Abban bízok én is, ha lecsendesednek a félelmek és aggodalmak (év végi realizálások, választási para) , újra masszív emelkedésnek indulnuk 5000 alatti vételek már csak álmok maradnak.
Kicsit hosszú let, de szerintem érdemes végig olvasni! Az Axiom Space egy
vezető magánűrkutatási vállalat, amelynek központja a texasi Houstonban
található. A céget az alacsony Föld körüli pálya (LEO) kereskedelmi alapokra
helyezésének egyik legfontosabb szereplőjeként tartják számon.
A vállalatot 2016-ban alapította Michael
Suffredini (a NASA korábbi ISS-programigazgatója) és Kam Ghaffarian.
Tevékenységük három fő pillérre épül:
1. Az Axiom Station (Axiom Űrállomás)
Az Axiom jelenleg a világ első kereskedelmi
űrállomását építi.
A terv: az Axiom különálló modulokat indít az
űrbe, amelyek kezdetben a Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS) kapcsolódnak majd.
A különválás: Amikor az ISS-t kivonják a
forgalomból (a jelenlegi tervek szerint 2030-ban), az Axiom-modulok leválnak,
összekapcsolódnak egymással, és egy önállóan keringő kereskedelmi
laboratóriumként és „űrszállóként” működnek tovább.
2. Magán űrhajós missziók (PAM)
Az Axiom egyfajta „teljes körű szolgáltatást
nyújtó utazási irodaként” működik az orbitális küldetésekhez. Minden folyamatot
ők kezelnek: a kiképzéstől és az egészségügyi szűréstől kezdve a kilövésen át
(jelenleg a SpaceX Crew Dragonját használva) egészen az ISS-en való
tartózkodásig.
Axiom Mission 1 (Ax-1): Az első teljesen
magánfinanszírozású küldetés az ISS-re, amely 2022 áprilisában zárult le.
Cél: Ezek a küldetések nem csupán turizmusról
szólnak; gyakran komoly tudományos kutatásokat és technológiai bemutatókat
foglalnak magukban magáncégek és nemzetek számára.
3. Új generációs szkafanderek
A NASA az Axiom Space-t bízta meg az Axiom
Extravehicular Mobility Unit (AxEMU) fejlesztésével. Ezt a szkafandert viselik
majd az űrhajósok a Hold felszínén az Artemis III küldetés során, amely több
mint 50 év után az első emberes holdra szállás lesz.
Főbb jellemzők: Nagyobb mozgásszabadság,
speciális eszközök a holdi geológiához, valamint fokozott védelem a szélsőséges
holdi környezettel szemben.
Miért fontos az Axiom?
Ahogy az ISS közeledik élettartama végéhez, a
NASA és más űrügynökségek el akarják kerülni, hogy „űr” maradjon az alacsony
Föld körüli pályán való jelenlétben. Azáltal, hogy támogatják az olyan
magáncégeket, mint az Axiom, a NASA a jövőben csak egy lesz a sok ügyfél közül
egy kereskedelmi állomáson. Ez lehetővé teszi az ügynökség számára, hogy
költségvetését a mélyűri kutatásokra, például a Mars-missziókra
fókuszálja.
A „lekapcsolódás” pillanata
2030 körül, amikor az ISS pályafutása véget ér,
az Axiom állomása már teljesen önellátó lesz (saját energiával és
létfenntartással). Ekkor egyszerűen lecsatlakoznak a régi állomásról, és Axiom
Station néven a világ első független, kereskedelmi űrvárosaként keringenek
tovább.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
Ez a modell teljesen megváltoztatja az űrkutatást:
Országok számára: Magyarországhoz hasonló
nemzetek saját űrhajósokat küldhetnek anélkül, hogy saját állomást kellene
fenntartaniuk (lásd a közelgő HUNOR programot).
Cégek számára: Gyógyszergyárak vagy technológiai
cégek bérelhetnek laborkapacitást.
Média számára: Lehetővé válik filmek forgatása
vagy valóságshow-k készítése az űrben
Az Axiom Space pénzügyi szempontból jelenleg az egyik
legerősebb és legértékesebb magánkézben lévő űripari vállalat
("unicorn"), amely hatalmas tőkebevonásokkal és stabil állami
szerződésekkel rendelkezik.
Íme a legfrissebb (2025 végi) adatok a cég anyagi
helyzetéről:
1. Piaci érték és befektetések
Becsült értéke: A vállalat piaci értéke
meghaladja a 2 milliárd dollárt.
Friss tőkebevonás (2025): 2025 márciusában egy
újabb 100 millió dolláros befektetési kört zártak, majd 2025 decemberében a
magyar 4iG Csoport jelentett be egy stratégiai, két lépcsőben megvalósuló 100
millió dolláros (kb. 33-36 milliárd forint) tőkeemelést a cégben.
Összesített tőke: Alapítása óta több mint 600-700
millió dollárnyi kockázati tőkét vontak be olyan globális befektetőktől, mint
az AlJazira Capital (Szaúd-Arábia) vagy a Boryung (Dél-Korea).
2. Szerződésállomány (Bevételek)
A cég nemcsak befektetésekből él, hanem hatalmas
lekötött szerződésállománya van:
Vevői szerződések: Több mint 2,2 milliárd dollár
értékben rendelkeznek aláírt szerződésekkel (ebbe beletartoznak a magánmissziók
és a jövőbeli űrállomás-kapacitások értékesítése).
NASA szerződések: * Egy 1,26 milliárd dolláros
keretszerződés a holdi szkafanderekre (AxEMU).
Egy 140-230 millió dollár közötti megbízás az
ISS-hez csatlakozó első modulok fejlesztésére.
Összességében a NASA-tól érkező potenciális
kifizetések (szkafanderek és szolgáltatások) a 3,5 milliárd dolláros plafont is
elérhetik a következő évtizedben.
3. A magyar szál (4iG és HUNOR)
A magyar vonatkozás pénzügyileg is fontos: a 4iG
befektetése nemcsak tiszta tőkeágon érkezik, hanem technológiai együttműködést
is jelent. Ez a stratégiai partnerség biztosítja a hátteret a HUNOR magyar
űrhajós program számára is (Kapu Tibor kiképzése és missziója az Axiom keretein
belül valósul meg).
Összegzés: Mennyire stabil?
Bár az Axiom Space még "pénzégető"
szakaszban van (hiszen egy űrállomás megépítése és a szkafanderek fejlesztése
rendkívül drága), a pénzügyi helyzete nagyon stabilnak tűnik:
Pozitívum: Hatalmas készpénzállomány és
megbízható kormányzati (NASA) háttér.
Kihívás: A saját űrállomás (Axiom Station)
megépítése és pályára állítása több milliárd dollárba kerül majd, így a jövőben
valószínűleg egy tőzsdei bevezetés (IPO) is várható a cégtől.
A 4iG Csoport és az Axiom Space együttműködése 2025 végén
szintet lépett: a korábbi szándéknyilatkozatokat követően decemberben aláírták
a végleges befektetési megállapodást. Ez nemcsak pénzügyi befektetés, hanem egy
mély technológiai partnerség kezdete is.
Íme a részletek a tulajdonszerzésről és a pénz
felhasználásáról:
1. A befektetés mértéke és ütemezése
A 4iG összesen 100 millió dollárt (kb. 35
milliárd forintot) fektet be a cégbe, amivel úgynevezett "anchor
investor" (horony- vagy kulcsbefektető) válik belőle. A tőkeemelés két
lépcsőben valósul meg:
I. ütem (2025. december 31-ig): 30 millió dollár.
II. ütem (2026. március 31-ig): 70 millió dollár.
Ezzel a 4iG az Axiom "Series D"
finanszírozási köréhez csatlakozott, elsőbbségi részvényeket szerezve. Bár a
pontos százalékos tulajdonrész a cég zártkörű jellege miatt nem nyilvános, a
"stratégiai befektető" státusz jelentős beleszólást és rálátást
biztosít a vállalat működésére.
2. Mire fordítják a 100 millió dollárt?
A friss tőkét az Axiom két fő irányba csatornázza
be:
Axiom Station építése: A kereskedelmi űrállomás
első moduljának (Axiom Hub One) 2026-os startjához szükséges utolsó fejlesztési
és gyártási munkálatok finanszírozása.
Globális terjeszkedés: Az Axiom technológiai
ökoszisztémájának bővítése, amelyben a magyar cégek (a 4iG-n keresztül) közvetlen
beszállítói lehetőségekhez juthatnak.
3. Az "Orbital Data Center" (ODC)
projekt
A befektetés mellett a két cég egy külön, szintén
100 millió dollár keretösszegű közös projektet is indított:
Cél: Az első európai Föld körüli adatközpont
létrehozása.
Miért jó ez? Jelenleg az űrben (műholdakon,
űrállomáson) keletkező hatalmas adatmennyiséget le kell sugározni a Földre
feldolgozásra, ami lassú és drága. Az ODC lehetővé teszi az adatok helyszíni
(űrben történő) feldolgozását, szűrését és tárolását.
Magyar szerep: A 4iG lesz az első európai
partner, aki részt vesz ennek az infrastruktúrának a kiépítésében (pl. optikai
földi állomások és űrbéli szerverek fejlesztése).
4. Mi a haszna ebből Magyarországnak?
Ez a befektetés a biztosítéka annak, hogy Magyarország
ne csak "vásárolja" az űrlehetőségeket, hanem profitáljon is belőlük:
HUNOR program: Kapu Tibor missziója így egy
stabil partneri háttérrel valósul meg.
Technológiai export: Magyar szoftverek és
hardverek kerülhetnek fel a jövőbeli űrállomásra.
Adatgazdaság: Magyarország régiós központtá
válhat az űrből érkező adatok kezelésében.
Az Orbital Data Center (ODC), vagyis a Föld körüli
adatközpont az űripar egyik legizgalmasabb új iránya. A koncepció lényege, hogy
ahelyett, hogy minden adatot visszaküldenénk a Földre feldolgozásra, magát a
„számítógéptermet” visszük fel az űrbe.
A 4iG és az Axiom Space közös projektje egy 100
millió dolláros keretösszegű fejlesztés, amelynek célja az első európai
kötődésű űrbéli adathálózat kiépítése.
Miért van szükség adatközpontra az űrben?
Jelenleg a műholdak és az űrállomások „buta”
adatgyűjtők: rögzítik a képeket vagy méréseket, majd óriási adatcsomagokban
megpróbálják lesugározni a földi állomásokra. Ez három problémába ütközik:
Sávszélesség: A rádióhullámú adatátvitel lassú és
telített.
Késleltetés (Latency): Mire az adat leér,
feldolgozzák, és a válasz visszamegy, értékes percek (vagy órák) telnek el.
Adatmennyiség: Egy modern hiperspektrális kamera
több adatot gyűjt, mint amennyit reálisan le lehet küldeni a Földre.
Hogyan működik az ODC?
Az ODC egyfajta „Edge Computing” az űrben. A
kísérleteket vagy megfigyeléseket végző eszközök nem a Földre, hanem a
közelükben keringő Axiom adatközpontnak küldik el az adatokat (például nagy
sebességű lézeres kapcsolaton keresztül).
Helyszíni feldolgozás: Mesterséges intelligencia
(AI) segítségével az űrbéli szerverek azonnal kielemzik az adatokat. Például
egy erdőtűz-figyelő műhold képéből az AI rögtön kiszűri a lényeget, és csak a
riasztást küldi le a katasztrófavédelemnek, a több terabájtnyi „felesleges”
képet nem.
Felhőalapú szolgáltatások: Az űrhajósok vagy akár
más műholdak „tárhelyet” vagy „számítási kapacitást” bérelhetnek az ODC-n.
Energia és hűtés: Az űrben a napelemekkel
korlátlan napenergia érhető el, a hűtést pedig a világűr extrém hidege és a
sugárzásos hőleadás segíti (nincs szükség vízre a hűtéshez, mint a földi
adatközpontoknál).
A magyar szerep és a HUNOR program
A 4iG SDT (Space and Defence Technologies)
nemcsak pénzt ad, hanem technológiát is fejleszt a projekthez:
Optikai földi állomások: Olyan lézeres
vevőegységek kiépítése Magyarországon, amelyek képesek fogadni az ODC-ből
érkező hatalmas adatmennyiséget.
Szuperbiztonságos adatátvitel: Mivel a 4iG
IT-biztonsággal is foglalkozik, ők dolgozhatnak az űrbéli adatok titkosításán.
Kapu Tibor és az Ax-4 küldetés:
A magyar űrhajós missziója során várhatóan
tesztelni fognak olyan magyar fejlesztésű szoftvereket vagy hardvermodulokat,
amelyek az ODC ökoszisztémájába illeszkednek. A HUNOR program kísérletei között
szerepelnek olyan informatikai és biotechnológiai mérések, amelyek eredményeit
már helyben, az űrállomás szerverein kezdik el feldolgozni.
Mit hoz a jövő?
Ha az ODC sikeres lesz, az Axiom Station nemcsak
egy kutatóállomás lesz, hanem egy „űrbéli router” is. Ez alapozza meg a
jövőbeli Hold-missziókat is: a Holdnál lévő űrhajósoknak nem a távoli Földdel
kell majd kommunikálniuk, hanem a közelükben keringő adatközpontokkal.
Jó reggelt! Na, akkor játszunk a tippem: 8520 ft volt, szándékosan nem akartam nyerni, de KAWASZABI ajánlata nagyon gálláns "Ha nyersz Haya,akkor Neked egy új busát is veszek". Őszintén mondom, még egy ilyen nagylelkű fórumtársal nem találkoztam itt! Ajándékozzuk meg egy 7000 ft körüli évvégi záró árral! Törjük fel a malac perselyeke, nézzük át a spájzban a befőztes üvegeket, hátha maradt valahol egy kis dugi pénz, verjük fel az árfolyamot! Aztán a tavaszi közgyülésre az új busával megyek :DD. Két oldalt egy-egy 4IG logóval, a tankon Kawaszabi mint fő szponzor, az oldalain meg mindenki neve felfestve, aki itt van a fórumon és részt vet a játékban. Hajrá! :DDD
Boldog Új évet kívánok mindenkinek!