A cikkből mindössze az hiányzik, hogy hogyan képzeli el megvalósítani a cigányok integrációját a cigányok tömeges és aktív részvétele nélkül.
Az integrációnak ugyanis nélkülözhetetlen feltétele, hogy az "integrálandók" integrálódni AKARJANAK! Ellenkező esetben - akarata ellenére integrálni valakit - az egyenlő a diktatúrával.
Mit is jelentene a társadalmi (nem kulturális) integráció? A társadalom többsége által elfogadott és követett normák elfogadását és követését. (A kulturális autonómia természetesen megmaradhatna.)
Melyek ezek közül a legalapvetőbbek?
A munka alapú társadalomba való integrálódás, részvétel. Azaz az élet és a boldogulás alapja a társadalom számára hasznos, értékteremtő munkavégzés.
A társadalom szabályrendszeréhez, szokásaihoz illeszkedő, az átlagosnál nem több konfliktust generáló életvitel. A meglévő devianciák visszaszorítása.
Ezek kizárólag külső behatásokkal, ösztönzéssel és kényszerrel nem érhetők el. Erre az érintettek célirányos és aktív részvétele nélkül pedig semmi remény sincs! Egyet kell érteniük az integrációval, mint céllal, tisztába kell jönniük azzal, hogy az mit jelent és mivel jár, el kell határozniuk és ki kell mondaniuk, hogy ezt véghez akarják vinni.
Ehhez tud segítséget nyújtani és lehetőséget adni a társadalom.
Az első feladat tehát ennek a kiinduló helyzetnek az előállítása. A társadalmi fogadókészség és segítőkészség most még meg van. Addig kellene élni vele, amíg az fennáll.
Az integrációnak ugyanis nélkülözhetetlen feltétele, hogy az "integrálandók" integrálódni AKARJANAK! Ellenkező esetben - akarata ellenére integrálni valakit - az egyenlő a diktatúrával.
Mit is jelentene a társadalmi (nem kulturális) integráció? A társadalom többsége által elfogadott és követett normák elfogadását és követését. (A kulturális autonómia természetesen megmaradhatna.)
Melyek ezek közül a legalapvetőbbek?
A munka alapú társadalomba való integrálódás, részvétel. Azaz az élet és a boldogulás alapja a társadalom számára hasznos, értékteremtő munkavégzés.
A társadalom szabályrendszeréhez, szokásaihoz illeszkedő, az átlagosnál nem több konfliktust generáló életvitel. A meglévő devianciák visszaszorítása.
Ezek kizárólag külső behatásokkal, ösztönzéssel és kényszerrel nem érhetők el. Erre az érintettek célirányos és aktív részvétele nélkül pedig semmi remény sincs! Egyet kell érteniük az integrációval, mint céllal, tisztába kell jönniük azzal, hogy az mit jelent és mivel jár, el kell határozniuk és ki kell mondaniuk, hogy ezt véghez akarják vinni.
Ehhez tud segítséget nyújtani és lehetőséget adni a társadalom.
Az első feladat tehát ennek a kiinduló helyzetnek az előállítása. A társadalmi fogadókészség és segítőkészség most még meg van. Addig kellene élni vele, amíg az fennáll.
Mi lesz veled Magyarország?