Csak Csajok  

mééééé?? nem a bannerről beszész?

Esküdni mertem volna, hogy fogalmatok se lesz róla miről beszélek. :-)))

töbször is :o))

imádom a dekopírt :o))))))

ez a kérdés túl indiszkrét :)))

Aha, köszi. Másik szakmai kérdés: Ti már kivágtátok az esernyőt itt a hirdetésben? :-)))

KPMG : könyvvizsgálati, adó- és üzleti tanácsadási szolgáltatásokat nyújtó társaságok globális hálózata.

lehet értenek hozzá egy csöppet :)))

Jesszus, és az FBI vagy a CIA ? :-) KGST olyanról már hallottam, meg még van egy két négynagybetűs szó, ami beugrik, de mi az a KPMG?

georgee, ez egy KPMG-s anyagból van amit a solarcapital-nak csináltak

bubu, ez az irományod akkor nem jó hír :))

gyorsan menj tankolni, holnap 1 ft-tal drágul a benzin :D

asszem kell is mert üres a tank-om :o))

Tök jó ez a pf, mindig megmondják mit tehetünk. Csak azt nem tudom, ma lehet tankolni???? :-)))

Akkor sok forexes lesz neked hálás, mert felhívtad az Apeh figyelmét rájuk. : )

akkor szokták tudni csak mikor behívnak vizsgálatra :o))

akkor előugrik egy szakember :o))

Tőzsdén kívüli ügyletek adókövetkezményei
Tőzsdén kívüli ügyletek esetén adó szempontból különbözőképpen kezelendő az értékpapírok, és az
értékpapírnak nem minősülő termék adókövetkezményei. A CFD, Spot Forex és Spread
Betting típusú ügyletek nem minősülnek értékpapír ügyleteknek, ezért ezen termékekre a
következő pontban leírtak vonatkoznak.
Az Szja. tv. szerinti külön adózó jövedelmek közül a bankbetétekre, hitelviszonyt megtestesítő
értékpapírokra, valamint a befektetési jegyek és egyéb kollektív befektetési értékpapírok
jövedelmeire (kivéve a tőzsdén történő visszaváltásukat, amelyre a 67/A § irányadó) a 65. §
rendelkezései vonatkoznak, amely alapján kamatjövedelemként 20%-os adóterhet viselnek.
Az értékpapírnak minősülő termékek adókövetkezményeire az Szja. tv. 67. §-ában foglaltak
alkalmazandók, amely azonban árfolyamnyereségből származó jövedelemként csak az értékpapír

átruházására tekintettel keletkező jövedelmet szabályozza; az értékpapír-kölcsönzés
jövedelméről a 65/A § rendelkezik. Értékpapírnak nem minősülő termékek tőzsdén kívüli
ügyletei közül a swapok adókövetkezményei kerülnek még szabályozásra az Szja. tv.-ben, amely az
árfolyamnyereséghez, valamint az értékpapír-kölcsönzés jövedelméhez hasonlóan 25%-os személyi
jövedelemadó kulccsal adózik.
B.) CFD, SPOT FOREX ÉS SPREAD BETTING TÍPUSÚ ÜGYLETEK ADÓKÖVETKEZMÉNYEI
Az Szja. tv. értékpapírnak minősülő termékek adózására vonatkozó 67. §-ában foglaltak a
vizsgált CFD, Spot Forex és Spread Betting típusú ügyletekből keletkező jövedelmekre nem
alkalmazhatók.
Az Szja. tv. 28. § (1) bekezdés egyéb jövedelmekre vonatkozó általános meghatározása alapján
egyéb jövedelem minden olyan bevétel, amelynek adókötelezettségére e törvény eltérő
rendelkezést nem tartalmaz, azzal, hogy a bevételnek nem része a megszerzése érdekében a
magánszemély által viselt szabályszerűen igazolt kiadás. A CFD, Spot Forex és Spread Betting
típusú ügyletekből keletkező jövedelem a jogszabály alapján egyéb jövedelemnek minősül, és így a
magánszemély összevonás alá eső jövedelmének részeként az adótábla szerint adózik. (Az önálló
tevékenység, a nem önálló tevékenység - munkabér, stb. - jövedelmével, illetve további egyéb
jövedelem tételekkel együtt számítva 1,7 millió Ft-ig 18%-kal, 1,7 millió forinttól 306 ezer Ft-nak és
az 1,7 millió Ft feletti rész 36%-ának megfelelően.)
Az összevont adóalapnak a járulékfizetés felső határát meghaladó része (különadóalap) után a
magánszemélyt 4%-os különadófizetési-kötelezettség is terheli. (A járulékfizetés felső határa
2008-ban naptári napokra jutó összege 19.500 Ft, azaz, a járulékfizetés felső határának éves
összege 2008-ban 7.137.000 Ft.)
A befektetésből származó adóalap az ügyleten realizált bevételnek a termék megszerzésére
fordított értéket, valamint a bevétel megszerzése érdekében felmerülő járulékos költségeket
meghaladó része. Az ügyletekből származó adóköteles jövedelmet csökkentő tételként
figyelembe vehető a jövedelem megszerzéséhez kapcsolódó járulékos költségek összege. Ide a
kapcsolódó befektetési szolgáltatások költsége tartozhat, valamint ide sorolható lenne az
elsődleges ügylet megkötésének díja, amennyiben az explicit átterhelésre kerülne a
magánszemély felé.
Mivel jelenleg az Szja. tv. nem szabályozza külön speciális szabállyal ezen termékek adózását
így az egyéb jövedelmek közé sorolva adóhátrányt jelent hogy az esetleges ügyleteken elszámolt
veszteségek nem állíthatók szembe az esetleges nyereséges ügyletekkel adózás szempontjából. Így a
nyereséges ügyletek után teljes mértékben adókötelezettség keletkezik a magánszemélynél, míg a
veszteséges ügyletek adózás szempontjából nem vehetők figyelembe mint az adófizetési
kötelezettséget csökkentő tétel.
Amennyiben a jövedelem magyar kifizetőtől származik, a kifizetőt terheli ezzel összefüggésben
az adóelőleg megállapítása, levonása, a magánszemély részére a bizonylat kiállítása, valamint -
feltételezve, hogy a jövedelmet realizáló magánszemély nem munkaviszonyára tekintettel
részesült jövedelemben - a kifizető 11%-os egészségügyi hozzájárulás fizetésére köteles (eho).

Ezen kívül a kifizetőnél jelentkezik az Art. 31. § (2) szerinti részletes adatszolgáltatási
kötelezettség. Az adótábla szerinti adó megfizetése, az adóbevallás elkészítése a magánszemélyt
terheli.
Amennyiben a CFD, Spot Forex és Spread Betting típusú ügyletek kifizetései a befektető
magánszemély részére közvetlenül kerülnek jóváírásra a külföldön bejegyzett társaságok felől -
vagyis a jövedelem kifizetése nem fut keresztül az ügyletet a magyarországi
magánszemélyeknek forgalmazó brókercégeken, egyéb kisebb cégeken, illetve Introducing
Brokereken -, a jövedelmet juttató külföldi társaság nem minősül kifizetőnek a magyar
adójogszabályok szerint.
A kifizető fogalmát az Art. 178. § 18. határozza meg. Ennek értelmében a termékeket nyújtó
külföldi társaságok - belföldi illetőségük hiányában - nem minősülnek kifizetőnek; valamint
külföldről származó, belföldön adóköteles jövedelmek esetében is csak a belföldi megbízott
minősülne kifizetőnek, amely információink szerint jelen befektetési struktúrában félként nem
szerepel. Az esetlegesen közbeiktatott megbízott hitelintézet, amelynek megbízása kizárólag az
átutalás (kifizetés) teljesítésére terjed ki, szintén nem minősül kifizetőnek.
Kifizető hiányában az adókövetkezményeket, illetve azok nem teljesítésének kockázatát a
magánszemély maga viseli. Ha a jövedelem olyan féltől származik, amely az Art. alapján nem
minősül kifizetőnek, az adóelőleg (Szja, és különadó) megfizetésére negyedévenként, a
negyedévet követő hó 12-éig kötelezett.
Ezen felül a kifizetőt terhelő százalékos mértékű 11%-os egészségügyi hozzájárulást is a
jövedelmet szerző magánszemély köteles megfizetni (előlegként, az adóelőleg, illetőleg a
különadó megfizetésével egyidejűleg negyedévente, szintén a tárgynegyedévet követő hónap 12-
éig). Az előlegként megfizetett egészségügyi hozzájárulással a tárgyévre vonatkozóan elkészített
személyi jövedelemadó bevallásban kell elszámolni, az adóbevallás benyújtásának határidejéig a
különbözetet megfizetni, illetőleg a bevallás megfelelő rovatában lehet a túlfizetésként
mutatkozó eho különbözet összegéről rendelkezni.
Alapvetően elmondható, hogy az Szja. tv. rendelkezései alapján a magánszemélyek minden
jövedelme adóköteles. Az adókötelezettség belföldi illetőségű magánszemélyek esetében teljes
körű (összes bevételére kiterjed), külföldi illetőségű magánszemélyek esetén kizárólag a
belföldről származó, Magyarországon adóztatható jövedelmére terjed ki (korlátozott
adókötelezettség). Amennyiben a jövedelem külföldről származik és van az érintett országgal
hatályos kettős adóztatás elkerülésére vonatkozó egyezménye Magyarországnak, akkor ezen
egyezmény rendelkezéseire is figyelemmel kell lenni az adókötelezettség megállapításakor. A
kettős egyezmény vonatkozó rendelkezéseit országonként külön kell vizsgálni, de
általánosságban elmondható, hogy az OECD modellegyezményt alkalmazó országok esetében az
ilyen típusú jövedelmeket abban az országban engedik adóztatni, amely országban az
elidegenítő, jövedelmet szerző illetőséggel bír. Tehát amennyiben magyar illetőségű
magánszemélynek elidegenítésből, értékesítésből a fentiek szerinti jövedelme keletkezik fő
szabály szerint Magyarországon adóköteles. Amennyiben a forrás országgal Magyarországnak
nincs kettős egyezménye, akkor a magyar jogszabályok alapján belföldi illetőségű

magánszemélyek esetében teljes körű , összes bevételére kiterjedő adókötelezettségről
beszélhetünk.
Amennyiben a magánszemély a kifizető hiányában a külföldről származó adóköteles jövedelmei
tekintetében nem teljesíti az adófizetési kötelezettséget, a fentiek szerint összevonandó
jövedelemként személyi jövedelemadó, különadó és egészségügyi hozzájárulás tekintetében,
akkor az adóhatóság az adóhiány megállapításán túl 50 % adóbírságot és az esedékes késedelmi
kamatot is a magánszemély terhére állapítja meg. Azon magánszemélyek akik a feni adófizetési
kötelezettségüknek a jogszabályban foglaltakkal ellentétben nem teljes mértékben tesznek
eleget, jelentős adókockázatot viselnek, tekintettel különösen arra, hogy ezen típusú ügyletek a
kapcsolódó nyilvántartásokból, dokumentációkból jól nyomon követhetők.

de ha jól értelmezzük, legrosszabb esetben is 25% és szembeállítható, ha csereügyletként vallod be, de én írtam az APEH-nek, azt se tudják mi az hogy forex :D

Ha az ügylet nem OECD, vagy EU tagállam tőzsdéjén köttetett akkor az adó mértéke 25%.

Ezt nem igazán tudom hova tenni.
Ha forexezel az nem tőzsdei kötés mint a nevében is van !! OTC ügylet.

HA ezt a pl eurusd-t futuresben kötöm akkor meg tőzsdei , tehát 20% az adó és szembe is lehet állítani

Különleges helyzetekhez különleges stratégiára van szükség, hiszen a szituáció definisztikai szuggesztívája olyannyira kulminált, hogy evidensen antagonisztikusnak mondható normál egzisztenciával" - foglalta össze egy mondatban angol humorral az Mike Smithing, a Colliers amerikai ügyvezetője a mostani gazdasági helyzetet

És én teljes mértékben osztom a nézeteit. :-)))

Imádom ezeket a trv eket, annyira világosak, és egyértelműek. :-))

Bubu, te meg ................ :-)

Csereügyletből származó jövedelem

Csereügyletből származó jövedelemnek minősül a deviza-, tőke,- és kamatcsere-(swap-)ügylet alapján a magánszemély által az adóévben megszerzett bevételnek kizárólag az adott ügylettel közvetlenül összefüggő adóévi igazolt kiadásokat meghaladó része.
Ha az ügylet nem OECD, vagy EU tagállam tőzsdéjén köttetett akkor az adó mértéke 25%
Adót a magánszemély vallja be és fizeti meg.
Ha a csereügylet időtartama túlnyúlik az adóéven és a magánszemély a csereügyleten az adóévben veszteséget ér el és azt a bevallásában ügyletenként feltünteti, akkor adókiegyenlítésre jogosult.

ezt linkeld be ide kérlek mert az apeh másként tudja :o)))

az a baj , hogy egyelőre erősebbek nálunk kettőnknél :o))