mindenkinek betesz, mert a jutalék is emelkedni fog (minden komolyabb szereplőnél a duplájára), meg a forgalom is csökken. Nő a költség, nő a spread, csökken a kötés gyakoriság. Mondjuk a magyar tőzsdének olyan húde gazdasági jelentősége úgysem volt, de így aztán már nem is lesz, még ha lehetett volna is.
a fő problémát az intézményi befektetők eltűnése jelenteni. ahogyan a cikk is írja, ha bevezetik a 10 bps-es új adót akkor az min. duplázni fogja az intézményi ügyletkötés költségeit, amit pl. a hazai cégeknek is mindenképpen tovább kell majd hárítania, hiszen jelenleg 10 bps-nél olcsóbban kötnek. ezzel a lépéssel nem csak minket de az egész eu-i tőkepiacot lehetetlenítik el és azok a vállalatok, amelyek számára igazán fontos az intézményi tőke, meg fognak jelenni az ázsiai és amerikai tőzsdéken (ha már nincsenek ott). az olyan marginális piacok, mint amilyen a mienk fel fognak 'szívódni'. egy ilyen intézkedést csak globális szinten lehet megalkotni, különben egyes régiók olyan szintű versenyelőnyhöz jutnak, hogy esély sem lesz velük felvenni a harcot.
Törölt felhasználó2012. 11. 09. 15:06
Előzmény:
törölt hozzászólás
#13
ma is pontosan azért veszik meg. hogy a robotok mit csinálnak, az egy más kérdés, azt nyilván érdemes lenne korlátozni.
A traderek pont azért vannak, hogy a folyamatokra ráerősítsenek, vagy éppen tompítsák azokat, de mindenképpen plusz likviditást vigyenek a rendszerbe. Továbbra sem a traderek mozgatják a piacot, ez gondolom egyértelmű (robotokat továbbra se vegyük ide), viszont sok szempontból fontos kiegészítői a piacnak. (pl. reálgazdaságba áttéve: van egy alma termelő (eladó), jön a légyártó (vevő), azt mondja 25 Ft egy kiló alma. Mit tehet az eladó? eladja, ha az összes légyártó 25-öt mondd, akkor az annyi is lesz. Ha van a piacon ötven speki, és irreálisnak ítélik a 25-öt, akkor beállnak a vevő fölé, és azt mondják 30 stb, az ár a reálisabb irányba mozdul el. A példánál maradva speki megveszi 30-ért, eladja a gyártónak 40-ért, legközelebb már a gyártó is meggondolja, hogy nem ad-e egyből 30-at, a speki pedig újabb piaci anomáliát keres, közben kockáztat keményen, amit sokan hajlamosak elfelejteni :) - ugyanígy van a tőzsdén) A plusz likviditás kinek az érdeke? Az összes befektetőé, reálisabb áron és nagyobb volumen megy át egységnyi idő alatt. Egy lépéssel előbb pedig a kibocsátóé, mert csak akkor tud tőkét bevonni a tőzsdéről, ha a befektető számíthat rá, hogy a részvénye likvid lesz, bármikor hozzáférhet a pénzéhez (a helyes piaci értékelés témakört ne is érintsük nagyon: az illikvid részvény odamegy, ahová rakják, a likvid papír meg ahova hagyják.)
Nem kell messzire menni, meg lehet nézni a mai pesti parkettet, hány korábban jobb sorsra érdemes papírba vannak befagyva a befektetések. any, danub, fhb stb.
Újabb csapás a magyar tőzsdére: jön a tranzakciós illeték