A KVI három területet javasol a kormányzati negyed helyszínének
2006. november 8. 12:20
A Déli Pályaudvart és környékét, a Nyugati Pályaudvart és környékét, valamint a Lágymányosi Hídtól délre fekvő pesti Duna-partot javasolja a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) a tervezett új kormányzati negyed helyszínének a pályázatára beérkezett ajánlások közül - mondta Zelles Sándor, a KVI vezérigazgatója szerdán Budapesten. A bíráló bizottság által alkalmasnak talált területekről szóló javaslatot kormányelőterjesztés formájában nyújtja be a pénzügyminiszter, a három közül a végleges helyszínt a kormány jelöli meg - ismertette Zelles Sándor.
A KVI szeptemberben írt ki pályázatot a kormányzati negyed elhelyezésére, a dokumentációt 33-an vásárolták meg, és az október 27-iki határidőig 27 ajánlat érkezett. A pályaművekben 21 területet javasoltak a pályázók.
A pályaművekben 21 területet javasoltak a pályázók. Aczél Gábor, a Magyar Építészkamara elnökségi tagja, a bírálóbizottság szakmai alelnöke elmondta: a terület presztízse és városfejlesztő hatása volt az elbírálás két fő szempontja, bár tisztában voltak azzal, hogy a két szempont némileg ellentmond egymásnak.
A megvalósíthatósági szempont is alapvető volt, ahol ugyanis jelentős infrastrukturális beruházásra lett volna szükség, az időben nagyon elnyújtotta volna a projektet. Közölte: a három területet a zsűri jelentős vitái és többszöri szavazása után jelölték ki, végül azonban teljes volt az konszenzus a grémiumban.
A Dél-pesti Duna-partról elmondta: városfejlesztési hatása vitathatatlan, presztízse azonban csak nagyobb távlatban alakul majd ki várhatóan. A Nyugati Pályaudvart és a Déli Pályaudvart, ahol a vasúti közlekedési területek lefedését is tartalmazták a pályázatok, rokonterületeknek nevezte. Jellemzése szerint mindkettő mélyen beépült a városba, ugyanakkor jelentős törést jelentenek a városszövetben. Az előbbinél a városfejlesztési és területfelértékelő hatást, az utóbbinál a már jelenleg is meglévő presztízst említette előnyként.
Beleznay Éva megbízott fővárosi főépítész kiemelte, hogy mindhárom megfontolásra ajánlott terület összhangban van a főváros városfejlesztési programjával. A vasúti területek beépítése a Podmaniczky-program vasút-város partnerséget ösztönző egységének része - tette hozzá.
Pénznyelő!
Tudod én sem Cselovszki, sem a FIDESZ, de sem a kormány jelenlegi elképzeléseire nem vagyok kíváncsi, mert erre egy fillérünk sincs jelenleg, a kimutatott esetleges számadatokban pedig nem szabad hinni, - mint annyi másban, - mert a papír türelmes, számunkra bármit kimutatnak.
És fentieken túlmenően elfogadom Bencze I. álláspontját, mely szerint itt a nemzeti vagyon elherdálása folyik !
"kár bizonygaltni itt linkekkel hogy ki mit akkart"
Így van koi, te ne is olvass el semmit, neked csak ártana. Csak kérlek, ne is írj, és ne a topicot akard elsüllyeszteni (mint az egyiket tegnap), hanem te maradj csöndben, ha nincs értelmes mondanivalód...
Törölt felhasználó2006. 11. 30. 22:55
#116
és EZ MÁR BETEGES EGY EMBERTÖL hogy
amikor mindenki döglödik
ő a népszerüségét elemzi!!!!
szerintem az ilyen gyogyós!!!! :((((
kár bizonygaltni itt linkekkel hogy ki mit akkart
a lényeg hogy anemzeti szinházat vagy 40 évig kerülgetük eltervezték megcsinálták!
ha most azt vizsgáljuk hogy mi lehetet volna ha
a fidesz lett volna akkor vizsgáljuk!!!
de egy a baj ha most ök lenének de nem medgyesi után hanem elötte akkor talán nem linkelgetnénk itt
összevissza!de mivel most az elkúrtuk lemez
a divatos igy most más zenei előadokkal nem foglalkozunk!!!
most csotány dj t hallgatjuk!!!!
meg azt hogy milyen szép grafikont csinált,a blogján!!!
mert már sajnos a budapesti utcákra sem mer kinézni! link
és a végén van egy szép hozzászolás!!!
a cime lehetne az is :hogy orbán után szabadon :)))
Egyébként van egy bő egy hetes index cikk is, ami ezzel foglalkozik, abban van egy rövid áttekintés, miszerint '90 óta mindenkiben megfordult a költözés gondolata:) link
hátha a fidesz nyer akkor nem elkúrta volna és
nem túzijáték szélcsatornában és nem magyar magyart
ver okt 23 án!
hanem lenne 4 es metro és már lenne euro is!
de mivel elkúrtuk igy inkább a ferenc csotány
kisiklatásárol kelene linkelgetni inkább!!! :)))
Mondjuk, Kanyisz, ebben azért az a konkrét megvalósítási forma, hogy a régiek eladása + az újak bérlése nincs egyértelműen benne, de azt viszont hozzátenném, hogy maga az ötlet, hogy a kormányzat költözzön el, egy helyre, már 2002 előtt terv volt Orbánnál is.
Rákerestem a fidesz.hu-n Cselovszkira, meg az Új Budapest tervre.
Két érdekes idézet:
"Szálloda lenne a jelenlegi Városházából
A jelenlegi, vagyis a régi Városháza épületét szintén átalakítanák. Szállodát, illetve egy a bécsi Rathauskellerhez hasonló sörözőt csinálnának az alsóbb szinteken" link
És egy viccesebb (2006. februári):
"Bemutatták a Fidesz Új Budapest Tervét
...
A politikus örömét fejezte ki, hogy a szocialisták ugyanazokkal a tervekkel álltak elő Budapestet illetően, mint a Fidesz, így szerinte az új polgári kormány élvezheti majd az ellenzék támogatását ebben az ügyben." link
A Parlamentet még azért nem adják el, mert több vevő is jelentkezett rá biztosan és még nem döntötték el, hogy kinek a haverja kapja meg...
Másrészt az még nincs teljesen felújítva!!
"Kupper András, a Fidesz budapesti elnöke ugyanakkor az Indexnek a döntés után elmondta: a kormánykoalíció az egységes kormányzati negyed ötletét a Fidesz Új Budapest-tervéből vehette át, hiszen ezt a gondolatot az ellenzéki párt tanácsadója és háttérembere, Cselovszki Zoltán irányításával fogalmazták meg konkrét tervként az idei választási kampányban."
forrás: Index
Persze tudom, most majd jön a szöveg, hogy igen, de...
Ők másképp csinálnák, meg egyébként is Ők a nemzet, amiről tudvalevő, hogy nem lehet ellenzékben, és ha lop akkor a nemzetnek lop, elvégre mivel Ők azok ezért maguknak lopnak, oszt jónapot!:o))))))))))))))
:o)))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))
"Hosszú távon ráfizet az állam? - "Példátlan a minisztériumok eladása"
2006.11.29 10:30
Példátlannak számít, hogy egy ország kormánya összes minisztériumát nem az állam saját épületeiben, hanem bérelt ingatlanokban működteti - nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Bencze Izabella, a KVI kotábbi vezérigazgató-helyettese. Szerinte a bérleti kontsrukció egyáltalán nem jelent gazdaságos megoldást hosszú távon.
Bencze szerint az ország végrehajtó hatalma a működés szempontjából kiszolgáltatottá válik magánbefektetőknek, s a meglévő minisztériumi ingatlanok értékesítése kizárólag a költségvetési aktuális hiányának betömését szolgálja.
Az interjúben Bencze Izabella kifejtette, a kincstári vagyonnak a társadalom és a nemzetgazdaság működését kell szolgálnia, a mai kincstári vagyongazdálkodásnál azonban nem a nemzeti vagyon megőrzése, hanem a kiárusítás a fontos."
A híradások szerint a kormányzati negyed megépül, a helyszínről ma döntenek !
azért a már meglévő adósságnak nem nőne a kamata... hogy is van ez állambá részéről a futamidő folyamatos átütemezésével? (új aukciókra gondolok)
Törölt felhasználó2006. 11. 18. 02:55
#102
Kanyisz!
Azért a példáid nem egészen passzolnak a Nyugatihoz. A két sínpáros HÉV ill. M1 más léptéket képvisel szerintem. Ezért is kérdeztem, hogy ekkora méretre van-e példa.
Abban igazad van, hogy az M1-et nem fúrták, hanem ásták, de azt is gyorsan össze lehetne számolni, hogy mekkora része megy házak alatt. (A Hősök terénél lévő utóbb befedett táv egyébként kb. 100-150 méter lehetett, ha jól emlékszem. A szomszédba jártam óvodába, és a Nagymamám mindig a Ligetbe vitt utána sétálni.)
Amúgy a kormánynak, ha tényleg a gazdaságosság lenne a célja, akkor a komolyabb épületeket saját magának kellene hasznosítania: Ugye, a KM-BM-PM házakban kialakított luxuslakásokkal meglehetős négyzetméterárakat érhet el, aki akar.
Persze, lehet, hogy jobban megéri diszkontáron eladni az egész hóbelevancot. Így a barátainknak is örömet szerzünk, és a Fütyesz sem vádolhat minket azzal, hogy már megint a luxusprofitot hajkurásszuk.
„A Coca befedésének elutasítása bórnírt prűdség volt és csak azért sikeres, mert nálunk a vaskalaposoknak és a szélsőségeseknek a legnagyobb a pofája. Mellesleg a megakadályozás jó kis ingyen reklámtól fosztotta meg az országot. „
Hát ez a különbség közöttünk!
Mert minden nem eladó!, mert a nemzetünket és országunkat jelképező tárgyak és létesítmények nem eladók, azoknak nincs ára, azokat nem szabad senkinek megérinteni!
Mellesleg a Mo.-ra utazóknak 1-5.-ig sorrendben a Lánc-híd tetszik a legjobban, a híd giccses becsomagolása, vagy bárminemű díszítése, - a nemzeti lobogón kívül, - szerintem még őket is felháborította volna, ezáltal csak lejárattuk volna magunkat, úgyhogy örüljünk neki, hogy ez nem történhetett meg!
Marabu:
- Az új kormányzati negyed helyszínének kiválasztásánál alapvető szempont, hogy jusson elég hely az ellentüntetők és mobilvécéik számára. hvg.hu
"Köszönöm Inga, a számból vetted ki a szót. :)
Remélem megértik amit írtál, mert én hiába beszéltem.... "
a sok hüje, összevissza írogat itt mindent...
eddig Neked egyáltalán nem ilyen hozzászólások hagyták el a szádat (ujjaidat :-)
Hol itt a hazafiasság??? :-)))))))))))))))))))
Inga,
kisebb mértékben bérlő, sokkal többször fejlesztői székben ülve én is saját tapasztalatomról írtam...
Kanyisszal maximálisan egyetértek. Abban is, hogy ezekről van értelme vitázni:
- bérlés vs. tulajdonlás pusztán gazdasági szempontból;
- műemlék magántulajdonlása;
- mai helyzetben ennek a beruházásnak a kérdése.
És válaszaiban is totál egyetértek. Az első pontra a véleményen szerint igen a válasz a bérlésre. Egyetértek abban is, hogy a műemlék épületek (csak a műemlékekről van szó) eladása nem szerencsés, minimum nagy körültekintést, szigorú feltételeket igényelne. És ahogy lejjebb írtam, sőt ezt a kérdést én vetettem fel, a jelenlegi helyzetben nagyon rossz dolognak tartom ezzel a tervvel való foglalkozást.
Összefoglalva ez a véleményem. A "nemzetrablás", "hazaárulás" szövegekkel nem tudok és nem is akarok vitatkozni. Nekik azt javaslom, szózatok helyett próbáljanak meg gondolkodni.
Cetas!
Végre racionális kérdés feltevés.
Nem szabad szerintem az összes épületre kiterjeszteni a féltést. Csomó "modern", vagy jellegtelen is van közte pl.: GKM.
Gepida!
Két kiszemelt terület a 3-ból tutira kincstári tulajdon (a két vasúti terület). Itt inkább az az érdekes, hogy az állami terület befedésével létrejövő ingatlan (nem az épületek, hanem a közterek), vajon milyen tulajdonúak lesznek?
"úgy vélem, hogy a hosszúlejáratú bérleti szerződések is az államadósságot testesítik meg ... és drágább forrást jelenek a prémiumok miatt mint a saját építés állampapír kibocsátásból történő finanszírozása... inga"
Köszönöm Inga, a számból vetted ki a szót. :)
Remélem megértik amit írtál, mert én hiába beszéltem....
Hát akkor lenne igazad, ha a külföd - az államháztartás finanszírozói - nem látnák miről van szó. De mivel az utóbbi idők hiteltelenségi botrányai miatt mindig kiderült hogy az implicit adósságokat - autópálya, etc. - nem lehet vég nélkül eldugdosni, úgy vélem, hogy a hosszúlejáratú bérleti szerződések is az államadósságot testesítik meg - ez pl. konform a nemz. számv. szabályokkal is - és drágább forrást jelenek a prémiumok miatt mint a saját építés állampapír kibocsátásból történő finanszírozása...
Alainnak:
A bérleti díjakban foglalt kockázati prémiumok tekintetében lehet vitatkozni, de több száz ingatlant és bérleti szerződést látva fenntartom a véleményem.
Itt az azonnali bevételről van szó. Ha bérbead, akkor ez ugrik.
Inkább azt kellene vizsgálni, hogy egy állami telken való építkezés nem kifizetődőbb-e. Természetesen kemény versenyeztetéssel az építő vállalatok, és a bankok között. Amíg lefolyik az eladás, csak addig kellene megfinanszíroztatniuk külső forrásból. Valamilyen EU-s forrást is lehetne keresni hozzá. Ez nemcsak a plusz pénz miatt lenne jó, hanem így garantálva lenne a project ellenőrzése is.
Van még egy kérdésem.
Ha a külföldi befektetőknek megéri befektetni, kiadni épületeket a magyar kormánynak, akkor vajon a magyar nemzet hosszú távon nem járna-e jobban, ha nem eladná, hanem kiadná a jelenlegi kormányzati épületeket...
Megvizsgálták-e ezt a lehetőséget?
Csak mert rám hivatkoztál.
Mégegyszer, nincs kialakúlt véleményem.
Amit látok, hogy az ötlet lehet nagyon is gazdaságos, másodlagos hasznokkal (Pályaudvarok befedése önmagában érték lehet)
Persze ezt lehet tisztességesen és gazember módra megvalósítani, bár szerintem általában a szürke zónában szokott megvalósúlni pártfüggetlenül.
Az itt irogatók egy része azonban azt is vitatja, hogy ha tisztességesen valósúl meg akkor racionális a döntés. Szerintem ez utóbbi egyértelmű.
Egyértelmű, hogy racionális a megvalósítás pusztán gazdasági szemmel, persze ettől még szintén racionális a vita, hogy mi a jobb az új bérlete, vagy megvétele. Az is egyértelmű, hogy megvalósítás esetén 2 helyszinen nagyon komoly másodlagos hasznok is lesznek (befedés), ami alapjaiban módosíthatja a város szerkezetet.
Az nem egyértelmű, hogy szabad-e a műemlék épületeket eladni (bár nem mindegyik mai kormányzati műemlék!!!). Az se egyértelmű, hogy a mai pénzügyi helyzetben szabad-e ezzel foglalkozni.
Szerintem ezek egy racionális vita alapjai.
Az viszont az irracionalitás kategóriájába esik, hogy melyik támogatásával ki a hazafibb. Szintén irracionális a vita a Ki lopott és fog lopni többet szintjén (mert azért ugye MDF-FIDESz-nek is voltak ingatlan ügyei, pl. ingyen kapott székház azonnali eladása). Ez utóbbiakkal nem kivánok foglalkozni.
Inga. Jó amit írsz, csak nem teljes. Tehát az összetett kérdést szétbontottuk: a régiekből kiköltözni, azt eladni, ez kipipálva. Új, korszerű központot létrehozni oké. Az a kérdés, hogy ezt befektetők finanszírozzák és az állam bérelje, vagy állam finanszírozza és legyen az ő tulajdona. Ennél a kérdésnél pár szempontot kihagytál, csak a befektető szempontjából vizsgáltad. Az egyik az, amiről lejjeb szó volt, hogy ki tud olcsóbb hitelhez jutni, az állam, vagy mondjuk egy külföldi nagybüfi (ha az utóbbi, akkor a külföldi nagybüfi úgyis juthat profithoz, hogy az állam is jól jár). A másik pedig az, hogy olyan helyzetben mint most van az ÁHT, milyen hatása lenne egy állami finanszírozásnak. Ez nagyon fontos kérdés, mert ebben az esetben még akkor is járhat összességében jól az állam, ha konkrétan csak a kormányzati negyed esetében rosszabbul is jár. Mire gondolok? Ha az állam most belevág egy ekkora méretű beruházásba, az megterheli az ÁHT-t, ilyen kiélezett helyzetben annak nagyon rossz megitélése lenne, felfelé tolná a hozamokat, elég néhány 10bp-nyi kamatszintemelkedés és az összes adósság kamatterhe jelentősen megnőne. Így többet bukunk összeségében, mint nyerünk csak ennek a projektnek a saját finanszírozásán.
Törölt felhasználó2006. 11. 16. 12:56
#87
Kedves Alain.
Azért lehet lemenni kb. 7-8 eur-ra ha nincs kockázati prémium, mivel ma Budapesten a fejlesztők részére piaci bérbeadási körülmények között már megéri irodaházat építeni ha HISZNEK abban, hogy kb. 11-12 eur bérleti díj elérhető. A 11-7 vagy 12-8 közötti különbség a kockázati prémium. Ezért fejlesztenek. Tehát ilyen tekintetből is érdemes nézni a sajtó 13-15 eurós számait, amikor már 11 mellett is nyereséges PIACI alapon a fejlesztés... A 7-8 abból indul ki, hogy a kormány piaci áron veszi a telket és piaci áron saját magának épít. Ekkor 7-8 körüli lehet a állampapír tőkeköltségét alapul véve az "implikált" bérleti díj...
oké, szerintem nagyjából egyetértünk egy viszont biztos: a marzsok csökkenésének nincs akkora hatása egy üzleti tervben sem, hogy közel felezni lehessen a bérleti/szolgáltatási díjakat.
ezzel ellentétben nagyságrendi megtakarításokat lehet elérni a kisebb alapterület, a hatékonyabb elrendezés, modernebb gépészet és egyéb technika mentén.
persze a lényeg úgyis a részletekben lesz, amit vszleg nem fogunk megismerni, és a egy kicsi lenyúlásról is szó lesz, akkor amit megspórolunk a vámon, elvesztíjük a réven...
Törölt felhasználó2006. 11. 16. 10:20
#83
Bocs az előbb lemaradt.
Mi indokolna kockázati prémiumot ha a kormány mondjuk 50 évre bérel?
+ üresedési kockázat van? nincs
+ nemfizetési kockázat van? nincs
+ felújítási kockázat van? nincs
+ újra bérbeadáskor árazás kockázat van? nincs
Tehát akkor miért lenne indokolt azon "magas" bérleti díjakat megfizetni ami a sajtóban kering. Ha a fenti kockázatokat lecsupaszítjuk a bérleti díjról, akkor kb. 7-8 eur lenne a reális szemben az idézett 13-15 eur-val szemben.
De mindegy, mert úgysem látjuk az igazságot, mert ma Magyarországon két egymástól független és egymással ellentétes valóság létezik, és az emebrek egyik fele az egyiket látja, a másik fele meg a másikat.
Néhányunk szerint a kormány olcsón elherdálja haveroknak a hatalmas anyagi és kulturális értéket jelentő belvárosi palotákat (hasonlóan korábbi, pl. a Szalai utcai és öszödi ügyleteihez), a befolyó pénz nagy részét elfolyatja lyuktömködésre (hasonlóan a BA provatizációhoz), majd jó drágán épít+bérel egy új helyet, amit az ország évtizedekig nyög majd.
Kanyisz és mások szerint az állam jó áron fogja eladni a palotákat, a bevételből még marad is egy csomó pénz, a piaci alapú bérleti díj olcsóbb lesz mint a mostani fenntartás, és az ország jobban jár.
Talán majd egyszer kiderül, hogy melyik valósult meg, ha egyszer megismerünk majd valós számokat. Bár erre úgyis minimális az esély... Úgy vágnak át minket, ahogy akarnak, és van akit ez zavar, van, akit meg nem.
Törölt felhasználó2006. 11. 16. 09:32
#81
Engedtessék meg egy hozzászólás az ingatlanszakmából is.
Az hogy az új épület a folyó üzemeltetési költségek tekintetében és a helyszín tekintetében előnyösebb lehet (remélhetőleg lesz is) mint a régiek, az nem vitatéma.
A vitatéma az, hogy tényleg bérelni kell-e, vagy venni.
Látni kell, hogy a bérleti díj mire nyújt fedezetet:
+ kockázatmentes reálkamat az épület teljes költségére és a telek költségére
+ épület fizikai kopása, értékvesztése
+ tőketulajdonos által elvárt hozamprémium
Mit fedez a hozamprémium?
Tiszta sor, hogy a bérbeadás során a bérbeadó egy jobb reálmegtérülést vár el, mintha állampapírba fektetne, és ezt a -megtérülést - prémiumot - az állam (bérlő) fogja kifizetni. Ezzel addig nincs is gond, amíg a bérlet 1-10 évre szól, hiszen az ingatlanpiaci kockázatokat a tulaj viseli, ezért kompenzáció jár. Hosszú távon azonban, amennyiben ez az állami elkötelezettség esetleg 25-50-100 évre szól, akkor érdemesebb vásárolni. Tehát közgazdaságilag nincs értelme kockázati prémiumot fizetni MIVEL A HOZAMPRÉMIUMOT INDOKLÓ FELTÉTELEK SINCSENEK MEG!!. De akkor befektető sincs. Mivel itt befektetőről beszélnek, lesz egy indokolatlan hozamprémium amivel az implicit államadósságot növelik.
Ez az egész megint a pénzek szétosztásáról szól és nem a racionalitásról.
"A történészeknek hálás téma lesz, hogy míg Orrba Vektor, kiútmutató és néptribün a Várba akart költözködni, addig Furcsán Nyerenc, a böszme self-made-man kormánya számára legideálisabb és "legpresztízsebb" helynek a Nyugati PU. 2-es vágányát találta."
"A saját tulajdonú épület fenntartási költségei sokkal alacsonyabbak, mint a bérleti díj... "
Vissza a szocializmust!
Legyen minden saját tulajdonú!
Ne fizessük meg a tőkések profitját!
Legyen ismét 3,6 a kenyér!
Törölt felhasználó2006. 11. 16. 08:04
#78
Ez a vita partalan! Ha minden maradna a régiben, hogy lenne megint 2-3 új szociaslista milliárdos vállalkozó?! Ja meg 1 szadeszes! A mi Janik is így lett az éljen a sulinet!
Megtörtént eset.
Nem a hely a lényeges, hanem annak gazdasági vonatkozásai.
XY vidéki városban működött egy helyi közszolgálati televízió az önkormányzat tulajdonában. Sokáig egy nagyvállalattól béreltek helyiséget, kedvező áron, annak városban levő kulturális épületében.
Aztán ezt a nagyvállalatot privatizálták. Sajnos a kulturális épület is a külföldiek kezébe került.
A külföldi tulajdonú vállalat, gondolt egyet és azt mondta, piaci alapra helyezi a bérleti díjat.
Olyan mértékben megemelte az épület bérleti díját, hogy az önkormányzat (szocialista többségű) kénytelen volt a tévét elköltöztetni onnan.
Szerencsére volt olyan bezárt oktatási intézmény ami városi tulajdonban volt, és alkalmas volt TV stúdió céljára...
A saját tulajdonú épület fenntartási költségei sokkal alacsonyabbak, mint a bérleti díj...
A "Befedjük a síneket és irodaházat építünk rá" ötletre milyen külföldi - európai - példák vannak.
Kedves Tottyanó!
Miért menjünk mindig külföldre a példákért, mikor van magyar is.
A Battyhányi tér alatt helyezkedik el a Szentendrei Helyiérdekű Vasút egyik főpályaudvara.
Még ennél is jobb példa, hogy a kontinens első befedett vasútját is Budapesten építették. 1896-ban adták át a milleniumra.
Neve ma földalatti, vagy 1 metró, eredeti neve Földalatti Villamos Vasút (Rt. merthogy eredetileg különálló magántőkéből megvalósúlt létesítmény volt) Egyik főpályaudvara felett egy gyönyörű tér van, teli irodaházakkal, úgy hívják: Vörösmarty tér.
A másik vége, a Hősök terétől, egészen 1973-ig felszíni vasút volt, majd befedték és meghosszabbították a Mexikói útig.
Törölt felhasználó2006. 11. 16. 05:12
#75
Azért ugye tudjuk, hogy a kormány számunkra szimpatikus számokat fog kommunikálni végig ebben az ügyben?
Mondjuk, legyen a hangoztatott 15 eurós bérleti díj. Kérdés, mekkora lesz az az összeg, amit ténylegesen(!) kifizetnek majd - ilyen-olyan címeken - bújtatva persze, és mélyen hallgatva róla, hogy csak akkor derüljön rá fény, amikor már visszafordíthatatlan a dolog. (Ezt megfejelhetjük egy esetleges "Vásároljuk ki a magánbefektetőt a szép új irodanegyedből" című 2. fejezettel is.)
Eladások: Egyszerre dobnak piacra x épületet. Árában lesz? Igen. Az adott - értsd, hatalmas - kínálatnak megfelelő árban. Még csak umbuldázni sem kell majd nagyon.
De persze azért majd nyilván fognak. Hiszen mikor nem tették? És milyen okból ne tennék?
"Az meg a másik kérdés, hogy persze körültekintően kell majd eladni a meglévőket,... "
"ha az így felszabaduló egyszeri bevételeket jövedelmező. hatékonyságnövelő, stb. beruházásokra, támogatásokra költi az állam,"
Ezek szerintem csak szép álmok.
Nem hiszem, hogy a fűtési díj, meg a belmagasság miatt költöznie kell egy kormánynak, de számok nélkül nem lehet megítélni a gazdaságosságot.
A "Befedjük a síneket és irodaházat építünk rá" ötletre milyen külföldi - európai - példák vannak (gondolom, kormánnyal megfejelve már nem sok lehet)?
A fő gondnak azt tartom, hogy nem a kormánynak kéne kereslettel megjelennie az irodapiacon, hanem az irodapiac kínálatának kellene olyannak lennie, hogy az állam számára érdemes legyen megfontolni a hurcolkodást. Ilyen helyzet persze esélytelen nálunk, pedig mindjárt más lenne a tárgyalási pozíció.
A történészeknek hálás téma lesz, hogy míg Orrba Vektor, kiútmutató és néptribün a Várba akart költözködni, addig Furcsán Nyerenc, a böszme self-made-man kormánya számára legideálisabb és "legpresztízsebb" helynek a Nyugati PU. 2-es vágányát találta.
Legalább EU-pénzek lennének egy ilyen költözősdihez! Mert akkor ha mással nem is, de azzal még vigasztalhatnánk magunkat, hogy az egészért akciós árat fizettünk.
végigolvasva néhány észrevétel.
pénznyelőnek nem tudom mi baja a kuplerájokkal, de a KVI épülete eredetileg kupleráj volt, a többiben pedig az ellenzők szerint most is az van.
Sarunak és Cetasnak.
McDonalds, népszerű szídni, de Ők voltak az egyik elsők akik romos épületből műemlék jelleggel újítottak fel épületet a Nyugati mellett, és gyönyörű lett.
A Coca befedésének elutasítása bórnírt prűdség volt és csak azért sikeres, mert nálunk a vaskalaposoknak és a szélsőségeseknek a legnagyobb a pofája. Mellesleg a megakadályozás jó kis ingyen reklámtól fosztotta meg az országot. És akik megakadályozták azok valószinűleg az 1800 évek közepén Széchenyit is megakadályozták volna mindenben. Elvégre Ő az akkori idők szerinti stílusban az egész világot akarta idehozni+a hitelt(!!!).
További kiegészítésként.
A történelmi kormányzati negyed a várban volt, mai múzeumok épületeiben. A háború után került le Pestre a kormányzat.
A KVI vezér szerint az eladás kb 100 mrd, az új létrehozása 50-70. Tehát itt is lehet haszon. + Új kongresszusi központ is létesülne ha jól hallottam.
Szerintem az egy félreértés, hogy a bérlő 100%-ban állam. Ez csak a Lágymányosi konstrukciónál igaz. A másik kettőnél nagy valószínűséggel olyan területfejlesztés is lenne, ami az állami igénynél nagyobb terület rendbetételét jelentheti (Déli befedése!!!).
Még egy megjegyzés. Az ORFK elköltözésének eredménye az volt, hogy szépen rendbetették az eredeti épületet és létrehoztak egy szép modern újat. Nem lehet, hogy most is ez lesz?
ok, és a korlátos hitelfelvétel is rendben, de az alábbiak mégsem függenek össze a tőkeköltség témával. Vagyis elválasztható a két dolog egymástól, az általatok vázolt hatékonyság javulás független attól, hogy mindez tulajdoni, vagy bérleti konstrukcióban zajlik-e. És én az előbbire szavaznék.
Ez igaz, valószínű, hogy euroban lesz meghatározva.
A másik feléről Alain már írt: ha tényleg sikerül egy, a célra épített komplexumot létrehozni, amely használati és műszaki szempontból is maximálisan megfelel a mai kor követelményeinek, akkor valóban lehet megtakarítás az üzemeltetés révén is. Ha csak azt nézem, hogy mennyivel szigorúbbak pl. a mai hőtechnikai / légtechnikai / fűtési rendszerekre vonatkozó szabványok, mint anno, szerintem már hatalmas az előny a régi építményekhez viszonyítva.
Ezzel együtt, az imént én valóban csak pénzforgalmi szemléletben néztem a dolgot, de a funkcionális / műszaki szempontok is ugyanebbe az irányba mutatnak, a bérbe vétel tényleg gazdaságosabbnak tűnik, vagyis egyetértünk.
Alain, az első mondatod a kulcs. Ha az eladásból felszabaduló pénzek hatékony, esetleg multiplikatív felhasználási lehetőségét felveted, még nem kerülted meg az alábbi problémát: az olcsó finanszírozásból ugyanúgy végrehajthatod ezen jótékony hatású beruházásokat.
Az eredője az alábbi ügyleteknek bérleti konstrukciónak az, mintha az állam összességénem "direkt" drágábban finanszíroztatná magát.
Kissé pongyola a megfogalmazásom, de remélem érthető.
Az ingatlanpiaci bérleti díjakból a tulajdonos, üzemeltető által elvárt hozam egyszerűen nem múlhatja alul az állampapírhozamokat. (A futamidőket, lejáratokat nincs értelme idekeverni, hiszen a megtérüléshez számított kock. mentes hozamnál már döntesz, hogy milyen lejáratú átlagos hozzammal számolsz.)
Egyszerűen a magyar állam tud a legolcsóbban forráshoz jutni (persze Japán, meg Svájc után... :-).
Ez egyszeregy számomra. Magyarországon az állampapír a kockázatmentes befektetés, annak a hozama a legalacsonyabb, ami kb. a forrásköltségét is jelenti egyben az állam forráshoz jutásának.
Tothb76, szerintem nem helyes a gondolatmeneted, kihagysz pár dolgot a számításból, a teljesség igénye nélkül:
- sanda gyanúm, hogy EUR- ban lesz meghatározva a bérleti díj az új helyen,
- érdemes kettéválasztani a kérdést: jobban szervezett, kifejezetten erre a célra épített, gazdaságosan üzemeltethető modern épületkomplexumra van-e szükség, azon középtávon lesz-e közvetlenül az üzemeltetés révén megtakarítás? Azt maga az állam tulajdonolja majdan, vagy vegye bérbe, illetve hogy a régi ingatlanokat eladja, vagy bérbeadja.
Az én állításom, hogy elméletileg a bérbe vételnek jobban kell lennie.
a PRO-KONTRA érvek között még egy KONTRA: a magánberuházó profitelvárásait is érvényesíteni fogja a bérleti díjban.
Törölt felhasználó2006. 11. 15. 21:57
#64
az tény, hogy az állam tud a legolcsóbban hitelt felvenni, ebben biztosan drágább a bérlet/ppp.
de:
1- az állam "lakhat" nagy ódón épületekben, ahol az egy főre eső terület Xm2, amit racionálisabb új tervezésű épületekben elképzelhető, hogy radikálisan lehet csökkenteni Y%-al
2- a létszámcsökkentés (legyünk optimisták, hogy csökkenni fog az állami bürokrácia :-)során felszabaduló területeket a régi épületekben nehezen vagy egyáltalán nem lehet hasznosítani
3- egy új épület kisebb belmagassága, modernebb gépészeti és elektromos rendszere, esetleg jobb szigetelése nagyságrendelieg csökkentheti az üzemeltetési kiadásokat
4- ha az így felszabaduló egyszeri bevételeket jövedelmező. hatékonyságnövelő, stb. beruházásokra, támogatásokra költi az állam, akkor a váltás megtérülése még jobban javítható
5- ki mondta, hogy az asszem 3 versengő terület külföldi kezekben van?
6-ki mondta, hogy külföldiek fogják megvenni az állami ingatlanokat?
CETAS, kérlek gondolkozz már egy kicsit, ne legyél ennyire elvakult, lécci.
Ami miatt a jelenlegi PPP-k nem, vagy nehezen működnek:
-az állami szervek túlzott igényeket fogalmaznak meg. ha ezt lehet kordában tartani, akkor talán sikeresebbek lennének.
-nincsenek a kiírók tisztában a normális piaci körülményekkel.
Értsétek már meg végre, hogy ITT az állami tulajdon az ország számára a legolcsóbb megoldás!
Az állam ebben az esetben NEM rossz gazda.
(kivéve persze, ha hazudós kormánya van)
A magántulajdon a versenyszférában fejti ki áldásos hatását.
A szabad verseny a fejlődés motorja...
EZ NEM AZ!
Ez a magyar nép kizsákmányolása, és megalázása. GYALÁZAT!
Hangsúlyozom még egyszer, hogy a kormányépületek eladása nem csak gazdaságilag káros, hanem a magyar nép érzelmi világára sincs tekintettel.
Ezekért az épületekért nem kis áldozatot hozott korábban a magyar nép és a korábbi kormányok.
A KORMÁNYZATI ÉPÜLETEKET MEG KELL TARTANI NEMZETI TULAJDONBAN.
Alapvetően szerintem racionális megoldás lehet a bérlés, hiszen a hosszútávú hozamok már régóta alacsonyabbak, mint a rövidebb távúak, vagyis ha eladok egy ingatlant, az azért kapott pénzért magasabb kockázatmentes hozamot is kaphatok, mintha bérbeadnám (pl. a kapott pénzen veszek mondjuk 1 éves államkötvényt). Itt érdemes összevetni az 1-3-5-15 éves államkötvény-hozamokat.
Vagyis a konstrukció -szigorúan elméletileg- valóban racionális. Az persze egészen más kérdés, hogy konkrétan ebben az esetben is racionális lesz-e.
Új kormányzati negyed létesül
2006. november 8. 12:20
A Déli Pályaudvart és környékét, a Nyugati Pályaudvart és környékét, valamint a Lágymányosi Hídtól délre fekvő pesti Duna-partot javasolja a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) a tervezett új kormányzati negyed helyszínének a pályázatára beérkezett ajánlások közül - mondta Zelles Sándor, a KVI vezérigazgatója szerdán Budapesten. A bíráló bizottság által alkalmasnak talált területekről szóló javaslatot kormányelőterjesztés formájában nyújtja be a pénzügyminiszter, a három közül a végleges helyszínt a kormány jelöli meg - ismertette Zelles Sándor.
A KVI szeptemberben írt ki pályázatot a kormányzati negyed elhelyezésére, a dokumentációt 33-an vásárolták meg, és az október 27-iki határidőig 27 ajánlat érkezett. A pályaművekben 21 területet javasoltak a pályázók.
A pályaművekben 21 területet javasoltak a pályázók. Aczél Gábor, a Magyar Építészkamara elnökségi tagja, a bírálóbizottság szakmai alelnöke elmondta: a terület presztízse és városfejlesztő hatása volt az elbírálás két fő szempontja, bár tisztában voltak azzal, hogy a két szempont némileg ellentmond egymásnak.
A megvalósíthatósági szempont is alapvető volt, ahol ugyanis jelentős infrastrukturális beruházásra lett volna szükség, az időben nagyon elnyújtotta volna a projektet. Közölte: a három területet a zsűri jelentős vitái és többszöri szavazása után jelölték ki, végül azonban teljes volt az konszenzus a grémiumban.
A Dél-pesti Duna-partról elmondta: városfejlesztési hatása vitathatatlan, presztízse azonban csak nagyobb távlatban alakul majd ki várhatóan. A Nyugati Pályaudvart és a Déli Pályaudvart, ahol a vasúti közlekedési területek lefedését is tartalmazták a pályázatok, rokonterületeknek nevezte. Jellemzése szerint mindkettő mélyen beépült a városba, ugyanakkor jelentős törést jelentenek a városszövetben. Az előbbinél a városfejlesztési és területfelértékelő hatást, az utóbbinál a már jelenleg is meglévő presztízst említette előnyként.
Beleznay Éva megbízott fővárosi főépítész kiemelte, hogy mindhárom megfontolásra ajánlott terület összhangban van a főváros városfejlesztési programjával. A vasúti területek beépítése a Podmaniczky-program vasút-város partnerséget ösztönző egységének része - tette hozzá.
(MTI)