\"A fogyasztási adatok alapján egy német háztartás kétszer olyan jól él, mint egy magyar - derül ki a ma megjelent Eurostat statisztikákból. A tényleges személyes fogyasztás amúgy elég közeli kapcsolatban áll az egy főre jutó GDP-vel, eszerint nálunk rosszabbul csak a bolgárok, románok és horvátok élnek.
Tavaly az EU-átlaghoz képest az egyes tagországokban 49% és 138% között alakult az egyéni fogyasztás (Actual Individual Consumption, AIC). A vásárlóerő-paritáson számolt adatok világosan mutatják, hogy a gazdagabb országok háztartásaiban jelentősen nagyobbak a költési lehetőségek, mint a fejletlenebb gazdaságokban. A legnagyobb jólét Luxemburgban van, ahol az uniós átlagot 38%-kal haladja meg a tényleges fogyasztás. Ez esetben azonban szépen kijön a GDP-statisztika torzítása, hiszen egy egy főre jutó GDP több mint két és félszerese azt uniós átlagnak. Az AIC azonban jobban kifejezi a pillanatnyi életszínvonalat (bár nyilván tökéletes mutatónak ez sem nevezhető), a luxemburgiak jól élnek, de nem annyira.
A többi ország esetében lényegesen kisebb az eltérés a kétféle fejlettségbeli mutató között, és a relatív sorrend is nagyon hasonló. Eszerint nagyon jól élnek a háztartások még Németországban (ahol kétszer akkora a tényleges fogyasztás, mint a magyar háztartásokban), Ausztriában, és a skandináv országokban. A legkisebb fogyasztást ott jegyezte fel az Eurostat, ahol az egy főre jutó GDP is alacsony. Eszerint Bulgária, Románia és Horvátország háztartásaiban élnek a legkevésbé jól, majd \"holtversenyben\" Magyarország és Észtország következik, ahol az uniós átlag 63%-a a jellemző.
A magyar pozícióról általánosságban megállapíthatjuk, hogy a román háztartásoknál 15%-kal nagyobb fogyasztást tesz lehetővé, ugyanakkor a többi V4 országhoz képest nagyjából ugyanekkora a lemaradás.\"
link
Tavaly az EU-átlaghoz képest az egyes tagországokban 49% és 138% között alakult az egyéni fogyasztás (Actual Individual Consumption, AIC). A vásárlóerő-paritáson számolt adatok világosan mutatják, hogy a gazdagabb országok háztartásaiban jelentősen nagyobbak a költési lehetőségek, mint a fejletlenebb gazdaságokban. A legnagyobb jólét Luxemburgban van, ahol az uniós átlagot 38%-kal haladja meg a tényleges fogyasztás. Ez esetben azonban szépen kijön a GDP-statisztika torzítása, hiszen egy egy főre jutó GDP több mint két és félszerese azt uniós átlagnak. Az AIC azonban jobban kifejezi a pillanatnyi életszínvonalat (bár nyilván tökéletes mutatónak ez sem nevezhető), a luxemburgiak jól élnek, de nem annyira.
A többi ország esetében lényegesen kisebb az eltérés a kétféle fejlettségbeli mutató között, és a relatív sorrend is nagyon hasonló. Eszerint nagyon jól élnek a háztartások még Németországban (ahol kétszer akkora a tényleges fogyasztás, mint a magyar háztartásokban), Ausztriában, és a skandináv országokban. A legkisebb fogyasztást ott jegyezte fel az Eurostat, ahol az egy főre jutó GDP is alacsony. Eszerint Bulgária, Románia és Horvátország háztartásaiban élnek a legkevésbé jól, majd \"holtversenyben\" Magyarország és Észtország következik, ahol az uniós átlag 63%-a a jellemző.
A magyar pozícióról általánosságban megállapíthatjuk, hogy a román háztartásoknál 15%-kal nagyobb fogyasztást tesz lehetővé, ugyanakkor a többi V4 országhoz képest nagyjából ugyanekkora a lemaradás.\"
link
Egy magyar zsemle, két német zsemle
Ugrás a cikkheza teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=200294