbi hiteles tulajdoni lap másolat,

– ha van külföldi tagja a társaságnak, akkor még két dolgot kötelező mellékelni:

i. a külföldi tag cégkivonatát,

ii. a magyarországi kézbesítési meghatalmazott elfogadó nyilatkozatát.

Rögzítés.
Ez azt jelenti, hogy amikor benyújtjuk a fentieket, akkor a cégbíróságon az ügyintéző a számítógépre felviszi a társaság tervezett cégnevét és székhelyét, és ad egy cégjegyzékszámot a társaságnak.

A cégjegyzékszám mindig tízjegyű: az első két szám utal arra, hogy melyik cégbíróságról van szó, a harmadik és negyedik szám a társasági formát jelöli, a maradék hat szám a társaság azonosítója, megkülönböztető szám.

Amikor a rögzítéskor ezt a cégjegyzékszámot a társaság megkapja, akkor innentől kezdve az iratain a cégjegyzékszámot és a „b.a.” (bejegyzés alatt) megjegyzést fel kell tüntetnie mindaddig, amíg a cégbírósági végzés meg nem születik, tehát az ötödik lépés lezárultáig.

Egyablakos rendszer (ezért célszerűbb személyesen bejelenteni a társaság alapítását): ha rögzítéskor személyesen nyújtották be a társaság alapító okiratait, akkor a jogi képviselő kap erről egy tanúsítványt, ami tartalmazza a társaság cégnevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, társadalombiztosítási számát, adószámát, statisztikai számjelét.

Részletes rögzítés.
A bejelentéstől számított két napon belül a cégbíróság ügyintézőjének a formanyomtatványon szereplő valamennyi adatot be kell vinnie a számítógépes nyilvántartásba.

Ellenőrzés.
Egy numerikus vizsgálatot takar, és ezt már a cégbíró végzi. Nagyon fontos, hogy az ellenőrzés során nem nézik meg a tartalmi, alakszerűségi feltételeket, nem olvasnak bele a társasági szerződésbe, hogy eldöntsék, aláírták-e a tagok, megvan-e az ellenjegyzés, és a jogszabályoknak megfelelő tartalommal született-e. Az ellenőrzés két dolgot takar:

– megnézik, hogy a kötelező mellékleteket csatolták-e, csak átszámolják őket, azt nem nézik, hogy szabályszerűek-e,

– megnézik, hogy az illetéket befizették-e.

Ha nem csatolták a kötelező mellékleteket, vagy nem fizették be az illetéket, illetve ezeknek hiányosan tett eleget a társaság, akkor a bejelentéstől számított nyolc napon belül, hiánypótlásra felhívás nélkül el kell utasítani a társaság bejegyzését, azaz először itt akadhat el a társaság alapítása.

Végzés.
A cégbíró végzése azt jelenti, hogy dönt arról, hogy bejegyzi a társaságot, vagy nem. A végzésnél érdemi vizsgálat történik. Meg kell vizsgálnia alakszerűségi és tartalmi szempontból a formanyomtatványt és annak összes mellékletét. Ez az érdemi vizsgálat kettéválik:

– jogi személyiségű gazdasági társaságoknál csak cégbíró járhat el. Az érdemi vizsgálatra hatvan nap van, amely a bejelentéstől kezdődik. A bejelentés kézhezvételétől számított negyvenöt napon belül hiánypótlási felhívást tehet közzé a cégbíró. A hiánypótlásra negyvenöt nap áll rendelkezésére. Ha ezt nem tartja be a társaság, vagy nem a megfelelő hiányokat pótolja a társaság, akkor el lehet utasítani a bejegyzési kérelmét.

– nem jogi személyiségű gazdasági társaságoknál nem kell cégbíró. Az érdemi vizsgálatra harminc nap van, amely a bejelentéstől kezdődik. A bejelentés kézhezvételétől számított huszonöt napon belül hiánypótlási felhívást tehet közzé a cégbíró. A hiánypótlásra negyvenöt nap áll rendelkezésére. Ha ezt nem tartja be a társaság, vagy nem a megfelelő hiányokat pótolja a társaság, akkor el lehet utasítani a bejegyzési kérelmét.

A hiánypótlási felhívást akkor szokta megtenni a cégbíró, hogyha a benyújtott okiratok hiányosak, de ez a hiányosság nem alapozza meg a visszautasítást, azt, hogy a bejegyzési eljárást megszüntesse. A hiánypótlásnál nem szabad jogszabályba ütközésnek lennie, mert a jogszabályba ütközésnél már nem hív fel hiánypótlásra, hanem elutasítja a bejegyzési kérelmet. Tehát a hiány nem érheti el a jogszabályba ütközés, a jogszerűtlenség, a jogellenesség szintjét.

A hiánypótlási felhívás nem megszakító, hanem nyugvó tényező.

A bíró kétféleképpen dönthet: vagy bejegyzi a társaságot, vagy nem. Ez utóbbi esetben nem jön létre a társaság. Ha bejegyzi, akkor konstitutív és ex nunc hatállyal létrejön a társaság, azaz ez a bejegyzés fogja keletkeztetni a jövőre nézve a gazdasági társaságot.

Előfordulhat, hogy a cégbíróságnál nem tartják be a határidőt (harminc illetve hatvan nap), akkor a határidő leteltétől számítva nyolc napja van a cégbíróság vezetőjének, elnökének, hogy döntsön a társaság bejegyzéséről vagy a bejegyzési kérelem elutasításáról. A kilencedik napon ipso iure, a törvény erejénél fogva létrejöttnek kell tekinteni a társaságot (ilyen még nem fordult elő). Ekkor a cégnyilvántartásban nem szerepel a társaság, ezért a cégnyilvántartási bejegyzés itt deklaratív hatályú lesz. Ha hibás társaság bejegyzésére kerül így sor, akkor törvényességi felügyeleti eljárást kell lefolytatni.

Közzététel.
A cégbírósági végzés meghozatalától számított nyolc napon belül értesíteni kell a kérelmezőt a végzés tartalmáról (bejegyezték vagy sem), és a végzést fel kell küldeni az Igazságügyi Minisztérium keretében működő a cégközlönyhöz. Az harminc napon belül köteles azt közzé tenni.

Jogorvoslat.
Azt jelenti, hogy a cégbíróság végzésével szemben lehet-e fellebbezni.

Bejegyző végzés hozatala esetében fellebbezéssel nem lehet élni. De jogszabály sértésre hivatkozva az ügyész és az, akire nézve a végzés rendelkezést tartalmaz a cégközlönyben való közzétételtől számított harminc napon belül a társaság székhelye szerint illetékes megyei polgári bíróságnál pert indíthat.

Elutasító végzés esetén fellebbezhet a kérelmező és az, akire nézve a végzés rendelkezést tartalmaz. Itt is ugyanaz a határidő: a végzés cégközlönyben való közzétételétől számított harminc nap. Ezt a cégbírósághoz kell benyújtani.

Nem úgy van,hogy a cég már beadta és a jóváhagyásra vár és mondjuk ennek a hívatalos átfutási ideje mondjuk 30 nap.
Vagy még be sem adták?

semmi,de szerintem húzni fogják
érdekük,hogy 100 alatt legyen

Oksa értem én de mi volt a válasz??

ezt má kérdeztem én is

copyright

Biztos van olyan is:)
De ez a kapcsolom szöveg ez jó volt.
Szóval valaki tud válaszolni.
Szerintem alapban lehet 30 nap.De nem tudom ezért kérdezem.

most vettem 7000 db-ot 98-on

Sziasztok!
Lenne egy kérdésem.A Cégbírósági bejegyzés mennyi időt vesz igénybe??
Lehetőleg komoly emberek komoly válaszait várom.
köszönöm.

akkor vegyetek