Zaras elotti percekben az eurhuf percek alatt 3 (!) forintos ugrasokat csinalt short iranyba az en alfatrader ts2 chartomon, mas is tapasztalt ilyen furcsasagot? Stoppokat siman kaszaltak volna ha lett volna nyitva hagyott pozi.
Kötelezettségszegési eljárást indított Brüsszel a magyar telekomadó miatt. 200 milliárd forint a tét.
Az Európai Bíróság elé vitte az Európai Bizottság a magyar telekomadó ügyét, derül ki a bíróság hírleveléből.
A bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben. Mivel a magyar kormány vitatja Brüsszel állításait, az Európai Bíróság fog dönteni.
A bizottság azért indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen, mert álláspontja szerint a távközlési vállalkozásokra kivetett különadó valójában olyan igazgatási díjnak minősül, amely - az uniós irányelv előírásaival ellentétben - nem a szabályozási és engedélyezési rendszerhez kapcsolódó költségek fedezésére, hanem a központi költségvetés bevételeinek növelésére szolgál. Ezzel összefüggésben a bizottság úgy véli, hogy a távközlési szektorra csak a valamennyi gazdasági ágazatot egységesen érintő adók (például társasági adó) és az igazgatási díjak vethetők ki, kizárólag ezen ágazatot sújtó különadó azonban nem.
Az ügy nagy horderejű, mert durván 200 milliárd forint sorsa múlik rajta. A bíróság szakértői várakozások szerint jövő tavasszal hozhat ítéletet, és nagy esélye van annak - adószakértők nagy része véli így és egy minapi, a költségvetési folyamatokról tartott, a Haza és Haladás Alapítvány és a Költségvetési Felelősség Intézet Budapest által szervezett sajtótájékoztatón is elhangzott -, hogy a bíróság a bizottságnak ad igazat, a magyar államnak így pedig 200 milliárd forintot kell visszaadnia a telekommunikációs cégeknek.
Ha így lesz, az óriási lyukat üt a költségvetésen, amelyet a kormány a hetekben két megszorítócsomaggal igyekezett helyre billenteni.
A négy szektoradó közül ez már a második, amely az Európai Bíróságon köt ki. Pár hete a hipermarketadónak becézett, a kiskereskedelmi szektort sújtó különadót támadta meg a Hervis cég. Annak a pernek a kimenetele kevésbé egyértelműen ítélhető meg adószakértők szerint.
"Akármit csinálunk, sose elég" - fogalmazott a kormányfő. Most az a helyzet, hogy Brüsszel szerint statikusan szemlélve már a határon belül vannak a várható magyar hiányadatok, dinamikusan szemlélve azonban még vannak kétségek - fűzte hozzá.
most már a Magyar Nemzeti Bank számításai szerint is három százalék alatt várható Magyarországon a költségvetési hiány 2013-ban. "Azt kérjük az Európai Uniótól, mondja meg, hogy mennyi hiányzik. És akármennyit mond, azt mi elő fogjuk teremteni" - közölte a miniszterelnök, aki meg is nevezte azokat a forrásokat, ahonnan ezt elő fogják teremteni. "Bankadót emelünk, közművagyonadót emelünk, energiaadót emelünk, az online szerencsejáték adóztatását pedig bevezetjük" - mondta, hozzátéve, hogy szerinte "csak kicsi korrekcióra lesz szükség".
Megvédte a magyar kormánynak a bankadó fenntartására, illetve a pénzügyi tranzakciós illeték kulcsának megduplázásra vonatkozó döntését Maria Fekter osztrák pénzügyminiszter egy pénteki befektetői fórumon Bécsben.
Fekter kijelentette, hogy "nem helyénvaló Magyarországot ostorozni", és egyben "érdekesnek" nevezte a magyar adópolitikát. A pénzügyminiszter elmondta: idővel elválik, hogy a Magyarországon alkalmazott modell, amely alacsony jövedelemadót és magas pénzügyi tranzakciós adókat alkalmaz, inkább vonzani fogja vagy elriasztja a befektetőket.
Fekter azt követően beszélt, hogy osztrák banki vezetők az eseményen árulással vádolták a magyar kormányt, amiért az visszatáncolt korábbi ígéretétől, hogy 2013-tól megfelezi a banki különadót. link
Az Európai Bizottság pénteken reggel közölte Orbán Viktorral, hogy nem tartja elegendőnek még a kiegészített megszorító intézkedéseket sem. A miniszterelnök telefonos kormányülést tartott, és jelezte: ha megmondják, mennyit kell még vágni a költségvetésen, megteszi. Egy, az [origo]-nak nyilatkozó elemző szerint akár további 400-500 milliárd forintnyi megszorításra is szükség lehet még. link
Jövőre beindulhat az eurózóna bankjainak központi ellenőrzése. A cél az, hogy ne közvetlenül adófizetői pénzből kelljen kimenteni őket, ha bajba kerülnek.
Megállapodás született az eurózóna közös bankfelügyeletének kérdésében - közölték uniós tisztségviselők pénteken az előző nap kezdődött kétnapos brüsszeli EU-csúcs helyszínén. A felügyeleti rendszer jogi kereteit még az év végéig kialakítják, de a szervezet felállítása csak jövőre indul.
Az egységes felügyelet az eurózóna összes bankját ellenőrizné. A rendszer megalkotása előfeltétele annak, hogy ezeket a pénzintézeteket az eurózóna közös mentőalapja, az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) szükség esetén kisegíthesse, és ne az adott esetben eladósodott országoknak kelljen erre költeniük, ha baj van - írta a Wall Street Journal amerikai üzleti lap internetes kiadása.
A bankfelügyelet központosítása a németek reményei szerint előkészítheti az euróövezeti tagországok szorosabb pénzügyi és költségvetési együttműködését. Így a jövőben megelőzhető lenne az olyan felelőtlen gazdálkodás, mint amely például Görögországot a csőd szélére sodorta.
Ha lenne pénzed holnap mit vennél max. befektetési idő 1 hónap?