PORTFOLIO FORUM

A bankok ellen indított devizahiteles perek miatt aggódva Szász Károly, a PSZÁF elnöke arra kérte a Kúriát, hogy "a társadalmi hatásokra is ügyeljen, mielőtt a bankok ellen, a devizahitelesek javára ítélne" - írja az Origo. A PSZÁF elnöke, Szász...

a teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=185361

Rendezés:

Hozzászólások oldalanként:

20 40 60 80 100

első
-10
17
18
19
20
21
22
23
+10
utolsó

Törölt felhasználó 2013. 06. 18. 11:21

Előzmény: #16 neomodel

#20

...hmm...!

...megint csak horribilis KÖSZÖNET, a világos és KÖZÉRTHETŐ kommentjéért...!

...különösen méltányolom, a kutakodásait, a folyton módosuló §-ok "csiki-csuki" világában, - pláne még -, a "fizikusi" alaposságával megfejelten...!

...még egyszer GRATULA...!

Törölt felhasználó 2013. 06. 18. 11:04

Előzmény: #1 portfolio

#19

Törölt felhasználó 2013. 06. 18. 05:23

Előzmény: #16 neomodel

#18

Ugyanakkor pont ugyanabba is bukhatnak bele... ugyanis a törvényi feltételeknek szintén eleget téve 1) egy (fizetéskori) oda-vissza váltást végeztek (vélelmezve, ebben a formában csak) papíron, melynek a költségeit elszámolták 2) ugyanakkor a valós swap folyamatokat meg elszámolták a kamatokban.
Tehát vélhatőleg 1-2 kockázati költség akár 2x is el lehetett számolva... más - logikus - magyarázat nincs a kamatok emelkedésére, minthogy ott is elszámoltak biz. emelkedő költségeket.

Ha jól értem a korábbi - jogerős - bírósági - döntéseket, ez feltehetően nincs sem deklarálva, sem részletezve (a kettős költségelszámolás miatt ez érthető is lenne), de nem is lényeges, ugyanis az árf. kockázat nem tekinthető költségnek, mert át van hárítva az adósra.

Ez az állásfoglalás több sebből vérzik és a bíróság fog egyszer az EU-ban belebukni. 1) mi van az országkockázati tényezőkkel? (nincs deklarálva, hogy az adós "költsége"); 2) a sokat emlegetett "titkárnői fizetés" miatt a bankoknak a devizakockázatot nyilvánvalóan költségként kellett elszámolni, mert, ha nem, akkor pont az alább említett forintban rögzített THM miatt a deviza romlásánál buknak.

A bankok (és állam) "mentegetése" "nem költség" címszó alatt azért veszélyesebb, mert nem "szimpla" kártérítési perek (mint jogtalanul felszámolt költségek) felé, hanem tömeges szerződésmegsemmisítések irányába löki az eljárást. Mi lesz akkor, ha az emberek nem adják fel és az EU bírósága kimondja, hogy az bizony "költség"... szerintem ez a "beláthatatlan"... és megint egy jól át nem gondolt "szabadságharcba" mennek bele, amivel nagyobbat lehet bukni.

Amúgy meg valószínűleg a kártérítési pereket - sőt peren kívüli megegyezést - nagyjából "fedezte" volna a "forintelszámolás" költsége. Persze az ember hajlamos összeesküvés-elméleteket gyártani, ha a bankok belemennek ilyen "forintelszámolásba", hogy elveszítsék a legjobb ügyfeleiket. :)

Törölt felhasználó 2013. 06. 18. 04:53

Előzmény: #11 neomodel

#17

Hát nem egészen, mert pont az az egyik (törvényileg) aggályos pont, hogy a devizahitelek THM-je (előre számolva) forintban rögzítendő, ami azt jelenti (hogy egy példát mondjak) a titkárnők forint fizetése devizakockázattal terhelt lesz... (kizárólag az adós kárára, mert a bank - elvileg - fordított esetben növelheti pl. a kamatokat).

neomodel 2013. 06. 18. 01:28

Előzmény: #13 Törölt felhasználó

#16

Pénznyelő!

Olvasom is természetesen a törvényeket, viszont a linkelt törvénnyel van egy kis probléma, amit valóban nem vettem észre.

Az egyszerűség kedvéért kerestem egy linket, azonban ez nem az eredeti 1997-től 2010-ig hatályos 41/1997. (III. 5.) Korm. rendelet.
Nyilván tudod, (bár a kommentedből ez nem úgy tűnik), hogy 1997-ben nem volt ilyen meghatározás, hogy deviza-alapú hitel. Volt devizahitel és forinthitel.
A deviza-alapú szómágia 2006-tól ugyan megtalálható a PSZÁF kiadványokban, ügyfél-tájékoztatókban, viszont a törvények szövegében csak 2010-től leled meg.

Tekintettel arra, hogy nem tudom belinkelni az 1997-es, eredeti törvényt, amely mint említettem 2010-ig volt hatályos, kimásolom a törvény releváns részletét számodra.
A törvények keresgélésekor ugyanis ügyelni kell arra, hogy bár a címük azonos lehet, a tartalmuk időközben változhat, sőt a felismerhetetlenségig is megváltozhat.
Ilyen változáson esett át pl. a Hpt. 213 §-a és sorolhatnám.

Tehát az eredeti THM számításra vonatkozó törvény szövege;

A teljes hiteldíj mutató számítása

8. § (1) A teljes hiteldíj mutató (a továbbiakban: THM) az a belsô kamatláb, amely mellett az ügyfél által
visszafizetendô tôke és hiteldíj egyenlô az ügyfél által a folyósításkor a pénzügyi intézménynek fizetett
költségekkel csökkentett hitelösszeggel.
(2) A THM számításánál nem vehetô figyelembe:
a) a prolongálási költség,
b) a késedelmi kamat,
c) az egyéb olyan fizetési kötelezettség, amely a szerzôdésben vállalt kötelezettség nem teljesítésébôl
származik,
d) a biztosítási és garanciadíjak, valamint
e) az átutalási díjak.
(3) A pénzügyi intézmény a 12. § szerint adott tájékoztatásban meghatározott díjakon és költségeken
túlmenôen az ügylet szerzôdés szerinti teljesítése esetén az ügyféllel szemben további jogcímen költséget,
díjat nem számíthat fel.
9. § (1) A THM kiszámításánál a következô számítási módszert kell alkalmazni:
a) ha a szerzôdés alapján az éves díjak mértéke változó, de azok mértéke nem határozható meg a
kiszámításkor, a számítás során az utolsó ismert díjtétellel mint változatlan díjtétellel kell számolni;
b) ha a hitel lejárati idôtartama nem határozható meg, akkor azt egy évnek kell tekinteni;
c) ha a szerzôdés a visszafizetésre egy idôszakot ír elô, akkor az idôszak kezdô idôpontját kell
figyelembe venni, ha a hitelfelvételi lehetôség is periódusokhoz kötôdik, akkor annak kezdô idôpontját kell
figyelembe venni a hitel igénybevételének napjaként.
(2) A képlet számítása során a szerzôdésben rögzített feltételeket kell figyelembe venni.
10. § (1) A THM kiszámítására vonatkozóan az 5. számú mellékletben meghatározott képletet kell
alkalmazni, ha a hitel folyósítása egy részletben történik.
(2) A THM kiszámítására vonatkozóan a 6. számú mellékletben meghatározott képletet kell alkalmazni,
ha a hitel folyósítása több részletben történik.
11. § A 10. §-ban szereplô képleteket az alábbiak figyelembevételével kell számítani:
a) a felek által különbözô idôpontokban teljesített törlesztések és folyósítások összege és azok teljesítési
ideje eltérô lehet;
b) a kezdô idôpont az elsô hitelfolyósítás idôpontja;
c) a kiszámítás során használt idôpontokat években vagy töredékévekben kell kifejezni.

A képlet változatlan azóta is.
No akkor e szerint hol az igazság??

Törölt felhasználó 2013. 06. 18. 00:15

Előzmény: #14 Törölt felhasználó

#15

* mielott jonen barki a joggal igy ugy amugy, felhivnama figyelmet hogy az aktualis magyar jog szeritn pl egy nem fizeto alberlot kb nem tudsz kirakni es meg a rezsijet is fizetheted. Az ezzel visszaelni (probalo) berloknek termeszetesen tetszik a szabalyozas. Itt kicsit tobb forog kockan, igy a bankellenes fidesz embere is megszolalt az ugyben nagyon helyesen, vegre jozan esz hangjat hallatva.

Törölt felhasználó 2013. 06. 18. 00:10

Előzmény: #10 neomodel

#14

Mar megbocsass, de pestiesen szolva, addig nem zavart, amig 140 volt a frank? Tipikus magyar megprobalunk visszaelni sztori. Senki ne mondja, hogy azon a devizavaltos 1%-on mulik, hogy tud e torleszteni, csak kiskaput keresnek tomegesen az emberek, hogy a rossz spekijuket massal fizettessek ki (a gonosz bankokat szerinted ufok tulajdonoljak? a penzuk a fold alol van?). A kamatemelesek korul mar inkabb lehet kutakodni, de persze az sem volt baj, hogy a forintos betetekre annyi vagy tobb %-ot adtak majdnem, mint a chf thm-je.

Ha a THM-be nem szamoltak bele az eladasit vetelit, akkor dupla jegybankival vissza kene fizetniuk (egyaltalan nem jelentos ok, erre hivatkozva hagyni visszacsinaln visszaeles lenne), egyebkent meg meg a hulye is be tudja szamolni a valtasi koltseget a kepletbe, persze csak ha akarja.

Törölt felhasználó 2013. 06. 17. 23:22

Előzmény: #11 neomodel

#13

"Most arról nem is beszélve, hogy a szerződésben megjelenített(egyébként sohasem létezett) CHF összegre számítják a THM-et, hogyan kerülne itt forint a történetbe??"

Látszik, hogy csak linkelted, de nem olvastad a törvényt:

"11/B. § (1) Deviza alapú kölcsönök esetén a 10. §-ban meghatározott képleteknél az ügyfél által teljesített fizetéseket forintban kell számításba venni
..."

A probléma tehát nem az, amit írsz, hogy ugyanazon szabályok vonatkoznának a Ft ill. devizahitelekre, hiszen a törvény megkülönbözteti azokat. A probléma a 11/B (1) bekezdésének a.) ill. b.) pontja, ami "devizaárfolyamról" beszél, nem részletezve, hogy az vételi- vagy eladási árfolyam. Megjegyzem, pont ez a törvényi pontatlanság, ami meg is mentheti a bankokat, hiszen ők ennek a jogszabálynak eleget téve számították ki a THM-et.

Törölt felhasználó 2013. 06. 17. 23:15

Előzmény: #11 neomodel

#12

...hmm...!

...hálásan KÖSZÖNÖM, a korrekten levezetett, - közérthető -, álláspontját...!
...pláne a komment műfajban, ahol nem lehet mellé "írsogálni", mert "kilóg a lóláb"...!

...amúgy, Karcsika egy "szuper tehetség", merthogy, - tőlem és még sok Rába részvényestől -, jól "el csekkolt" részvényenként cca. 425 Ft-ot a "vételi ajánlat" jóváhagyásával...!
...hiába fordultam bírósághoz, az Ítélőtábla - 3 hölgy bíráját - "meggyőzte"(?) az ügyvédje, hogy nekem meg egy másik részvényes társamnak - külön perekben - nincs perlési jogunk, a PSZÁF (Karcsika) Határozata ellen...!
...pedig, Karcsika arra is képes volt, hogy - napon belül -, a kérelmet (cca. 10 oldal) memorizálja, ellenőrizze jogilag, bólintani is kellet rá, határozatot hozni (megfogalmazni, leírni, ellenőrizni), kézbesíteni a helybeli BÉT-nek, no meg a távoli Rábának...!
...csodák még naponta is születnek, amit a 3 bírónő bizonyított is...!
...na, azóta "erőlködik" a Rába, szuper teljesítményekkel, de még a névértékét sem képes elérni, az "akció" 1,5 éve óta...!
...a befektetők ugyanis, nagyon nem hülyék...!

neomodel 2013. 06. 17. 22:32

Előzmény: #10 neomodel

#11

Gyengébbeknek, (például Száz Karcsinak, Polt Petinek, Patai Misinek,etc. külön a figyelmébe ajánlva)itt a link a 41/1997. (III. 5.) Korm. rendeletről, amely a betéti kamat, az értékpapírok hozama és a teljes hiteldíj mutató számításáról és közzétételéről szól.
Kurva szó nincs benne vételi-eladási árfolyamról, nem is lehet, mert nincs a képletben ennek megfeleltethető kitevő. Most arról nem is beszélve, hogy a szerződésben megjelenített(egyébként sohasem létezett) CHF összegre számítják a THM-et, hogyan kerülne itt forint a történetbe??
Másrészt, ez a THM számítási mód nem csak a CHF (-nek hazudott) hitelekre, hanem a FORINTHITELEKRE is érvényes képlet, ezért NEM LEHET benne árfolyamrésre vonatkozó kitevő. Érthető?? Karcsikám?
De mondom, tessenek elolvasni, keresgélni, esetleg át lehet értelmezni a rendelet szövegét és megtalálni benne valami árfolyamrésre hasonlító szóösszetételt. Lehet menni fog...

link

neomodel 2013. 06. 17. 22:07

Előzmény: #7 Törölt felhasználó

#10

mpetri!

Te valamit nem értesz.

Nem az számít a törvény erejénél és betűjénél fogva, hogy az adott KÖLTSÉG mennyi, meg hány százalék, meg adott esetben visszatérítik.
Hanem az számít, hogy feltüntették-e vagy nem tüntették fel. Punktum, pestiesen, pont.
Mert a pszáf,meg a poltpéter meg az mnb és a többi láncos kutya (hogy ne nagyon finomkodjak) amikor érdekük úgy kívánja a törvény minden betűjét szilánkokra szedik, ahogyan éppen érdekük kívánja, de egy ennyire egyszerű szöveget, mint a Hpt. 213 §-nak bekezdéseit nem tudják értelmezni a magyar nyelv szabályai szerint. Ilyenkor inkább hülyének tettetik magukat a cél érdekében, elfelejtenek olvasni, szöveg-érteni, ahhoz tudnám hasonlítani, amikor mondjuk a fizikusok arról értekeznének, hogy tulajdonképpen az ég sem kék, meg a fű sem zöld, csak a hullámhosszuk különbözik.

Érted amit akarok mondani?

Eközben mindnyájan látjuk, hogy az ég kék a fű zöld, mert nem fizikusok vagyunk, hanem élő, érző emberek, akiknek a hullámhossztól függetlenül színes a világ és egyáltalán nem érdekel, hogy melyiknek egyébként milyen a hossza.
Ugyanígy nem érdekli a törvény betűjét, hogy a fenti láncos kutyák a tényeket egyébként miként akarják félremagyarázni, amitől halandó ember egyszerűen a kiegyenesített kaszáért kezd nyúlkálni.
A THM meg nem TUDJA tartalmazni az árfolyamrést, ha ismernéd a képletét, magad is tudnád, mert nincs hová belehelyezni.

szivacs 2013. 06. 17. 22:02

Előzmény: #8 Törölt felhasználó

A magyar igazságszolgáltatás függetlenségét minden bizonnyal ebben az esetben is a lehető leghatározottabban meg fogja védeni az eu és a Velencei Bizottság!

Törölt felhasználó 2013. 06. 17. 21:56

Előzmény: #1 Portfolio

...nahát...!

...nekem egyszer, - kicsit régebben (6-7 év környékén) -, egy "közigazgató jogász" végső "zríkálásom" okán, - nem volt mit tennie -, "ki kottyantotta", hogy Ök, - mármint "közigazgatók" -, a Bíróságokat, a "seggtörlésükre" szokták használni...!

...:-(((...!

...a PSZÁF, - vajon -, "közigazgató"...???

Törölt felhasználó 2013. 06. 17. 21:05

Előzmény: #5 Törölt felhasználó

ez semmit nem mond, csak azt, hogy nem tartalmazza a koltseget, ha a szerzodesben azt kikotik, hogy thm-en felul van meg ez.
tessek, itt van ellentetes definicio, 97-es torvenyre hivatkozva nemeppen banki oldalrol.
link

ha valamelyik bank nem szamolta bele es nem tuntette fel, az ciki. Hozzateszem 15 eves futamido mellett az az 2% plusz visszafizetes 0.2%-nal joval kisebb thm kulonbseget jelent, tehat ha err hvatkozva lehet semmisse tenni valamit, az a joggal valo visszaeles szvsz. Visszakerni, azt nem baj, ha lehet

Törölt felhasználó 2013. 06. 17. 20:46

Előzmény: #1 portfolio

A bankok érdeke, főleg nem jogtalan gyarapodása nem követelheti nemhogy százezrek, de egyetlen ember érdekének, egzisztenciájának feláldozását sem. Érdekük hozzákötése a nemzetgazdaság sorsához közismert globalista hazugság. Szász úr érvelése annyira megalapozott, mint korábban Simor úré a kamatok ügyében és a brüsszeli bürokráciához hasonlóan, az emberek, a közösség érdekeivel szemben valami soha nem igazolt közgazdasági logikára hivatkozva, egy személytelen, lélektelen gépezetet szolgál. A jogtalan nyereség otthagyása ép olyan, mintha a lopott árut a tolvaj egzisztenciális érdekére hivatkozva nála hagynák. Ha már közgazdasági szempontból vizsgáljuk, a jogtalan, felduzzadt törlesztések felszabadulásával megjelenő forrástöbblet, részben fogyasztásként, részben megtakarításként épp elegendő fedezetet jelentene a növekedés megindulásához.

Törölt felhasználó 2013. 06. 17. 19:38

Előzmény: #3 Törölt felhasználó

... de nem volt benne a THM-ben...

link

Törölt felhasználó 2013. 06. 17. 18:09

Előzmény: #2 neomodel

Túlontúl finomkodsz, én a magam részéről feljelentem ezt az akasztófavirágot az ügyészségnél. Ez a disznó pár hónap múlva újra bankvezérként dolgozik, erre gyur. A levél tipikus példája a hivatali visszaélésnek, befolyásolni akarja folyamatban lévő eljárásokban a bíróságot. Szimpla büntetőügy az egész.

Törölt felhasználó 2013. 06. 17. 17:36

Előzmény: #2 neomodel

ha a thmben benen volt, 1 szavad nem lehet, mar nemazert.

neomodel 2013. 06. 17. 17:33

Előzmény: #1 portfolio

Karcsi!

Írod a Kúriának írt leveledben (kiragadtam, de ettől az értelme semmit sem változik!)

\"A devizahitel-szerződések valamely általános rendezőelv szerinti visszamenőleges, \"sommás\" átalakítása vagy semmissé nyilvánítása....\"

Javasolom figyelmedbe a Hpt. 213 §-át, annak természetesen a békebeli még 2010-ig érvényben lévő változatát és akkor számodra is kiderül, hogy ez nem egy \"valamely rendezőelv\", hanem egy TÖRVÉNY!!!!!, amely bármely felmerülő költség fel nem tüntetését a teljes szerződés SEMMISSÉGÉVEL szankcionálja.

(itt most írtam néhány nagyon nagyon csúnya szót, de tekintettel arra, hogy figyelemmel vagyok a fórum trágárság mentességére, ezeket töröltem, de gondold hozzá)

Azért ennyire keményen büntet a törvény, hogy a banknak eszébe se jusson átvágni a tök lúzer ügyfeleit (szerződő partnereit, akikből élnek), akik egyszerű használati utasítást sem tudnak egyes egyedül elolvasni és értelmezni, nem hogy egy jogi és gazdasági fogalmakat egyébként össze-vissza keverő-kavaró-kutyuló hitelszerződést.

Na most a bankok ezt nem vették komolyan és az \"árfolyamrés\" banánhéjon hatalmas zakó készül.

Akkor is Karcsi, ha Te meg az árfolyamrést meg az árfolyamváltozást akarod egybemosni a szövegeidben. Aki ennyire egyszerű kérdésekre 33 oldalban tud válaszolni az egyéb aljasságokra is képes. Szerintem.

Remélem azért a Kúrián nem teljesen gyagyás beszari bírók ülnek (kiderül június 25-én) és átlátnak a szövegeden, ami inkább egy banki eposz, mint egy pénzügyi felügyeleti állásfoglalás.

Szégyelld magad Karcsi!