Ma
visszatérnek a tengerentúli befektetők. Így a tegnapinál mindenképpen
magasabb aktivitásra számíthatunk a piacokon, azonban egyelőre
nincs határozott irány. Tegnap az amerikai részvénypiacok zárva
tartása mellett mérsékelt negatív korrekció zajlott számos
európai részvénypiacon, a határidős mozgások alapján a mai
kereskedés 0,2-0,3 százalékos emelkedéssel indulhat. Ázsiában
vegyes mozgásokat láthatunk, a Hang Seng 0,43 százalékos
emelkedést mutat, miközben a Shanghai Composite 0,11
százalékkal, a Nikkei 0,44 százalékkal került lejjebb.
Az
eurózónában is erősödnek az inflációs folyamatok. Tegnap
délután tette közzé a Destatis Németország előzetes májusi
inflációs számait, mely a várt 2,3 százalék helyett 2,5
százalékon alakult. Az energiaárak 10 százalékkal, az
élelmiszereké 1,5 százalékkal, míg a szolgáltatásoké 2,2
százalékkal emelkedett. Az összesített eurózónás inflációs
számokat ma délelőtt 11 órakor teszi közzé az Eurostat, a
várakozások szerint 1,6 százalékról 1,9 százalékra
emelkedhetett a mutató. Ugyanakkor az Európai Központi Banknak
nem kell túlzottan aggódnia, hiszen az árnyomás jóval enyhébb,
mint az Egyesült Államokban, illetve néhány feltörekvő
gazdaságban.
70
dollár fölé emelkedett a Brent olaj ára,
miután az OPEC+ szűkülő piaci kilátásokat jelzett előre a mai
megbeszélés előtt. A pandémia alatt felépült olajkészletek már
jóformán a múlté, és az OPEC+ bizottsága szerint az év második
felében is csökkenhetnek a globális kőolajkészletek. A világ
kőolajkeresletét jelenleg elsősorban az Egyesült Államok és
Európa húzza, a nagy átoltottságuknak köszönhetően. Az OPEC
technikai bizottságának előrejelzése alapján szeptembertől
decemberig naponta 2 millió hordóval csökkenhetnek a globális
olajkészletek, így akár még Irán visszatérését is képes lenne
felszívni a piac.
Ma
ülésezik az OPEC+. Várhatóan nem fognak
változtatni a korábban júliusra irányzott termelésnövelési
pályán, azaz 840 000 hordó/nappal nőhet a csoport
olajkihozatala, mellyel már májustól kezdve több mint 2 millió
hordó/nappal növelné fokozatosan olajkihozatalát a kartell. További
érdekesség lehet, hogy Moszkva és Rijád akár betekintést
engedhet az elkövetkező hónapok stratégiájába, azaz hogy milyen
módon tervezik majd a piacra visszaengedni a több millió
hordó/napos szabad termelési kapacitásaikat. Érdekes kérdés,
hogy a kartell mennyire fogja komolyan venni a koronavírus
ázsiai fellángolását, ugyanis ez nagyban meghatározhatja a
terveiket az év hátralevő részére vonatkozóan. Egy biztos, a
kartellnek még közel 6 millió hordó/napos ki nem használt
termelési kapacitása van. Keresleti oldalon a gazdaságok
újranyitása pozitív az olaj számára, azonban amennyiben újra
megkötésre kerülne az atomalku Iránnal, az növelhetné az olaj
világpiaci kínálatát, melyet akár az OPEC+ is figyelembe vehet
a jövőbeli kőolajkínálatának meghatározása során. Amennyiben az
amerikai palaolajtermelést vesszük szemügyre, a történelem
egyelőre úgy tűnik rácáfol önmagára, ugyanis az amerikai cégek
egyelőre nem növelik a termelésüket, annak ellenére, hogy a
Brent ára közelíti a 70 dolláros szintet. A pandémia előtti
időkben a palaolajtársaságok a cash-flow-juk 70-90 százalékát
újabb fúrásokra fordították, míg manapság ez az érték
visszaesett 50 százalékra, melynek eredményeképp az amerikai
palaolajtermelés 2020 júliusa óta 11 millió hordó/napon
merevedett ki. Az amerikai és az európai olajcégek egyre inkább
a környezetvédelmi aktivisták nyomása alatt állnak, melynek a
legnagyobb nyertesei az OPEC és Oroszország. Mindezek hatására
az OPEC+-on kívüli termelés idén 620 ezer hordó/nappal
növekedhet, ami igen mérsékelt érték ahhoz képest, hogy
2020-ban pedig 1,3 millió hordó/nappal csökkent. A Nemzetközi
Energiaügynökség kitekintése szerint az idei termelésnövelése a
kartellnek messze nem fogja elérni a kereslet megugrását, ezzel
erős támasztékot adva az olajáraknak. Az IEA szerint Irán
hamarosan várható olajpiaci visszatérését is könnyedén
felszívhatja a koronavírusból való kilábaló világgazdaság,
illetve számításaik szerint amennyiben a kartell nem növelné
tovább a termelését az idei második félévben, akkor 1,6 millió
hordó/napos sebességgel apadhatnának a világ
olajkészletei.Mindeközben fontos ellenállási szinthez érkezett
a kőolaj árfolyama, az amerikai típusú könnyűolaj 67 dollár
körül tanyázik már napok óta, és a további irányt a héten
esedékes OPEC+ ülés illetve az iráni kínálatrólkiszivárgó
további hírek határozhatják meg.
A
hedge fundok már vágják vissza az árupiaci emelkedésre fogadó
pozícióikat. Akár ez is egy jel lehet, hogy
az árupiaci mánia a csúcsához közeledik, ugyanis a nagy
fedezeti alapok már a harmadik hete folyamatosan nettó eladók.
A gabonáktól a rézig, a földgázig hasonló tendenciákat
figyelhetünk meg, a gabonák áresését közben a kedvezőbb
időjárási körülmények is katalizálják. Mindemellett Kína, a
világ legnagyobb árupiaci vásárlója igyekszik lépéseket tenni
az elszálló árak megfékezésére. Az olaj áremelkedésére fogadó
spekulatív pozíciók is 5 hónapos mélypontra estek vissza az
OPEC+ várható kínálatbővítése következtében. A kávé az egyedüli
kivétel, ugyanis a termék esetében 2016 novembere óta nem
voltak ennyire optimisták a piaci szereplők, miután a brazil
szárazság gondot okozhat a termésben. Az arany áremelkedésére
történő fogadások is 20 hete nem látott szintre emelkedtek.
Minimális
javulást mutatott a Caixin feldolgozóipari indexe. Ma
hajnalban tették közzé a májusra vonatkozó adatsort, mely
szerint 51,9 pontról 52 pontra emelkedett a mutató, miközben
stagnálásra számított a konszenzus. A tegnap kiadott, a kínai
statisztikai hivatal felmérése viszont ugyanekkora csökkenést
mutatott (51,1 pontról 51 pontra változott), mely a mintavétel
eltéréséből fakadhat. A Caixin elsősorban kis- és közepes
vállalatokat kérdez meg, a statisztikai hivatal pedig
elsősorban a nagyvállalatok körében végzi a felméréseket.
Nem
változott az ausztrál alapkamat. A
várakozásoknak megfelelően 0,1 százalékon tartotta a
kamatszintet az ausztrál jegybank, a megjelent közleményben
jelezték, hogy a hozamgörbe-kontroll program is változatlan
marad, illetve az eszközvásárlási program keretrendszerén sem
változtattak. A jegybank várakozása szerint a globális gazdaság
az idei és jövő évben erőteljes növekedést fog mutatni, azonban
továbbra is egyenetlen a kilábalás üteme. Az ausztrál gazdaság
kilábalása korábban vártnál gyorsabb ütemű, az idei évben 4,75
százalékkal, majd jövőre 3,5 százalékkal bővülhet. A
legfontosabb kockázat továbbra is a járvány újbóli kitörése,
bár ezt jelentősen csökkenti az oltási folyamat. A döntéshozók
leszögezték, hogy addig nem emelik a kamatszintet, amíg a
tényleges infláció nem tér vissza a 2-3 százalékos tartományba,
mely várhatóan 2024 előtt nem fog bekövetkezni, mivel feszes
munkaerőpiacra, és béroldali nyomásra lesz hozzá szükség. Az
infláció az első negyedévben mindössze 1,1 százalékos volt
Ausztráliában, de a második negyedévben a bázishatás és az
energiaárak emelkedése miatt élénkülés várható.
Optimistább
lett az OECD. Tegnap adta ki friss
előrejelzéseit a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési
Szervezet, a korábbi prognózisokon jelentősen javítottak. Az
elemzés szerint a globális gazdaság kilátásai erőteljesen
javultak, de nagy az egyenetlenség az egyes gazdaságok között.
A fejlett piaci gazdaságokban a hatékony oltási folyamat
lehetővé tette a fokozatos újranyitást, a költségvetési
ösztönzések hozzájárulnak a kereslet élénküléséhez. Számos
feltörekvő piaci gazdaságban ugyanakkor a lassú oltási
folyamat, az újonnan kialakuló fertőzési gócok, illetve a
hatósági korlátozások továbbra is visszafoghatják a gazdasági
növekedést. Az OECD várakozása szerint a világgazdaság az idei
évben 5,8 százalékkal, jövőre pedig 4,4 százalékkal bővülhet.
Ezen belül az idei évben az Egyesült Államokban 6,9 százalékos,
az eurózónában 4,3 százalékos, Japánban 2,6 százalékos, Kínában
8,5 százalékos növekedésre számítanak. A hazai gazdasággal
kapcsolatban is javította a kilátásokat a szervezet, a tavalyi
kiadványban csupán 2,6 százalékos növekedést várt idén, ezt 4,6
százalékra módosította. Kiemelték, hogy a gyors oltási program
kedvezően hat a termelési és a fogyasztási oldalra is. Az
inflációs folyamatok előrejelzését is felfelé módosították, 3,9
százalékos drágulást várnak az idei évben.
Hagyja
Kína csődbe menni a Huarongot? A kínai pénzügyminisztérium
egy olyan javaslatot fontolgat, melynek keretében a Huarongban
és három másik rossz hiteleket kezelő intézményben levő
tulajdonrészét egy új holding társaságba transzferálná át. A
lépésnek az lenne az értelme, hogy szétválasztaná a kormány a
szabályozói és a tulajdonosi szerepkörét, ezzel egy hatékonyabb
struktúrát felállítva. Még az is felmerült, hogy akár külső
befektetőket is bevonnának, hogy csökkentsék a
pénzügyminisztérium kitettségét a társaságokban. Az azonban
továbbra sem világos, hogy a tervezett változások bármilyen
pénzügyi segítséget nyújtanának a Huarongnak. Továbbra is
kétely övezi, hogy a kínai állam vajon hagyja-e csődbe menni a
társaságot.
Kína
eddig az egyik leglátványosabb lépéssel készül megfékezni a
jüan további erősödését. Tíz éve nem fordult már elő,
hogy Kína növelné bankjai külföldi devizatartalékait, most
azonban megtette. Június 15-től a helyi pénzügyi intézeteknek a
devizáik 7 százalékát tartalékba kell helyezniük, egy tegnapi
jegybanki utasítás alapján. A lépés gyakorlatilag 2 százalék
pontos tartaléknövekedési szintet jelent az eddigi gyakorlathoz
képest. A jegybank ezzel egy lépést tehet a célja felé, tehát
hatékonyan csökkenhet a külföldi devizák kínálata, és így az
erősödő nyomás a jüan árfolyamán. A lépésre azután került sor,
miután a dollárral szemben a jüan már hároméves csúcsot
döntött. Tavaly május óta 13 százalékot erősödött a kínai
fizetőeszköz a dollárral szemben, a kínai relatíve magas
kamatok okozzák a jüan folyamatos felértékelődését.
Jól
teljesített a hazai részvénypiac. A
tegnapi kereskedés rendkívül alacsony forgalom mellett zajlott,
de délutánra sikerült a pozitív tartományba kapaszkodnia a BUX
indexnek, melyet a Richter és a MOL emelkedése segített. A mai
kereskedés szintén iránykereséssel, mérsékelt elmozdulással
indulhat, azonban érdemes figyelni a MOL árfolyammozgására. Az
olajtársaság jegyzése tegnap átlépte a 2 300 forintos
ellenállási szintet, a következő állomás 2 350 forintnál lehet.
Az OTP egyelőre a 15 850 forintos történelmi maximum alatt
mozog, de hamarosan tesztelheti a szintet. A Richter árfolyama
felfelé korrigált, ugyanakkor itt továbbra is él a csökkenő
trend, 8 200 forintnál található fontos ellenállási szint. A
Magyar Telekom a 400-402 forintos támasz felé indult tegnap,
mely kiemelt figyelmet érdemel.
Tovább
araszolt a forint. Tegnap tovább erősödött a
hazai fizetőeszköz, az euró-forint jegyzése már a 347-es
szintet tesztelgeti. Bár az erősödés irányába sincs nagy
lendület, az jól látható, hogy a korrekciós hullámok rendkívül
gyengék, ha egyáltalán vannak ilyenek. Érdemi korrekcióhoz a
349,50-es szintet kellene áttörni, amennyiben nem kerül
letörésre a 347-es szint, kialakulhat egy dupla alj alakzat. A
dollár-forint árfolyama a 283-284-es támasz-zónába ért, mely
szintén fontos a további mozgást illetően.
Az
OTP újabb fontos bankot vásárol Szlovéniában. Az
OTP Bank részvény adásvételi szerződést írt alá az Apollo
Global Management leányvállalatai által menedzselt befektetési
alapok 80%-os és az EBRD 20%-os tulajdonában álló Nova KBM d.d.
és leányvállalatai 100%-os részesedésének megvásárlásáról. A
Nova KBM d.d. a 2020 év végi mérlegfőösszege alapján 20,5%-os
piaci részesedésével Szlovénia második legnagyobb bankja.
Univerzális bankként a lakossági és vállalati szegmensben
egyaránt aktív. A tranzakció pénzügyi zárására várhatóan 2022
második negyedévében kerülhet sor a szükséges felügyeleti
engedélyek megszerzésének függvényében. Míg korábban lecsúszott
az OTP a vásárlásról, most ezúttal sikerült, melynek könyv
szerinti értéke 1 milliárd dollár volt a tavalyi évben. A piaci
szereplők már egy ideje várják a bejelentést az igazi kérdés az
ár maradt, melyet azonban nem tettek közzé az ügylet
bejelentésekor. Az Apollo magántőke alap 250 millió euróért
vásárolta a bankot 2015-ben. Az OTP 2019-ben lecsúszott az
Abanka megvásárlásáról, akkor az Apollo tett nagyobb
ajánlatott, majd később egyesítette a Nova Bankkal, így most
ezt is megvásárolná az OTP. A felvásárlással az ország egyik
legnagyobb bankjává válik az OTP és tovább erősíti adriai
jelentlétét a magyar bankcsoport.
Ma
ismerjük meg a részletes első negyedéves GDP-adatokat. A Központi Statisztikai
Hivatal 9 órakor teszi közzé a részletes GDP-adatsort, melyből
megtudhatjuk, hogy pontosan mely ágazatok milyen mértékben
járultak hozzá a negyedéves bázison mért bővüléshez. A KSH
május 18-án közölte, hogy éves bázison a vártnál kisebb
mértékben, 2,3 százalékos volt a visszaesés, ugyanakkor az
előző negyedévhez képest 1,9 százalékkal bővült a hazai
gazdaság. Az igazán izgalmas adatsor a második negyedévről szól
lesz, de annak hivatalos, előzetes számait csak augusztus
közepén ismerhetjük meg.
Ma
dönt az Európai Bíróság a 7-es cikkely ügyében. Az
Európai Bíróság ma hozhatja nyilvánosságra döntését, a
Magyarország ellen indított 7-es cikkely szerinti eljárás
ügyében (Sargentini-jelentés). Az ügy előzménye, hogy 2018.
őszén az Európai Parlament megszavazta a 7-es cikkely szerinti
eljárás megindítását Magyarország ellen. A döntést követően 1
hónappal a Kormány jogi lépéseket tett az Európai Parlament
ellen, arra hivatkozva, hogy a tartózkodásokat nem vették
figyelembe a szavazáskor. 693 képviselő volt szavazásra
jogosult, 448 igen, 197 nem szavazattal, 48-an tartózkodtak.
Amennyiben a tartózkodásokat is figyelembe veszik, nincs meg a
kétharmados többség, csak 64,6 százalékos. Tavaly év végén
Michal Bobak főtanácsnok úgy fogalmazott, hogy az Európai
Bíróságnak el kell utasítania a magyar fellebbezést, mivel mindenkit
előre tájékoztattak a szavazás menetéről, és annak
szabályairól. A főtanácsnok véleménye jogilag nem kötelező
erejű, de általában abból valószínűsíthető az ítélet, nagyon
ritkán fordul elő, hogy azzal ellentétes verdikt születik
végül.
Tréder Topik :o)
hát mindenkinek jó horgászatot! ))
link